Esti Hírlap, 1983. július (28. évfolyam, 155-180. szám)
1983-07-14 / 166. szám
ARANYMORZSA Kukoricalisztes zsemlemorzsával bővíti termékeinek választékát a Baranya megyei Sütőipari Vállalat. A háztartásokban és a nagyobb konyhákon is nélkülözhetetlen morzsa új változata abban tér el a hagyományostól, hogy az alapanyagául szolgáló tésztához kukoricalisztet is kevernek. A sütés és az őrlés után ettől kapja meg a nevéhez méltó szép aranysárga színt, s ezt a rántott húsok panírjában vagy a vele készített köretekben is megőrzi. Az adalék meggátolja a morzsa megbarnulását. A vállalat tervei szerint havonta mintegy öt tonna aranymorzsát készítenek. BAROSS UTCA Finisben az építők Március közepén kezdték meg a Baross utca—József körút és Szabó Ervin tér közötti szakaszának átépítését. A munka most befejezéséhez közeledik, s az útvonalat augusztus elsejéig átadják a forgalomnak. Az eredeti tervek szerint csak a burkolat felújítására került volna sor. A helyszíni szemléken azonban kiderült: szükséges a már erősen elhasználódott közművek cseréje is, így a megújult burkolatot a közeljövőben nem kell majd minduntalan, különböző felszín alatti munkálatok miatt felbontani. A megkezdett munka során új gázvezetéket fektettek, elkészült egy 200 milliméter átmérőjű vízelosztó vezeték, új — egy kilovoltos — kábelt fektettek a 600 méter hosszúságú munkaterületen. A felújításkor felhasználnak 1300 köbméter kavicsot, mintegy 1700 köbméter betont az úttest és a járdák aszfaltrétege alá. A felső borításként 15 000 mázsa aszfaltot kell elteríteni. A Baross utca egyre növekvő forgalmának zavartalan lebonyolítására kétszer kétsávos útpálya várja majd itt a megnyitás nyomán a közlekedőket. (kasznár) Műszerek olajért. A veszprémi Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézetben kőolajtermékek gyors elemzésére szolgáló analizátorokat készítenek szovjet exportra (MTI fotó : Czika László felv.) MAGÁN-KISKERESKEDELEM Új szervezeti formák az árubeszerzésben A növekvő magán-kiskereskedelmi hálózat áruigénye egyre kevésbé elégíthető ki a központi árualapokból, ezért állandóan újabb és újabb források feltárására van szükség. A vásárlók a magánkereskedelemtől elvárják: igazodjék gyorsabban a kereslet változásaihoz, s a választékot egyedi és kisszériás termékekkel színesítse. A piacismeret hiánya, a partnerkapcsolatok kialakításának gyengesége, az üzleti érdekek különbözősége miatt azonban az újabb helyi árualapok feltárása nem halad a kívánt mértékben. Ez a felismerés vezette a KISOSZ-t, amikor a hagyományos érdekvédelmi feladatok ellátása mellett célul tűzte, hogy fokozza gazdaságszervező, koordinációs tevékenységét, amelynek egyik legfontosabb területe a kiskereskedők árubeszerzésének segítése. Elsőként több olyan vállalattal létesített kapcsolatot, amelyektől eddig a kiskereskedők nem vásárolhattak. Ma már beszerezhetnek például divatárut az OKISZ Labortól, horgászcikkeket a HOKÉV Vállalattól, olcsó ruházati cikkeket a FÉR alkalmi részlegétől, autóelektromos cikkeket, akkumulátorokat, autóápolási és felszerelési cikkeket az AVIFOR GT- tól. A KISOSZ gazdaságszervező munkájának eredményeként jött létre ez év elején a KISOSZ—KIOSZ együttműködési megállapodás, amely szervezeti keretet ad a kisiparosok és kiskereskedők eddig csak spontán kapcsolatainak. Közösen szerveznek árubemutatókat, börzéket, s az ezek nyomán forgalomba kerülő termékek tovább bővíthetik, színesíthetik az árukínálatot, javíthatok ellátást alapvető cikkekből is. (MTI) , 1983. július 14., csütörtök „BEVÉSTEM NÁT NAGY BETŰKKEL ÉN IS...” Petőfi őrzi Esztendőnként sok tíz- és százezer látogató gyönyörködik az aggteleki-jósvafői Baradla-barlang cseppkőcsodáiban. Ám eddig sem a világhírű barlangot megcsodáló látogatók, sem a barlangtan kutatói nem gondoltak arra, hogy irodalomtörténeti emlékeket keressenek a Baradlában. • • — Pedig számos napló, útilevél és barlangleírás említi, hogy sok neves ember kereste föl a Baradlát — mondja Plihál Katalin, az Országos Széchényi Könyvtár térképtárának munkatársa, maga is műkedvelő barlangász. Sokan a barlang falába karcolva, nevüket is megörökítették. Csokonai Vitéz Mihály például 1801. június 5-én látogatta meg a barlangot. Élményeiről színes, zördudósságlatos levélben számolt be anyjának, és pontosan megjelölte azt a helyet, ahol nevét a sziklába karcolta. Hasonlóan pontos utalást olvashatunk Petőfi Sándor 1845. évi felső-magyarországi körútjának Útijegyzeteiben is. Petőfi 1845. május 24-én kereste fel a Baradlát. Leírja, hogy vele tartott az aggteleki kálvinista rektor. Majd a következőket olvashatjuk: „Ezt a fiatalembert meglépem, gondoltam, a barlang belső végéhez érve, hol a látogatók fölkarcolják neveiket. Bevéstem hát nagy betűkkel én is a nevemet.” Ez a megjegyzés adott támpontot Plihál Katalinnak és munkatársainak. Egykor a Baradlának csak egy rövidebb (mint egy kilométeres) szakasza volt járható, a barlangtúra végpontját a „Nehéz út” nevű szakasz kerülőága jelentette. Innen a látogatók visszafordultak, előzőleg azonban sokan otthagyták kézjegyüket a barlang falán. Az Országos Környezetés Természetvédelmi Hivatal megbízásából, ezen a részen szinte négyzetdeciméterről négyzetdeciméterre vizsgálták át a nevek tízezreitől hemzsegő falat. A aprólékos kutatás eredményeként végül is valóban rábukkantak egy — a többi feliratnál jelentősen nagyobb betűkkel vésett — névre: PETŐFI. A Baradla-barlang így máig is őrzi Petőfi Sándor saját kezű „autogramját”, ami azért is kivételes szerencse, mert a falba karcolt, vésett nevek ezrei gyakran letakarják, elfedik egymást. Alighanem ezért nem sikerült rábukkanni Csokonai névbejegyzésére. A költő által megjelölt helyen valóban többször is felbukkan az 1301-es évszám, de a nevek már nem vehetők ki, részben elfedik egymást. A vizsgálat érdekes eredményei közé tartozik az a megállapítás, hogy a Baradla-barlang az 1700— 1800-as években sokkal nagyobb idegenforgalmat bonyolított le, mint azt eddig vélték. A tömeges látogatás a jelek szerint az 1730-as évek végén indult meg. A legkorábbi falba karcolt évszám is 1739-es. Mindez arra figyelmeztet, hogy a művelődéstörténet (és az idegenforgalom) kutatóinak akad még feltárni valója! És van még egy adósság is, amely csekély költséggel törleszthető lenne. A Baradla bejáratánál tábla hirdeti Petőfi Sándor látogatását — amelynek immár barlangi dokumentuma is megkerült —, de Csokonairól eddig megfeledkeztek. Ifj. Bariba Lajos autogramját a Baradla Csokonai barlangja ♦ ♦ Nevek ezrei ♦ ♦ MEGMARADTAK A KÜRTNÉL Kazetták a csatornában Előbb az automaták ♦ Kíváncsi betörők Egy bűncselekmény, két elkövető — két különböző vallomás. Természetesen, nincs ebben semmi különös, elég megszokott dolog, hogy lebukáskor még az igaz barátoknak tűnő bűntársak is egymás ellen fordulnak. Ki-ki a másikra próbálja hárítani a felelősséget, saját szerepét pedig statisztaszerepként beállítani. Így van ez a Fehér, Körösi betörőduó esetében is, kétféleképpen mesélik el a betörés kitervelését, magát a betörést, a zsákmány elosztását, s amit csak lehet. BÚVÁROK A 21 éves Körösi Viktor esetében érthető a nagy visszakozás, ő még nem volt büntetve, igyekszik magát kis kezdőként beállítani, hogy megússza a súlyosabb büntetést. Az egy évvel idősebb Fehér László, a büntetett előélet dolgában már megtette a kezdeti lépéseket, s esze ágában sincs elvinni a balhét egyedül. Az ellentmondások ellenére a XXII. kerületi Rendőrkapitányság igen megnyugtatóan tisztázta a részleteket, s a bizonyítás érdekében még könnyűbúvárokat is bevetettek. Június 23-án az Egyesült Izzó önkéntes könnyűbúvárai a Duna-Tisza csatornából hozták felszínre azt a három — persze, már üres — kazettát, amely március 22- én este még három automata nyerőgépben volt, tízforintosokkal tele, a nagytétényi Kürt étteremben. Körösi emlékezete szerint a három kazettában összesen 18 160 forint volt. Esetleg több? Ki tudja! Fehér László egészen biztosan nem, mert minden ellenkező vallomás ellenére üresen ő egyszer sem látta a kazettákat, mindegyiket Körösi törte fel, majd dobta a csatornába. Más kérdés, sokáig Fehér is csak azt tudta, hogy a három kazetta a Duna mélyén hever. Kezdetben a rendőrségnek is ezt próbálta bemagyarázni Körösi, később a budafoki temetőt jelölte meg, végül előhozakodott az igazsággal. Feltételezzük, valóban csak 10 ezer forint volt a három kazettában. Ennél azonban sokkal több pénz ütötte a markát a betörőpárosnak, legalább 110 ezer forint. Az említett Kürt vendéglőben idén március 23-ára virradóra ugyanis nemcsak a három játékautomatát fosztották meg a bevételtől (a tízforintosok kazettába csúsznak!), hanem a szerződéses üzletvezetőt is 90- 94 ezer forintjától. A vendéglőből már távozni készültek, amikor csak úgy kíváncsiságból feltörték az irodát is, ott pedig a szekrényt. Nos, a pénzre a szekrényben találtak rá, egy kötegben. Az üzletvezető ezzel szemben azt állítja, hogy 150 ezer forintja tűnt el. KÉT P/R kesztyű A betörőduó alaposan felkészült a bűncselekményre. Kezdetben egy másik vendéglőbe készültek betörni, ám itt Fehér terepszemlét tartott, s miután megállapította, hogy az üzletben riasztóberendezés van, letett a tervről. Megmaradtak a Kürtnél, ahol egyébként szintén sokat szórakoztak és játszottak a játékautomatákon. Március 22-én csaknem kizárólag a Kürtben tartózkodtak, majd Körösi lakásán tisztázták a részleteket, a tennivalókat. Csavarhúzót, feszítővasat, két pár kesztyűt, egy-egy rossz cipőt és borsot vittek magukkal. Ez utóbbit szét is szórták a vendéglőben, sőt, az automatába is szórtak belőle. Hogy miért? Korábban volt egy hasonló bűncselekmény a nagytétényi Kohász falatozóban, s ott a tettesek őrölt borsot szórtak szét. Miután erről sokan beszéltek a kerületben, Fehér arra gondolt, a rendőrök ismét a régi bűncselekmény elkövetőire fognak gyanakodni. Éjfél után Körösi Ladáján közelítették meg a Kürt vendéglőt. E pillanattól kezdve sokban eltér vallomásuk. Körösi szerint Fehér egyedül ment be, illetve tört be a vendéglőbe, ő pedig kezdetben csak lesben állt az ablak előtt. Később Fehér kijött érte, és ő már csak akkor ment be az étterembe, amikor Fehér kirámolta az üzletvezetői irodát. A zsákmányból mindössze 30 ezer forintot és a három kazettát kapta. Fehér szerint viszont mindent közösen csináltak, sőt, az irodát maga Körösi törte fel. Ezt a tényt látszik igazolni, hogy eltűnt innen egy zsebszámológép, amit később Körösinél találtak meg. A 94 ezer forintot testvériesen megosztották — mondja Fehér —, a három kazetta pedig csak azért maradt Körösinél, mert neki volt autója és lakása is. A zsákmányt igen gyorsan elköltötték, nagy részét a Budagyöngyében szórakozták el. Ekkor szólt Fehér bűntársénak, hogy ideje feltörni a kazettákat is. Körösi viszont közölte vele, hogy a kazettákat már régen a Dunába dobta, meg is mutatta a helyet. Ebből a közlésből Fehér azt a következtetést vonta le, hogy a pénz megvan, csak a Dunában, szólt is egy könnyűbúvár ismerősének, hogy lesz egy kis munka. NEM ÚSZTA MEG Munkája csak a XXII. kerületi Rendőrkapitányságnak lett. A gyanú időközben Fehérre és Körösire terelődött Május 26-án tartóztatták le Fehért, s néhány nappal később bűntársát, aki időközben bevonult katonának. Bizonyára azt gondolta, ezt az ügyet megúszta. A betörési ügyben a rendőrség már befejezte a vizsgálatot és vádemelési javaslatot tett az ügyészségen. Fehér és Körösi, természetesen, előzetes letartóztatásban van. Petites Sándor /- HŰTŐGÉPSZERVIZ V., Kecskeméti u. S. Telefon: 174—713, 174—557, XIV., Egressy út 62—64. Telefon: 633—588. A Lehel hűtőgépek garanciális szervize. ELEKTROMOS SZÖVETKEZET