Esti Kurir, 1936. július (14. évfolyam, 148-174. szám)
1936-07-19 / 164. szám
r,•a 1936 VIk 19, VAS. atuvMaA JL kép, , napról napra nyer színgazdagságban, részleteinek finomságában, ismeretlen árnyalatainak kibontakozásában. Milyen szegényesen hatott, ugyebár, első pillanatra. Azt hihette volna az ember, nem ábrázol egyebet unalmas csendéletnél: egy nagyobb közlekedési vállalat megvesz egy kisebbet, nyolcvanötezer pengőért. Ám ahogy múlt az idő, minden óra hozzájárult a teljesebb megvilágításhoz. A nagyobb vállalat csak szimbólum volt, tulajdonképpen magát az államot jelképezte. A kisebb vállalat igazgatóságában pedig egy rendkívül szigorúan kormánypárti képviselő úr foglalt helyet. Egy kandi fénysugár éppen őrá esett, amint egyik kezével az államra sózott vállalat igazgatóságában működik, másik kezével szálkát keres a szabadelvű sajtó szemében. Azután hirtelen felhívta magára a figyelmet az addig szürkén hatott háttér. Három árva csónak lengedezett a háttérben, mint a nyolcvanötezer pengős üzlet reális alapja. A szürrealisták kegyetlen anatómiai módszerével meghozott vonalak egyszerre kizsigerelten mutatták a három vizitaxit: Rékát, Sólymot, Fecskét. A három Poseidon-csikó valami szörnyű melankóliát árasztott az egész festményre. Senki nem vette észre őket, míg úgy látszott, hogy egy aránylag gyenge, mondjuk akadozó vállalatot akasztottak az állam nyakába, nyolcvanötért. (Ezresekben.) De a kíméletlen fénysugár beléjük halott. És megmutatta, hogy a három vizitaxi három motorja az állami életben eddig előfordult vízitaxi-ügyletek között a legmakacsabb karaktert mutálta. Idegenek megindultak volna a gyenge üzletmenet láttán, csak a motorok nem akartak megindulni. Nem és nem. Most is állnak, ha szét nem szedték őket. Izgalmas érdekességben ezzel hallatlanul sokat nyert a kép. Mert, ugyebár, roggyant vizitaxikat verni nyolcvanötezerért nem ugyanaz, mintha céltalanul és érthetetlenül, de legalább pompás erőben tartott gépeket kap pénzéért az állam. Itt egyszerre levegőt és perspektívát kapott atéma. Hogy tökéletes legyen, már csak a cselekmény hiányzott belőle, hogy klasszikusok és modernek, impresszionisták, kubisták, szimbolikusok és szürrealisták, veristák és futuristák egyaránt megtalálják benne a magukét. És íme, egyszerre megelevenedett a keret tartalma. Nyüzsgés, mozgás, izgatott sürgés. Rohanás, li-ssegés. A szubvenció után. Talpalatnyi hely nem maradt kísérlet nélkül. Ahány lehetősége a szubvenciónak csak volt, az próba alá esett. S volt idő rá, hogy az igazgatóság közben jutalékot szavazzon meg annak, aki a szubvenciót hozza. Sőt — volt igazgatósági tag, aki ráért jutalékának reményére előleget felvenni — s a sürgő-forgó mozgalom mégsem akadt meg. Most kezdi az ember ezt a grandiózus képet igazán érteni. Mert most már témán és részleteken, színezésen túl a motívum sincs homályban. A motívum — a szubvenció —, mely eredője és forrása volt az elgondolásnak. Most lett kerek és maradéktalan a kidolgozás: szubvencióra alapított gründolástól, egységes ívben az állam nyakába varrásig. Többet kép már nem adhat. Legfeljebb még, ha beszélni tudna. De beszélni, sajnos, nem tud. Nem, amiként a sír. Néma a kormánypárti képviselő, néma az illetékes hely, s néma a szubvenció jegyében testvéri kormánysajtó. Mátyás király Néma leventéje könnyebben szólalt meg, mint ök. A jellemszilárdságnak igazán felemelő példáját adják. És ha nemnyolcvanötezer volna, hanem még több — ők nem, akkor sem. Megfogadták és állják. A csónakokról vették a mintát. Azok is állták. Állhatatosan. 1 ' _ Házasság. Szegő Klára és dr. Jász Imre házasságot kötöttek. Strandkozmetika, szépségápolás, villanyos szőrtelenités, szemölcsirtás. Pollák Sarolta köz- Biotikusi Andrássy út 32. Tanitváykiképsor. amkozásom a Peltre amely már csak 66 millió kilométernyire van a földtől Az amerikai garázsmunkás, aki már az ötödik üstököst fedezi fel A Képzeljenek el... nem, ezt nem lehet elképzelni, ezt látni kell; az ötezer tonna súlyú távcsövet, amely egyetlen kézmozdulattal forgatható és amely a pólus irá- —: -\ nyában lerögzített, \J ■——» meghajlított vasoszlopokon forog. Erre a hatalmas kétcsövű műszerre — a nagyobbik cső a távcső, a kisebbik a fényképezőgép — borul a kupola. A távcső az egyetlen berendezése a kupolának, amely a tulajdonképpeni nézőtere az elkövetkező, lélegzetfojtóan izgalmas előadásnak. Ebben a kupolában minden mozog, még a korongalakú emelvény is, amely a mérnök előadása közben hirtelen emelkedni kezd, hogy kövesse az ötezer tonnás távcső lencséjét. Széles ívben kering a távcső, hogy látható és láthatatlan égitestekre irányuljon csöve és dübörögve kezd forogni a kupola teteje is, hogy egyszer egyik, másszor a másik oldalon tegye szabaddá a végtelenbe nyíló utat a végtelen titkait titkait kutató csodálatos mű-szer előtt. Ez a nézőtér, a csillagvizsgáló büszkesége, a forgótetejű, mozgó alapzatú és a háromszázezer pengős műszerrel fölszerelt kupola, a színpad pedig millió sziporkázó csillagával és fénytelen égitestével a firmamentum. A csillagok csodái Amikor a Jupiter kigyullad ezen a sötétbe boruló színpadon, kezdődik az előadás. Ei- t fogódottan és zavartan, a laikus megilletődöttségével, — amelyet a tudomány imponáló 1 5 fölénye előtt érez, t— ámulva nézi az alkalmi I csillagász a tudás és technika csodáit, ame- lyeket szakszerűen magyaráz meg Abuhazij í mérnök. Az első öntudatos élmény, amely I I áttöri a csodálkozásnak, megilletődöttségnek is ezt a szorongó érzését, a szemrehányás és a lelkiismeretfurdalás: miért is nem tanultuk i meg jobban a fizikát a VII-ben, ha a labora-f tórium komoly lombikjai helyett nem a 1 | Lukács-kert árnyas útjain a kisasszonykákat lestük volna, akkor most nem állnánk ilyen | | tanácstalanul ez előtt a gyönyörű és érthe- | tétlenül tökéletes távcső-óriás előtt. | A mérnök elmagyarázza a távcső fényképező és nagyító berendezését. Ennél nagyobb csillagászati távcső csak | a neubabelsbergi csillagvizsgálónak van | Európában, ■ a vatikáni obszervatórium távcsöve ugyan-s ekkora. A hatvan centiméter átmérőjű távcső | tizenhat fényrendű, ami azt jelenti, hogy a | tizenhatodrendű bolygókig lehet vele fölfe- J dezni az égitesteket. Az ennél kisebb csilla- | gokat és bolygókat — van ezekből is némi hány millió! — már ezzel a távcsővel sem lehet meglátni. Mielőtt a csillagok világának aktuális szenzációjára, a Peltier-üstökösre irányítja Abaházy mérnök a távcsövet, bevezetőül a Jupiterre. Naprendszerünk legnagyobb bolygójára nyílik szép kilátásunk a lencsén keresztül. Fényes nagy krorong a Jupiter, sziporkázó tüze élénken világít a távcsőben. Hajszálvékony fonalak szelik át a bolygót és pontos magyarázatot kapunk, hogy milyen sugártörés okozza ezeket a fonalakat, aminthogy minden pontnak, foltnak, fénynek és árnynak, ami bekerül a távcső lencséjébe, pontos tudományos magyarázata és természeti oka van. Itt ízekre szedik és a tudomány kérlelhetetlen világosságával leplezik le a csodát, amelyet mi érthetetlenül bámulunk a nyári éjszaka égi birodalmában. A Jupiter után már nagyobb meglepetés következik: a Herkules-csillaghalmaz. Megszámlálhatatlan mennyiségű apró csillagot látunk a távcsövén keresztül. Szabad szemmel sohasem láthatjuk a Herkules-csillaghalmazt, amely harminchatezer fényév távolságban van a Földtől. Harminchatezer évig jön a fény a földre a Herkules csillagaitól, az a sok-sok kék pont tehát, amit most látunk a távcsövén keresztül, harminchatezer év előtti fénysugárzás. Ha ez az óriási, négyszáz fényév átmérőjű csillaghalmaz szétrobbanna, harminchatezer évig azért mégis látható lenne a Földről, mert a mai csillagkép fénye csak akkor érkezik el a földre. Szemel-szembe az üstökössel Most pedig forog a távcső, gombnyomásra elindul a kupola, fölemelkedik a padló, sötétbe borul a ház és amikor megszűnik a zaj, a villanymotor berregése és kigyulladnak a lámpák, közli Abaházy mérnök: — Tessék feljönni, látható az üstökös! Előállt tehát a Peltier-üstökös. Amely hónapok óta foglalkoztatja Európa csillagvizsgálóit. Május végefelé kapta a táviratot a budapesti csillagvizsgáló-intézet Amerikából, hogy május 16-án egy Pettier nevű amerikai csillagász fölfedezett egy üstököst, amely Budapest fölött is látható. Ez a Peltier amatőr csillagász, polgári foglalkozását tekintve az Ohio-államban lévő Delphoi városában gépkocsiszín-alkalmazott, de azért naiv tisztelettel beszélnek róla a csillagvizsgálóban. Eddig már öt üstköst fedezett fel és a hivatásos csillagászok tudják, hogy az amatőrök már nem egy égitesttel ajándékozták meg a tudományt. Egy amatőr angol csillagász, Prentice fedezte fel a Nova- Herkules üstököst is néhány évvel ezelőtt és a tudósok elismeréssel állapítják meg, hogy ezek az amatőrök sokszor nagy felfedezések felé nyitják meg az utat. Mint például az az amsterdami szatócs, aki kedvtelésből fölfedezte a mikroszkópot, va£y Hetl Miksa magyar jezsuita, aki a XVII. században a lappok földjén megállapította a Napnak a Földtől való távolságát és mellékesen fölfedezte a magyar és finn-ugor nyelvek közötti rokonságot. De most már megint a távcső előtt ülünk és kutatjuk a Jánoshegy irányában a Poifier-üstököst. Természetesen a János-hegyet csak a laikus veszi támpontul, a csillagász a Cassiopeia csillagkép felé irányítja a távcsövet. És már látjuk is az üstököst! Fénylő gömb, körülötte halvány csóva látszik. A fénylő gömb az üstökös magja. Magának a magnak az alkatrészei is távol vannak egymástól, mert ez nem összefüggő tömeg. A távcsövön keresztül ugyan egy tömegnek látszik ez a mag, de a tudományos megállapítások mást mondanak. Ezek az anyagok keringenek az űrben és izzó test, mint például a Nap közelébe jutnak, amelynek su-gárzása felmelegíti az anyagot és ez párologni kezd. Az üstökös magjáról párolgás folytán eltávozó részecskék azután burok formájában veszik körül a magot. Az üstökös magjának a távcsövön keresztül kivehető fényét az adja meg, hogy a nap sugarai visszaverődnek rajta. Csóvája is csak addig van, amíg a nap közelében tartózkodik és ha eltávozik a földközelből, vagy a napközelből, láthatatlan lesz. — Most tessék egy kicsit fölfelé nézni, ott van a Cepicus-csillagzat, — magyarázza a mérnök — eredetileg ott fedeztük fel az üstököst. Aztán egyre közelebb került a Földhöz. Jelenleg hatvanhatmillió kilométer távolságban van tőlünk, — ez körülbelül négy fénypercnek felel meg — és miután még egyre közeledik a Föld felé, nem lehetetlen, hogy néhány nap múlva jó távcsővel is látható lesz. Alig hiszik a csillagászok, hogy a napokban már látni lehetett közönséges távcsővel is a Peltier-üstököst. Nagyon tiszta, páramentes idő kell ahhoz, hogy földközelben is látni lehessen közönséges távcsővel az üstököst. Azt még nem tudják, hogy meddig tartózkodik még a Föld és a Nap közelében a Peltier-üstökös. Lehet, hogy eltűnik néhány hét múlva, hogy tíz-súsz év múlva visszatérjen. Vannak olyan üstökösök is, amelyek hatévenként visszatérnek a Föld közelébe, míg mások évmilliók leforgása alatt futják csak be pályájukat. Nagy darab, szabálytalan alakú kőhöz hasonlít a laikus szemében a híres üstökös. Mintha csóvája egyik pillanatban jobban kivehető lenne, azután elhalványodna. Természetesen nem lehet megállapítani, hogy mozog-e, noha a tegnap kiadott londoni jelentések szerint napi egymillió mérföld sebességgel közeledik a Földhöz. De azért nem kell félnie tőle, nem hoz szerencsétlenséget, elemi csapást, háborút a földre. Ártatlan turistái a világűrnek az üstökösök, 1911-ben például a Halley-üstökös csóvája keresztülment a földön, anélkül, hogy észrevették volna. ifj. Gergely István. Moder §63vo$ Penzió BALATONBOGLÁR A budapesti Renaissance Penzió tulajdonosának vezetésével. Teljes modern, minden igényt kielégítő komfort. Folyóvizes szobák. Fürdőszobák. Tánczene. Kertek— Ágoston-jazz. — Kitűnő konyha. Olcsó árak. Vizisportok. Közvetlenül a Balaton partján fekszik ! ' ...... ...... Jud. Stadent Dcutscher, dér sein Hochschulstudium aufgeben musste, sucht Hauslehrerstelle in Budapest. Bcscheidene Ansprüehe. Auf Wunsch Lichtbild, I ebenslanf usw. Offerten unter Cbiffre OF 2535 Z an Oreil Füssli-Annoneen, Zürich (Sehweiz). * WM«0 9 A Polgári Szabadság (Rassay) Párt felhívása A központi választmány mindazokat, akit két az országgyűlési választói névjegyzékből, fellebbezésük ellenére is, kihagytak, írásban értesíti. Miután ez folyamatban van, a Polgári Szabadság (Rassay) Párt ezúton hívjál fel mindazokat, akik ilyen értesítést kapnak, forduljanak a párt irodájához (Erzsébeti körút 49. I. Telefon: 1-326-53.) Hivatalos órák délután 6-8-ig. Nem öngyilkosság, hanem szerencsétlenség áldozata lett Peidl Rózsi? Pénteken este a Rókus-kórházban meghalt Peidl Gyula volt miniszterelnök és volt szociáldemokrata országgyűlési képviselő huszonnyolc éves Rózsi nevű leánya, akit a Tisza Kálmán tér 16. számú házban lévő lakásáról szállítottak be a kórházba szerdáig éjszaka. Peidl Rózsi laminálmérgezés áldozata lett , és az első feltevések szerint öngyilkosságot követett el. A család véleménye szerint azonban nem öngyilkosság, hanem véletlen bal, eset történt. Beszéltünk a tragikus sorsú Peidl Rózsi egyik hozzátartozójával, aki ezeket mondotta a tragédiáról: — A szülőket annyira lesújtotta Rózsi tragikus halála, hogy ágynak estek, ők sem tudják, hogy mi lehet a tragédia oka. Semmi jel sem mutatja, hogy Rózsi öngyilkosságot követett volna el. Búcsúlevelet nem hagyott hátra és senkinek sem tett célzást arra, hogy öngyilkosságra készül. Senki sem tud arról, hogy szerelmi bánat miatt határozta volna el az öngyilkosságot. Miután idegessége miatt luminállal élt, valószínű, hogy véletlenül nagyobb adag luminált vett be és ez okozta a szerencsétlenséget. fürdő valóra váltja gyógyulás, üdülés és szórakozás utáni vágyakozását Trencsénteplic-fürdő kiváló gyógyeredményeit kénes thermál is forrásai ritka kémiai és fizikális tulajdonságainak köszönheti. Tartózkodások kúrával vagy anélkül olcsó pausálárak mellett. Pengőbefizetés az Esti Kurírnál Prospektus és flsszes információk : az Esti Kurír Utazási Irodájában, Budapest, V. Vilmos császár út 31. T. V5- 4-05