Esti Kurir, 1928. január (6. évfolyam, 3-25. szám)

1928-01-04 / 3. szám

6. oldal Akinek az angyalföldi téboly­dában ajánlottak fel cserelakást A Thököly­ út 5. szám alatt lévő házban Vágner Lajos a segédházfelügyelő. A ház­mester Takács Mihály és a segédházfel­ügyelő között nézeteltérések merültek fel, amelynek következménye az volt, hogy Ta­kács Vágnernek felmondta a segédházfel­ügyelői szolgálatát és ezzel együtt a szolgá­lat fejében járó lakást is. A felmondás úgy­nevezett rendkívüli felmondás volt. A lakás­­rendelet szerint ugyanis a házfelügyelőnek, vagy a segédházfelügyelőnek egyhónapi ha­táridőre is fel lehet mondani akkor, ha a felmondó fél az illető kielégítő elhelyezésé­ről gondoskodik. A felmondásból Takács és és Vágner között per keletkezett, amelynek során Takács Mihály Vágner Lajos részére a Jász­ utca 27. számú házat jelölte meg, mint amelyben Vágner kielégítő lakást kap­hat A mai napra kitűzött tárgyaláson, amely báró Apor István járásbíró előtt folyt le, Vágner felháborodva panaszolta el, hogy eljárt a házfelügyelő részéről megadott cí­­men, a Jász­ utca 27. szám­­alatt, ez a ház azonban az angyalföldi tébolyda. Bármily komoly volt a helyzet, a jelenlévő hallgató­ság derült mosollyal fogadta ezt a bejelen­tést, a pernek a vége az lett, hogy a bíró a felmondó házmestert keresetével elutasította és a perköltség megfizetésére kötelezte. Serédi hercegprímást a pápa vasárnap szenteli püspökké XI. Pius pápa január 8-án, vasárnap szen­teli püspökké a sixtusi kápolnában Serédi Jusztinián dr. bíbornokot, Magyarország her­cegprímását. Az esztergomi főkáptalant ezen szertartáson a még mindig Rómában tartóz­kodó Mészáros János budapesti érseki hely­tartó, b­reyer István dr. prelátus-kanonok, h. kultuszállamtitkár, Kohl Medárd dr. fel­szentelt püspök és Drahos János dr. prelá­tus-kanonok, a főegyházmegyei iroda igazga­tója fogják képviselni, akik közül Breyer prelátus hétfőn indult Rómába, Kohl püs­pök és Drahos kanonok pedig kedden indul­tak Budapestről. Ré­sztvesz a konszekráción a Bencés Diákszövetség és a Foederatio Emericana népes küldöttsége is, amely Bár­dos Rémig dr. pannonhalmi főapát vezetésé­vel szerdán este indul az örök városba. A hercegprímás esztergomi bevonulásának és székfoglalójának napja még nincs ponto­san megállapítva. Az új kardinális január 15-én veszi át Rómában tituláris templomát, másnap a magyar zarándokokkal búcsuki­­hallgatáson jelenik meg a pápánál és e hó 17-én indul vissza Rómából Magyarország­ba, ahol első útja Pannonhalmára viszi. Itt a hercegprímási iroda, valamint a vármegye és város vezetőségével együttesen fogja meg­állapítani az esztergomi székfoglalás idejét és módozatait. Itt említjük meg, hogy Shvoy Lajos szé­kesfehérvári megyéspüspök az esztergomi érsekség fenhatósága alá tartozó püspöksé­gek képviseletében, Viszota Alajos dr. apát­kanonok kíséretében Rómába utazott, hogy jelen legyen Serédi Jusztinián dr. bibornok­­hercegprimásnak vasárnapi püspökké szen­telésén. Frohreich Ernőt sikkasztási ügyé­nek tárgyalására Pestre hozzák „a sopronkőhidai fogházból Pár évvel ezelőtt országos szenzáció volt, amikor dr. Frohreich Ernő megfojtotta apó­sát, Egyedi Lajos dúsgazdag földbirtokost és versenyistállótulajdonost. Egyedi Lajosról az első pillanatban azt hitték, hogy öngyil­kos lett s ezt a hitet Frohreich Ernő vallo­mása is táplálta a nyomozó hatóságokban. Frohreich viselkedése azonban annyira gya­nús volt, hogy faggatni kezdték, mire azután bevallotta tettét. A soproni törvényszék ak­kor tudvalevőleg négyévi fegyházra ítélte, amit a Tábla két évre szállított le, de a Kúria tizenkét évre emelt fel. Nem fogadták el a védőnek azt az érvelését, hogy Frohreich beszámíthatatlan, mert az orvosszakértők szimulánsnak mondották az egyébként egzaltált túl ideges embert. A Kúria ítélete jogerőre emelkedett és Frohreichet beszállították a kőhidai fegy­­házba, ahol nyugodtan tölti büntetését. Ez­zel az ítélettel azonban még nincs lezárva Frohreich Ernő bárlajstroma, mert évek óta folyik ellene sikkasztás címén bűnügyi eljárás azért, mert kezelés céljából átvette jó isme­rősének Bárcziházi Bárczy István akkor még miniszteri titkárnak értékpapírokból álló vagyonát, amiknek értékét azután a vád szerint elsikkasztotta. Ebben az ügyben már többször tűztek ki főtárgyalást, amit azon­ban mindig el kellett halasztani, mert Froh­reichet nem állították elő a főkapitányságra. A büntetőtörvényszék Denk tanácsa ja­nuár 5-re tűzte ki az ügy új főtárgyalását és intézkedett, hogy a sopronkőhidai fegyház most már fel­tétlenül kísértesse Budapestre Frohrei­­chet és állítsa elő főtárgyalásra. Értesülésünk szerint Frohreichet minden bizonnyal még a holnapi nap folyamán Budapestre kisérik s igy sincs semmi akadálya most már a fő­tárgyalás megtartásának. Védője Sándor László dr. indítványára tanukép idézték be az ügyben Frohreich azóta elvált felesé­gét is. Letartóztattak egy dunántúli nagybérlőt több budapesti cég megkárosítása miatt Székesfehérvár, január 3. (Az Esti Kurír tudósítójától.) Nagy feltű­nést keltett két hónappal ezelőtt, hogy Stern Imre, az abai uradalom bérlője — mint annak idején az Esti Kurír is jelentette, — az abai temetőben­­ öngyilkosságot követett el, beretvával elvágta a nyakát­ A fiatal nagy­bérlő életét sikerült megmenteni, beszélőké­pességét azonban elvesztette, az öngyilkossági kísérlet óta csak ezüstcsöven tud lélegzeni. Most derült ki, hogy Stern Imre öngyilkos­­sági kísérletének mélyen fekvő okai voltak. A nemrégen még nagyvagyoni föl­bérlő va­gyoni romlásba jutott és hogy a bajoktól me­neküljön hatszáz métermázsa nem létező tengerit adott el többeknek és nagyösszegű előlegeket vett fel, úgyhogy ezzel 69.000 pengővel több budapesti és szé­kesfehérvári céget megkárosított ifj. Szabó Jenőt tízezer, Rotter Zsigmondot nyolcezer, a Gergely és Goldschmiedt céget nyolcezer, Náthán Mórt nyolcezernégyszáz, , a Herzog és Stark céget nyolcezer, Reich Szi­­­­lárdot nyolcezer és a Bruck és Molnár céget­­ nyolcezerötszáz pengővel károsította meg, mire a károsultak csalás miatt feljelentést tet­tek ellene. Stern Imrét, aki néhány nappal ezelőtt hagyta el a kórházat,­ ­ a rendőrség ma reggel letartóztatta. Miután egészségi állapota még mindig súlyos, a letartóztatás után újból beszállították a Szent György-közkórházba, ahol most már mint fogoly nyert elhelyezést. Az hirdetésemé!, csak ásv ' , eredménye nagy! Szerda, 1928 január 4 NEM KAPHATJA MEG AZ ERÉNYDÍJAT a kis görl mek­ a családjára varr ugyan, de rajta nincs ruha Párizs, január 3. (Az Esti Kurír tudósítójának telefonjelen­­tése.) A francia akadémia újév előtt két díjat osztott ki. A „Prix Cognacót“, a sok gyermekes családok díját és az erénydíjat, amellyel az er­kölcsös, tiszta életet jutalmazzák. A „gyermek­díjat" igen okos szociális intézménynek tekin­tik Párizsban, ahol az az általános szentencia, hogy azoknak az embereknek van a legkeve­sebb pénzük, akiknek gyermekszobáiban sok apróság játszik. Az erénydíjat száz évvel ezelőtt De Montion alapította. A díjnak ma már nincs túlságosan nagy anyagi értéke és inkább csak az alapí­tóra való kegyeletes megemlékezésnek tekintik. Rajtuk kívül Párizsban csupán az akadémiku­sokat érdekli a De Montion jutalom. Az idén Henry de Regnier, az ismert író osztotta ki az erénydíjat ünnepi beszéd kíséretében. Az egyik párizsi lap munkatársa az erénydíj kiosztásának napján megjelent a Revüszínház öltözőjének folyosóján, ahol száz teljesen ru­hátlan görl előtt mulatságos interjút csiná­l az erénydíjról. — Hogy mi az erény, arra már nem emlék­szünk, azt hisszük, azonos a szerelemmel. El­hangzott az első válasz. Az interjú később ne­vetésbe fulladt, mert kiderült, hogy a Revü­színház legszebb táncosnője teljesen félreértette az alapító De Montion szándékát. Madmoiselle Flóriáné, a Revüszínház legszebb görlje ugyanis — mint az újságíró előtt naivan kijelentette — mindmáig azt hitte, hogy a díjjal az elvesztett erényt jutalmazzák. Egy másik görl kereken kijelentette, hogy a díjhoz semmi köze. A színház ruhatárosnője erre elvezette az„ interjúvoló újságírót a folyosó egyik sarkába, ahol egy tizenhatéves fiatal leány varrt. A ruhatárosnő elmondta, hogy a fiatal görl tartja el a családját. Amikor nincs dolga a színpadon, varr és kézimunkázik. Anyja nincs, az édes­apja beteg és ő gondoskodik kisebb testvérei­ről is- A Revüszínházban az igazgatótól kezdve a portásig mindenki meg van győződve arról, hogy Regniernek a kis görl előtt kellett volna ünnepi beszédét megtartania és neki kellett volna kiosztania az erénydíjat, amelynek Pá­rizsban ez idő szerint nincs túl sok jogos as­piránsa ... Henry de Regnier egy nyilatkozatában tréfá­san kijelentette, hogy a kis görlnek nem ad­hatta volna ki a díjat, mert információi sze­rint a görl családjának varrogat ugyan a szín­házi folyosón — de ő maga nem visel ruhát.. . (»-l* t ' Amerika szigorú vizsgálatot indít a lelket­len embercsempészet megakadályozására Az amerikai Egyesült Államok, mint is­meretes, évről-évre kontingentálja azok szá­mát, akiket az egyes államokból Amerika területére bocsátanak. Természetes, hogy a megengedett mennyiség sokkal kisebb, mint azoknak a száma, akik Amerikában igyekez­nek elhelyezkedést találni. Ezért idők folya­mán minél szigorúabban ellenőrizték az amerikai hatóságok a bevándorlókat, annál jobban próbálkoztak egyesek, hogy illegális uton Ameri­ka területére jussanak. Az idők folyamán valósággal embercsempészés ala­kult ki az amerikai határok közelében, sőt direkt csempészvállalatok alakultak, ame­lyek horribilis összegekért vállalkoztak a be­vándorolni szándékozók átcsempészésére. Az amerikai hatóságok azonban rendkívül szi­gorúsággal őrzik a határt s igy az ember­csempészés nemcsak nagy rizikóval, de egyenlően életveszedelemmel jár. Épp ezt a körülményt használják ki a lel­ketlen csempészek, részben a kivándorlók megzsarolására, részben arra, hogy a kivándorlókat áldozzák fel, ha esetleg az amerikai határon bajba keve­­rednek. Az Egyesült­ Államok Pittsburgban szé­kelő bevándorlási hatósága borzalmas ve­szélyekre figyelmezteti azokat, akik illegális úton igyekeznek Amerika területére, s az embercsempészek hálójába kerülnek. Tel­jesen hiteles megállapítások szerint az em­bercsempészek sokszor nemcsak megzsarol­ják a tiltott után kivándorlókat, de igen sok esetben egy­enesen legyilkolják őket. Az embercsempészést rendesen külön csem­pészhajókon végzik. A kivándorlókat rend­szerint zsákokba varrják, hogy az ellenőrző hatóságok figyelmét eltereljék. Megtörténik azonban igen gyakran, hogy ennek ellenére az ellenőrző hatóságok felfedezik az em­bercsempészést és ilyenkor a csempészek nem haboznak egy pillanatig sem, hogy áldozataikat a vízbe dobják és ezzel elkerüljék a szigorú büntetést. Az amerikai hatóságok nagy eréllyel nyo­mozzák újabban ezeket a csempészhajókat, de munkájukat megnehezíti az a körülmény, hogy ezek a lelketlen csempészek áldozatai­kat rendszerint elpusztítják, s így a ható­ságok nem igen tudnak ellenük tárgyi bi­zonyítékokat produkálni. Az Esti Kurír munkatársa ebben az ügy­ben felvilágosításért fordult M­oldásy József dr. miniszteri tanácsoshoz, a belügyminisztérium kivándorlási osztályá­nak vezetőjéhez, aki a következő informá­ciót adta: — Olvastam az amerikai lapokban a ke­gyetlen csempészek viselt dolgairól és kon­krét esetekről is tudomásom van. Meg kell azonban jegyeznem, hogy magyarokat ilyen veszély csak elvétve, a legritkább esetben fenyeget. Az embercsempészés ugyanis Kubából, Me­xikóból és újabban Kanadából történik nagyobb tömegekben. Rendszerint japán és kínai munkások azok, akik mindenáron Amerika földjén akarnak elhelyezkedni és ezért nem rettennek vissza semmiféle ál­dozattól. A hajósvállalatok természetesen figyelmeztetik a kivándorlókat, hogy ille­gális módon ne próbálkozzanak meg Ame­rika területére jutni, azonban természetes­, hogy ez a figyelmeztetés nem sokat hasz­nál s mindig akadnak, akik Amerikában remélik az aranyhegyeket. Hangsúlyozom, hogy konkrét magyar esetről csak egyről tudok s akkor is Kubából, ahol sok ma­gyar letelepült van, merészkedett néhány illegális utón Amerikába, akiket az ellenőrző hatóságok elöl a tengerbe dobtak, majd az ellenőrző hajó kihalászott. Ezek között volt néhány magyar, akik azonban nem Magyarországból, hanem Kubából ha­józtak át Amerikába. Heves földlökések Olaszországban Róma, január 3.­­ (Az Esti Kurír tudósítójától.) A Monte Albano hegyeiben újév estéjén kilenc óra tizenöt perckor újabb heves földlökéseket éreztek. Nemiben ismét megrongálódott több épület. Nemi és Genzano lakossága az egész éjszakát a szabadban töltötte, noha a hideg elvislhetetlen volt. A Monte Albano falvai­ban nagy a pánik és a lakosság attól tart, hogy a földlökések megismétlődnek. A gázrobbanás elpusztította a prágai műegyetemi laboratórium öt termét Prága, január 3. (Az Esti Kurír tudósításának távirata.) A prágai műegyetem vegyi lab­oratóriumá­ban tegnap délután az egyik gázvezeték hi­bás szerkezete folytán gázrobbanás történt. A laboratórium öt terme teljesen elpusztult és az anyagi kár igen nagy. Sebesültek nin­csenek, minthogy a laboratóriumban a rob­banás időpontjában senki sem tartózkodott. — Az Országos Közegészségügyi Egyesület­ben (VIII., Eszterházy­ utca 9/a) január 11-én este 6 órakor dr. Pető János balatonfüredi fürdőorvos „A modern testnevelés újabb irá­nyainak félszegségé‘‘-ről tart előadást. — Fodor testnevelő- és vívóintézetében (IV., Petőfi Sándor-u. 3.) január 3-től új beiratkozás. A csonka szezonra való tekintettel, öt havi tan­díj gyermekeknek, felnőtteknek (hölgyeknek) 65­0 és 10 pengő beiratási díj. Részletfizetési kedvezményt adunk. Telefon 209-296.

Next