Esti Hírlap, 1982. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1982-05-20 / 117. szám
Az idei, Tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár 14 ezer négyzetmétere a járműiparé. A kiállítási terület felén a magyar iparvállatok vonultatták fel újdonságaikat. Állítható lépcsőház — A magyar közúti járműipar az idei tavaszi BNV-n széles, átfogó képet ad a legfrissebb fejlesztésekről — mondják a szakemberek. — Itt van például a vásár egyik törzsvendége, hagyományos kiállítója, a Győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár. Az óriás nyergesvontatók és tehergépkocsik előtt álló érdeklődő sokaság ékes bizonyíték arra, hogy a Rába-parti gyár most is sokféle újdonságot hozott a kőbányai vásárvárosba. A szomszédban a másik magyar járműipari fellegvár, a Csepel Autógyár mezőgazdasági gépkocsijai láthatók. Mellette hulladékgyűjtő autókat mutatnak be a régóta keresett járműveket. Szintén állandó kiállítónak számít a Budamobil. Most hat speciális járművet mutat be. Nagy érdeklődést váltott ki az Ikarus repülőtéri autóbusza. Ilyen típusú autóbusz még sehol nem készült a világon. Éppen ezért dicséretes az Ikarus újszerű vállalkozása, eddigi műszaki fejlesztésének speciális eredménye. A repülőterek utasforgalmát kiszolgáló rendszereknél új korszakot nyithat a világ légiközlekedésében. A furcsa, érdekes, meghökkentő formájú autóbusznak állítani lehet a lépcsőházát. Segítségével az utas közvetlenül beszállhat a repülőgépbe. Az autóbusznak igen nagy a poggyásztere. Ennek rakodólapját szintén állítani, le-föl szabályozni lehet, így a pogygyász már a földön összerakható, és gombnyomásra emelik a repülőgépbe. Mind a beszállásnál, mind az utasok repülőgépből való kilépésekor ezt a rakodólapot játszi könnyedséggel lehet használni a csomagok átrakására. Ez a teljesen új technikai megoldás jelentős beruházási eszközöktől kíméli meg a légiközlekedési vállalatokat, és meggyorsíthatja a repülőterek személyi forgalmát. Az Ikarus PÁLT autóbusza kétféle nagyságban, változatban készül. Az üzletemberek, a felhasználók körében máris igen nagy az érdeklődés az új típusú Ikarus autóbuszok iránt. Dinamó, generátor Az AUTÓKER standja különösen az új vállalkozók érdeklődését keltheti fel. Kiállítottak ugyanis kis szállító- és speciális járműveket. A Bakony Művek gyújtógyertyákat, az Autóvillamossági Felszerelések Gyára indítómotorokat, dinamókat és generátorokat, a Híradástechnikai Gépgyár járműipari felszereléseket, a Kismotor- és Gépgyár szerelvényeket, a Kaposvári MEZŐGÉP Skoda tehergépkocsira szerelt hidraulikus darukat hozott a vásárba, az Áfor motorolajés különféle kenőanyagválasztékával ismerteti meg a közönséget. KGST-partnerek Itt van a kőbányai vásárváros járműipari seregszemléjén az AFIT több vállalata is. A soproni gyár például egy motorkiemelő berendezést és oldalemelőt, míg az AURAS zsírzó- és olajfeltöltő berendezést mutat be a szakembereknek. A szakmai közönség máris elismeréssel nyilatkozik egy sokoldalú futóműbeállító berendezésről is, hiszen ezzel régi gondon igyekszenek segíteni. Vannak olyan berendezések is a járműipari seregszemlén, amelyeket terjedelmüknél fogva nem lehet eredetiben bemutatni. Ilyenek például a Magyar Hajó- és Darugyár, valamint a Ganz-Mávag maketten látható, exportra kínált vasúti járművei, hajói és portáldarui. Az NDK kiállítási területén például látható a világ legnagyobb vasúti daruja, persze ezt is csak kis modellben mutatják be a közönségnek. A szövetkezeti kiállítók közül érdemes felhívni a szakemberek figyelmét az ARMAFILT Ipari Szövetkezet és az Egyesült Járműipari Szövetkezet kiállítására; az előbbi olaj- és levegőszűrőket készített a tehergépjárművekhez, az utóbbi egy új, tárgyalókocsi-típust. Az idei BNV járműipari kiállítása egyben seregszemléje a KGST-ben kialakult integrációs törekvéseknek is. A szocialista országok kiállítói sorában olyan, nálunk is régóta jól ismert cégekkel találkozhatunk, mint a szovjet AVTOEXPORT. A szovjet vállalat tehergépkocsikat mutat be a vásári közönségnek. A kétoldalú szakosítás, a magyar—szovjet járműipar együttműködését bizonyítja a Kamaz tehergépkocsi, amelynek hátsóhídját a magyar partner szállítja. A csehszlovák Motokov speciális járműveket, a lengyel Remex alkatrészeket, és az NDK-beli Transportmaschinen haszonjárműveket, különféle tartozékokat, szerviz- és kiképzőállomást, valamint utánfutókat mutat be. Az NDK és Magyarország közötti járműipari együttműködéshez tartozik, hogy az Ikarusautóbuszokhoz az NDK- beli vállalat szállítja a vezetőülést, a fűtőberendezést, és több, más nélkülözhetetlen alkatrészt, tehergépkocsit és a 4300-as jelű rakodógépét állította ki, míg az olasz Corazza Carlo sokféle alkatrészválasztékából ad ízelítőt. Békés Attila Vontató, takarító Nagy érdeklődés kíséri a járműipari kiállítás tőkés országainak termékeit is. Az angol Vauxhall Motors Co. cég ezúttal egy vontatótraktor típusáthozta a BNV-re. A szakemberek körében nagy tetszést aratott egy Tennant márkájú utcatakarító berendezés. Az osztrák Josef Zimmer járműalkatrészeket állított ki. Az idei tavaszi BNV-n igen sok NSZK-beli, svéd és olasz cég is bemutatja járműipari újdonságait. A Bosch például járműmotorokat, a Volvo egy F—10 típusú új Fodrászok világbajnoksága Párizsban rendezik meg az idén az immár hagyományos fodrász-világbajnokságot. Hazánkat hat versenyző képviseli a Magyar Fodrász-Kozmetikus Egyesület színeiben. Holnap indulnak modelljeikkel, edzőikkel együtt a francia fővárosba. — Milyen versenyszámok lesznek? — Három frizurát kell elkészíteni. Az első versenynapon, 23-án harminc perc alatt kell megfésülni, egy úgynevezett hordható gála, a második napon hat perc alatt egy nappali frizurát, ezután húsz perc alatt levágni és harminc percig meleg levegő fúvásával, szakmai szóval főnözéssel megszárítani egy tetszés szerinti frizurát — mondja a női fodrászcsapat egyik edzője, Kisgergely Zoltánné, a Borsod megyei Fodrász Szövetkezet dolgozója, sokszoros versenyző, nemzetközi bajnokságok nyertese. — Mi a kedvenc frizurája? — A koktélfrizura. Minden versenyemen ez volt az erősségem. — És a mostani versenyzőknek? Hajas László Budapestről: „A hajvágással, főnözéssel alakított hajviselet.” Láda Zsuzsa Budapestről : „A koktélfrizura”. Szeverényi Mihály Békéscsabáról: „A jelenlegi divatfrizura, azaz az arcból kifésült, elől hosszú, minden más helyen rövid hajszálakra vágott frizura”. „ Milyen színű hajat fésülnek szívesen? „Melírozottat.” „Melegszőkét.” „Világos vöröset.” A készülődéshez hozzátartozik még, hogy a modellek más ruhát viseljenek az alkalmi, és mást a nappali frizurákhoz. Hibapont, ha egy versenyző modelljén nem kellő az összhang, a frizura, a ruha, a hajék, a cipő és a smink között. A harmónia sokat számít. A világverseny háromnapos. Női és férfifodrászaink (a férficsapat tagjai: Bálányi Péter, Ress Károly és Popovics János), még edzenek. Jövő kedden tudjuk meg az eredményüket. (pálffy) LEKASZÁLTÁK A SÓSKÁT Megkezdték a sóska feldolgozását a győri hűtőházban. Az alapanyagot a darnózseli Magyar—Csehszlovák Barátsági Tsz szállítja. A gazdaság mintegy 10 hektáron termeszti a sóskát és megoldotta a termés gépi kaszálását. A sóskát a nyár folyamán többször is kaszálják, és így folyamatosan ellátják nyersanyaggal a feldolgozót. A győri hűtőház úgy tervezi, hogy az idén 450 tonna sóskát tartósít gyorsfagyasztással. A szezon megindulása előtt korszerűsítették a technológiai sorokat, s ez a késztermék minőségének javulásával jár. ZÁRT TÁRGYALÁSON DÖNTENEK Sértenek karmolnak-e a macskakörmök? — a jeles kérdés, mint később majd kiderül, nem annyira állattani, mint inkább jogi problémát okoz. S így már érthető, hogy a válasz megadásával jelenleg a bíróság foglalkozik. Még jobban érthetővé válik a történet, ha eláruljuk, hogy azok a bizonyos macskakörmök nagy kezdőbetűvel írandók; a Macskakörmök című, nemrég elkészült, de be nem mutatott dokumentumfilmről van szó. A filmet egyelőre csak a szakmai közönség láthatta — a nyilvános bemutatás késik. Ugyanis a filmen szereplő „macskások”, a Magyar Macskabarátok és Tenyésztők Országos Egyesülete (amely nem tévesztendő össze a TIT Stúdió macskatenyésztő szakkörével, a FAMKAT-tal!) pert indított a Híradó- és Dokumentumfilm Stúdió ellen. Pontosabban: az egyesület „cégére” mögött az elnök és két vezetőségi tag pereskedik, kérik az elkészült film forgalmazásának betiltását. Miről is van szó? — idézzünk néhány mondatot keresetükből : „Szobolits Béla rendező fordult egyesületünkhöz, hogy rólunk, elért eredményeinkről, gondjainkról ismeretterjesztő filmet kíván forgatni. Örömmel fogadtuk jelentkezését, támogattuk a film tervét... Az egyesület október 10-én tartotta közgyűlését, azon is megjelentek, s engedélyünkkel forgattak. A közgyűlésen azonban, sajnos, olyan egyéni és csoportérdekek, indulatok csaptak össze, amelyeknek kifejleteként botrányos jelenetek, elragadtatott kinyilatkoztatások történtek... Ez az egyesület saját belső problémája, ám ezen felszíni jeleknek az ismeretéből a kívülálló nem megfelelő és ellenséges érzületű következtetéseket vonhat le. A filmet készítő rendező kész produktumának a Macskakörmök címet adta. Az egyesület tagjainak véleménye szerint a rövidfilm jelenlegi állapotában sérti az egyesület és a filmen szereplő tagok jóhírét. A rendező a filmet úgy állította össze, hogy azon túlnyomórészt a közgyűlésen lezajlott viták, nyílt veszekedések, kirohanások és egyéb felfokozott érzelmi töltetű megnyilvánulások dominálnak... Az egyes tagok a filmen ... nevetség tárgyaként jeleníttetnek meg.” A kereset később még kitér az egyesület nemzetközi kapcsolataira, amelyet a film alapvetően veszélyeztetne, illetve az egyesület prominens tagjainak azon félelmére, hogy a film bemutatása munkahelyükön, illetve a társadalmi életben hátrányos lenne számukra. A kérés tehát a rövidfilm megsemmisítése, illetve betiltása. A filmesek, természetesen, a kereset elutasítását kérik. Hivatkoznak arra, hogy engedéllyel forgattak — nemcsak az egyesület, hanem a felügyelő minisztérium is megadta az engedélyt —, azt vették fel, ami történt, ahhoz semmit hozzá nem tettek, el nem vettek. Az igaz, hogy az élet egyszerű rögzítésén túl, a rendezi alkotást is teremt, ez a művészi folyamat viszont nem változtatta meg az alapvető történést. Arról nem is szólva — mondják —, hogy a filmet elkészülte után bemutatták az egyesületnek, s a jelenlévők nagy többsége a filmet elfogadhatónak minősítette. Legfeljebb annyit tettek hozzá szomorúan: „Sajnos, valóban ilyenek vagyunk .. Úgy tűnik tehát, hogy a filmről, a több pártra szakadt egyesületen belül sincs egységes vélemény. Mondjuk így: a jelenlegi vezetőség néhány tagja félti személyiségi jogait, a többiek viszont úgy látják, a mozi tükrözi az egyesületi életet. A vita eldöntése — szerencsére — nem a mi feladatunk. A szakkritikusok, akiknek volt szerencséjük megismerkedni a Macskakörmökkel, lelkesen nyilatkoztak a látottakról. Szerintük ez egy modellfilm, amely bemutatja az „önagyonülésezők”-nek vitára, közösségi életre képtelen csoportját. Mindenesetre nincs könynyű dolga a Pesti Központi Kerületi Bíróságon dr. Fekete Ervin tanácsának. A per az ítélethirdetésig, a szemérmes egyesület kérésére, zárt ajtók mögött, a nyilvánosság kizárásával folyik. A bíróság is zártkörű vetítésen ismerkedett meg az inkriminált filmmel... Szűcs Gábor a Macskakörmök?