Esti Kurir, 1924. október (2. évfolyam, 205-230. szám)
1924-10-01 / 205. szám
1924. október 1., szerda. /ÍrsnKbbiSs :‘r, . Nem enyhült a drágaság ■ . . . . j ' • A »«pt*mb«rl Index — A* élat. szükséglettelkksk Alias 31%-kal haladták túl az aranyparkat A mindig tűrhetetlenebbé váló drágaság szeptember utolsó kat hetében sem enyhült és Budapest meggyötört fogyasztó közönsége tovább is reménytéivé várja a megígért olcsóbb megélhetést. Az életszükséglet! cikkek árai változatlanul drágák és ha egyikkiásik cikknek ára valamivel érik, másoké ugyanilyen arányban emelkedik, a heti szükséglet nem csökken de a kereseti viszonyok sem javulnak. Az utolsó két h£t alatt az árakban a következő változásokat jegyezhetjük fel: E változások eredményeképen a drágulás átlaga szeptember hó végén, 1914 július végére , vonatkoztatva 22.342, vagyis amiért békában 1 koronát fizettünk, azért ma átlagban 22.342 K-t kell fizetni. Ami a szeptember 1.-ei 22.351-hez képest alig kifejezhető olcsóbbodást jelent. Az aranykorona értéke a dolláron át számítva ma 15.452 papírkorona és így az élatszüksérllati cikkek átlag 31 százalékkal haladták tél az aranyparitást. De egyenként véve is alig van olyan cikk, amelynek ára aranykoronára átszámítva ne haladta volna túl a békebeli árakat. A legnagyobb emelkedést mutatják: 1.’ «#pt. 1$. ®» rMtosle • ‘ ’ % Burgonya 1800 1400 — 32 Bab 7000 6000 — 14 Tej 6400 6000 — 7 Zsír 43.000 43.000 — 2 Cukor 18.000 17.400 — 3 Borjúhús 44.000 48.000 4- 9 Ivaj 74.000 80 000 + 8 Tojás 2000 2200 . .+ 10 Ez a 31 százalékos általános drágulás a békeviszonyokhoz képest, akkor mutatkozik a maga ijesztő nagyságában, ha meggondoljuk, hogy, Budapedtea alra akad olyan testi vagy szellemi munkás, aki békekereszzének 50 5 százalékánál ifibbet keresne. Ez a közönség tehát érthető türelmetlenséggel kíséri figyelemmel Ripka kormánybiztosnak a drágaság letörését célzó fáradozásait. Ripka Ferenc kormánybiztos azon ígérete, hogy letöri a drágaságot, azonban csak reményt. Korányi pénzügyminiszter genfi kijelentése, hogy a korona külföldi értékelésének megfelelően a belföldi vásárlóképességnek is hamarosan emelkednie kell, csak elméleti megállapítást jelent a budapesti fogyasztónak. Sít A. 1914 nzemeltearanyfülíráés % Két harisnya 150 420 180 Férfiing 350 874 150 Tinta■ ■ 100 245 145 Porcelintányér 40 91 138 Gallérmosatás 5 10 100 Tojás 7 14 100 Zsir 152 272 80 Focicipő 1250 2070 66 Szappan 80 ISO 63 Kenyér 80 45 50 ital 860 517 44 Borjúhús 320 SÍr 41 Cukor 82 114 39 ERIlamosjegy 16 22 38 Szalonna 160 220 88 Szivar 10 13 30 SG 26 83 27 Levélportó 10 12 20 Buzz 2400 2800 17 Tej 28 32 14 D-ás liszt 43 4V 2 Kevés olyan szükséglet van, amelynek ára nem érte el a békeparitást. Mindössze a következők: % Burgonya 14 9 *'55 Bab 40 32 — 30 Kakaó 600 376 — 37 Tea 1000 874 —• 13 Szén 306 394 1 Gáz 20 13 — 35 Borotválkozás 60 39 — 35 Hestális ekzái. tésztánál, kítsványníl. •báj és eááMál. eskerbetegtágnél « Fstotíc léMei-keeertriz retdkiTflJ jób?y* * U-yahsfMwafc feir^vvl. A kiadatási tanács a hírek szerint nem javasolta Förster-Schultz kiadatását Ma folytatták le zárt ülésen a tárgyalást A büntetőtörvényszéken Töreky Géza dr. kúriai bíró tanácsa ma délelőtt vette tárgyalás alá az Erzberger- és Diez-féle gyilkosságokkal gyanúsított és kiadatni kért Förster-Schultz Henrik ügyét. A tárgyalásra egy fogházőr fölvezette cellájából Förstert is, aki egyhangúan — mint aki már nagyon is anja rabságát — lépegetett a fogházőr kísérete mellett Majd megérkezett Ulain Ferenc dr. védő is,valamint a referens ügyész, Boronkai István dr. ügyészségi alelnök és jelenlétükben folytatták le zárt ülésben az ügy megtárgyalását. Hogy a zárt ülésen mi történt és mi a törvényszék határozata, erről kommünikét nem adtak ki, mert a törvény értelmében úgy az itt elhangzott beszédek, valamint maga a végzés is tiltott közlést jelent. Tisztán következtetésekre vagyunk tehát ráutalva és a kiszivárgott hírekből állapíthatjuk meg, hogy a döntés az ügyészség indítványa értelmében történt meg. A tárgyalás befejezése után ugyanis Ulain Ferenc dr. mosolygós arccal, szinte örvendezve rohant ki a teremből és arra a kérdésünkre, hogy mi történt, így felelt: — ígéretet tettem, hogy nem mondom meg senkinek. Förster Henrik, amikor kivezették a bírósági szobából, odalépett védőjéhez és örvendező arccal köszönte meg neki fáradozását és sikerét. Mindezekből azt állapíthatjuk meg, hogy a törvényszék úgy döntött, hogy nem javasolja az igazságügy miniszternek Förster-Schultz Henrik kiadatását. A döntés következtében az iratok még a mai nap folyamán felkerülnek Pesthy Pál igazságügyminiszterhez, aki végérvényesen meghozza döntését a kiadatás kérdésében. Amennyiben az igazságügyminiszter magáévá teszi az ügyészség és a kiadatási tanács álláspontját, akkor arról a kérdésről is döntenie kell, hogy Förster- Schultz Henrik ellen, mint aki külföldi ember létére külföldiekellen követett el bűncselekményt, elrendeli-e, hogy őt Magyarországon vonják kérdőre. Ez esetben az offenburgi német birodalmi törvényszéknek meg kell küldenie a bűnügyre vonatkozó összes iratokat s ezeknek alapján a budapesti büntetőtörvényszék vizsgálóbírója újból lefolytatja a vizsgálatot, amelynek alapján az ügyészségnek vádiratot kell adnia s a vádtanácsnak vád alá kell helyeznie Förstert. Ha azonban az igazságügyminiszter ezirányban nem tesz intézkedéseket, akkor a törvény értelmében Förster- Schultzot vagy szabadlábra kell helyezni, vagy pedig át kell adni őt a közigazgatási hatóságoknak, melyek őt kitoloncolhatják az országból. „A hatóságok tekintélyét az rombolta le, hogy súlyos bűntettek kinyomozatlanul és megtorlatlanul maradtak" Ha visszaélések történtek, a belügyminiszternek csak egy feladata lehet, a megtorlás . A végrehajtó hatalom képviselőjének nincs joga kritikát gyakorolni a bírói eljárás Fölött Ugron Gábor a belügyminiszter tegnapi nyilatkozatáról Rakovszky Iván belügyminiszter tegnap délután a csongrádi bombaper ítéletére vonatkozóan föltűnést keltő nyilatkozatot adott ki. Ebben a nyilatkozatban kijelenti a belügyminiszter, hogy abban a bánásmódban, amelyben a hatósági közegek a tárgyaláson részesültek, továbbá az ítélet indokolásának egyes kitételeiben, végül abban, hogy a bíróság a hatóságok hivatalos megállapításait és a közegek eskü alatt tett vallomását nem fogadta el valóknak, mindezekben a hatóságok tekintélyének súlyos sérelmét látja és ha ilyen esetek megismétlődée ellen kellő garanciák nem állnának rendelkezésére, akkor a közrend fentartásáért kénytelen volna magáról a felelősséget elhárítani. Erről a nyilatkozatról az Esti Kurír munkatársa megkérdezte Ugron Gábor véleményét. Tigron a következőket mondotta: — A belügyminiszter úr nyilatkozata kollíziót teremtett a bírói hatalom és a végrehajtó hatalom között. Kétségtelen ugyan, hogy az utolsó esztendőikben nem egy olyan bírói ítéletet láttunk, amely megdöbbentette és gondolkodásra késztette az embert az iránt, vajjon mi lehet ezeknek az ítéleteknek a háta mögött is miként lehetne orvosszert találni, mégis alkotmányosan gondolkodó politikusnak, aki a bírói függetlenséget nem hajlandó a politikai divatnak és a mindenkori változó politikai hangulatnak föláldozni egy pillanatra sem juthatott eszébe olyan megoldási mód, amely szerint a bírói függetlenséget kell odadobni áldozatul. A belügyminiszter úr nyilatkozatát, felfogásom szerint, csak helyteleníteni lehet. Helytelen ugyanis, hogy a belügyminiszter úr magas közjogi állásából a nagy nyilvánosság előtt kritika tárgyává tette a szolnoki bírói eljárást. Bármi legyen is a véleményünk a szolnoki tárgyalás lefolyásáról, az ítéletet felülbírálni csakis a felsőbb bírói fórumoknak van joguk. Ha valamely bíró fegyelmi vétséget követett volna el, vagy bírói hatalmával visszaélt volna, megvan a fegyelmi eljárás lehetősége, de semmiesetre sincs joga a végrehajtó hatalom belügyminiszteri képviselőjének ahhoz, hogy még folyamatban lévő ügyijén azért,, mert az ő közrendészeti hatóságai súlyosan kompromittálva kerültek ki a tárgyalás menetéből, kritikát gyakorolhasson a bírói eljárás fölött. A belügyminiszter úrnak azt a felfogását, hogy alantas hatóságainak eljárását magáévá teszi, megértem, hiszen valószínű, hogy azok kötelességüket felsőbb utasításra teljesítették. Azt is megértem, hogy a belügy DARMOL biztos hatású, kellemes izű HASHAJTÓ 5. oldal miniszter úr alantas közegeit minden támadással szemben megvédeni törekszik abból a célból, hogy azok tekintélyét megóvja. A jelen esetben azonban a tekintélyt csak úgy védelmezheti meg, ha vizsgálat tárgyává teszi. Igaz-e, hogy az általa kiküldött tisztviselők a nyomozó hatóságok, csendőrök és rendőrök hivatalos hatalmukkal visszaéltek és szabálytalanul jártak el? Amennyiben a vizsgálat azt igazolná, hogy a visszaélések és mulasztások megtörténtek, a belügyminiszternek csak egy feladata lehet: a megtorlás. Amennyiben pedig nem történtek meg ezek a visszaélések, módjában áll alantas tisztviselőinek teljes elégtételt szolgáltatni. Nagy tévedés volna, ha a közbiztonsági közegek tekintélyét úgy akarná megvédeni,hogy visszaéléseiket, vagy szabálytalanságaikat eltagadni vagy eltussolni szándékolná. Különben is, ami történt, az mind csak a régi tényeknek a következménye. A közrendészeti hatóságok tekintélyét az rombolta le, hogy súlyos bűntettek kinyomozatlanul maradtak és a mai napig sem torolták meg azokat. Most sem állítaná helyre annyira a közrendészeti hatóságok tekintélyét,ha a kormányzati ágak kölcsönös kritikával illetnék egymást, ahelyett, hogy kiderítenék, kik tehát a csongrádi gyilkosok. Fontos csak egy: a gyilkosok kézrekerítése! Nem pedig az, hogy egymással veszekedjenek a kormányzati tényezők, ki a hibás az eredménytelenség miatt. Nem lehetetlen, hogy a lengyel határon már a közeljövőben háború tör ki London, szeptember 30. Mint a Newyork Times londoni tudósítója jelenti lapjának, azt a szóbeli jegyzéket, amelyet a német kormány a Nemzetek Szövetsége tanácsában képviselt tíz hatalomhoz intézett a szövetségbe való belépésének feltételeiről, Németország kívánságára bizalmasan kezelik. A londoni Times értesülése szerint a német részről hangoztatott főnehézség az, hogy Németország nem járulhat hozzá oly megegyezéshez, mely őt arra kötelezi, hogy szabadon engedje átmenni az ország területén az Oroszország ellen Lengyelország segítségére küldendő esetleges francia és egyéb csoportokat. Németország ezt megengedni annál kevésbbé hajlandó, mert katonai szakértőinek véleménye szerint nem lehetetlen, hogy a lengyel határon már a közeljövőben háború üt ki. H E 3189 G I SZAPPAN EH MSIMIJS aiSi BMISSSim.