Esti Kurir, 1930. október (8. évfolyam, 223-249. szám)
1930-10-22 / 241. szám
6. old. GLOSSZÁK & BizalomSokáig tartott, míg a minszterelnök úr észrevette, hogy válságban van a bizalom. Azaz hogy: a válság itt már csak szépítő kifejezés — a bizalom nem válságban van, hanem egészen oda. De ha tíz év kellett ehhez a felismeréshez, mennyi kell majd még, míg a felismerés gyakorlati következményeit is levonja Bethlen István gróf? Mert az mégis csak fontosabb volna, aminthogy a doktortól sem elég, ha egyszerűen megállapítja a krízist: valami orvosságot is várna tőle a beteg. Először: maga a diagnózis sem egészen teljes. Mert bizalmi válság van, legalább így szokták mondani és igy mondta a miniszterelnök is. De jobb az ilyet precízen körülírni. A kormány van bizalmi válságban, vagyis: nincs, elpusztult a bizalom a kormány iránt. Sok nem is volt soha. De tíz év eredménytelensége a megvolt bizalomnak ösztövér hajtásait is kiperzselte. Az ígérgetések, amelyeket nem tartottak be, az erőszak, amelyet végig betartottak, a produktív eredmények, amiyeket nem tudtak produkálni és a közélet és közmorál süllyedése, amely nyilvános miött produkálja magát, mindez nemcsak elég, de sok is volt annak a sovány bizalomnak. És most? Most mi következik, hogy a miniszterelnök úr felismerte a bajt? Mit tanácsol, vagy mit fog tenni, hová mutat? Egy ujj mutatását láttuk. Az ellenzék felé. Mondatai közt azzal a céllal, hogy az ellenzék ne azt tegye, amit tesz, hanem — nyilván — azt, amit a kormány szeretne. De mi lenne ennek a haszna. Nem az, hogy a kormány visszaszerezné az elvesztett bizalmat, hanem az, hogy az ellenzék is elvesztené a polgárság bizalmát. Ez lehet a rendszernek érdeke, de nem a polgárságé.* Tiberius s csodálkoznunk kell Ernszt Sándor nép* * jóléti miniszter beszédén is, amelyet a tegnapi pártértekezleten mondott. Mert a miniszter ur Tiberiushoz hasonlította a kormányt és Aggrippinához az ellenzéket és felelevenítette Tiberius szavait Agrippinához: „Ugye haragszol, mert nem te uralkodói?!" Csodálkoznunk kell a miniszter úr lojalitásán — akit az ellenzék is megbecsüléssel fogadott —, mert hiszen a miniszter úr nagyon jól ismeri az ellenzék álláspontját, hogy tudniillik nemcsak nem haragszik, amiért nincs uralmon, de folyton és szüntelenül azt hangoztatja, hogy a szakemberek legkiválóbbjainak kell végre átvenni az ország sorsának intézését. A miniszter úr jól ismeri ezt a követelést, valóban nem lojális hát részéről az a hangulatkeltésre irányuló beállítás, hogy az ellenzék hatalmi célokat kerget. S nem volt egészen lojális az a kijelentése sem, amelyben — még elismerve a hatalmi célok jogosságát — parlamentáris eszközöket követelt az ellenzéktől. Az ellenzék soha még más fegyverhez, mint a parlamentarizmus és alkotmányosság fegyveréhez nem nyúlt. De kétszeresen illojális ez a követelés éppen a kormányzat részéről, mely sohasem idegenkedett s nem idegenkedik most sem attól, hogy sutba dobja a parlamentarizmust s a nyerserő küzdőterévé tegye a politikai arénát. Őszintén csodálkozunk tehát a népjóléti miniszter úr szavain s azon, hogy ilyen hamar asszimilálódott a rendszer taktikájához és frazeológiájához — holott rövid idővel ezelőtt még nem is igen titkolta súlyos kifogásait a rendszerrel szemben és vitális programpontnak tekintette —■ hirdette is — például a titkos választójogot. Úgy látszik, a magas polcon nagyon gyorsan és könnyen megváltozik a horizont. Az ESTI KURÍR olvasótábora a magyar polgárság Elnapolták Zákony Margit bőrönd perét, mert Somogyi Pál Károlyt gondnokság alá helyezték Zákony Margit színésznő — mint ismeretes — pert indított Somogyi Pál Károly orvostanhallgató és földbirtokos ellen, akinek neve sorozatos afférjeivel kapcsolatban sokat szerepelt a nyilvánosság előtt. A színésznő a bírósághoz benyújtott keresetében egy bőröndöt követelt vissza, amely tele volt ruhaneműekkel s amelyet — a kereset szerint — Somogyi Pál Károly St. Moritzból, ahol a színésznő is tartózkodott, a lakására küldetett és máig sem adta vissza. A bőrönd Zákony Margité volt, aki arra kérte meg a földbirtokost, hogy juttassa el budapesti lakására, Somogyi Pál Károly azonban állítólag saját címére adta fel az értékes ruhaneműekkel megrakott bőröndöt és amikor a színésznő Budapestre érkezett, minthogy minden ruhája a bőröndben volt, kénytelen volt új beszerzésekkel pótolni a hiányokat. Zákony Margit azt kérte a keresetben, hogy a törvényszék kötelezze Somogyi Pál Károlyt a bőrönd és az abban lévő ruhaneműek kiszolgáltatására, ezenfelül a vásárolt ruhaneműek ellenértéke fejében szintén marasztaló ítéletet kért. Mára tűzött ki perfelvételi tárgyalást az ügyben Gedeon Alajos dr. törvényszéki bíró, aki azonban új tárgyalási határnapot volt kénytelen kitűzni, mert Somogyi Pál ügyvédje bejelentette, hogy ügyfele gondnokság alá került. A törvényszék most a gondnoknak kézbesíti ki a keresetet, azután lesz a perfelvételi tárgyalás. Berlini kommunisták szétrombolták egy nemzeti szocialista kávéház berendezését Berlin, október 21. A keddre virradó éjszaka a birodalmi fővárosnak megint mozgalmas órái voltak. A város különböző pontjain tüntetésekre és zavargásokra került a sor. Egy nagyobb kommunista csoport megtámadott egy kávéházat, amelyről köztudomású, hogy a nemzeti szocialisták gyülekezőhelye. A kávéház berendezését szétrombolták és ablaktábláit beverték. A kávéház elől a kommunisták a belvárosba vonultak és itatos tüntetést rendeztek. A menetben mintegy ötszáz kommunista vett részt. Néhány üzlet redőnyét beverték, a cégtáblákat letépték és több ablakot is bevertek. A rendőrség riadókészültsége gummibotokkal verte szét a tömeget. Éjfél után a kommunista tüntetések hírére nagyobb nemzeti szocialista csoport verődött össze, amely a nyugati városrészben ellentüntetést rendezett. A kommunisták és a nemzeti szocialisták között verekedésre került a sor, amelynek során mindkét részről kőzáport zúdítottak a másik táborra. Három tüntető súlyosan megsebesült. A rendőrség az éjszakai verekedések során harminc tüntetőt álított elő. A pesti vendéglősök olcsó tisztviselő-ebédekkel felveszik a versenyt az állami népkonyhák ellen A népjóéti minisztérium a főváros több pontján népkonyhákat állított fel. E tömegétkezésre berendezett népkonyhákban 80—90 fillérért jutnak hústalan ebédhez, 1 pengő 10, 1 pengő 20 fillérért pedig húsos ebédhez a jelentkezők. A hatalmas tömegétkezdéket leginkább szegény tisztviselők, kereskedelmi alkalmazottak, ipari munkások látogatják, akik olcsó pénzért, ha nem is előkelő keretben, de megfelelő élelmezéshez jutnak. Budapest területén ma állandóan körülbelül tíz-tizenkét népkonyha van üzemben, amelyeket összesen három-négyezer ember látogat. A népjóléti minisztérium ebédeltetési akciója ellen kezdettől fogva harcot hirdettek a budapesti vendéglősök. Az egyébként is válságba jutott vendéglős ipar újabb három-négyezer vendég elvesztését nehezen tudja már elviselni. Hiszen tudvalevő, hogy a kávéházak, tejcsarnokok, kitörések és kávémérések is milyen sok vendéget vontak el a vendéglőktől, amelyeknek forgalma így a legutóbbi egy-két esztendő alatt húsz, harminc, sőt negyven százalékkal csökkent. A Budapesti Szállodások és Vendéglősök Ipartestülete éppen ezért elhatározta, hogy széleskörű akciót indít a vendéglősipar megmentése érdekében s a harcot először is a legnagyobb és legveszedelmesebb konkurenssel, a népjóléti minisztérium népkonyháival veszi fel. Az ipartestület nemrégiben körlevéllel fordult tagjaihoz, amelyben felszólította őket, hogy jelentkezzenek azok, akik hajlandók a vendéglős ipartestület olcsó ebédakciójában résztvenni. Ennek a felhívásnak váratlan eredménye lett. Kevés kivétellel majdnem minden budapesti kis-, középsőt nagyvendéglő is jelentkezett, amelyek hajlandónak mutatkoznak arra, hogy november 15-től kezdődően 1 pengő 20, 1 pengő 40 és 1 pengő 60 filléres árért háromféle úgynevzett tisztviselő-ebédet adjanak. A pesti vendéglősök tizenkétezer ilyen olcsó ebédet hajlandók adni, amivel kétségkívül jelentős konkurenciát teremtenek a népjóléti minisztérium népkonyháival szemben. Ez az érdekes és újszerű akció, amelyet a verseny teremtett, túlnő a vendéglősök üzleti érdekein, mert hiszen tizenkétezer ember olcsó élelmezését bizsítja. Ezzel kapcsolatban Keszeg Vince, a vendéglős ipartestület elnöke, a következőket mondotta az Esti Kurírnak: November 15-étől kezdődően felvesszük a versenyt elsősorban a népjóléti minisztérium népkonyháival, azután az ebédeltetési akciót lebonyolító bankokkal, a kávéházakkal, tejcsarnokokkal és kifőzésekkel is. A cél: visszahódítani a vendéglőkbe a közönséget. A testület tagjai három olcsó menüt adnak a tisztviselőknek. 1 pengő 20, 1.40 és 1.60 fillérért. Hangsúlyozom, hogy ebben az akcióban a legnagyobb pesti éttermek is részt vesznek. Ezért a pénzért adunk levest, húst (választék szerint) főzeléket, tésztát, vagy gyümölcsöt. A tisztviselőket és kereskedelmi alkalmazottakat akarjuk így visszahódítani a vendéglőkbe. Ebédjegyeket bocsájtunk ki, amelyeknek alapján bárki hozzájuthat ilyen olcsó tisztviselő-menühöz. — Hogy a népjóléti minisztérium még ennél is olcsóbb ebédeket tud adni, — folytatta Kiszely — annak az a magyarázata, hogy míg egy budapesti középvendéglő napi rezsije ötszázötven pengő, addig a népjóléti minisztérium népkonyhái nem fizetnek adót, mert rendszerint állami épületekben működnek, tehát házbérük sincs, vagy minimális, olcsó árut kapnak s gyakran még anyagi támogatásban is részesülnek. Mi mindezek ellenére felvesszük a küzdelmet az erős konkurenciával szemben s reméljük, hogy akciónk sikerrel fog járni. — A Kúria teljes ülése. A m. kir. Kúria ma délelőtt teljes ülést tartott, amelyen a Kúria elnöke, dr. Juhász Andor elnökölt. A teljes ülésen az újonnan kinevezett kúriai bírák tettek esküt: Alakkai Jenő, dr. Szolnok Jenő, dr. Karay Pál, dr. Sándorfi Kamill, dr. Dézsi Ferenc, dr. Bán József, dr. Gál László, dr. Alker Kálmán és dr. Vincenti Gusztáv. Az elnök az új kúriai bírákat rendkívül meleghangú beszéddel üdvözölte. A teljes ülés ezután folyó ügyeket intézett el. Szerda, 1930 október 22 MBÖÍVÉSHEK 1111 ".'"IP.'H 1111.' A szegedi művészeti kiállítás Szeged, október 20. (Az Esti Kurír tudósítójának telefonjelentése.) A szegedi ünnepségek kiemelkedő kulturális eseménye volt a Munkácsy-Céh kiállítása, amelyen a fővárosból a céh nagyszámú küldöttsége is megjelent. A kiállítást vasárnap délben Pálffy József polgármesterhelyettes nyitotta meg, aki a kiállító művészekhez és a nagyszámban megjelent közönséghez intézett beszédében Szeged kulturális szerepének kiépítését hangsúlyozta. A kiállító művészek nevében Márk Lajos, a céh elnöke válaszolt, aki üdvözlő beszéde után a polgármester és a város hivatalos notabilitásait végigkalauzolta a kiállításon. A szegedi művészek külön teremben állítottak ki a kiállításon, egy külön terem pedig egyházművészeti vonatkozású műalkotásokat mutat be, a többi teremben a céh tagjai állítottak ki. A kiállításon a magyar képzőművészek valamennyi jeles művésze résztvett: Márk Lajos, Csók István, Iványi-Grünwald Béla, Glatz Oszkár, Perlmutter Izsák, Csánky Dénes, Horvay János, Szentgyörgyi István, Róna József, Lux Elek, Bor Jenő, Medgyessy Ferenc, Déry Béla, Szentgyörgyvári Gyenes Lajos, Magyar- Mannheimer Gusztáv, Nadler Róbert, vitéz Darvassy István, Gimes Lajos, Mérő István, Herrmann Lipót, Gál Ferenc, Krusnyák Károly, Nagy Sándor (Gödöllő), Rudnai Gyula, Rubovics Márk, Petry Lajos, Pécsi Pilch Dezső, Szüle Péter, Kemény Nándor, Szlányi Lajos, Vidovszky Béla, Vass Elemér, Zádor István, Fesztig Masa. A kiállítást nagy művészi ízléssel Kosztolányi Gyula rendezte. Vasárnap este díszlakoma volt a pesti vendégek tiszteletére. Csabai Wagner József kiállítása Horthy Miklós út 104. szám alatti műtermében állítja ki Wagner József festőművész új alkotásait, amelyeket anyaguk homogenitása szerint ezúttal csak a pasztelltechnikából tzátogatottössze. Wagner.Jöttét lírikus festő, de nem halkszavu, nem fékezi le természetrajongásának hymnikus szavait, tájlátása ragyogó, telifényű, káprázatos színgazdagságai, különösen olasz tájképei hirdetik alkotójuk ihlettségét, lelkesedését, amit az olasz levegő, napfény s a fényben csillogó csodás színek keltettek lelkében. Ehhez a kifejező erőhöz járul Wagner József abszolút biztos rajztudása, az ábrázoló és kifejező erő olyan bravúros technikája, amely szinte klasszikussá érleli ezeket a stúdiumokat. Ami táj szemléletben líra Wagner Józsefnél, csendéleteiben epikává enyhül. Itt a közvetlen előadás, a beállítottság nélküli egyszerűség párosul az előadás eleganciájával. Még egy harmadik fóka is van Wagner József piktúrájának: a dráma s ez természetesen figurális műveiben jelentkezik, de akár ezt, akár csendéleteinek epikáját, akár a tájlátás líráját szemléljük, a közös vonást, a derűt, az életigenlés friss mosolyát mindenütt megtaláljuk, öröm érzése vezeti a szemlélőt Wagner József kiállításán végig, amelyet a művész októberi 30-ig tart közszemlén a máris megnyilvánult szokatlanul nagy érdeklődés számára. (6 f—) A főváros művásárlása. A főváros állandó művásárló bizottsága megvásárolta Vágh-Weimaim Mihály festőművész «Csendes patak« című tájképét a főváros múzeuma számára. Azok után a sikerek után, amelyek Vágh Mihályt úgy szól: van végig kísérték egész Európán, végre Itthon is meghozták a kitűnő művésznek az elismerést A szerdai bécsi versenyek A holnapi bécsi versenyek bőséges nevezései érdekes versenyeket helyeznek kilátásba. A nap kiemelkedő eseménye a Rennkomité-racény, melyben Rakéta és a Lesvári ménes választottja hozhatnak szép küzdelmet. Az egyes futamokra a következőket jelöljük! I. Nestor — Passat. II. Oslo — Fara. III. Histrio — Dark Rock. IV. Rakéta — Lesvári ménes. V. Scheiballov. — Dacila. VI. Campana — Dorado. VII. Red Dragon — Sieglinde. ABBAZXA HOTEL-PENSION „LOLTISE“ teljesen átalakítva, folyó hideg-meleg vízzel megnyílt! Elsőrendű konyha, mérsékelt árak.