Esti Hírlap, 1983. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1983-02-12 / 37. szám
HÉTVÉGE • SZÓRAKOZÁS• HÉTVÉGE • SZÓRAKOZÁS A RÁDIÓBAN Wagner-operák Vasárnap délután a Parsifal felújításának közvetítésével tizenhárom részes sorozatot kezd a Magyar Rádió. A cél Wagner öszszes operájának bemutatása. A rádiósorozat módot ad a wagneri muzsika rajongóinak az életmű teljesebb megismerésére, öszszehasonlíthatják a korábban készült felvételekkel. Lemezekkel és ismerkedési lehetőséget biztosít mindenkinek ezzel a már méretei miatt sem könnyen befogadható, de csodálatos zenei világgal. A húszévesen komponált és csak halála után bemutatott „A tündérek”, valamint a három évvel később Shakespeare Szeget szeggel című vígjátékénak témájára szerzett „Szerelmi tilalom” rövidített előadásának felvételre a bayreuthi ifjúsági fesztiválon készült, és először hangzik fel ez a két mű a Magyar Rádióban. Ugyancsak érdeklődésre tarthat számot a hatvanas években a binghreuthii ünnepi játékokon készített teljes Ring-i lemezsorozat, amelyen korunk legnagyobb Wiagner- énekesei, köztük Birgit Nilsson, Wolfgang Windgassen, Theo Adam tolmácsolják, Karl Böhm vezényletével, a tetralógiáit. Sorra kerül február 14-én a Bolygó hollandi — a karmester Klemperer, Senta szerepében Anja Silja —, majd a következő heteikben a fentebb felsoroltakon kívül a Trisztán és Izolda, a Lohengrin, a Rienzi, A nürnbergi mesterdalnokák és a Tannhäuser, H. A. A TELEVÍZIÓBAN Ki lesz az elmebajnok ? Vasárnap délután startol a Televízió új országos társasjátéka, az Elmebajmokság. Az új képernyős versengés játékmestere Egri János. — Honnan az ötlet? — Az elmúlt tíz évben a Játék a thetűikikel és a Lehet egy kérdéssel több? című vetélkedőikkel sikerült igazi vizuális műsorokat, tévés versenyeket készíteni. Most egy olyan vetélkedőt kellene kipróbálni, amelyben a résztvevőik tényleges tudása kerül a felszínre. A nézők megunták a „csacsicasálgokat”, az elemi ismereteket számomkérő kérdéseket, mert a racionálisabbá vált világban nagyobb a keletje a rögzített, sok munkával, tanulással megszerzett tudásanyagnak, a minél szélesebb általános műveltségnek. Ennek megmutatására született az Elmebajnokság. — A játékszabályok? — Egy-egy adásban három játékos szerepel, akiknek két-két perc alatt minél több kérdésre kell válaszolniuk. Először valamennyien az általuk választott speciális érdeklődési területről kapnak kérdéseket; ez lehet irodalom, zene, történelem, mitológia csillagászat, technikatörténet, vagyis bármi. A következő két percben hasonló módszerrel a játékos általános műveltségét „vizsgáztatjuk”. Aki a két fordulóban a legtöbb kérdésre válaszol, továbbjut egy későbbi döntőbe. A többiek pedig értékes, maradandó emléket jelentő képző- és iparművészeti ajándékokkal vigasztalódhatnak. — Egyéb tudnivalók? — Zsűri most sem lesz, a kérdésekért az adott terület leghozzáértőbb szakemberei állítják össze. Holtverseny esetén öt-öt eldöntendő kérdésre kell majd válaszolni. Az adássorozatból továbbjutók az év vége felé egy újabb versenyen mérkőznek egymással, s akkor az is kiderül, hogy ki kapja az 1983-as év elmetomokja címeit. (csontos) fBKHUnUUtOOS, © “«mosó dUTomTb Jellemzői: Egyszerűen kezelhető. 11 alap- és 4 kiegészítő program, gazdag kombinációs lehetőségekkel Normál és kímélő mosás. A mosó- és öblítőszerek automatikus adagolása. Csendes működés. Ára: 5480 Ft. OTP-hitel. Budapesten telefonrendelésre is szállítja a Vevőszolgálat. Hívja a 110—601-et! NDKmosomyudata SZAXÜZLET-BPV1. LENIN krt. @4. AZ EZRES KLUBBAN Jubileum Különleges tavaszt ígérnek az Ezres Klub vezetői, most ünnepük a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karához tartozó kollégiumi klub 15 éves jubileumát. Az Ezres még a híres neves E-klub megalakulása előtt az akkori időkben oly kevés ifjúsági szórakozóhely egyikeként vonzotta a főváros fiataljait. Szombat esti, vasárnap esti táncra, beat-koncertre. Rideg László, az Ezres Klub zenei rendezője, akol egykor maga is öt évig a gépészek kollégiumában lakott, holnap este az Első Emelet nevű együttes koncertjével kezdi a 15. év rock- és popkoncertizorzatát. A műsorszerkesztő feladatkörét ellátó Rideg László egy hét múlva a Saturnus együttest és Katona Klárit hívta meg, az utána következő héten pedig a bajai Fórum együttes és Komár László koncertje lesz. Márciusban az Óceán, az East, Zorán, az Edda, az új Skorpió és a V’Moto Rock lép fel. — Honnan kapta a nevét az Ezres? — Onnan, hogy a BME Gépészmérnöki Karának Kollégiuma ezerszemélyes. A jubileumi tavaszon négy napon, február 19., 20., 26. és 27-én új tagokat is felveszünk, és lehetőség nyílik rá, hogy az Ezres Klubba az egyetemistákon kívül más fiatalok is bejöhessenek. (P. ) A VIGADÓBAN Három férfi és egy nő Egy férfi és egy nő helyett három férfi és egy nő a Vigadó kamaraszínpadán előadóestek a Magyar Média rendezésében. A három férfi Máté Péter (holnap este fél 8- kor), Lukács Sándor (március 6-án, vasárnap délután 4 órakor) és Tahi Tóth László (március 19- én, szombaton este fél 8 órakor); az egy nő: Géczy Dorottya. — Egy zeneszerző-énekes és két — elsősorban prózai — színész, két különböző felállás. Ez bizonyára az estek szerkezetében is különbséget jelent. — Mind a három alkalommal azonosak lesznek az én „pfflórszámaim” — mondja a művésznő. — Főképpen francia sanzonok és mai magyar szerzők alkotásai. Az első est címadó dala természetesen Máté Péter szerzeménye. Zene nélkül mit érek én? Úgy érzem, az ő érdekes egyénisége, kissé „érdes” dalai, kiegészítik és ellenpontozzák az én romantikus lényemet, líraibb, lágyább hangvételeimet. A másik két eat ,jeligéje” így ketten... jó együtt. Az Egy férfi és egy nő híres slágerének sorait nagyon találónak érzem. Mindkét kollégámmal nagyon szeretek együtt dolgozni. Tahi Tóth László — vele éneklem Francis Lai híres dalát — szerepelt televíziós önálló estemen, Lukács Sándornál pedig a Minőségi Cukrászda pódiumán léptünk föl együtt. Mindketten kitűnően énekelnek sanzont, de nem tagadják meg „prózai önmagukat” sem. Közös estjeinket Kosztolányi- és Prévert-versekkel, prózákkal színesítik. Énekünket Fáy András (zongora) és Szabó Sándor (dob) kíséri. (mag) Sztanyiszlavszkij szerint a színház a ruhatárnál kezdődik. Moszkvában egyre inkább elterjed az a vélemény, hogy sokkal előbb. Még a jegyvásárlásnál. De hogyan lehet a világ egyik legjelentősebb művészeti, kulturális központjában színházjegyhez jutni? A kérdésre az Izvesztyija hasábjain próbált fényt deríteni négy szovjet újságíró. A földszinti zsöllyék közönségének jó része ugyanis egyszerűen megtagadta a választ, amikor arról érdeklődtek, hol szerezték a jegyet. Legfeljebb a karzatokon hallhatták: a központi pénztárak egyikében vettem, az üzemi közönségszervezőtől kaptam, végigálltam a sort a színház kasszájánál. Az ezt követő „magánnyomozás” eredményei a szervezőket is meghökkentették. A színházakban általában minden hónap elsején, tizedikén és huszadikán árulják a jegyeket, 11 és 19 óra között. Csakhogy aki pontban 11-re megy, már ne is reménykedjen. Természetesen majdnem mindenki munkaidőben áll sorba. Nem is hiányoznak a nepperek, akiknél csillagászati áron ugyan, de mégiscsak lehet jegyet szerezni, a Mester és Margaritára, az első szovjet rockoparám, Rajkin vendégszereplésére vagy a Bolsoj divatos balettelőadásaira. A felár 5 és 25 rubel — 85—425 forint — között mozog. A magyar turisták is jól tudják, hogy Moszkvában a város központjában, s a metróállomásoknál sok helyen vannak színházi pénztárak. Ezek elméletileg a jegyek 70 százalékát értékesítik, míg a fennmaradó részt a színházak az előbb ismertetett módon adják el. Csakhogy a „menő” darabokra a belépők alig felét, a kevésbé látogatott művekre gyakran a kilenctizedét kapják a színházaktól. Harminchat intézménynek van joga napi 2—4 helyre bármilyen előadáson — írja a szovjet lap. Elővételi joggal rendelkezik négyezer magánszemély is. Ez napi 8 ezer jegyet jelent (a Bolsoj befogadóképessége alig több 2 ezernél). Az elárusítóhelyeken 320 pénztáros és 1700 önkéntes közönségszervező dolgozik. A tizenegy kerületi pénztárnak is jókora személyzete van. Akinek sehol sincs ismerőse , bizony hoppon marad. A jobb előadásokra szóló jegyek mellé az árukapcsolás elterjedt módszere szerint meg kell venni a senkinek sem kellőket is. Jelenleg a Bolsojban műsoron lévő balett, az Ikarus, a Vahtangov Színházban futó A tizenharmadik elnök és a Lenini Komszomol Színházban játszott rockopera áll a népszerűségi listák élén. Ide csak több más darabra is szóló „jegycsomagban” lehet belépőhöz jutni. Az árukapcsolás miatt a rossz darabokra is elkel minden jegy, a rendezők, színigazgatók nem kapnak pontos képet munkájuk fogadtatásáról. A pénzügyi terv mindig teljesül, a prémium mindig jogosan jár. Az üzemi közönségszervezőknél sem rózsás a helyzet. A 2. Moszkvai Óragyárban, ahol az Izvesztyija munkatársai jártak, évente egy dolgozóra másfél jegy jut. A Bolsojba csak a harmadik emelettől fölfelé ülhetnek — oda is ritkán. A művészetek iránti társadalmi igény növekedésével egyenes arányban mind kevesebb és rosszabb minőségű jegy jut el a gyárba, ami jogosan boszszantja a társadalmi munkában dolgozó közönségszervezőket éppúgy, mint a potenciális nézőket. Az újságírók értékelése szerint a megoldás kétségkívül a jegyelosztás decentralizálása lenne. Több jegyet kellene a színházi kasszákban árulni, hogy ne fogyjon el egyetlen óra alatt a tíznapos készlet. Csakhogy akkor — az árukapcsolás kizárásával — hogyan adnának túl a gyengébb színházak népszerűtlenebb darabjain? Hiszen a társulatok most főleg azokat a jegyeket árusítják a saját pénztáraiknál, amik gond nélkül kelnek el. A szovjet színházak elé természetesen senki sem tűzi a gazdasági önfenntartás követelményét, de a jelenlegi helyzetben anyagilag senki sem érdekelt a jobb művészi teljesítményben. Ez éppúgy nem kedvez a világhírű szovjet színházművészet további fejlődésének, mint ahogy a jegyelosztás mostani rendszere sem az átlagnézőnek. A csodálatos balettekre kíváncsi turistáknak persze nem kell aggódniuk: a csoportosan érkező külföldieknek mindig foglalva van a hely. Horváth Gábor NINCS SZÓ ÖNFENNTARTÁSRÓL, DE... Jegy a Bolsojba A televízió négyes stúdiójában Koltay Beáta rendező vezetésével rögzítik a Leo Fall operettest felvételeit. Képünkön Straub Dezső és Karádi Judit a kamera előtt. • Az Élet és Irodalomban megjelent, nem éppen hízelgő kritika nyomán tegnap, a Pénteki randevúban tiszteletét tette a bírálat testet öltött figurája, Madárfejű Lajcsi. Vagyis a műsor szerkesztői fenntartás nélkül elfogadták a kritikát: valóban olyan a program — mondják ők —, mint Lajoska, ez anem túlságosan szép, okosnak pedig egyáltalán nem mondható figura. Végül is ők tudják. Noha ez volt a harmadik adás, még mindig a türelem — bár a nagyon is megfékezett türelem — és várakozás hangján szólok róla. Természetesen nem volna illő jóslásokba bocsátkozni, de annyit mégis megkockáztatok: nem nagyon látom a kibontakozás lehetőségét. Több ok miatt sem. Először is: a műsort nem gondolták át, s teljesen szerkesztetlen. Jelen pillanatban óriásira duzzasztott rejtvénynek, turisztikai reklámnak tűnik. De még nagyobb hiba, hogy az egyes részek csak úgy, esetlegesen vannak összedobálva, s ezáltal rejtvénnyé válik maga az egyórás program is: vajon mit akar mondani a fiataloknak? A szerkesztési bizonytalanságot tovább fokozza, hogy az adásnak csak névlegesen van műsorvezetője. Az a fiatalember, akit erre a feladatra jelöltek ki, papírról puskázva olvasgatja fel közhelykérdéseit, s a papírra is magyartalanul íródtak azok a bizonyos kérdések. Annyi grammatikai hibát a tévé összes műsorvezetőjétől egy év alatt nem hallunk, mint amennyit tegnap este a műsorvezetésre kinevezett fiatalember elkövetett. Láthatóan ez még csak a kisebb hibája. Rab Zsuzsát például, miután lejárt a költőnő számára kiszabott négy perc — ezt egy énekszám alatt mintegy háttérbeszélgetésként hallhatta a néző — mondat közben félbeszakította és megvonta tőle a további szereplés jogát. De az istenért, hová lettek azok a tehetséges, talpraesett, rokonszenves fiatalok, akikkel a legutóbbi Riporter kor este tűkben ismerkedtünk meg? Ők, mint tudjuk, nem használtak puskát beszélgetés közben. Persze az is igaz, nem volt rá szükségük ... (harangozó)