Esti Kurir, 1928. március (6. évfolyam, 50-75. szám)
1928-03-21 / 66. szám
6. oldal Megmérgezte halt egy Ma délben arról értesítették a főkapitányságot, hogy a Benczur utcai Glück-szanatóriumban gyanús körülmények között meghalt ort. Deutsch Ignácné, ötvenesztendős úriasszony, akit két nappal ezelőtt szállítottak be oda. A súlyos idegbajban szenvedő úriasszonyon szublimátmérgezés tüneteit véltek fölfedezni az orvosok, éppen ezért most, halála után megindult a vizsgálat, váljon özv. Deutsch Ignácné nem követett-e el öngyilkosságot. A nyomozás csakhamar megállapította, hogy magát és meguriasszony az idegbajos úriasszony tényleg öngyilkosság áldozata. Deutsch Ignácné, hosszú idő óta özvegy, férjét már tizenöt esztendővel ezelőtt elvesztette, azóta húgával élt együtt. Legutóbb elvállalta a Heim-féle sütöde egyik üzletének vezetőállását. Azonban súlyos idegbaja mindinkább elhatalmasodott rajta, néhány nappal ezelőtt pedig egy kisebb családi összezördülés következményeként öngyilkosságot követett el és bevett tíz darab szublimát pasztillát. Azonnal beszállították a Glück-szanatóríriumba, de a gondos orvosi ápolás már nem tudta megmenteni életét. A Kék egér tulajdonosát felmentették az árdrágítás vádja alól Mennyit lehet egy bárban számítani egy feketéért Nefmi.1 hónappal ezelőtt Tausz Ferencdr. ügyvéd egy barátjával betért a Kék egér mulatóba s amikor fizetésre került a sor, két feketéért, két pohár likőrért és egy kis üveg ásványvízért nyolc pengő nyolcvan fillért számítottak fel neki. Tausz árdrágítás címén feljelentette a Kék egér főpincérét, Sonnenschein Lászlót, akit ma vont felelősségre a büntetőtörvényszék Brepner-tanácsa. A főpincér azzal védekezett, hogy sok az adó és a nagy rezsi miatt kénytelenek magasabb árakat számítani. A mulató tulajdonosa kijelentette, hogy a főpincér nem számított a megengedettnél magasabb árat, mert a mulatók sokkal több adót fizetnek, mint a kávéházak. — A mulatók csak arra valók — szólt közbe az elnök, — hogy az oda betévedt embereket megnyúzzák. — Mi nem nyúzunk meg senkit, — hangzott a válasz, — aki drágulja az árakat, az hagyja el a helyiséget. Ha valaki olcsóbban akar feketézni, menjen kávéházba. Miután a szakértő is úgy nyilatkozott, hogy a főpincér nem számított a megengedettnél magasabb árat, az ügyész elejtette a vádat, mire a törvényszék az ügyben az eljárást megszüntette. Amikor a tűzoltófőparancsnok a tűzbiztosító társaság ügynöke Rendkívül érdekes gyújtogatási bűnper került ma a Tábla ÁVI/Zai-tanácsa elé. Szabó Ferenc nyugalmazott főszámvevő Esztergomban saját házában lisztüzletet nyitott, amelyet leányai vezettek. Egy izben forgalmi-adóellenőr jelent meg a boltban s valami szabálytalanság címén adócsalással vádolta meg Szabó Ferencet. Ez tiltakozott a vád ellen és ártatlanságának bizonyítására üzleti könyveire hivatkozott, amelyek felmutatását másnapra megígérte. Aznap éjjel csodálatos módon tűz támadt az üzlet melletti helyiségben és az íróasztalnak éppen az a bezárt fiókja égett el, amiben az iratszerű bizonyítékok voltak. Az ügyészség gyújtogatás címén bűnvádi eljárást indított Szabó ellen, akit azonban a törvényszék felmentett, mert nem látta kellőkép bizonyítottnak, hogy Szabó gyújtotta meg az Íróasztalt. A Tábla mai tárgyalásán ismertették a bizonyítás kiegészítése során felmerült újabb adatokat. A forgalmiadóellenőr azt vallotta, hogy a tűz éjszakáján a szomszéd vendéglőből figyelve egy a vádlotthoz teljesen hasonló alakú embert látott a lisztüzletből kijönni, akinek az arcát nem figyelhette meg. László István tűzrendészeti felügyelő városi tűzoltófőparancsnok akként nyilatkozott, hogy a tűz a bezárt fiókban csak szándékosan volt előidézhető. A védő Hubert Gusztáv dr. kérte a felmentő ítélet jóváhagyását, mert szerinte annál kevésbé lehet a szakértői vélemény alapján marasztaló ítéletet hozni, mert a tűzoltó főparancsnok egyben annak a biztosító társaságnak főügynöke, ahol a vádlott ingatlanát tűz ellen biztosította. A Tábla helybenhagyta a törvényszék felmentő ítéletét. Becsületsértő-e a babonás szólásmondás, hogy pappal találkozni balszerencsét jelent Különös becsületsértési per került ma a budapesti büntetőjárásbíróságon Tamás Lázár dr. járásbíró elé. Egy katolikus plébános jelentette fel becsületsértésért Kokályi Imrénét, mert mikor a múlt év augusztus 27-én elhaladt a Ferenc József-kórház előtt, rá ezt a megjegyzést tette: — Papot látok, nem lesz szerencsém! — Én nem akartam a főtisztelendő urat megsérteni — védekezett a vádlott, egy feltűnően csinos fiatal asszonyka. — Önkénytelenül kiszaladt a számon ez a szólásmondás, amelyet mindjárt megbántam, mihelyt kiejtettem. A főtisztelendő úr ugyanis rendkívül felindult, esernyőjét felemelve szaladt utánam és ott a kórházban követelte, hogy mondjam meg a nevemet, mert különben rendőrt hivat. Én azután még aznap felküldtem a főtisztelendő úrhoz a férjemet, aki elmondta neki, hogy vallásos római katolikus nő vagyok, apácáknál nevelkedtem, rendszeresen áldozok, gyónok és fel sem tehető rólam, hogy vallásom egy papját szándékosan meg akarjam sérteni. A főtisztelendő úr azonban ezek után is indulatosan kijelentette a férjemnek: — Ilyet vallásos katolikus nő nem mond, aki ilyet mond, az ripok. Az asszony védője viszonvádat emel emiatt a sértés miatt a plébános ellen, mire a bíró a távollevő sértett ügyvédjéhez fordul: — Azt hiszem, ajánlatos volna békésen megegyezni egymással, mert ha sértés is az a babonás szólásmondás, amit a vádlottnő használt, az kétségtelen, hogy eközött és a „ripők" kifejezés között igen nagy kvalitáskülönbség van, így azután csakugyan békét is kötöttek azllenfelek ítélet nélkül, tehát a bíróság mégsem dönthetett abban a fontos kérdésben, becsületsértés-e az ismert babona hangos idézése. A Preziosi prágai olasz követet Bukarestbe helyezték át. Prágába Luigi Vanutelli-Rey gróf kerül olasz követnek. Veronálmérgezésben Jenő miniszteri Telegdi Róth Jenő miniszteri tanácsos negyvenkét éves feleségét, leánynevén Kőszegváry Ilonát tegnap eszméletlenül találták Mátyás utca 15. számú lakásán. Beszállították a Schöffer-féle idegklinikára, ahol megállapították, hogy a szerencsétlen úriasszony súlyos veronákérgezésben betegedett meg. Gondos ápolás alá vették, de már nem lehetett rajta segíteni, mert a méreg olyan mélyen felszívódott a különben is meglehetősen gyönge szervezetbe, hogy Telegdi Róth Jenőné ma reggelre meghalt. Telegdi Róthné már régebb idő óta súlyos meghalt Telegdi Róth tanácsos felesége idegbajban és álmatlanságban szenvedett és ezért állandóan veronait szedett. Orvosai próbálták erről leszoktatni, de teljes mértékben nem sikerült A halálos mérgezés oka minden valószínűség szerint az, hogy a kritikus éjszakán az úriasszony túlságosan nagy adag Veronáit vett be, hogy mélyebb és nyugodtabb álomba merüljön. Öngyilkossági szándékról a közelállók szerint már csak azért sem lehetett szó, mert Telegdi Róthné sokkal jobban szerette az életét, semhogy meg akart volna válni tőle. Éppen ezért biztosra vehető, hogy a rendőrség elengedi a boncolást és Teelgdi Róth Jenőnét boncolás nélkül temetik el. Luéderer Penzió Abbázia Elismerten jó konyha, ismét saját kezelésben, mérsékelt árak. Léderer-család Szerda, 1928 március 21 Berény Róbert berlini és párizsi tapasztalatairól, az új festészetről és a valódi magyarosságról Berény Róbert hosszú szünet után csak most lépett ismét nagyobb képkollekcióval a budapesti közönség elé az Ernst-múzeumban, néhány fiatal festő kiállításán. Ezelőtt főként mint a Nyolcak festőcsoportjának kiváló tehetségű, merész látású tagját ismertük, aki az akkori felfogás szerint a legmodernebb volt. A műveit közönség körében sokat foglalkoztak munkáival, de egységes vélemény nem alakult ki róla. Azóta megváltoztak az embereknek a festészetről alkotott fogalmai és természetesen megváltozott Berény Róbert festészete is. Az Ernst-múzeumban kiállított képei már nem csak egy rendkívül érdekes, ötletekben gazdag, tehetséges festőt juttattak kifejezésre, hanem, ezentúl, egy teljesen lehiggadt látású, nemes, kiegyensúlyozott művészt, akinek munkáit a legkülönbözőbb fórumoknál is a legnagyobb elismeréssel fogadták. Ennek a kiállításnak alkalmából megkértük Derény Róbertet, hogybeszéljen azokról az esztendőkről, amelyek legutóbbi pesti szereplése óta elteltek, beszéljen a tapasztalatokról, amelyeket külföldi tartózkodása alatt tett., — Az utolsó öt-hat évben különösen sokat tartózkodtam Berlinben — mondta, egyebek közt • Berény — és azt tapasztaltam, hogy ott a festőknek irányok szerinti tagozottsága főként abban különbözik a magyarokétól, hogy a modern irányok és reprezentánsaik száma nagyobb mint itthon. Az a generáció, amely megfelel a mi „Nyolcak‘‘-generációnknak, a kiállított művek számának és kvalitásának dolgában egyaránt uralkodik az ottani kiállításokon, így Karl Hofer ma már Nyugateurópában és Amerikaiján is igen nagyra tartott festő, professzor a berlini festőakadémián; ugyancsak teljesen beérkezett és elismert művészek már Max Pechstein, Kirchner, Müller, Nolde,lix, Lévy, Schmidt Rotluff és Paul Klee. A legmodernebb irányok centruma az az intézet, amelynek elődje az egykori weimari Bauhaus volt. Ebben egy hazánkfia, Moholy Nagy László is dolgozik és dolgozott ott egy Forbáth nevű építész és mások is. A német festők az utóbbi tizenöt év folyamán francia hatás alatt arra igyekeztek, hogy igazi kolorizmust hozzanak ki, de a színharmóniák közvetlen megérzése helyett vagy brutálisak és nyersek lettek, vagy féktelenek, azaz erősen romantikusak; áráig a franciák jellegükben mindig megmaradtak klasszikusoknak, mert a megcsinálásban náluk mindig az ízlés, a tiszta ész a parancsoló. Különösen szembetűnő és fontos ez, amikor a két nemzet legmodernebbjeinek munkáit vetjük össze. Franciaországban 1911 óta csak 1926-ban töltöttem tíz napot és érdekes volt látni ott azoknak a festőknek a képeit, akikkel 1906-ban és 1907-ben egy terembe szorítva, mint vadak, együtt szerepeltünk, így Matisse-1, Bracque-ot, Derain-1, Dufy-1 és az akkoriban csak néhány műgyűjtő és piktor által legtöbbre tartott Picasso-1. Nagyjában ma is ezek a nevek dominálnak a francia kiállításokon. Természetes, hogy általában a statiszta franciák sokkal nagyobb hatással lehetnek a festészet fejlődésére, mint a konvulzívabb németek. Az én generációm előtti modern festők — hogy ne említsek közülük mást, mint Rippl Rónait, Csókot, Iványi Grünwaldot, Kernstokot — szintén a francia festői kultúrán nevelkedtek. Amennyiben egyéniségeken túlmenően is más íze van a művészetüknek, mint a franciának: ez éppenságot a festészetben úgy találhatjuk meg, hogy ha egy magyar képkollekciót más nemzetek kollekciói közé képzelünk, ami ezekben a magyarokban közös és különbözik az idegenektől, ez a magyarosság. — Azt hiszem, sem , a magyar festőknek legfőbb rokonságuk az oroszokkal van. Mind a két nemzet festőire jellemző az erős tárgyiasság, a koloritnak mintegy zsírossága, az erős kontrasztok szeretete. Azokban az országokban, ahol a festői tradíció kicsiny, úgyszólván minden festő „elölről kezdi" és festészeti szüleit mindig egy nagyobb festészeti kultúrával rendelkező nemzet nagyjaiban keresi. Egyik legnagyobb festőnk, Munkácsy csodálatosképen a német festészeti kultúrán nevelkedett, de Pach László már a németen — és azóta, lehet mondani, csekély kivétellel mindazok a festők, akik Magyarországon jelentőssé váltak, francia mesterek hatása alatt fejlődtek. Ez áll az én szűkebb értelemben vett kortársaimra és magamra is. Ami azonban nem jelenti természetesen azt, mintha bármelyikünknek is esze ágában lett volna kibújni a bőréből és pláne francia bőrbe akart volna bújni. az ő magyarosságuk. Mert a kép tárgyi anyaga nem mérvadó a kép festői tartalmára nézve és ha valaki gémeskutat, tulipános ládát, vagy villogó gatyát fest, attól még nem válik magyarossá. A magyaros Új helyiségben a főkapitányság idegenellenőrző osztálya A budapesti főkapitányság épületéről már többször hivatalosanmegállapították, hogy kevés hely áll a különböző osztályok rendelkezésére. Ezekből legutóbb a belügyminisztérium az idegenellenőrző osztály számára kibérelte a Markó utca 7. szám alatt épült új ház földszinti nagy helyiségeit. Ma délelőtt a főkapitányság első emeletén elhelyezett idegenellenőrző-osztály megkezdte az átköltözködést és holnaptól kezdve ez a hivatal már az új helyiségekben működik. Megszűrték az utcán. Gremperger Andor Gergely utca 36. számú házban lakó 29 éves asztalossegédet a Gyömrői úton ismeretlen tettesek megtámadták és többször megszűrték. A súlyosan sérült embert a mentők a Dologkórházba szállították. Az ismeretlen szurkálók kézrekerítésére a főkapitányságon megindult a nyomozás. — Életuntak. Gárdonyi Lipótné 30 éves háztartásbeli asszony, nyomdász felesége, a Cserey utca 3. számú házban levő lakásán luminállal. — Szabó Erzsébet Liszt Ferenc tér 10. sz. házban lakó 30 éves háztartási alkalmazott a Mozsár-utcai kapitányságon, — ahová előállították — himinállal, — Oláh Antal 48 éves cipész, aki a Mátyás-utca 47. számú házban lakik, a Wesselényi-utca 40 számú ház előtt arzénnel és aszpirinnel, — Komorody Elemérné, szigorló orvos felesége, a Dessewffy-utca 28. számú házban lévő lakásán ismeretlen méreggel. — Balog Béla 22 éves szobafestősegéd Kispest, Jókai utca 114. számú házban lévő lakásán lugkőoldattal, megmérgezte magát. A mentők az életuntakat súlyos állapotban szállították kórházba. — Székrekedésnél, emésztési zavaroknál, gyomorégésnél, vértódulásoknál, fejfájásnál, álmatlanságnál, általános rosszullétnél igyunk reggel éhgyomorra 1 pohár természetes „Ferenc József" keserűvizet. A belorvosi klinikákon szerzett tapasztalatok szerint a Ferenc József víz az ideális hashajtó minden jellemző tlajdonságát egyesíti magában. Kapható gyógyszertárakban, drogériákban és fűszerüzletekben.