Esti Kurir, 1931. november (9. évfolyam, 249-272. szám)

1931-11-25 / 268. szám

10. olda Irsilburir Szerda, 1931 november 25 Stairs Alfréd. Részletes zsenei a sportcsarnok cdíplésén és kihasomí­tásám A sportok és a reinhardti ünnepi játékok egyaránt otthont nyernének a csarnokban A magyar sportvilágnak most két fő problémája van: az olimpiai kiküldetések kérdése és az oly ríjára esedékes fedett sportcsarnok felépít­é­­­­sének kérdése. E kérdések körül heves harc folyik, különböző­­ átcsoportosításokat* terveznek, hogy az olimpiai alap pénzét fordítsák a futball­­szanálására*, hogy a Szövetségi Házat adják el és az eladási árat for­dítsák a fedett sportcsarnok létesítésére és így to­vább a végtelenségig. Ezekkel a problémákkal kap­csolatosan megszólaltattuk Hajós Alfrédet, az 1896-os athéni olimpiász babérkoszorús világ­bajnokát, a fedett uszoda felépítőjét, a párizsi szel­lemi olimpiász építészeti pályázatának győztesét. Csakis a győzelemre esélyes versenyzőket küldjük ki! — Mi a véteménye az olimpiai kiküldetésekről Önnek, aki az első modern olimpiászon két győzel­met szerzett Magyarországnak? — Csakis zsiegre­ esélyes versenyzőket és csapa­tokat szabad kiküldeni. Néhány győzelem óriási propagandát jelentene Magyarországnak, ugyanak­­kor azonban nem forszírozhatjuk azoknak a kiküldését, akiknek csak helyezési esélyeik vannak, mert a pontstatisztika néhány pontjáért ma nem szabad nagy költségekbe vernünk magunkat. De elmaradni egy olimpiásztól, amikor Ma­gyarország 1896 óta egyetlen olimpiásztól sem maradt el, sőt egy-egy olimpiászon egy, két, három, sőt öt győzelmet is aratott — a világért sem szabad. Akik Európában legjobban kiáltoztak, hogy nem vesznek részt az olimpiászon, Hollandia és a töb­biek, m­ind holtbiztos résztvevők! Nekünk nem sza­bad onnan hiányozni! Okvetlenül menjen ki Bá­rány, esetleg Székely, a vizipólócsapat, a kardvívó­­csapat. Darányi, azután a legjobb diszkoszdobó, vagy Szepes, ha tényleg 70 méteres formában lesz a tavaszra, menjenek ki továbbá a birkózók és a boxozók közül a győzelemre ességes versenyzők! Eddig 100.000 pengőt jövedelmezett a fedett uszoda. Most rátértünk arra a problémára, amellyel komoly szakemberek véleménye szerint a ma­gyar sport, de legalább is több sportág áll, vagy bukik, a sportcsarnok kérdésére. Ennek során igen érdekes adatokkal szolgált Hajós Alfréd, aki először is megcáfolta, mintha a fedettuszoda deficit­tel zárta volna szezonját.­­ A fedettuszoda retizálása elé a legnagyobb aggodalommal néztek. Azt mondták, ha nem lesz hullámfürdő, úgy ráfizetéses üzem lesz. Ez a vélemény annyira általános volt, hogy sem a Közmunkatanács, sem a főváros nem kívántak résztvenni a rizikóban. Ez jellemző arra a pesz­­szimisztikus hangulatra, amellyel a fedettuszoda jövedelmezősége elé néztek. Nos, most közölhetem, hogy a fedettuszoda eddigi működése több mint százezer pengő tiszta jövedelmet eredményezett, az­ üzem­költségeken felül. Ide ez természetes is, hiszen a fedett uszoda az év minden napjában és órájában használható és hasznot hajtó intézmény. Hiszen ennek az intéz­ménynek technikai berendezése is a minél na­gyobb jövedelmezőséget célozza. Például: na­pozó-terraszokkal lehetővé tettük az uszoda nyári használhatóságát. Azután: az uszócsarnok hő­szigetelővel (parafa-anyaggal) van körülvéve, amely télen a hideg ellen, nyáron a forróság el­len védi az uszócsarnokot. Ezeket kellett előre­­bocsátanom annak a leszögezéséhez, hogy a sportcsarnok éppen olyan rentábilis lehet, ha a kérdést bizonyos tervszerűséggel oldjuk meg s ha a sportcsarnokot úgy építjük fel, hogy azt minél tökéletese­bben ki lehessen használni. Erre vonatkozó véleményem, amelyet talán az illetékesek is figyelembe fognak venni, a követ­kező: Mennyibe kerül a sportcsarnok? — A sportcsarnokot a magántőke — és itt elsősorban a külföldi tőkére gondolok — építheti fel. Számításaim szerint 800.000 pengőbe krül a sportcsarnok akkor, ha kerékpárpálya nélkül 10O0 főnyi kö­zönség szá­­ára építik fel. 1,600.000—1,800.000 pengőbe kerül a sport­­csarnok, ha 5000 főnyi közönség számára kerékpárpályá­val együtt építjük fel. Az előbbi esetben 2000 ülő- és 2000 állóhelyet létesítenénk, az utóbbi esetben valamennyi hely ülőhely volna. 2 millió—2,200.000 pengőbe kerül a sport­­csarnok, ha 5000 ülő- és 2000 állóhellyel építjük fel. Külföldi tőke — Véleményem szerint az állam ezúttal nem fog hozzájárulni az építkezéshez, de a külföldi tőke megcsinálhatja a sportcsarno­kot, ha a kalkulációk realitásáról meggyőzzük és a hatóságok erkölcsileg támogatják az ak­ciót, ugyanakkor pedig anyagi­­tekintetben szerénységet tanúsítanak és lehetővé teszik, hogy a vállalkozás adómentes legyen mind­addig, máig a sportcsarnok fényes jövedelme­zőséget jelent. Reális kalkulációk alapján kell körülnézni a kül­földön megfelelő pénzcsoport után, meg kell győzni a külföldi tőkét a vállalkozás abszolút szolidságáról és biztonságáról, meg kell győzni a külföldi tőkét, hogy befektetett pénze 100 száza­lékban biztos és hogy busás jövedelmet lát majd pénze után. Sport, monstre hangversenyek, ünnepi játékok. — A sportcsarnokban tenniszpálya is volna. Télen a nemzetközi tennisz-krekkek, a nyári tor­nák örök vándorai ráérnek és olcsón kaphatók. Télen tehát nagy­ attrakciókkal szolgálhatnánk a közönségnek. Jól megszervezett box- és birkózó­­versenyek rentabilitása nem lehet kétséges. Csak jó program kell, a többi megy magától. Láttuk ezt az ökölvívó és a birkózó Európa-bajnoksá­­gokon. Középiskolai versenyeken a szülők és a rokonok megtöltenék a csarnokot.­­ Másik szempont: a rádió a közönség legszé­lesebb rétegeivel megkedveltette és megismertette a zenét. A sportcsarnokban monstre­ hangversenyeket lehetne tartani, amelyeken mondjuk húsz fillér volna a legolcsóbb és ötven fillér a legdrágább hely. Öt hatezer főnyi közönség számításba vétele mel­lett még ilyen nevetségesen alacsony helyárak­kal is kifizetődnék a vállalkozás. Ugyanilyen ala­pon ünnepi játékokat lehetne rendezni a sport­­csarnokban, amilyeneket Reinhardt rendez éven­ként a salzburgi dómtéren. Alapelv legyen: nagy tömegek, nagy közön­ség mellett a rezsiköltség eloszlódik. Kongresszusokat, gyűléseket lehetne tartani a sportcsarnokban, amelyet az év minden napján ki lehetne használni.­­ Arról van szó, hogy a főváros a régi lóver­senytér egy részét engedi át a sportcsarnok épí­tésének céljaira. Ez a lehető legmegfelelőbb hely s ha a­ csar­nokot itt építenék fel, annak jövedelmező­sége már eleve biztosítva volna. Másik előnye ennek a helynek, hogy közel van a Millenáris-pályához és ha a rossz idő miatt a Millenárison nem tudják megtartani a motor­­vezetéses versenyt, az egész mitinget­­kapásból­ át lehetne helyezni a sportcsarnokba, ahol ter­mészetesen télen is nagy kerékpárversenyeket lehetne tartani a berlini Sportpalastban tartani szokott *Lechstage-Rennen*-ek mintájára... S beszél lelkesedéssel és rajongással a sport­csarnokról, amelyet megálmodott harmincöt év­vel ezelőtt, mint az athéni olimpiász ifjú győztese a fedett uszodával és a nemzeti stadionnal együtt. Somogyi Vilmos. Sporthírek A francia kormány hárommillió frankkal tá­mogatja az olimpiai kiküldetéseket. Az osztrákok a svájciak elleni Európa-kupa­­mérkőzésükre a következőképpen állanak fel: Hiden — Rainer, Blum — Braun, Hoffmann, Lucif — Zischek, Gschweidl, Sindelar, Schael, Vogel. A Triden-eirkusz deficitje. Prágából jelentik: Karl Kozeluch az egyik prágai lapnak adott nyi­latkozatában elmondotta, hogy a legutóbbi Til­­den-turné 3000 dollár ráfizetéssel végződött. Marie Braun, aki nemrégen ment férjhez, va­sárnap 2 perc 40.8 másodpercre javította a 200 méteres hölgyúszás Európa rekordját. Az olaszok a torinói olasz-magyar mérkőzésre Llovera spanyol, Bockman hollandi és Mercet svájci bírókat ajánlottak a magyar szövetségnek, amely csütörtökön dönt az ügyben. Szilárd irányzat a részvények magánforgalmában A dollár árfolyama emelkedett, a font ellanyhult A részvények mai magánforgalmában többi Rőszén 398, Salgó 33, Urikányi 50.5, Ganat ízben változott az irányzat, de a déli órákban 14.5, Rima 23, Nova 19.5, Tröszt 72, Magyar általában a vételkedv dominált és ennek kö- Cukor 72.5.­vetkeztében meg is szilárdult az irányzat. Kü-1 A wu/uMA. ma. hivatalos árfolyammegálla ki.­lönösen a főanyaértekek piacán jelentkezett’ . ... .. .... . . jobb kereslet, de más kategóriáknál is voltak talánál a dollár árfolyamát 60 fillérre­ emel­­vevőke­­ tök száz dolláronként, míg a font árfolyamát Egy órakor a becslő árfolyamoka­t 35 fillérrel leszállították. A csikagói jegyzés elnanyhította a gabonapiacot A gabonapiacon tegnap keletkezett lénye­ges áremelkedések után ma nyugodtabb volt az üzletmenet. A készáruvásáron a búza 10,20 a rozs pedig 10 fillérrel olcsóbbodott. A ta­­karm­ánycikkeknél ellenben a zabnál és ten­gerinél 10—10 filléres árjavulások voltak. A határidő­piacon a fedezetvásárlásokat ma lebonyolítások váltották fel, mert Csikagóban tegnap körülbelül 2,5 centtel ellanyhult az irányzat. A decemberi búza a lebonyolítások következtében 50 fillérrel olcsóbbodott, míg a márciusi búza 31 fillérrel csökkent. A már­c­iusi rozsnál 20 fillér volt az olcsóbbodás, míg a március tengeri változatlan maradt. Általában sokkal nyugodtabb volt a piac üzletmenete, mint tegnap és a lisztjegyzések is változatlanok maradtak. Búza: 150 q ftiszai (80) 12.00 ppar., 150 q ftiszai (80) 12.00 pp., 150 q (80) 12.00 pp., 150 q­­tiszai (80) 11.80 pp., 450 q dtuli (80) 11.80 pp., 150 q ftiszai (74) 11.30 pp., 150 q ftiszai (79) 11.85 pp., 150 q ftiszai (80) 11.85 pp., 150 q dtuli (79) 11 80 pp., 150 q ftiszai (80) 12.10 pp., 450 q jászs. (80) 11.85 pp., 150 q pestv. (80) 11.90 pp., 150 q pestv. (80) 11.80 pp., 150 q pestv. (80) 12.00 pp., 150 q ttiszai (78) 11.65 pp., 150 q orosházai (80) 13.80 pp., 300 q tótkomlósi (80) 13.80 pp., 150 q tiszai (80) 13.80 pp., 150 q tiszai (80) 12.75 pp., 200 q kunhegyesi (80) 13.00 pp., 150 q kunhegyesi (80) 12.70 pp. Rozs: 150 q 12.25 ppar., 150 q 12.25 pp., 150 q 12.20 pp. Zab: 150 q 19.50 ppar. tengeri: 150 q 13.50 pp. ex. Bp , 150 q 13.50 pp. Bácska: 150 q 13.40 pp. dt. Határidőüzlet: Búza: december 11.92, 70, zárlat 11.72—74. március 12.88, 85, 80, 96, 81, 86, 96, 84, zárlat 12.84—85. Rozs: december 12.70, 60. március 14.00, 13.90, 88, 90, 85, zárlat 13.85—86. Készáruüzlet: Búza: tiszai 77 kg 11.95—12.40, 78 kg 12.10—* 12.55, 79 kg 12.25—12.70, 80 kg 12.35—12.75, ftiszai 77 kg 11.50—11.65, 78 kg 11.65—11.80, 79 kg 11.80—11.95, 80 kg 11.85—12.00, jászs. 77 kg 11.35—11.50, 78 kg 11.50—11.65, 79 kg 11.65—11.80, 80 kg 11.70—11.85, dtuli 77 kg 11.50 —11.65, 78 kg 11.65—11.80, 79 kg 11.80—11.95, 80 kg 11.85—12.00, pestv., bácskai 77 kg 11.55 — 11.70, 78 kg 77.70,­11.85, 79 kg 11.85—12.00, 80 kg 11.90—12.05. A különleges (80 kg) tiszai búza 13.25—13.90. Rozs, pestv. 12.20—12.30, egyéb rozs 12.25— 12.40, zak. árpa I. 17.00—17.25, zak. árpa II. 16.50 —16.75, felv sörárpa 20.00—23.50, egyéb sörárpa 18.00—19.50, zab I. 19.50—20.00, zab II. 19.25— 19.50, ti. tengeri 13.40—13.50, egyéb tengeri 13.30 —13.40, korpa 11.50—11.75, 8-as liszt 14.50— 15.00, repce 21.50—22.50, köles 14.00—14.50, lu­cerna 67—82, lóhere, ar, 125—135, lenmag I. 23.50 —24.50, lenmag II. 22.00—22.50, tökmag I. 32—31, tökmag II. 27—29, napraforgó 20.00—21.50, kék mák 68—72. Vikt. borsó 26—29, expr. borsó 25 —28, fehér bab 19.50—20.50, fü­rsbab 26—31, len­cse, kis 28—36, lencse, nagy 38—18. Lisztüzkt. A Budapesti és vidéki nagy- és kis­malmok árjegyzései: Ogy 40.20—V.60, Og 39.60— 40.10, 2-es 38.60—39.10, 4-es 36.60—37.10, 6-os 35.10—35.60, 7-es 27.40—28.40,­ rozs 0-ás 38.00 — 39.00, rozs 1-es 36.60—37.10, rozs 2-es 30.00— 30.60, rozskorpa 11.25—11.50. Fekete nap a newyorki tőzsdén Newyork, november 24. Az amerikai tőzsdéknek tegnap újból fekete napjuk volt. Különösen a newyorki értéktőzs­­dén uralkodott nagy izgalom, ahol erőteljes újabb besszhullám söpört végig és az árfolya­mokat további mélypontra­­szorította vissza. Csaknem valamennyi értékkategóriában súlyos veszteségek voltak. A kedvezőtlen megítélésre elsősorban az angol védővámok bevezetése adott okot, továbbá nyomasztóan hatott az a hír, hogy a vasúti munkások bérleszállít­ása miatt bérharcok indulnak meg. Nagymérték­ben hozzájárult a lanyhuláshoz az a körül­mény is, hogy a búza- és ezüstpiacról további áreséseket jelentettek. A devizapiac szenzációja az angol font ár­folyamának újabb nagy áresése. Míg szombaton még 3,72 fölött jegyezték a fontot, addig hét­főn már alig 3,65 dollár volt a londoni kifize­tés jegyzése. Olyan mélypont ez, amelyre még a font árzuhanásának első napjaiban sem volt példa. Külföldi tőzsdék Berlin, november 24. A telefonon lebonyolított tőzsdei magánforga­lom mindvégig a tegnapi newyorki lanyhaság ha­tása alatt állott. A német vezetőértékek mind ár­folyam alatt voltak és gyengébb árfolyamok talál­ati vevőre. AEG különösen erősen csökkent. Rosz­­szul hatott a hangulatra az is, hogy a tőzsde meg­nyitására irányuló akciót jóformán kilátástalan­nak ítélik meg. Napipénz 9 százalék körül forog Bécs, november 24 Záróárfolyamok (zárójelben az előző zárlati Államvasut 15.50 (16.8), Délivasut 13­ 80 (13.75), Délivasuti elsőbbség 95.25 (96.25), Alpesi 12 63 (12.85), Poldikohó 81.— (..—), AEG 10 45 (10.45, Siemens 138.25 (135.50). Prága, november 24. Záróárfolyamok: Amsterdam 1355.25, Belgrád 59.35, Berlin 801.50, Brüsszel 467, Bukarest 20.15, Zürich 654.25, London 122.25, Milánó 174.25, New­­york 33.76 és háromnyolcad, Párizs 132.10, Szófia 24.52, Varsó 378. * Liverpool, november 24. Középárfolyamok: Búza decemberre 5.3 és há­romnegyed, búza márciusra 5.8 és egynegyed, búza májusra 6.­6 és fél. * Az irányzat tartott. Zürich, november 24. Budapest 90.02 és fél—90.02 és fél, Párizs 20.18 —20.19 és fél, London 18.87—18.80, Newyork 516.25—516.60, Brüsszel 71.55—71.55, Milánó 26-57 és fél—26.60, Madrid 43.50—43.60, Amster­dam 206.95—206.90, Berlin 122.30—132.20, Szófia.­3.72—3.72, Prága 15.28—15.28, Varsó 57.60— 57.40, Belgrád 9.05—9.05, Bukarest 3.07—3.07. Hivatalos valuta- és devizaárfolyamok Pénznemek Angol font (1 font) Belga (100 belga) Cseh korona (100 cs. k.) Dán kor. (100 dán .k.) Dinár (100 dinár) Dollár (100 dollár) Francia frank (100 frank)­­Hollandi forint (100 h. frt.) Lengyel zloty (100 zloty) Lei (100 lei) I­eva (100 leva) I­ira (100 lira) Német márka (100 m. m.) Norvég korona (100 n. k.) Osztrák schilling (100 sch.) Svájci frank (100 frank) Svéd korona (100 sv. k.) Külföldi kifizetések: Amsterdam 100 h. forint Athén 100 drachma Belgrád 100 dinár Berlin 100 márka Brüsszel 100 belga Bukarest 100 lei Kopenhága 100 dán k. London 1 font sterling Madrid 100 peseta Milánó 100 liva Newyork 100 dollár Oslo 100 norvég kor. Párizs 100 frank Prága 100 szokol Szófia 100 leva Stockholm 100 svéd k. Varsó 100 zloty Wien 100 schilling Zürich 100 frank Pénz Áru 19.65—21.15 78.70—79.70 16.88—17.02 10.01—10.11 569.00—573.00 22.15—22.45 228.15—229.95 63 .55-164.35 3.38—3.48 4.08—4.20 28.85—29. 95 135.15—1136.15 110.15—111.15 228.55—229.95 10.045—10.105 135.35—136.15 79.06—79.70 3.38—3.46 20.35—21.15 29.15—29.75 570.30—573.70 22.28—22.44 16.895—16.995 4.12—4.20 63.65—64.45 110.325—111.125 L­Á­S­Z­L­­Ó Dr. Felelős szerkesztő: BOROS Kiadja: Libertás Irodalmi és Lapkdálóvállalat Bt A kiadásért felel: FODOR OSZKÁR, az Esti Kurír közgazdasági szerkesztője. Az ESTI KURÍR olvasótábora a magyar polgárság HUNGA­RI A HIR LAPNYOMDA R. T. BUDAPEST, V. VILMOS CSÁSZÁR UL 34. — FELELŐS: SCHMIDER GÉZA.

Next