Esti Hírlap, 1983. november (28. évfolyam, 259-283. szám)
1983-11-25 / 279. szám
VASUDVARI TERVEK Üzletek a társzekerek helyén ♦ Régi idők hangulata Elvi állásfoglalás A Belvárosban sok szó esik mostanában a paszszázsokról. Az idegen szó helyett nehéz volna alkalmasabb magyar kifejezést találni, ha meg akarjuk határozni a sétálóutcák és a házak udvarait összekötő utak rendszerét. A nagy építkezések, amelyek nyomán a Pénzintézeti Központ irodái és a Taverna Szálló impozáns épülete majd kiegészíti a Váci utca képét, újabb lehetőségeket nyitnak a passzázsrendszer bővítésére, új tervére vonatkozó elvi megoldást, amelyet a Budapesti Műszaki Egyetem Lakóépület-tervezési Tanszékén készítettek el. Az impozáns térképek és enteriőrök jól mutatják, hogyan válhat valóra a régi álom: újjászületik a Vasudvar. Íme a terv: „A Vasudvar-passzázsnak négy bejárata van, minden, a háztömböt határoló utca felől egy-egy. A legforgalmasabb a Régiposta utca felőli, a félköríves kapuzat megtartásával, illetve az udvartér üvegtetős lezárásával és az azt kifelé folytató félkupolás előtetővel, a passzázsrendszer főbejáratává válhatna. A Váci utca felőli bejáratot az épülő Pénzintézeti Központ irodaházából lehet majd megközelíteni, a Galamb utca felől a Duna-parti sétány irányába, nagyon szép átjáró építhető a „100 éves” étterem mögötti tűzfal áttörésével. A Pesti Barnabás utca és a Régiposta utca között a passzázs a szállítási célú kis méretű tehergépkocsival is megközelíthető. Ez egyúttal meghatározza a majdan felépülő üzletek kínálatát is: csak kis teherszállítást igénylő szaküzletek, iparművészműhelyek és vendéglátóipari létesítmények telepíthetők a belső passzázsterületre. A negyedik bejárat a Pesti Barnabás utcai, tulajdonképpen eredeti vasudvari kapu, amely a szűk járda és a továbbra is fenntartandó között mohos foltok zöl-d gépkocsiforgalom miatt a dellnek, ócskavasak, lomok csúfítják. Hét évvel ezelőtt a Fővárosi Tanács városrendezési és építészeti főosztályán Gáspár Tibor, az akkori főosztályvezető-helyettes — az elképzeléseknek megfelelően — így tájékoztatott: „Csak a Pesti Barnabás utcai szárnyat szándékozunk meghagyni — mondta —, a telekre üzleteket, esetleg áruházat építünk. A terület beletartozni a belvárosi rekonstrukció tervébe, az üzletközpont és a passzázsrendszer építésébe. De miután a rekonstrukciót a Váci utca és a Régiposta utca sarkán lévő telken kezdtük, eltelik még öt-hat év, amíg a Vasudvarhoz érünk.” Gáspár Tibor, ald időközben Budapest főépítésze lett, örömmel mutatta legutóbb a Vasudvar beépítőnégy közül a legalárendeltebb.” Utcai szárny Nyolc éve már írtunk a Vasudvarról, e késő klaszszicista homlokzatú házról, amely a Pesti Barnabás utcában épült, több mint száz évvel ezelőtt. A Schopper-féle vaskereskedő cég bérelte ki az épületet, amelynek valódi értéke az udvar. Ma már csak ritkán láthatunk olyan vasszerkezetű mennyezetmegoldást, mint amit a hajdani építőmester, Gottgeb Antal tervezett. Az öntöttvas-pillérek fölött üvegtetőn át jut a fény az udvarra, megvilágítva a kockaköveket. Valaha vasárukkal megrakott társzekerek hajtottak be a súlyos kapu boltíve alatt, kocsisok, rakodók kiáltásaitól, vasak csörömpölésétől volt zajos a ház. A felszabadulás után a Vasért Vállalat bérelte az udvart, ma már csak egykét iroda foglalja el a ház első emeletét, kihalt az udvar, szerkezetét rozsda eszi, a töredezett tetőablakok A terv szerint a lépcsőházat helyreállítják, amely szép, koraeklektikus építmény, s amely felvezet az emeleti, utcai szárnyon lévő irodákhoz és a Taverna penzióhoz. Eredeti formájában megtartják az értékes acélszerkezetű üvegtetőt, az udvar és a passzázsrendszer egészének hangulatát meghatározó pódiumszigetet építenek, ahol eszpresszó- vagy kávéház lesz. Télen is növények, virágok pompáznak majd itt, és egy szoborral díszített kutat is elhelyeznek. A Vasudvar épületének hátsó, kis udvara szintén üvegtetős, ez alatt a majdani grillbár külső terasza kaphatna helyet. Nembontják le a Vasudvart, az épületet sem. Főbejárat sőt a lakóházszárnyat is felújítják, nem kell búcsúznunk tőle. Kávézó A terv csak elvi javaslat Változhatnak az üzlethelyiségek funkciói, amilyenekre az elkészülésének időpontjában szükség lesz. A lényeg: a huszadik század végén élő ember is igényli azt a hangulatot, amelyet csak múlt század végi regényekben, novellákban találunk, s a Vasudvarban kávét szürcsölve, nézelődve — kicsit lelassítva a mindennapok gyors tempóját megpihenhetünk — beszélgethetünk, „megállíthatjuk az időt”. Pálffy Judit Szovjet gépek A Pápai Textilgyár rövidesen további 42 SZTB típusú szovjet szövőgéppel gazdagodik. A nagy teljesítményű, korszerű berendezések száma az üzemben ezzel meghaladja a 400-at. A vállalat 1150 régi, elavult berendezéséből már csak százat tartanak üzemben. Az SZTB gépesítési program tette lehetővé, hogy a Pápai Textilgyár, amely más textilipari üzemekhez hasonlóan létszámhiánnyal küzd, még valamelyest növelje is termelését, megújítsa termékkínálatát, s csaknem 10 százalékkal fokozza amúgy is jelentős konvertibilis exportját. A 190 pápai szövőnő az idén több mint 18 millió négyzetméter szövetet állít elő, szemben a korábbi évekkel, amikor a mostaninálkevesebb kelme gyártásához is 950 munkásra volt szükség az üzemben. A szovjet gépek másutt is jó hatásfokkal működnek. Beállításuk azért is fontos, mert a textiliparban elég nagy a munkaerőelvándorlás, évről évre a szövőnők 5 százaléka máshol keres magának munkát; az elmúlt 10 évben számuk a felére csökkent. Részben ezekkel a szövőgépekkel sikerült a hiányzó munkaerő nagy részét pótolni, és egyúttal lehetőség nyílt arra is, hogy a korábbinál korszerűbb és tetszetősebb kelméket állítsanak elő. Az elmúlt években valamivel több, mint kétezer SZTB gépet állítottak munkába. Először a gyapjúipart korszerűsítették e berendezésekkel. A fésűsszövetek gyártásánál azokban az üzemekben, amelyek SZTB- kel újították fel a gépparkot, a termelékenység négy és félszeresére nőtt. ÁLTALÁBAN: JÓ NAPOT! Tisztelet a takarítóknak Párbeszéd egy nagyvállalat irodaházának egyik szobájában: — Ön hogyan köszön a kolléganőjének ? — Kezét csókolom! — A titkárnőjének? — Szintén kezét csókolom! — És a takarítónőnek? — Jó napot! — Miért? — így szokás. ★ Az Egyesült Izzó törzsgyárában délután fél kettőkor kezdenek a házi takarítónők. Zentai Ferencné a negyedik emeleten egyedül dolgozik. Azelőtt az újpesti bőrdíszműnél dolgoztam, a hamuzással kezdtem, kiszedtem a kályhából, levittem. A tüzelőt felhordtam, beraktam a kályhákba, alágyújtottam. Itt központi fűtés van ... Kiürítem a hamutartókat, feltörlök, rendet teszek. Foton lakom, három gyerekem van. A fizetésem: 4800 forint volt. A férjem is itt dolgozik: beállító-karbantartó. Ők Deák Imréné a termelési és műszaki igazgatási főosztályon dolgozik. Termelési statisztikus. Másodállásban pedig takarítónő. Huszonötödik éve izzós, tizenkilenc éves lánya szintén itt dolgozik. Reggeltől számol, kalkulál, statisztikákat készít, négykor átöltözik, negyed ötkor seprűt, vödröt vesz a kezébe — takarít. — Havi 1400-ért csinálom. Negyed kilenckor fejezem be a földszinten a munkát. — Hogyan köszön önnek a főnöke? — Pertuban vagyunk. Azt szokta mondani: nincsenek beosztottjaim, csak kollégáim. — És negyed öt után? ... — Aki nem ismer, többnyire a köszönésemet se fogadja. — Lopás nem fordul elő? — kérdezem Fülöp Erzsébetet, a takarítók csoportvezetőjét. — Évek óta nem. Jócskán akad példa viszont a jogtalan vádaskodásra. Valaki egyszer azzal gyanúsította az egyik takarítót, hogy ellopta a tollát. Hiába védekezett, meghurcolták. Végül tisztázódott az ügy, de mit kellett átélnie addig a szerencsétlen aszszonynak. * ★ A takarítás jövője: a munka gépesítése, megszervezése, a szakma besorolása a szolgáltató ágazatba ... Nemrégiben történt: az egyik tervező intézet egy készülő irodaház tervdokua kérés- Fővárosi mentációját azzal sem küldte el a Takarító Vállalathoz, hogy tervezzék meg az épület belső és külső takarítását, a beépíthető takarítógépeket, a takarítás technológiáját. Az első fecske! S addig? Talán kijárhatna nekik kicsivel több megbecsülés. Pamuk István ÉLETKÖZELBEN Az újságíró egyre szívesebben jár — ha meghívják — a kerületi pártvégrehajtó bizottságok üléseire. Egyrészt azért, mert a terítékre kerülő téma feltárul előtte, másrészt, mert az olykor parázs vitákban olyan belső gondok, anomáliák, de lehetőségek is színre kerülnek, amelyeket fel kellett tárni ahhoz, hogy a megoldás útjában megállapodhassanak. A végrehajtó bizottságok elé kerülő témák felelősei igyekeznek alaposan felkészülni és alapos jelentést letenni az asztalra. A nyár elején az Iparművészeti Főiskola gondjait, lehetőségeit tárgyalta meg a XII. kerületi pártvégrehajtó bizottság. Kétségtelen, hogy az ott elhangzottak is szerepet játszottak a főiskola új működési szabályzatának kidolgozásában, elfogadásában. Élénk — néhol drámai- vitán vehettem részt ugyanitt, a helyi IKV munkájáról. Erről akkor be is számoltunk olvasóinknak. Sok levelet kaptunk tőlük válaszul, és nem csupán unos untalan hallott tetőbeázásokról, felelőtlenül elvégzett tatarozásokról, aládúcolt lakásokról írtak a kerület lakói, hanem reményekről is. Reményekről, mert — ahogyan fogalmaztak — ha a kerületi párt-végrehajtó bizottság így feltárja az IKV-val kapcsolatos gondokat, nyilván könnyebb lesz ezeken javítani is. Nemrégiben „félidős” mérleget készített a XII. kerületi Tanács: hol tartanak a VI. ötéves terv helyi létesítményeivel? „Az ország megnehezült gazdasági helyzete közepette is kerületfejlesztési és -fenntartási céljainkat — differenciáltan — a megtervezett szinten tudtuk teljesíteni. De még jelentős reális igények maradnak kielégítetlenül” — olvasható a jelentésben. Érdekes megnézni — a párt-végrehajtó bizottság is ezt tette — például a gyermekintézmények helyzetét. A VI. ötéves terv közepén túl járunk: eddig elkészült hatvanhárom általános iskolai tanterem. Mint mindenütt az országban, Budapest e kerületében is megnőtt az iskolaköteles korú gyerekek száma. Míg az 1976—77. tanévben 5524 általános iskolást tartottak számon, addig az idei tanévben már 7576-an vannak. A csúcs előreláthatóan az 1985—86. tanévben lesz, 8 ezer általános iskolással. A félidős mérleg legélénkebb vitáját — ezt előre tudtuk — ismét a helyi IKV munkája váltotta ki a testületben. Az IKV — számos oknál fogva — nem tudta teljesíteni lakásfelújítási programját. E tervidőszakban ugyanis 4100 lakás szerepelt programjában. Eddig felújított: 1981- ben 417, 82-ben 739, ez idén pedig 776 lakást. Akárhogy számoljuk, ez bizony kevés. Minden segítséget meg kell adni a vállalatnak, hogy munkáját hatékonyabban folytathassa. A megvizsgálta a kerületi ELA párt-végrehajtó bizottság a tetőtér-beépítések lehetőségeit is. 1980— 81-ben az Építéstudományi Intézet KISZ- tagjainak segítségével felmérés készült arról, hol lehetne ily módon lakásokat létesíteni. Kezdetben 296 egyedi tervezésű lakás látszott így megvalósíthatónak. A vb természetesen felülvizsgáltatja a szóban forgó házakat, sajnos, eddig sokkal kevesebb reális lehetőséget lát. Műszaki okok, a lakók ellenállása, jogi herce-hurcák, leromlott házak, amelyek tetőtere csak a teljes felújítással párhuzamosan építhető be ... Nem könnyű tehát a kerületben tetőtérlakást kialakítani. Mindennapok ügyes-bajos dolgai szerepelnek többnyire a párt-végrehajtó bizottságok programján, nem a „nagy politika” kérdései. Ám politizálni e prózai gondok feloldása, megoldása nélkül lehetetlen. Ezért kell e testületek tagjainak — legyenek orvosok, tanárok, munkások, művészek, írók, tisztviselők — mindig életközelben élni és dolgozni. Lukács Teréz ROZMARING-NAPOK Nemzetközi kiállítás December 2-ától az idén is megrendezik a Rozmaring kertészeti napokat a pesthidegkúti termelőszövetkezetben. A háromnapos eseménysorozat alkalmából nemzetközi világkiállítás nyílik, ahol a hazai termesztők növényei mellett bolgár, holland és NDK-beli kertészek is bemutatják különlegességeiket. Itt látható majd az Alstroméria nevű, sokszínű, tölcséres virág, amely télen nyílik, s emiatt a hidegebb hónapok virágválasztékát bővíti. A Rozmaring megvásárolja majd a hollandoktól a növény szaporítóanyagát, s megkezdi a termesztést. A bolgár kertészek krizantémokkal, az NDK-beliek pedig ciklámenekkel, cserepes virágokkal képviseltetik magukat. Szakmai előadásokra is sor kerül. Évek óta gondot okoz a kertészeknek a szegfűrész, amely rontja az ágazat gazdaságosságát. Felszámolására mindenütt kutatják a lehetőségeket. Bolgár genetikusok kinemesítették a betegséggel szemben ellenálló szegfűfajtát, erről a munkáról számolnak majd be a hazai kertészeknek. (MTI) 1983. november 25., péntek 3