Esti Hírlap, 1996. július (41. évfolyam, 134-156. szám)

1996-07-30 / 155. szám

H CstMün*________________________________HÍREK • KOMMENTÁROK____________________________1996. július 30., kedd Zuhanó árfolyamok Gyenge forgalommal kez­dődött a hét a Budapesti Ér­téktőzsdén. A részvénypiac összforgalma kevéssel maradt el a félmilliárd forinttól, ami csekélynek mondható. A veze­tő részvények mindegyikének csökkent vagy stagnált az ár­folyama. A legjelentősebb részvények árfolyammozgását tükröző BUX-index 45,15 ponttal zárt alacsonyabban, mint a pénteki záráskor, 2934,14 pontra zuhant. Az Egis-papírok ára 7600 forintra esett, a másik gyógyszergyári részvény — egy nagyobb tétel forgalma folytán — átlagosan 6075 forinton zárt, a Mol-rész­­vényeket, miként az elmúlt hét végén 1550—1560 forintért ad­­ták-vették. Rossz napja volt a BorsodChemnek, ugyanis 90 forintot veszített értékéből, és 2570 forinton zárta a napot. A bankpapírokat is olcsóbban adták-vették. Az OTP-részvé­­nyek 2030 forintot, az Inter- Európa 33 100 forintot ért a nap végén. A Fotex stagnált hétfőn, bár kereskedése 115 fo­rinton indult el, végül 120 fo­rinton zárt, akárcsak pénteken. A Danubius-részvények ára 5 forint áresés után 2440 forintra mérséklődött. Talán csak a múlt héten bevezetett Horizon- Multiplan-részvények tulajdo­nosai örülhettek, ugyanis ér­tékpapírjuk tegnap már négy forinttal többet ért, mint pén­teken, ára 158 forintra növeke­dett. A kárpótlási jegy hullámva­­sútszerű mozgást mutatott, 335 és 360 forint körül inga­dozott, és a nap végén 350 fo­rinton állapodott meg. 1 Ili IAJ1Í CUiCtjJUUUll Illeg. ÜÉWAF1A C A devizapiacon a dollár jegyzése visszatért a Magyar Nemzeti Bank vételi árfolya­mára, reggel 149,60—149,70 forinton, záráskor 149,30— 149,35 forinton adták-vették a dollárt, bankközi pénzpiaco­kon. A német márkát 100,85 forinton, az ECU-t 189,75 fo­rinton jegyezték a kereskedés végén. Élénk forgalma volt a Bu­dapesti Árutőzsdének, a ha­táridős devizapiacon összesen 243,3 millió forint értékben kereskedtek a piaci alkuszok. A német márkára decemberre 108,45, jövő év márciusára 113,60 forintos elszámolóáron kötöttek üzletet. A dollár ese­tében az augusztusi árfolyam 150,97, a decemberi 159,90 fo­rint volt, jövő márciusra 165,50 forintos árfolyam mel­lett hangzottak el az ajánla­tok. A decemberi árfolyam az ECU esetében 203,35 forint, a jövő márciusi pedig 211,80 fo­rint volt. Bonta A FOGYASZTÁST SZŰKÍTI AZ ADÓ Visszasírják a sörhiányt (Folytatás az 1. oldalról) A rövid idő alatt bekövet­kezett 20 százalékos vissza­esés okát a dél-afrikai szak­ember, aki a Magyar Sör­gyártók Szövetségének el­nöke, abban látja, hogy a hazai adórendszer sörfo­gyasztás-ellenes. A magyar sörgyárak tavaly huszon­nyolc és fél milliárd forint adót fizettek be az állam­­kincstárba. Ennek legna­gyobb hányada a fogyasztá­si adó volt, amely egymaga több mint 17 milliárd forin­tot tett ki. Szinte hihetetlen, de átlagosan a sör fogyasz­tói árának ma 88 százaléka az adó, de akad olyan sör­fajta is, amelyben eléri a 100 százalékot. A sörös szakember nosztalgiával idézte azt az egykori sör­mestert, akitől megkérdez­ték, hogy mekkora a folyé­kony nedűn a haszna. Em­berünk akkor sörét a falra löttyintette, majd rámuta­tott a foltra és így szólt: „Ennyi megy el az adóra, a többi az enyém.” Általánosságban elmond­ható, hogy a gazdasági in­tézkedések a söriparban je­lentősen visszavetették a fo­gyasztói keresletet, és a sör­gyárakat súlyos gazdasági helyzetbe hozták. Napja­inkban mind a hét sörgyá­runk magántulajdonban van, többségébe a külföldi­ek jelentős tőkét fektettek be, hogy a termelést korsze­rűsítsék. Bár hosszú távra terveznek, mégis egyre ne­hezebben viselik el azt, hogy jelentős részük veszte­ségesen üzemel. A hazai italpiac — a sörfogyasztás visszaesése mellett — évről évre, ha csekély mértékben is, bővül. Borból, sörből és üdítőitalokból 19,4 millió hektoliter fogyott 1990-ben, tavaly pedig ennél 800 ezer hektoliterrel több. A sör ro­vására előretört az üdítő és a bor. Talán nem érdektelen az sem, hogy a látszat elle­nére egyre több hordós sör fogy. Öt éve a sörértékesí­tésnek még csak 5 százalé­kát tette ki a csapolt sör, ta­valy pedig már meghaladta a 18 százalékot. Ennek az a magyarázata, hogy a csa­polt sört pillanatpasztőrö­zéssel kezelik, így megőrzi természetes ízét. A jövőre hatályba lépő jövedéki törvény szerint a kávé és a csokoládé már ki­esik e körből, ugyanakkor a sörnél az eddigi fogyasztási adót 15 százalékos jövedéki adó váltja fel. Az Európai Unió szellemének megfele­lően a sör jövedéki adóját alkoholtartalma függvényé­ben vetik majd ki. Ugyan­akkor a bor továbbra is jö­­vedékiadó-mentes lesz. (Mint emlékezetes, a kor­mány már előterjesztett ko­rábban egy olyan törvény­­javaslatot, amely a bort is fogyasztásiadó-kötelessé tette volna, de ez az elkép­zelés nem nyerte el a képvi­selők többségének támoga­tását.) B. M. Öt év alatt sokan hátat fordítottak az egyre dráguló sörnek FOTÓ: CZAGÁNY BALÁZS MŰTÉT NÉLKÜL IS JAVULHAT y & Új gyógyszer e prosztatabetegeknek .JI.C JvST_Xa,--3|,-y A jóindulatú prosztata­megnagyobbodásban szen­vedő férfiak életét könnyíti meg az a gyógyszer, ame­lyet nemrégiben hoztak for­galomba Magyarországon. Jelentősége, hogy a bevétel­nek mellékhatásai. A ké­szítmény árát az egészség­­biztosító támogatja. A jóindulatú prosztata­megnagyobbodás hazánk­ban megközelítően félmillió 50 év feletti férfit érint. A beteg nehezen vizel, és gyakran érez kényszert rá , éjszakánként is. Súlyos esetben teljesen megszűn­het a vizeletürítés. Sokan az utolsó pillanatig halo­gatják az urológus felkere­sését. Orvosi kezelés nélkül­­ akár a kórban szenvedő férfi veséje is károsodhat.­­ Mint dr. Hamvas Antal egyetemi docens, a SOTE Urológiai Klinikájának fő­orvosa mondja, a jóindula­tú prosztatamegnagyobbo­dás nem feltétlenül jelent műtétet. Ha a kezdeti sza­kaszban felfedezik, a gyógyszerek adása is jó eredményekhez vezethet. Az Alfetim nevű, már ha­zánkban is kapható készít­mény az izomtónust csök­­ ___ kentő szerek csoportjába tartozik. (Ezek lényege, hogy ellazítják a prosztata jóindulatú daganatában előforduló izomelemeket, ezáltal enyhítik a kellemet­len tüneteket.) Hatására már a terápia első napjai­ban könnyebbé és ritkábbá válik a vizeletürítés. A be­tegek jól tűrik a kezelést, a mellékhatások ritkák és enyhék, így rövid időn be­lül a páciens egész életmi­nősége javul. Jelentős szempont, hogy a hatása hosszú távon sem csökken és a szexuális tevékenysé­get sem befolyásolja. Az Alfetim súlyosabb esetekben is alkalmazható, ha a beteg nem operálható vagy szeretné elkerülni a műtétet. A gyógyszer árát az egészségbiztosító 50 szá­zalékkal támogatja. K. O. -----------7.--------­ELNÖKVÁLASZTÁS DEBRECENBEN VI2 Reformátusok világtalálkozója -y-'V V C ------------1A Országhatáron innen és túl javában készülnek a hívők a Magyar Reformá­tusok III. Világtalálko­zójára. A Magyar Refor­mátusok Világszövetsége holnap és holnapután tartja tisztújító közgyűlé­sét, amelyen megválaszt­ják a közgyűlés új elnökét. Augusztus elsején, csü­törtökön Debrecenben nemzetközi sajtótájékoz­tatót tartanak a szerve­zők, amelyen részt vesz­nek a Kárpát-medence magyar református püs­pökei és a világszövetség tisztségviselői: Bütösi Já­nos, az MRVSZ jelenlegi elnöke, Csiha Kálmán (Erdély), Erdélyi Géza (Felvidék újonnan vá­lasztott püspöke), Gu­­lácsy Lajos (Kárpátalja), Hegedűs Lóránt (Ma­gyarország), Márkus Mi­hály (az MRVSZ jelenle­gi főtitkára) és Tőkés László (Királyhágómel­lék). Augusztus 3-án Nagy­váradon ünnepélyes kere­tek között nyitják meg a Magyar Reformátusok III. Világtalálkozóját, au­gusztus 4-én Szatmárné­metiben templomot szen­telnek, ezt követően pe­dig Temesvárott, Kolozs­várott, Marosvásárhelyt, és Sepsiszentgyörgyön gyülekezeti rendezvénye­ket és ünnepi istentiszte­leteket tartanak. P. J. . „­­M­H .” Főszerkesztő: Tarján Miklós Felelős szerkesztő: Kiss Pál Főszerkesztő-helyettesek: dr. Lőkös Zoltán, Szerdahelyi Csaba Vezető szerkesztő: Bonta Miklós Lapszerkesztők: Gajdics Ottó, Péli Elemér Kiadja: az E. H. Press Kft. Felelős kiadó: dr. Szirtes József Hirdetési igazgató: Bálint Bea Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1146 Budapest, Thököly út 127. Tel.: 220-5795, fax: 220-5797. Postacím: 1962 Budapest. Hirdetésfelvétel: Prestige Médiaügynökség 1146 Budapest, Thököly út 127. Tel./fax: 220-5784, 220-5785. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága. Árusításban megvásárolható a postai területi hírlap-kereskedelmi részvénytársaságok, valamint a Kiadói Lapterjesztő Kereskedelmi Kft. hírlapárusainál. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (Helir), 1900 Budapest XIII., Lehel u. 10/A, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Helir Postabank Rt. 219-98636, 021-02799 pénzforgalmi jelzőszámára. Előfizetési díj: egy hónapra 470 Ft, negyedévre 1410 Ft, fél évre 2820 Ft, egy évre 5640 Ft. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt. Felelős vezető: Lendvai Lászlóné mb. vezérigazgató ISSN 0133—2201 ---------H/N­FT Torut*---------------------------— BEKARIKÁZZÁK ZALÁT 13W11' Kerekező a pártelnök Lezsák Sándor nyeregbe ül és — a millecentenárium jegyében — holnaptól megkezdi 1100 kilométeres kerékpárútj­át Zal­a megyé­­ben. A Magyar Demokrata Fórum elnökét elkíséri Bethlen István elnökségi tag és Herényi Károly, a párt szóvivője. Keszthelyen és Nagykanizsán megte­kintik a heti vásárokat, polgármesterekkel talál­koznak. Az MDF szóvivője lapunk munkatársának el­mondta, Lezsák Sándor pártelnök személyesen akarja látni, hogy a ma­gyarországi átlagember hogyan éli meg a jelen va­lóságát. — papp — /y\__­vi ^La.(v r INFORMATIKAI CSÚCSSZERVEZET Célból lesz az eszköz A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumban ma tartotta alakuló ülését a Nemzeti Hírközlési és In­formatikai Tanács. ..................... Zombory László, a tanács július 15-től kinevezett el­nöke lapunknak elmondta, hogy a Magyar Köztársaság kormánya tavasszal döntött a szakmai fórum életre hí­vásáról. Az informatika térhódítása, az adatátvitel felgyorsulása, valamint a számítógépek bekapcsolása a világhálózatba olyan új lehetőségeket jelent a fel­használók milliói számára, amelyek ma már megvál­toztathatják a napi tudo­mányos és üzleti életet. Napjainkban ugyanis arról születnek döntések, hogy a most kirajzolódó új világ­rendben milyen pozíciót foglaljanak el az egyes or­szágok. Jól látható, hogy a változások tempójának és jelentőségének következ­ményeként nagyon rövid időszak alatt olyan fejlő­dést tapasztalhatunk, ami­lyenhez eddig évszázadokra volt szükség. Erre a kihí­vásra kísérli meg a választ az informatikai tanács. Feladataikról szólva Zombory László hangsú­lyozta: a legmagasabb szin­ten kívánják összefogni az informatika szabályozását, ami körül jelenleg elég nagy lazaság tapasztalható. Most ugyanis a piac hatá­rozza meg az informatikai tevékenységet, amely való­jában nem cél, hanem esz­köz a gazdaság működésé­hez. G. K. I. Tetemre hívó borítékok Július 3-án az Országgyűlés elfogadta az egyes fon­tos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről szóló 1994. évi törvény módosítását, amit közismerten csak ügynöktörvény néven ismert meg a közvélemény. Az előzetes információk szerint biztosra vehető, hogy szeptember 29-én az átvilágítóbírák átnyújtják az el­ső borítékokat a képviselőknek, melyek bizalmas in­formációkat tartalmaznak arról, hogy van-e folt vala­melyikük múltjában. A törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy először a honatyákat és honanyákat kell átvilágítani, ezután következhet a sorban a köztársasági elnök és a többi felelős tisztséget betöltő személy átvilágítása. Makranczy József átvilágítóbíró korábban már el­mondotta, hogy a törvény módosítása nem felel meg a törvény eredeti szellemének, amely alapvetően a köz­élet tisztaságának megteremtését szolgálná. Többek között kifogásolta, hogy indokolatlan mértékben szű­kítették az átvilágítandók körét. Külön hangsúlyozta, hogy képtelenségnek tartja a bírósági fellebbezést, mert annak jogosságáról végül azok a bírók dönte­nek, akik kiestek a kötelező módon átvilágítandók köréből. Célszerű lenne átvilágítani a külképvisele­teknél dolgozókat, éppúgy, mint a szerkesztőségek vezető munkatársait is. Mécs Imre (SZDSZ) és Balsai István (MDF) már je­lezték, hogy normakontrollt kérnek az Alkotmánybí­róságtól, de ez nem lassíthatja az átvilágítóbizottsá­gok munkáját. Értesüléseink szerint a képviselőknek már akár ma vagy holnap átadhatnák a borítékokat, de a nyári szabadságolások miatt ez most halasztódik. A futár­posta-szolgálat nem működik, és máskülönben is visszatetsző lenne, hogy postás nyújtsa át a szentenci­át. Ha netán belelesne a hivatalos okiratba, akár el is fecseghetné a hétpecsétes titkot az alszegi kocsmá­ban, és abból nagy baj származhatna. Akiről kitudódik, hogy „vaj van a fején”, az dönt­het saját sorsáról: vagy visszavonul a közéletből, vagy pedig szorongással figyeli az újságokat, amelyek tu­datni fogják ország-világgal, hogy X. vagy Y. fontos tisztséget betöltő személy valamikor kompromittálta magát. A közélet számos jeles személyisége úgy nyilatko­zott, hogy Göncz Árpád köztársasági elnöknek a tör­vény előírása előtt kellett volna kérnie az alkotmány­­bírósági normakontrollt, ugyanakkor elmarasztalják Kuncze Gábor belügyminisztert is, mert nem teljesí­tette ígéretét, miszerint előzetesen kikéri az alkot­mánybírák véleményét. A tények viszont tények maradnak és érdemes lesz odafigyelni szeptember után, hogy melyik országgyű­lési képviselő mond le mandátumáról betegség vagy más címen. Addig is feltételeznünk kell, hogy képviselőink olyan ártatlanok, mint a ma született bárány. Papp János Az izzó vas szerelmese A hatvani Nagy Pongrác a kihalófélben lévő­ mesterség, a tűzikovács utolsó mohikánjai­nak egyike. Míves kovácsoltvas ablakrácsai, kapui, cégérei kastélyok, vendéglátóegységek, közintézmények díszei MTI FOTÓ U­xi ~T­ yt~xS\ [s

Next