Esti Kurir, 1928. december (6. évfolyam, 273-295. szám)

1928-12-01 / 273. szám

2. oldal Igen sok balkáni arcot lehetett látni a te­remben. A törvényszék azonban feleslegesnek tartotta az alaposabb vizsgálatot, sőt a poli­tikai pereknél egyenesen kötelező fegyver­­vizsgálatot sem rendelte el. A tárgyalást azonnal félbeszakították és az eljárást a meggyilkolt Bébi ellen beszüntették. Algm­­ad Bébi gyilkosánál talált papírok szerint, a gyilkost Viga Vudtern-nek hívják. 1901-ben, a Tirana melletti Cosovoban szüle­tett. Az országos törvényszék tárgyalótermé­ben, a merénylet színhelyén, nyomban meg­tartott előzetes kihallgatása alkalmával a gyil­kos meglehetősen zavarosan és leverten vi­selkedett és a kérdésekre nem reagált. Előze­tes kihallgatása után a rendőrség biztonsági osztályára szállították. Gaal Gaszton 60 éves Gaal Gaszton hatvan éves. Az ember hitet­lenkedve eszmél fel erre, mert aki ismeri őt, látja, figyeli és csodálja lelkiism­eretes par­lamenti munkájában és fiatalos energiájú harcaiban, nehezen akarja elhinni, hogy már a hatvanadik évét tapad­ja. Azt a ma m­ár csaknem egyedülálló szeretetet és meg­becsülést, amellyel őt pártkülönbség nélkül öleli körül a parlament és az ország, nem a korának, nem a hatvan esztendejének, hanem az egyéniségének köszönheti, annak az egyé­niségnek, amelynek minden érzésében, gon­dolatában és akaratában egyetlenegy ideálja van: az igazság. Az igazság bajnoka ő, — ha szabad ezt a régiesen hangzó kifejezést használni —­ aki az igazságnak és a közérdeknek mindenkor alá tudta rendelni a személyes érdekeit és ambícióit. Annál könnyebben megtehette ezt, mivel más ambíciója sohasem is­ volt, mint szolgálni a hazáját. 1868. november 30-ikán született Székes­fehérvárott, 1902-ben átvette Balatonboglá­­ron családi birtokát és azóta ott dolgozik százesztendős kúriájában. 1906-ban válasz­tották meg először a lengyeltóti kerület kép­viselőjéül, 1921 július 30-ikán pedig — ugyancsak egyhangúlag — a nemzetgyűlés elnökéül. Elnöki tisztét az 1922-ben összeült második nemzetgyűlésen is megtartotta, de csak félévig viselte. A Kállay-féle adójavas­latokat, amelyek — mint kifejtette — kímé­letlenül túladóztatták a falu népét, megsza­vazni nem tudta és ezért elnöki állásáról le­mondott, kilépett az egységes pártból és 1926-ban megalakította az agrárpártot, amelynek ma is elnöke. Nincs a falu népének még egy olyan barátja, mint ő. Amikor a falu érdekeit képviseli, ak­kor is a közérdek vezeti és nincs az a politi­kai előny, amelyet hajlandó volna elveinek akár csak ideiglenes­­homályosítása árán megvásárolni. Sohasem mulaszt el egyetlen­egy alkalmat sem arra, hogy harcba szálljon a közélet megtisztításáért és minden parla­menti harcban ő a legfélelmetesebb — mert pártokon felülemelkedő és hozzáférhetetlen •— ellensége a korrupciónak és a protekcioniz­musnak, minden erkölcsi és gazdasági fekély­nek, defektusnak. Vannak kérdések, amelyeket már az is el­dönt, hogy Gaal Gaszton melyik oldalra áll, mert az ő neve olyan valuta, amelynek érté­két semmiféle politikai, vagy gazdasági föld­rengés nem csökkentheti, olyan reális súly, amely mindenkor maradék nélkül esik a latba. Amióta a kormány hatalma és válasz­tási rendszere valósággal megtizedelte az­ el­lenzéket, amióta a parlamentből egész sora maradt ki azoknak a politikusoknak, akik ott értéket, önálló egyéniséget és az ország­ház falain is átsugárzó tekintélyt reprezen­táltak, a hatvanéves Gaal Gaszton megbe­csülhetetlen értéke a magyar parlamentariz­musnak. Olyan ritka gyémánt­­, amelynek nincs ára, amely megvásárolhatatlan, nincs for­galmi, „csaki" örökértéke, mert hiszen a for­galmi értéket a kereslet és a kínálat viszonya szabja meg. Gaal Gasztonokban pedig a m­ai magyar politikai életben csak kereslet, fáj­dalmas, vérző és sajnos hiábavaló keres­let van és éppen e kínálatnak a hiánya az, amely vérszegénnyé sápaszt minden illúziót a magyar parlamentarizmus szebb jövőjében. De éppen ez ad fölmérhetetlen jelentőséget Gaál Gasztonnak, a régi magyar parlamenti nagyságok egyik utolsó mohikánjának, hogy amíg ő itt van, amíg­ az ő hozzáférhetetlen puritánsága, lelkesedése, munkakedve és ha kell, férfias bátorsága és harciassága fáklya­ként világol az elszegényedett politikai élet halványan pislákoló mécsesei között, addig ő képviseli és élteti bennünk a hitet és re­ményt a mai idők keserves kiábrándultságá­ban, kifosztottságában és zűrzavaraiban. Gonfloljon arra, tablettákat csak eredeti „ Hayern-csomagolásban vásá­roljon. Akkor valódi tablettákat fog kapok 3&TiKiszIR Szombat, 1928 december 1 Az osztrák kormánypártok még nem tudtak megállapodni az új köztársasági elnök személyében Bécs, november 30. (Az Esti. Kurír tudósítójának távirata.) December 5-én választja meg az osztrák köztársaság nemzetgyűlése az új köztársa­sági elnököt, azonban az új elnök személyét illetőleg még ma, öt nappal a választás előtt, sem jött létre megegyezés a kormánypártok között. A három kormánypárt, a keresztényszocia­­lista párt, a nagynémet párt és a gazdaszö­vetség megbízottai tegnap este többórás ta­nácskozást tartottak, anélkül azonban, hogy­­ megállapodtak volna a többségi pártok el­­­nökjelöljének személyében. A keresztény­­­­szocialista párt változatlanul arra az állás­pontra helyezkedett, hogy a párt csakis a nemzetgyűlés keresztény­­szocialista elnökének, Miklós képviselő­nek jelöltségét támogathatja, amivel szemben a nagyném­et párt és a gaz­daszövetség annak a nézetének adott kifeje­zést, hogy az új elnöknek inkább a politikai­­ pártokön felül álló személyiségnek kell lennie. * A tanácskozásokat ma délelőtt folytatni fog­­­ják. A villamos mentődeszkája alól sértetlenül emeltek ki egy kislányt Ma délelőtt 10 órakor a Lajos­ utca fed.­számú ház előtt egy ötéves kisleányt gázolt el egy­­1-es jelzésű villamoskocsi. A leányka átszaladt az úttesten és nem vette észre a kö­zelgő villamost. A vezető teljes erővel felre­­húzták ki alóla a gyermeket. Időközben megérkeztek a sgentők is, akik megvizsgál­ták a gyereket és megállapították, hogy a kisleány a mentődeszkán fennakadt és onnan kiáltozott segítségért. Azonnal segítségére siettek, a mentő-­ deszka alól azonban nem tudták kihúzni, ezért a tűzoltókat hívták a helyszínre. A tűzoltók felemelték a villamoskocsit, így húzták ki alóla a gyermeket. Az időközben megérkeztek a mentők­­, akik megvizsgálták a gyereket és megállapították, hogy az ijedtségen kívül semmi baja nem tör­tént, ami a kocsivezető lélekjelenlétének köszön­hető. A kisleányt, akit Quittner Klárinak hívnak, szüleihez kísérték, akik az egyik közeli házban, laknak. Osztenburg Gyula nyugal­mazott ezredes vendéglős lett az Üllői-ú­ tz Üllői-út és Nagykörút sarkán, abban a hatalmas sárga épületben ,amelyikben vala­mikor Budapest 32-es számu­ háziezrede la­kott, van egy vendéglő. Ez a vendéglő egy pincehelyiségben húzódik és az elmúlt esz­tendők alatt bizony már jónéhány gazdát váltott. Volt idő, mikor a Mária Terézia-lak­tanya épületében levő kis pincekorcsmában tanyáztak Már­ff­y József és társai és innen indultak el esténként azok az ólombotos, du­haj legények, akik 1920-ban és 21-ben még rettegésben tartották­ a várost. . Aztán ismét uj gazda jött és Francia-Kiss Mihály borait hirdette a cégér, így jöttek sor­ban uj gazdák, uj vendégek és a kis pince­­vendéglő lassan ismert hely lett Pesten. A 32-es gyalogezred egykori tiszti étkezője kocsmából és vendéglőből étteremmé avan­zsált és , új gazdája Ostenburg Gyula, az Osten­­bu­rg-kü­lönítmén­y egykori ezredes-ve­zére lett. Azóta persze új társaság is költözött a kivi­lágított pinceétterembe. Itt találkoznak a volt 26­-o­s vadászszállóaljbeli tisztek és a katonák, akiknek egykori parancsnokuk most mint vendéglős az ételek rendjét és a pincér csa­patokat dirigálja. Politikusok, volt katonatisztek ülnek a szí­nes abrosszal fedett asztalok körül, amely fölött most a dunántúli és nyugatmagyaror­szági események egykor sokat emlegetett ve­zére, Ostenburg nyugalmazott ezredes tart mindennapos szemlét. „Gróf Esterházy saját termésű borainak kimérése" áll a cégtáblán, amely a pince­vendéglő bejárója fölött díszeleg. A gazda a Lipót­ rendes és III. osztályú katonai érdem­­keresztes méltóságos úr most már politikai és felekezeti különb­ség nélkül egyaránt fogad minden ven­déget. Ostenburg Gyula nyugalmazott ezredes egyébként a királypuccs óta visszavonultan élt Tűzoltó­ utca 16.­szám alatt lévő lakásán. Csak a régi harctéri bajtársakkal, volt tisz­tekkel érintkezett. De még fiatal, életerős em­ber, dolgozni akart, elhatározta, hogy reális pályára lép. Mint nyugalmazott ezredes, volt cs. és kir. altábornagy fia, kocsmáros lett. A harcos és az ellenforradalom viharos eseményei során sokszor rettegve emlegetett Ostenburg Gyu­lából így lett békés pesti vendéglős, aki ételt és italt mér ki minden vendégnek, — ha legitimista, ha szabad királyválasztó, ha keresztény, sőt — ha éppen zsidó is. — Aukció-kiállítás. A m. kir. postatakarék­pénztár árverési csarnoka december 2-án nyitja meg XLV. aukciójának kiállítását IX., Lónyay­ u. 30—32. sz. helyiségeiben. A kiállítás 2-án (vasárnap) csak délelőtt, 3., 4. és 5-én (hétfőn, kedden és szerdán) pedig délelőtt és délután tekinthető meg. Árverések: december hó 6-tól december 22-ig d. o. Vár órai kezdet­tel. — Egy kávés W éves jubileuma. A budapesti kávésipartestület december hó 4-én Budapest egyik legrégibb kávéjának és a Társulat oszlo­pos, érdemekben gazdag tagjának Tauber Sa­munak, a Kossuth-kávéház tulajdonosának (VIII., Kálvária­ tér 13.) ünnepli 40 éves jubi­leumát. Nemcsak a szakma tagjai, hanem sok száz barátja és vendége vesz részt a közismert és közbecsülésnek örvendő, „Samu bácsinak”* e ritka ünneplésén. A környék már­is elhal­mozta szeretetének sok jelével a jubilánst, aki nemcsak erkölcsileg, de anyagilag is évtizede­kig volt segítségére a kerület jótékony intéz­ményeinek. A Poliklinika matinéja vasárnap d. e. 11 órakor a Vígszínházban. Hallatlan érdeklődés kíséri a Poliklinika vasárnapi matinéját. A főváros társadalmának legelőkelőbbjei jegyeiket már megváltották. A matiné fényes műsora a következő: Bevezető beszédet tartja dr. Lich­­tenberg Kornél a Poliklinika senior főorvosa. Zombory Mercedes a Vígszínház tagja szaval. Kelte Gabriella, az Operaház művésznője áriák és dalok, zongorán kisér dr. Hevei Ottó, Beth­len Margit grófnő meséiből Varsányi Irén ol­vas fel. Gál Gyula szaval. Habati Jenő hegedű­­konzertet ad elő. G. Kertész Ella és Góth Sán­dor párjelenete után Karinthy Frigyes felolvas. Pethes és Dénese párjelenettel jönnek. A Bé- A-e//i/-vocalquintelt jazzdalokat ad elő. Jegyek a Vígszínház pénztáránál még korlátolt szám­ban kaphatók. — A magyar hadikölcsöncímlertulajdonosok országos szövetsége december 2-án d. e. fél 11 órai kezdettel a régi országház (VIII. Főher­ceg Sándor­ utca 8) tanácstermében nyilvános gyűlést tart, melyre az érdekelteket meghívja. sok ..MARST GYERMEK­KOCSI Kizárólagos eladás: Bil’Cs Andrássy­ út 38. szám. Páraival szemben Törvényjavaslat a német biro­dalmi gyűlés előtt a „törvénytelen gyermekek jogairól" Berlin, november 30. (Az Esti Kurír tudósítójának távirata.) A birodalmi gyűlés elé, ma kerül a törvénytelen gyermekek jogairól szóló törvényjavaslat, amely lényeges reformokat léptet életbe az eddigi állapotokkal szemben A javaslatnak, melyet a­ szövetségi államok már elfogadtak, legfontosabb rendelkezése az úgynevezett exceptium plurium, mely szerint mindazok a férfiak, akik a tekintetbe jövő időben a törvénytelen gyermek anyjával érintkezés­ben állottak, szolidárisan felelősek az anyagi­ö­vet­kezm­é­nyekért A b­iróságnak joga van e férfiak közül a fizetés teljesítésére azt kiválasztani, akit megfelelőnek tart, .A többiek kötelessége a gyermek eltartására ezzel megszűnik. A tartási kötelezettséget, mely a 16. életévig terjed, meghosszabbítják addig, ah­­ig a gyermek önállóan el tudja magát tartani. A törvény továbbá új rendel­­­ezéseket tartalmaz a házasságon kívüli apa befolyásáról a gyermek nevelésére, t­ovábbá a törvényesítésre. A sajtónovellát csak karácsony után tárgyalja le a miniszter­­tanács Pesthy igazságügyminiszter mai elutazása előtt úgy intézkedett, hogy az igazságügy­­minisztériumban most már fokozott ener­giával fogjanak hozzá a sajtóreform meg­szövegezéséhez. Illetékes helyen közölték az Esti Kurír munkatársával, hogy a reform előadói tervezete tv-1­ elkészült és a szövegezés ügyében ma délelőtt fontos tanácskozás indult meg Szászló és Ángyán államtitkárok vezetésével. E tanácskozás eredménye alapján a szövegező munka most már gyorsabb tempóban fog haladni, úgyhogy közvetlenül a karácsonyi ünnepeket követő első minisztertanács előreláthatóan véglege­sen állást foglalhat a sajtó­ ügyében. Pesthy igazságügyminiszter a miniszter­tanács állásfoglalása után a kormánypárt értekezlete, majd a különböző sajtóérde­­keltségek ankétja elé viszi a javaslatot, amely, az új esztendő elején kerül a képvi­selőház elé. A kormányhoz közelálló he­lyen úgy számítják, hogy a parlament új ülésszakában a következő sorrendben köve­tik egymást a napirendre kerülő fontosabb törvényjavaslatok: 1. fürdő javaslat, 2. vár­megyei reform, 3. sajtóreform, 4. fővárosi javaslat. — Ez évi december hó 1-én délelőtt 9 órakor Erzsébet­ körút 40—42. szám alatt „Sirály" véd­jeggyel egy különleges cipőáruház nyílik meg, mely a sokszor és talán gyakran túlzottan hasz­nált jelzőktől eltérően, ezúttal valóban „szen­zációt"­ jelent. Az üzlet márvány-portálja, mely­nél szebbet Európa fővárosaiban sem láthatunk és a feltűnően elegáns belső berendezés az első pillanatban igazolják, hogy ezúttal olyan cég nagyvonalú vállalkozásáról van szó, mely nem kimért költséget, hogy a budapesti közönség­nek egy a legmagasabb fokon álló, minden kívánságot kielégítő cipőáruházban történő be­vásárlást tegyen lehetővé Ami az eladásra ke­rülő cipőkülönlegességeket illeti, az erre vonat­kozó ítéletet a kiraksilok nézőközönségére bíz­zuk. A cipőbevásárlás mindenesetre bizalom dolga . Olcsó, de silány minőségű cipőkben bőven van kínálat, az azonban, aki aránylag kevés pénzért rendkívül elegáns és modern cipő formájában kívánja pénzének teljes ellenértékét megkapni, az az új vállalkozásban a legszoli­dabb bevásárlási forrásra talál A szakszerű ki­szolgálásért Mautner Márton igazgató úr szemé­lyes felügyelete, a minőségért pedig a „Sirály‘‘ védjegy szavatol.­­ Mindszenthy Tibort nem utasították ki Amerikából. Egyes lapok azt a hírt közölték, hogy Mindszenthy Tibort, az ismert magyar filmszínészt kiutasították Amerikából, mert hosszabb idő óta nincs szerződése. Mindszenthy Tibor családja táviratilag érdeklődött arról,­ hogy mi történt a filmszínésszel, s kiderült, hogy a hír nem felel meg a valóságnak. Mind­szenthy Tibort állandó szerződés köti a legna­gyobb filmgyárak egyikéhez. Mindszenthy ká­bel válaszában csodálkozással fogadja a gaz­dátlan információt, amely, szerinte nyilván Ma­gyarországon született. Nagy függönyvásár! Olcsó árak! Függönyök, párnák, angol csipkeszövetelő, tüillok, lilé, klöblcsipkék, stb. Hozott anyagból is montírozunk új modelljeink szerint. LÖWY OSZKÁR kez'm­unkaáru­háza vn . István-út 33. (Murányi­ utcai oldalon)

Next