Esti Kurir, 1928. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-21 / 66. szám

6. oldal Megmérgezte halt egy Ma délben arról értesítették a főkapitány­ságot, hogy a Benczur­ utcai Glück-szana­­tóriumban gyanús körülmények között meghalt ort. Deutsch Ignácné, ötvenesztendős úriasszony, akit két nappal ezelőtt szál­lítottak be oda. A súlyos idegbajban szenvedő úriasszonyon szublimátmérgezés tüneteit véltek fölfedezni az orvosok, éppen ezért most, halála után megindult a vizsgálat, vál­jon özv. Deutsch Ignácné nem köve­­tett-e el öngyilkosságot. A nyomozás csakhamar megállapította, hogy magát és meg­­uriasszony az idegbajos úriasszony tényleg öngyilkos­ság áldozata. Deutsch Ignácné, hosszú idő óta özvegy, férjét már tizenöt esztendővel ezelőtt el­vesztette, azóta húgával élt együtt. Leg­utóbb elvállalta a Heim-féle sütöde egyik üzletének vezetőállását. Azonban súlyos idegbaja mindinkább elhatalmasodott rajta, néhány nappal ezelőtt pedig egy kisebb családi összezördülés követ­kezményeként öngyilkosságot követett el és bevett tíz darab szublimát pasztillát. Azonnal beszállították a Glück-szanatórí­riumba, de a gondos orvosi ápolás már nem tudta megmenteni életét. A Kék egér tulajdonosát felmen­tették az árdrágítás vádja alól Mennyit lehet egy bárban számítani egy feketéért Nefmi.1 hónappal ezelőtt Tausz Ferenc­­dr. ügyvéd egy barátjával betért a Kék egér mulatóba s amikor fizetésre került a sor, két feketéért, két pohár likőrért és egy kis üveg ásványvízért nyolc pengő nyolcvan fillért számítottak fel neki. Tausz árdrágítás címén feljelentette a Kék egér főpincérét, Sonnenschein Lászlót, akit ma vont felelősségre a büntetőtörvényszék Brepner-tanácsa. A főpincér azzal védekezett, hogy sok az adó és a nagy rezsi miatt kény­telenek magasabb árakat számítani. A mu­lató tulajdonosa kijelentette, hogy a főpincér nem számított a megengedettnél magasabb árat, mert a mulatók sokkal több adót fizet­nek, mint a kávéházak. — A mulatók csak arra valók — szólt közbe az elnök, — hogy az oda betévedt em­bereket megnyúzzák. — Mi nem nyúzunk meg senkit, — hang­zott a válasz, — aki drágulja az árakat, az hagyja el a helyiséget. Ha valaki olcsóbban akar feketézni, menjen kávéházba. Miután a szakértő is úgy nyilatkozott, hogy a főpincér nem számított a megenge­dettnél magasabb árat, az ügyész elejtette a vádat, mire a törvény­szék az ügyben az eljárást megszüntette. Amikor a tűzoltófőparancsnok a tűzbiztosító társaság ügynöke Rendkívül érdekes gyújtogatási bűnper ke­rült ma a Tábla ÁVI/Zai­-tanácsa elé. Szabó Ferenc nyugalmazott főszámvevő Esztergom­ban saját házában lisztüzletet nyitott, amelyet leányai vezettek. Egy izben forgalmi-adóellenőr jelent meg a boltban s valami szabálytalanság címén adócsalással vádolta meg Szabó Feren­cet. Ez tiltakozott a vád ellen és ártatlanságá­nak bizonyítására üzleti könyveire hivatko­zott, amelyek felmutatását másnapra meg­ígérte. Aznap éjjel csodálatos módon tűz támadt az üzlet melletti helyiségben és az íróasztalnak éppen az a bezárt fiókja égett el, amiben az iratszerű bizo­nyítékok voltak. Az ügyészség gyújtogatás címén bűnvádi el­járást indított Szabó ellen, akit azonban a törvényszék felmentett, mert nem látta kellő­kép bizonyítottnak, hogy Szabó gyújtotta meg az Íróasztalt. A Tábla mai tárgyalásán ismertették a bi­zonyítás kiegészítése során felmerült újabb adatokat. A forgalmiadóellenőr azt vallotta, hogy a tűz éjszakáján a szomszéd vendéglő­ből figyelve egy a vádlotthoz teljesen hasonló alakú embert látott a lisztüzletből kijönni, akinek az arcát nem figyelhette meg. László István tűzrendészeti felügyelő városi tűzoltó­­főparancsnok akként nyilatkozott, hogy a tűz a bezárt fiókban csak szándéko­san volt előidézhető. A védő Hubert Gusztáv dr. kérte a fel­mentő ítélet jóváhagyását, mert szerinte annál kevésbé lehet a szakértői vélemény alapján marasztaló ítéletet hozni, mert a tűzoltó főparancsnok egyben annak a biztosító társaságnak főügynöke, ahol a vádlott ingatlanát tűz ellen biztosította. A Tábla helybenhagyta a törvényszék fel­mentő ítéletét. Becsületsértő-e a babonás szólásmondás, hogy pappal találkozni balszerencsét jelent Különös becsületsértési per került ma a budapesti büntetőjárásbíróságon Tamás Lá­zár dr. járásbíró elé. Egy katolikus plébá­­nos jelentette fel becsületsértésért Kokályi Imrénét, mert mikor a múlt év augusztus 27-én elhaladt a Ferenc József-kórház előtt, rá ezt a megjegyzést tette: — Papot látok, nem lesz szerencsém! — Én nem akartam a főtisztelendő urat megsérteni — védekezett a vádlott, egy fel­tűnően csinos fiatal asszonyka. — Önkény­telenül kiszaladt a számon ez a szólásmon­dás, amely­et mindjárt megbántam, mihelyt kiejtettem. A főtisztelendő úr ugyanis rend­kívül felindult, esernyőjét felemelve sza­ladt utánam és ott a kórházban követelte, hogy mondjam meg a nevemet, mert kü­lönben rendőrt hivat. Én azután még aznap felküldtem a főtisztelendő úrhoz a férje­met, aki elmondta neki, hogy vallásos római katolikus nő vagyok, apácáknál nevelked­tem, rendszeresen áldozok, gyónok és fel sem tehető rólam, hogy vallásom egy pap­ját szándékosan meg akarjam sérteni. A főtisztelendő úr azonban ezek után is indu­latosan kijelentette a férjemnek: — Ilyet vallásos katolikus nő nem mond, aki ilyet mond, az ripok. Az asszony védője viszonvádat emel emiatt a sértés miatt a plébános ellen, mire a bíró a távollevő sértett ügyvédjéhez fordul: — Azt hiszem, ajánlatos volna békésen megegyezni egymással, mert ha sértés is az a babonás szólásmondás, amit a vádlottnő használt, az kétségtelen, hogy eközött és a „ripők" kifejezés között igen nagy kvalitás­­különbség van, így azután csakugyan békét is kötöttek az­llenfelek ítélet nélkül, tehát a bíróság még­sem dönthetett abban a fontos kérdésben, becsületsértés-e az ismert babona hangos idé­zése. A Preziosi prágai olasz követet Bukarestbe helyezték át. Prágába Luigi Vanutelli-Rey gróf kerül olasz követnek. V­eronálmérgezésben Jenő miniszteri Telegdi Róth Jenő miniszteri tanácsos negyvenkét éves feleségét, leánynevén Kő­­szegváry Ilonát tegnap eszméletlenül találták Mátyás­ utca 15. számú lakásán. Beszállították a Schöffer-féle idegklinikára, ahol megállapí­tották, hogy a szerencsétlen úriasszony súlyos veronák­érgezésben betegedett meg. Gondos ápolás alá vették, de már nem lehetett rajta segíteni, mert a méreg olyan mélyen felszívódott a különben is meg­lehetősen gyönge szervezetbe, hogy Telegdi Róth Jenőné m­a reggelre meghalt. Telegdi Róthné már régebb idő óta súlyos meghalt Telegdi Róth tanácsos felesége idegbajban és álmatlanságban szenvedett és ezért állandóan veronait szedett. Orvosai pró­bálták erről leszoktatni, de teljes mértékben nem sikerült A halálos mérgezés oka min­den valószínűség szerint az, hogy a kritikus éjszakán az úriasszony túlságosan nagy adag Veronáit vett be, hogy mélyebb és nyugodtabb álomba merül­jön. Öngyilkossági szándékról a közelállók szerint már csak azért sem lehetett szó, mert Telegdi Róthné sokkal jobban szerette az éle­tét, semhogy meg akart volna válni tőle. Ép­pen ezért biztosra vehető, hogy a rendőrség elengedi a boncolást és Teelgdi Róth Jenőnét boncolás nélkül temetik el. Luéderer Penzió Abbázia Elismerten jó konyha, ismét saját kezelésben, mérsékelt árak. Léderer-család Szerda, 1928 március 21 Berény Róbert berlini és párizsi tapasztalatairól, az új festészetről és a valódi magyarosságról Berény Róbert hosszú szünet után csak most lépett ismét nagyobb képkollekcióval a buda­pesti közönség elé az Ernst-múzeumban, né­hány fiatal festő kiállításán. Ezelőtt főként mint a Nyolcak festő­csoportjának kiváló te­hetségű, merész látású tagját ismertük, aki az akkori felfogás szerint a legmodernebb volt. A műveit közönség körében sokat foglalkoz­tak munkáival, de egységes vélemény nem ala­kult ki róla. Azóta megváltoztak az emberek­nek a festészetről alkotott fogalmai és termé­szetesen megváltozott Berény Róbert festé­szete is. Az Ernst-múzeumban kiállított képei m­ár nem csak egy rendkívül érdekes, ötletek­ben gazdag, tehetséges festőt juttattak kifeje­zésre, hanem, ezentúl, egy teljesen lehiggadt látású, nemes, kiegyensúlyozott művészt, aki­nek munkáit a legkülönbözőbb fórumoknál is a legnagyobb elismeréssel fogadták. Ennek a kiállításnak alkalmából megkértük Derény Róbertet, hogy­­beszéljen azokról az esztendőkről, amelyek legutóbbi pesti szerep­lése óta elteltek, beszéljen a tapasztalatokról, amelyeket külföldi tartózkodása alatt tett., — Az utolsó öt-hat évben különösen sokat tartózkodtam Berlinben — mondta, egyebek közt • Berény — és azt tapasztaltam, hogy ott a festőknek irányok szerinti tagozottsága fő­ként abban különbözik a magyarokétól, hogy a modern irányok és reprezentánsaik száma nagyobb mint itthon. Az a generáció, amely megfelel a mi „Nyolcak‘‘-generációnknak, a kiállított művek számának és kvalitásának dol­gában egyaránt uralkodik az ottani kiállításo­kon, így Karl Hofer ma már Nyugateurópában és Amerikaiján is igen nagyra tartott festő, professzor a berlini festőakadémián; ugyan­csak teljesen beérkezett és elismert művészek már Max Pechstein, Kirchner, Müller, Nolde,­l­ix, Lévy, Schmidt Rotluff és Paul Klee. A legmodernebb irányok centruma az az intézet, amelynek elődje az egykori weimari Bauhaus volt. Ebben egy hazánkfia, Moholy Nagy László is dolgozik és dolgozott ott egy Forbáth nevű építész és mások is.­­ A német festők az utóbbi tizenöt év fo­lyamán francia hatás alatt arra igyekeztek, hogy igazi kolorizmust hozzanak ki, de a színharmóniák közvetlen megérzése he­lyett vagy brutálisak és nyersek lettek, vagy féktelenek, azaz erősen romantikusak; áráig a franciák jellegükben mindig megma­radtak klasszikusoknak, mert a megcsinálás­­ban náluk mindig az ízlés, a tiszta ész a pa­rancsoló. Különösen szembetűnő és fontos ez, amikor a két nem­zet legmodernebbjeinek munkáit vetjük össze. Franciaországban 1911 óta csak 1926-ban töltöttem tíz napot és érde­kes volt látni ott azoknak a festőknek a képeit, akikkel 1906-ban és 1907-ben egy terembe szo­rítva, mint vadak, együtt szerepeltünk, így Matisse-1, Bracque-ot, Derain-1, Dufy-1 és az akkoriban csak néhány műgyűjtő és piktor ál­tal legtöbbre tartott Picasso-1. Nagyjában ma is ezek a nevek dominálnak a francia kiállítá­sokon.­­ Természetes, hogy általában a statiszta franciák sokkal nagyobb hatással lehetnek a festészet fejlődésére, mint a konvulzívabb né­metek. Az én generációm előtti modern festők — hogy ne említsek közülük mást, mint Rippl Rónait, Csókot, Iványi Grünwaldot, Kernstokot — szintén a francia festői kultúrán nevelked­tek. Amennyiben egyéniségeken túlmenően is más íze van a művészetüknek, mint a franciá­nak: ez éppen­­­ságot a festészetben úgy találhatjuk meg, hogy ha egy magyar képkollekciót más nemzetek kollekciói közé képzelünk, ami ezekben a ma­gyarokban közös és különbözik az idegenektől, ez a magyarosság. — Azt hiszem, sem , a magyar festőknek legfőbb rokonságuk az oroszokkal van. Mind a két nemzet festőire jellemző az erős tárgyiasság, a koloritnak mintegy zsírossága, az erős kontrasztok szeretete. Azokban az or­szágokban, ahol a festői tradíció kicsiny, úgy­szólván minden festő „elölről kezdi" és festé­szeti szüleit mindig egy nagyobb festészeti kultúrával rendelkező nemzet nagyjaiban ke­resi. Egyik legnagyobb festőnk, Munkácsy cso­dálatosképen a német festészeti kultúrán ne­velkedett, de Pach László már a németen — és azóta, lehet mondani, csekély kivétellel mind­azok a festők, akik Magyarországon jelentőssé váltak, francia mesterek hatása alatt fejlődtek. Ez áll az én szűkebb értelemben vett kortár­­saimra és magamra is. Ami azonban nem je­lenti természetesen azt, mintha bármelyikünk­nek is esze ágában lett volna kibújni a bőré­ből és pláne francia bőrbe akart volna bújni­. az ő magyarosságuk. Mert a kép tárgyi anyaga nem mérvadó a kép festői tartalmára nézve és ha valaki gémes­­kutat, tulipános ládát, vagy villogó gatyát fest, attól még nem válik magyarossá. A magyaros­ Új helyiségben a főkapitányság idegenellenőrző osztálya A budapesti főkapitányság épületéről már többször hivatalosan­­megállapították, hogy kevés hely áll a különböző osztályok rendelkezésére. Ez­ekből legutóbb a belügyminisztérium az idegenellenőrző­ osztály számára ki­bérelte a Markó­ utca 7. szám alatt épült új ház földszinti nagy helyiségeit. Ma délelőtt a fő­­kapitányság első emeletén elhelyezett ide­­genellenőrző-osztály megkezdte az átköltöz­­ködést és holnaptól kezdve ez a hivatal már az új helyiségekben mű­ködik. ­ Megszűrték az utcán. Gremperger Andor Gergely­ utca 36. számú házban lakó 29 éves asztalossegédet a Gyömrői­ úton ismeretlen tet­tesek megtámadták és többször megszűrték. A súlyosan sérült embert a mentők a Dologkór­házba szállították. Az ismeretlen szurkálók kézrekerítésére a főkapitányságon megindult a nyomozás. — Életuntak. Gárdonyi Lipótné 30 éves ház­tartásbeli asszony, nyomdász felesége, a Cse­­rey­ utca 3. számú házban levő lakásán lumi­­nállal. — Szabó Erzsébet Liszt Ferenc­ tér 10. sz. házban lakó 30 éves háztartási alkalmazott a Mozsár-utcai kapitányságon, — ahová előállí­tották — himinállal, — Oláh Antal 48 éves cipész, aki a Mátyás-utca 47. számú házban lakik, a Wesselényi-utca 40 számú ház előtt arzénnel és aszpirinnel, — Komorody Elemér­né, szigorló orvos felesége, a Dessewffy-utca 28. számú házban lévő lakásán ismeretlen mé­­reggel. — Balog Béla 22 éves szobafestősegéd Kispest, Jókai­ utca 114. számú házban lévő la­kásán lugkőoldattal, megmérgezte magát. A mentők az életuntakat súlyos állapotban szál­lították kórházba. — Székrekedésnél, emésztési zavaroknál, gyo­morégésnél, vértódulásoknál, fejfájásnál, álmat­lanságnál, általános rosszullétnél igyunk reggel éhgyomorra 1 pohár természetes „Ferenc Jó­zsef" keserűvizet. A belorvosi klinikákon szer­zett tapasztalatok szerint a Ferenc József víz az ideális hashajtó minden jellemző t­lajdonsá­­gát egyesíti magában. Kapható gyógyszertárak­ban, drogériákban és fűszerüzletekben.

Next