Esti Hírlap, 1984. április (29. évfolyam, 79-101. szám)
1984-04-02 / 79. szám
SZÉKESFEHÉRVÁRI VÁR• Új csarnokok, gépsorok Hétmilliárd forint • Ötven vállalat Nagy székesfehérvári triumvirátus: Videoton, Ikarus, Könnyűfémmű. A főváros felől az országúton érkezve az utóbbit fogja be elsőként tekintetünk. Jókora fejlődésen ment át alapítása óta. Egyezmény Csaknem 40 éves a múltja, építését még háborús körülmények között kezdték meg. Akkor néhány üzemből állt a gyár. Jelene után a jövő: a minőség javításán túl az eddigi 100 ezer helyett 165 ezer tonna félgyártmányt lesz képes előállítani. A Köfém — így említik a városban és a szakmában — a Magyar Alumíniumipari Tröszt egyik vállalata. A nagyberuházás fontos része az alumíniumipari központ fejlesztési programjának. Az átfogó tervet a kormány 1970- ben hagyta jóvá. Két, egymástól elkülöníthető, bár szorosan összefüggő részre bontható: az alapanyag- és félgyártmány-előállítás és a készárugyártás. Elsőrendű cél volt számottevő ásványkincsünk a bauxit feldolgozása, a magyar— szovjet timföld-alumínium egyezmény megvalósításának előmozdítása, az egyezmény keretében érkező fémalumínium feldolgozása, nagy értékű termékek előállítása, az exportképesség növelése és az export-árbevétel fokozása. • A Minisztertanács év eleji, január 19-i ülésén az Állami Tervbizottság javaslatára a nagyszabású programot befejezettnek nyilvánította. A kormány megállapította, hogy a főbb tennivalókat az ágazat teljesítette, ezért további kiemelése, központi megfigyelése feleslegessé vált. Horváth György beruházási főosztályvezető szobájában együtt nézzük a nagy telephelyű vállalat térképét. Mutatja a régi gyárat, majd, jólesően, büszkén húzza végig ujját az új határvonalakon. A fehérvári fémmű 130 hektáron fekszik, a gyáron kívül lakótelep, munkásszálló, orvosi rendelőh az is hozzá tartozik. A hatmilliárd forintból új csarnokokat, kiszolgáló- és szerszámüzemeket, hulladékégetőt építettek, a meglevő csarnokokat felújították, új gépekkel szerelték fel, s korszerűsítették, bővítették az energiaellátást. A belső körvasút pályáját négy kilométerrel meghosszabbították. A nagyberuházás célja négy szóban: kapacitásbővítés, minőségjavítás, választékbővítés, környezetvédelem. Az első háromról az új gépek gondoslkodnak, amelyekkel igazi színvonalra jutott a Köfém. Tizenöt világcég szállított berendezéseket Székesfehérvárra, több jelentős, NSZK-beli, svájci, francia, osztrák, angol és japán vállalat. Az utóbbiaktól programozható gépet vásárolt a Fémmű. Természetesen, a szocialista import sem maradt el, éltele a lengyel, a szovjet, a csehszlovák és az NDK-beli segítség lehetőségével. A fémtisztító eljárások közül az elektromágneses kokilla például szovjet szabadalom, és ma ez a világszínvonal. A környezetvédelmi előírásokat figyelembe véve építették az ipari hulladékégetőt, amelynek még a keletkező hőjét is hasznosítják. Bővítették a szennyvízkezelő művet, s környezetvédelmi laboratóriumot is berendeztek. Alumíniumcsarnok (Bozsán felv.) Síim mai Az egyezmények alapján kapott fémmennyiség lehetővé tette a hazai alumínium félgyártmány-készítő kapacitások nagyméretű kibővítését. Ebben legjelentősebb a Székesfehérvári Könnyűfémmű fejlesztése. — Egy férfi keresett — fogadtak a hírrel a kollégák. — A nevedet nem tudta, de pontos személyleírást adott rólad. Később még visszajön. Az illető csakugyan viszszatért. Futó ismerős. Rövid bevezető után elmondja, miért keres: kölcsönözzek száz forintot, ösztönös, együgyű védekezéssel rávágom, sajnos, nincs nálam ennyi pénz. Nem baj — mondja nyugalommal, gondolt ő erre is, jó lesz, ha holnapra behozom. Némi habozás után kijelentem, holnapra se várja, mert nem kívánok pénzkölcsönzéssel foglalkozni. Kínos mosoly. Aztán kezet nyújt, elmegy. Szereztem egy haragost, de legalább ingyen és bérmentve. _ — Azt mondják, ön szívesen kisegíti a rászorulókat. — Négy-öt alkalommal adtam kisebb összegeket. Éppen ruhára vagy valami másra gyűjtöttem, hát volt. Könnyen meghatódtam, az az én bajom. — Mennyi kamatot kér? — Csak amennyi az elveszített OTP-kamatot pótolja. Ennyit megérdemlek a kockázatért. — Elvileg kétségtelenül igaza van. De emberileg? — Róbert bácsi meghalt. Érti?! És ő utánozhatatlan. A kölcsönügylet alighanem egyidős az emberrel. Az első valószínűleg az volt, ahogy ősünk a másik kőbaltáját ideiglenes használatra elkunyerálta. Bizonyára vissza is kellett adnia, mert a tulajdonos nem élhetett meg kőbaltája nélkül. A kölcsönkéregetést általában férfiszokásnak tartják, mert a kasszát a legtöbb helyen az asszony kezeli. A nők azért ugyancsak igénybe veszik egymás segítségét, ha nem is mindig készpénzügyletekben. — Nálunk nagy divat a „szivecském, ide tudnád adni..kezdetű kérés. Jó ,barátnők vagyunk, semmit sem tagadunk meg egymástól. Ha valakinek például randevúja van, s kiderül, hogy szakadt a harisnyája, a másik szó nélkül kimossa a sajátját, megszárítja, átnyújtja. — Ha azt hallja: kölcsön, mi jut eszébe? — Legtöbbször még mindig az, hogy a háború alatt kölcsöngyerek voltam. A mindennapi sorbanállások idején az volt a szokás, hogy a terhes nőket meg a gyerekes anyákat előre engedték. Akinek nem volt gyereke, bérelt. Szüleim nagycsaládos emberek voltak, minden lehetőséget meg kellett ragadniuk ... Viszonylag tiszta üzlet volt, megszabott tarifával, amelyet pénzben, illetve élelmiszerben fizettek ki. Édesanyámtól tudom, hogy én különösen kapós voltam, mert viszonylag későn tanultam meg beszélni, s nem fenyegetett az a veszély, hogy álanyámat fecsegéssel elárulom. • A lakótelepi házakba költözők legtöbbször alig ismerik egymást. A régi házakban meghonosodott bizonyos szokások a honfoglalással nem telepedtek át. — Az öreg ház nemcsak lakóhelyünk volt, de oltalmazónk is. Úgy bújtatott, védett, mint kotlós a csibéit — mondja Tatay Tiborné, a házmester. — Nálunk senki sem talált kivetnivalót abban, ha valaki szükségből bekopogott a másikhoz. Emlékszem az özvegy ügyvédijére, legtöbbször vasárnap délelőtt csoszogott végig a gangon, s járt ajtóról ajtóra egy fejhagymáért, levesbe való zöldségért. „Majd meghozom holnap!” — ígérgette mindig, de már mindenki megmosolyogta. Mégsem haragudtak rá — cserébe tudósított a ház legfrissebb híreiről. Z. körülbelül tavaly májusban vette észre, hogy fokozatosan hűl körülötte a levegő. Az ellene irányuló piszkálódások felőrölték idegeit, s arra kényszerült, hogy lemondjon posztjáról. Hosszas nyomozással sikerült kiderítenie, hogy az ügyet a háttérből S. mozgatta. Feltámadt benne a harci kedv, s már-már ellentámadást tervezett, amikor eszébe jutott, hogy jó néhány évvel ezelőtt ő írta S.-ről azt a lesújtó véleményt, amelynek következményeképpen az illetőt visszaminősítették. Aztán fordult a kocka. S. kikecmergett a kátyúból, s amikor vezetői posztján megerősödött, nem habozott törleszteni. Mert: a kölcsön visszajár. Pamuk István KÖLCSÖN Tervezők Társadalmi és gazdasági összefogással készült el a beruházás. Mintegy 50 honi vállalat vett részt az építkezésben. A generáltervező az Aluterv FKI volt, a mélyépítésben az Út- és Vasútépítő Vállalat, a magasépítésben pedig a Székesfehérvári Alba Regia Építőipari Vállalat a legfőbb részes. Az importanyagok beszerzői: Chemokomplex, Technoimpex, Metrimpex. Jövőre tehát már 65 százalékkal nagyobb kapacitással dolgozik a Köfém. Továbbra is gyárt öntött, hengerelt, sajtolt-húzott és kovácsolt termékeket további felhasználásra, s olyan cikkeket, amelyekkel jártunkban-keltünkben mi is találkozhatunk az utcán. Termékeik 25 százalékát Nyugatra, 20 százalékát a szocialista országokba szállítják. Borsi László INOTA Kazán- Újabb két kazán rekonstrukcióját kezdték meg az inotai November 7. Erőműben. A várpalotai szénkészletre épült, több mint 30 éves erőmű berendezései ugyanis már elavultak, s élettartamuk csak nagyszabású rekonstrukcióval hoszszabbítható meg. Az 1973- ban kezdődött felújítás során eddig három kazánt fiatalítottak meg. Miként azoknál is tették, az újabb kettőt szintén csaknem teljesen új elemekből állítják össze. Csak a helyük marad a régi. Az erőmű teljes rekonstrukciója 1980- ban fejeződik be. Eredményeként még az ezredforduló után is biztonságosan működhet majd. (MTI) Áttetsző harisnyák, karcsú lábak díszei, vidám színű zoknik a sporthoz, hagyományos hófehér fuszeklik, a Budapesti Harisnyagyár termékei. Olyan szépek, tartósak, hogy jó részüket még a svéd, a dán, a norvég, a finn és az NSZK- beli kereskedők is szívesen vásárolják. A gyár az idén 75 millió pár harisnyaféleség készítését tervezi. Felvételünkön a formázás látható. (Víg László Endre felvétele) TENKES-HEGYI RADAR SZEM Működik a jégernyő A jégeső-elhárítás eredményességének fokozása végett megerősítették a baranyai védelmi rendszert. Újabb rakétakilövő állomásokat építettek, ami által hatásosabbá vált a védekezés, és egyben bővült is a védett terület. Most 150 ezer hektárnyi az oltalmazott terület a megyében, s négy állami gazdaság és 28 termelőszövetkezet növényi kultúráját védi a „jégernyő” az elemi csapástól. A védekezés lényege az, hogy a megfigyelt jégveszélyes zivatarfelhőbe rakétát lőnek, amelynek hatóanyaga — az ólomjodid — szétszóródik, beavatkozik a jégképződés természetes folyamatába: meggátolja, hogy a jégszemek „meghízzanak” és jégeső alakuljon ki. Tegnap kezdte meg az idei szolgálati idényét a Pécs közelében levő rakétás jégeső-elhárító egység. Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai azt mutatták, hogy kisebb-nagyobb „foghíjak” vannak még a védett területen, azaz a rakétakilövő állomások hatósugara nem fedi le tökéletesen a körzetüket. Ezért sűrítették az állomásokat: az eredetileg telepített 11 bázis mellé további négyet építettek, mégpedig Sumonyban, Vajszlón, Gordisán és Márson. Az új kilövőállomások az idén már teljes kapacitással működnek. Ezzel gyakorlatilag kialakult a baranyai rakétás jégeső-elhárító egység teljes hálózata. A védelmi rendszer szeme — az időjárási radar — a Tenkes-hegyen működik. Onnan figyelik a szakemberek a légkört, hogy idejében felfedezhessék a zivatarfelhőkben kialakuló veszélygócokat, s ha szükséges, utasítást adnak a megfelelő állomásoknak a rakéták kilövésére. Korszerűsítették a radarállomást is: nagyobb teljesítőképességű meteorológiai radarberendezést helyeztek üzembe. (MTI) BÜKKI BOKSÁKBÓL Exportszén A tervezettnél több, kereken 700 tonna faszenet exportál a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság az első negyedév során. A Bükk-hegységben kialakított helyeken, így például a Garadna-patak völgyében több mint 30 boksában égették a faszenet, amelyet többek között NSZK-beli, svájci, olaszországi, svédországi partnereknek szállítottak. A faszén készítéséhez nagyobbrészt gyertyánt, valamint tölgyfát használtak fel. A külföldi partnerek nemcsak ipari célra, hanem kempingezéshez, szabadtűzi roston sütéshez is felhasználják a bükki faszenet. Az erdőgazdaság az idén a bükki és a zempléni részeken a korábbi éveknél több, összesen 2800 tonna faszenet készít. Ebből mintegy 300 tonna jut majd a hazai igények kielégítésére. (MTI) Órakös üdülési jogot vásárolhat a zalakarosi „Napfény“’ és a gyulai „Hőforrás” fiskáléft/.ei’dkreihrn Felvilágosítást nyújt az Üdülőszövetkezetek Országos Szervező Irodája (Budapest XIII., Sallai Imre u. 15/a. 1136, telefon: 319-137), illetve a Cooptourist valamennyi irodája.