Esti Hírlap, 1983. július (28. évfolyam, 155-180. szám)

1983-07-14 / 166. szám

ARANYMORZSA Kukoricalisztes zsemle­­morzsával bővíti termé­keinek választékát a Bara­nya megyei Sütőipari Vál­lalat. A háztartásokban és a nagyobb konyhákon is nélkülözhetetlen morzsa új változata abban tér el a hagyományostól, hogy az alapanyagául szolgáló tész­tához kukoricalisztet is ke­vernek. A sütés és az őrlés után ettől kapja meg a ne­véhez méltó szép aranysár­­ga színt, s ezt a rántott hú­sok panírjában vagy a vele készített köretekben is megőrzi. Az adalék meggá­tolja a morzsa megbarnulá­­sát. A vállalat tervei sze­rint havonta mintegy öt tonna aranymorzsát készí­tenek. BAROSS UTCA Finisben az építők Március közepén kezdték meg a Baross utca—József körút és Szabó Ervin tér közötti szakaszának átépí­tését.­­ A munka most be­fejezéséhez közeledik, s az útvonalat augusztus else­jéig átadják a forgalom­nak. Az eredeti tervek szerint csak a burkolat felújítására került volna sor. A hely­színi szemléken azonban kiderült: szükséges a már erősen elhasználódott köz­művek cseréje is, így a megújult burkolatot a kö­zeljövőben nem kell majd minduntalan, különböző felszín alatti munkálatok miatt felbontani. A megkezdett munka so­rán új gázvezetéket fektet­tek, elkészült egy 200 mil­liméter átmérőjű vízelosztó vezeték, új — egy kilovol­tos — kábelt fektettek a 600 méter hosszúságú mun­katerületen. A felújításkor felhasználnak 1300 köbmé­ter kavicsot, mintegy 1700 köbméter betont az úttest és a járdák aszfaltrétege alá. A felső borításként 15 000 mázsa aszfaltot kell elteríteni. A Baross utca egyre nö­vekvő forgalmának zavar­talan lebonyolítására két­szer kétsávos útpálya vár­ja majd itt a megnyitás nyomán a közlekedőket. (kasznár) Műszerek olajért. A veszprémi Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézetben kőolajtermékek gyors elem­zésére szolgáló analizátorokat készítenek szovjet export­ra (MTI fotó : Czika László felv.) MAGÁN-KISKERESKEDELEM Új szervezeti formák az árubeszerzésben A növekvő magán-kiske­reskedelmi hálózat áruigé­nye egyre kevésbé elégíthe­tő ki a központi árualapok­ból, ezért állandóan újabb és újabb források feltárásá­ra van szükség. A vásárlók a magánkereskedelemtől el­várják: igazodjék gyorsabban a kereslet változásaihoz, s a választékot egyedi és kis­szériás termékekkel szí­nesítse. A piacismeret hiánya, a partnerkapcsolatok kiala­kításának gyengesége, az üzleti érdekek különbözősé­ge miatt azonban az újabb helyi árualapok feltárása nem halad a kívánt mér­tékben. Ez a felismerés vezette a KISOSZ-t, amikor a ha­gyományos érdekvédelmi feladatok ellátása mellett célul tűzte, hogy fokozza gazdaságszervező, koordi­nációs tevékenységét, amelynek egyik legfonto­sabb területe a kiskereske­dők árubeszerzésének segí­tése. Elsőként több olyan vállalattal létesített kap­csolatot, amelyektől eddig a kiskereskedők nem­ vásá­rolhattak. Ma már besze­rezhetnek például divat­árut az OKISZ Labortól, horgászcikkeket a HOKÉV Vállalattól, olcsó ruházati cikkeket a FÉR alkalmi részlegétől, autóelektromos cikkeket, akkumulátorokat, autóápolási és felszerelési cikkeket az AVIFOR GT- tól. A KISOSZ gazdaságszer­vező munkájának eredmé­nyeként jött létre ez év elején a KISOSZ—KIOSZ együttműködési megálla­podás, amely szervezeti keretet ad a kisiparosok és kiskeres­kedők eddig csak spon­tán kapcsolatainak. Közösen szerveznek árube­mutatókat, börzéket, s az ezek nyomán forgalomba kerülő termékek tovább bő­víthetik, színesíthetik az árukínálatot, javíthatok ellátást alapvető cikkekből is. (MTI) , 1983. július 14., csütörtök „BEVÉSTEM N­ÁT NAGY BETŰKKEL ÉN IS...” Petőfi őrzi Esztendőnként sok tíz- és százezer látogató gyönyör­ködik az aggteleki-jósvafői Baradla-barlang cseppkő­­csodáiban. Ám eddig sem a világhírű barlangot meg­csodáló látogatók, sem a barlangtan kutatói nem gondoltak arra, hogy iro­dalomtörténeti emlékeket keressenek a Baradlában. • • — Pedig számos napló, útilevél és barlangleírás említi, hogy sok neves ember kereste föl a B­arad­lát — mondja Plihál Ka­talin, az Országos Széché­nyi Könyvtár térképtárá­nak munkatársa, maga is műkedvelő barlangász. So­kan a barlang falába kar­colva, nevüket is megörö­kítették. Csokonai Vitéz Mihály például 1801. június 5-én látogatta meg a barlangot. Élményeiről színes, zördu­­dósság­latos levélben számolt be anyjának, és pontosan meg­jelölte azt a helyet, ahol nevét a sziklába karcolta. Hasonlóan pontos utalást olvashatunk Petőfi Sándor 1845. évi felső-magyaror­szági körútjának Útijegy­­zeteiben is. Petőfi 1845. május 24-én kereste fel a Baradlát. Leírja, hogy vele tartott az aggteleki kálvi­nista rektor. Majd a kö­vetkezőket olvashatjuk: „Ezt a fiatalembert meg­lépem, gondoltam, a bar­lang belső végéhez érve, hol a látogatók fölkarcolják ne­veiket. Bevéstem hát nagy betűkkel én is a nevemet.” Ez a megjegyzés adott támpontot Plihál Katalin­nak és munkatársainak. Egykor a Baradlának csak egy rövidebb (mint egy kilo­méteres) szakasza volt jár­ható, a barlangtúra vég­pontját a „Nehéz út” nevű szakasz kerülőága jelen­tette. Innen a látogatók visszafordultak, előzőleg azonban sokan otthagyták kézjegyüket a barlang fa­lán. Az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hiva­tal megbízásából, ezen a részen szinte négyzetdeci­­méterről négyzetdeciméter­­re vizsgálták át a nevek tízezreitől hemzsegő falat. A aprólékos kutatás ered­ményeként végül is valóban rábukkantak egy — a töb­bi feliratnál jelentősen na­gyobb betűkkel vésett — névre: PETŐFI. A Baradla-barlang így máig is őrzi Petőfi Sándor saját kezű „autogramját”, ami azért is kivételes sze­rencse, mert a falba kar­colt, vésett nevek ezrei gyakran letakarják, elfedik egymást. Alighanem ezért nem sikerült rábukkanni Csokonai névbejegyzésére. A költő által megjelölt he­lyen valóban többször is felbukkan az 1301-es év­szám, de a nevek már nem vehetők ki, részben elfedik egymást. A vizsgálat érdekes ered­ményei közé tartozik az a megállapítás, hogy a Ba­radla-barlang az 1700— 1800-as években sokkal na­gyobb idegenforgalmat bo­nyolított le, mint azt ed­dig vélték. A tömeges láto­gatás a jelek szerint az 1730-as évek végén indult meg. A legkorábbi falba karcolt évszám is 1739-es. Mindez arra figyelmeztet, hogy a művelődéstörténet (és az idegenforgalom) ku­tatóinak akad még feltárni valója! És van még egy adósság is, amely csekély költséggel törleszthető lenne. A Ba­­radla bejáratánál tábla hir­deti Petőfi Sándor látoga­tását — amelynek immár barlangi dokumentuma is megkerült —, de Csoko­nairól eddig megfeledkez­tek. Ifj. Bariba Lajos autogramját a B­aradla Csokonai barlangja ♦ ♦ Nevek ezrei ♦ ♦ MEGMARADTAK A KÜRTNÉL Kazetták a csatornában Előbb az automaták ♦ Kíváncsi betörők Egy bűncselekmény, két elkövető — két különböző vallomás. Természetesen, nincs ebben semmi külö­nös, elég megszokott dolog, hogy lebukáskor még az igaz barátoknak tűnő bűn­társak is egymás ellen for­dulnak. Ki-ki a másikra próbálja hárítani a fele­lősséget, saját szerepét pe­dig statisztaszerepként be­állítani. Így van ez a Fe­hér, Körösi betörőduó ese­tében is, kétféleképpen me­sélik el a betörés kiterve­­lését, magát a betörést, a zsákmány elosztását, s amit csak lehet. BÚVÁROK A 21 éves Körösi Viktor esetében érthető a nagy visszakozás, ő még nem volt büntetve, igyekszik ma­gát kis kezdőként beállíta­ni, hogy megússza a súlyo­sabb büntetést. Az egy év­vel idősebb Fehér László, a büntetett előélet dolgá­ban már megtette a kez­deti lépéseket, s esze ágá­ban sincs elvinni a balhét egyedül. Az ellentmondás­ok ellenére a XXII. kerületi Rendőrkapitányság igen megnyugtatóan tisztázta a részleteket, s a bizonyítás érdekében még könnyűbú­várokat is bevetettek. Jú­nius 23-án az Egyesült Iz­zó önkéntes könnyűbúvárai a Duna-Tis­za csatornából hozták felszínre azt a há­rom — persze, már üres — kazettát, amely március 22- én este még három auto­mata nyerőgépben volt, tíz­forintosokkal tele, a nagy­tétényi Kürt étteremben. Körösi emlékezete sze­rint a három kazettában összesen 18 160 forint volt. Esetleg több? Ki tudja! Fe­hér László egészen bizto­san nem, mert minden el­lenkező vallomás ellenére üresen ő egyszer sem látta a kazettákat, mindegyiket Körösi törte fel, majd dob­ta a csatornába. Más kér­dés, sokáig Fehér is csak azt tudta, hogy a három kazetta a Duna mélyén he­ver. Kezdetben a rendőr­ségnek is ezt próbálta be­magyarázni Körösi, később a budafoki temetőt jelölte meg, végül előhozakodott az igazsággal. Feltételezzük, valóban csak 10 ezer forint volt a három k­azettában. Ennél azonban sokkal több pénz ütötte a markát a betörőpárosnak, legalább 110 ezer forint. Az említett Kürt vendéglőben idén március 23-ára virradóra ugyanis nemcsak a három játékautomatát fosztot­ták meg a bevételtől (a tízforintosok kazettába csúsznak!), hanem a szer­ződéses üzletvezetőt is 90- 94 ezer forintjától. A ven­déglőből már távozni ké­szültek, amikor csak úgy kíváncsiságból feltörték az irodát is, ott pedig a szek­rényt. Nos, a pénzre a szek­rényben találtak rá, egy kötegben. Az üzletvezető ezzel szemben azt állítja, hogy 150 ezer forintja tűnt el. KÉT P/­R kesztyű A betörőduó alaposan fel­készült a bűncselekményre. Kezdetben egy másik ven­déglőbe készültek betörni, ám itt Fehér terepszemlét tartott, s miután megállapí­totta, hogy az üzletben riasztóberendezés van, le­tett a tervről. Megmarad­tak a Kürtnél, ahol egyéb­ként szintén sokat szóra­koztak és játszottak a já­tékautomatákon. Március 22-én csaknem kizárólag a Kürtben­­ tartózkodtak, majd Körösi lakásán tisz­tázták a részleteket, a ten­nivalókat. Csavarhúzót, fe­szítővasat, két pár kesztyűt, egy-egy rossz cipőt és bor­sot vittek magukkal. Ez utóbbit szét is szórták a vendéglőben, sőt, az auto­matába is szórtak belőle. Hogy miért? Korábban volt egy hasonló bűncselek­mény a nagytétényi Kohász falatozóban, s ott a tette­sek őrölt borsot szórtak szét. Miután erről sokan beszéltek a kerületben, Fe­hér arra gondolt, a rend­őrök ismét a régi bűncse­lekmény elkövetőire fog­nak gyanakodni. Éjfél után Körösi Ladá­­ján közelítették meg a Kürt vendéglőt. E pillanat­tól kezdve sokban eltér val­lomásuk. Körösi szerint Fe­hér egyedül ment be, illet­ve tört be a vendéglőbe, ő pedig kezdetben csak les­ben állt az ablak előtt. Ké­sőbb Fehér kijött érte, és ő már csak akkor ment be az étterembe, amikor Fehér kirámolta az üzletvezetői irodát. A zsákmányból mindössze 30 ezer forintot és a három kazettát kapta. Fehér szerint viszont min­dent közösen csináltak, sőt, az irodát maga Körösi tör­te fel. Ezt a tényt látszik igazolni, hogy eltűnt innen egy zsebszámológép, amit később Körösinél találtak meg. A 94 ezer forintot testvériesen megosztották — mondja Fehér —, a há­rom kazetta pedig csak azért maradt Körösinél, mert neki volt autója és lakása is.­­ A zsákmányt igen gyor­san elköltötték, nagy ré­szét a Budagyöngyében szó­­rakozták el. Ekkor szólt Fehér bűntársénak, hogy ideje feltörni a kazettákat is. Körösi viszont közölte vele, hogy a kazettákat már régen a Dunába dobta, meg is mutatta a helyet. Ebből a közlésből Fehér azt a kö­vetkeztetést vonta le, hogy a pénz megvan, csak a Dunában, szólt is egy könnyűbúvár ismerősének, hogy lesz egy kis munka. NEM ÚSZTA MEG Munkája csak a XXII. kerületi Rendőrkapitány­ságnak lett. A gyanú idő­közben Fehérre és Körösi­re terelődött Május 26-án tartóztatták le Fehért, s néhány nappal később bűn­társát, aki időközben bevo­nult katonának. Bizonyára azt gondolta, ezt az ügyet megúszta. A betörési ügy­ben a rendőrség már be­fejezte a vizsgálatot és vádemelési javaslatot tett az ügyészségen. Fehér és Körösi, természetesen, elő­zetes letartóztatásban van. Petites Sándor /-­­ HŰTŐGÉP­SZERVIZ V., Kecskeméti u. S. Telefon: 174—713, 174—557, XIV., Egressy út 62—64. Telefon: 633—588. A Lehel hűtőgépek garanciális szervize.­­ ELEKTROMOS SZÖVETKEZET

Next