Esti Kurir, 1938. július (16. évfolyam, 145-171. szám)

1938-07-01 / 145. szám

2 hány játszadozó gyermek tartózko­dott az iskolában, mert különben száz és száz gyermek pusztult volna el. Még így is azonban három kis­lány meghalt és tíz gyermek súlyo­san megsebesült. A tájfun és a szökőár az egész japán szigetország forgalmát meg­bénította. A vasútvonalakon szüne­tel a közlekedés, a távíró és a tele­fon nem működik. A katonaságot mindenütt riadókészültségbe helyez­ték,­­a mentési munkálatokat tech­nikai csapatok végzik. Csapody Sándort felmentették a gyilkosságra felbujtás vádja alól Székefehérvár, június 30. (Az Esti Kurír tudósítójának te­lefonjelentése.) A Csapody Erzsébet meggyilkolása miatt indított bűn­ügyben a törvényszék ma déli ti­zenkét óra után hirdette ki Ítéletét Óriási közönség gyűlt össze s a tör­vényszéki épület folyosóit rend­őröknek kellett kiüriteniök, mert csak jeggyel lehetett a tárgyaló­terembe belépni. Kevéssel tizenkét óra után vonult be a bíróság Kövess Emil törvény­­széki elnök vezetésével. A vádlot­tak padján helyet foglalt Arany Gyula és Csapody Sándor. Feltűnt, hogy Arany, aki eddig a legciniku­­sabb magatartást tanúsította az egész tárgyalás alatt, ma magába szállva, szinte, megtörve várta az ítélethirdetést. Kövess Emil elnök ezután hozzá­fogott az ítélet felolvasásához. A bíróság Arany Gyulát a bü­n­tetőtörvénykönyv 278. paragra­fusába ütköző gyilkosság és a büntetőtörvénykönyv 344. para­grafusa szerint minősülő rablás bűntettében bűnösnek találta és ezért életfogytiglani fegyházra ítélte. Csapody Sándort az ellene gyilkosságra és rablásra való fel­bujtás vádja alól a törvényszék bizonyítékok hiányában felmen­tette. Az ítélet kihirdetésekor Arany sírva fakadt és az ítélet indokolásá­nak felolvasása alatt is állandóan könnyeit törölte. Az ítélet terjedel­mes indokolásában rámutat a bíró­ság arra, hogy Csapody Sándort fel kellett menteni, mert Arany Gyula terhelő vallomásán kívül ellene semmi bizonyíték nem merült fel, Arany vallomását pedig nem lehe­tett valónak elfogadni, mert a nyo­mozás, a vizsgálat és a főtárgyalás folyamán többféle vallomást tett. NYILAS PROPAGANDA a balatoni országúton •­Kedden délután igen­­ sok­­ autós indult egynapi pihenőre a­­ Balaton mellé. Az autósok meglepődve vet­ték észre, hogy a budapesti vámha­tártól kezdve majdnem a 28-as ki­lométerkőig a betonút közepén bi­zonyos távolságokra nagy fehér körökben NF jelzésű nyilasfeliratok, majd más helye­ken „Harc“ és más egyéb feliratok „díszítették" az országutat. A balatoni műutat bekötő érdi országútszakaszt, mely egyben a budaörsi repülőtérnek is részben az útvonala, valóban nagy áldozatokkal éppen a Balaton ide­genforgalmának propagálása érde­kében hozatták rendbe. A városi la­kosság, amely egy-egy napra öröm­mel indul el kipihenni a napi küz­delmek fáradalmait, most már megdöbbenve tapasztalja, hogy a nyilas propaganda az ország­úton is elkíséri. U­gyancsak érdeklődve kérdezték a Pilóta-piknik kedd este Budapestre érkező résztvevői is — akik a re­pülőtérről autón tették meg az utat a fővárosig —, hogy vájjon ezek a mázolmányok az országúton mit jelentenek? Valaki igen ötletesen azt a magyarázatot adta, hogy most útjelző kísérletek folynak s ezek ilyen jelzéseket jelentenek a gép­kocsik számára... A Balatonhoz induló autós ki­rándulók örömmel konstatálhatták, hogy­­ a csendőrség végig az egész út­vonalon fokozottabban végzi őr­szolgálatát, úgyszólván majdnem minden for­galmasabb útkereszteződésnél „for­gatni csendőrrel" találkozik az A ?i■ ' 0 f'l ' HUBERTUS S |i» t|]l.iu«V cLmrio 9 '• i*’ • .■ i: autó. Éppen ezért érthetetlen, hogy a­ csendőrség ilyen kettőzött figyel­me és ébersége mellett mikor tud­ják az országainak ilyen nagy sza­kaszát nyílás feliratokkal be­mázolni? Meg kell jegyezni, hogy a feliratok nem kusza írásokkal ké­szültek, hanem óriási betűsablonok­­kal festették ki őket, úgyhogy ehhez néhány ember szükséges és idő is kell hozzá bőven. Ma délelőtt ezután megtudtuk a nagy nyilas felbuzdulás okát. Be­széltünk Érd község elöljáróságával, ahol azt a felvilágosítást adták, hogy a községben szerdán, Péter és Pálkor a nyilasok gyűlést tartottak, amely azonban meglepően rosszul sikerült. A nyilasok a kifejtett pro­paganda alapján néhány ezer ember részvételére számítottak, ezzel szem­ben a gyűlésen az elöljáróság érte­sülése szerint maximum háromszáz­­ötven-négyszáz ember vett részt. A község elöljárósága nem kapott je­lentést arról, hogy az érdi bekötő utat feliratokkal mázolták tele, de egyébként is az állami utakon való felügyelet nem tartozik a község elöljáróságának hatáskörébe. Nemrég hasonló módon a római part mellett elhúzódó Nánási-utat festették tele nyilas feliratokkal, de a pomázi járás főszolgabirája ha­marosan eltávolította ezeket a nyi­las felírásokat. Miután nem vitás, hogy az érdi műúton a Nemzeti Front tagjai buzgólkodtak, így semmi akadálya nincs annak, hogy a csendőrség ki­nyomozza, vájjon az adófizetők pénzéből épített állami utaknak bemázo­lása kinek a felbujtására történt? Tudtunkkal a közvagyon rongá­lását igen súlyos paragrafusok alap­ján büntetik s ezért ismételtem fel­hívjuk az illetékesek figyelmét­ arra, hogy az országutakon folyó közva­gyont rongáló nyilas propagandá­nak vessenek véget. Az érdi bekötő után egyébként huszonnégy órával később a Nem­zeti Front feliratait eltávolították. Természetesen ezeknek a munkák­nak elvégzése mindenkor az állam­nak kerül pénzébe. Ezért volna he­lyes, hogy a büntető felelősségen kívül az anyagi felelősséget is meg­állapítsák azokkal szemben, akik megkárosítják a közvagyont. E­STI KURÍR ANTAL ISTVÁN KI­JELENTÉSEM A ZSIDÓTÖR­VÉNYRŐL Battonya, június 30. Antal István dr. államtitkár Pé­ter és Pál napján felszólalt Vese­r­­helyi Sándornak, a battonyai kerü­let országgyűlé­­i képviselőjének beszámológyűlésein. Azt állította, hogy az elmúlt parlamenti ciklus közjogi alkotásainak betetőzése a gazdasági és társadalmi rend hatá­lyosabb biztosításáról szóló tör­vény, gazdaság- és szociálpolitikai alkotásainak koronája pedig a be­ruházási törvény volt. Az előbbivel azt akartuk elérni — mondta —, hogy a jogegyenlőség klasszikus gondolata a formális jog elefánt­csonttornyából kiszabadulva érvé­nyesüljön (!) a gazdasági és társa­dalmi élet valóságában is. Ez ellen a korszakalkotó törvény ellen most a végrehajtás során indult meg a túlsó politikai tábor és az érdekel­tek második nagy rohama. Antal szerint nem igaz az, hogy a végre­hajtás során a kormány túllépte a törvény kereteit, a törvény rendel­kezései az érintett tárgykörben csak alapelveket tartalmaznak, amelyek­nek keretében a kormánynak jogá­ban állott a végrehajtási rendelet­ben a részletek tekintetében meg­hozni mindazokat a rendelkezése­ket, amelyeket a valóságban meg is hozott. Ezekre azért is volt szük­ség, mert „komoly ok merült fel annak feltételezésére, hogy az ér­dekeltek egy részéről a legváltoza­tosabb igyekezetek történnek: a törvény végrehajtása során a para­grafusok közötti ügyes bújócska­­játékok révén a gyakorlatban meg­hiúsítani a törvény által szem előtt tartott közérdekű célok elérését." Antal István dr. államtitkár ez­után, részletesen ismertetve a kor­mány tevékenységét és programját, így fejezte be beszédét: " E program jegyében együtt­működésre kell késztetni az ország összes komoly, alkotó, alkotmányos jobboldali erőit, amelyek tisztában vannak azzal, hogy a mai európai viszonyok között az ország sorsa csakis nagystílű, felelősségteljes, kö­rültekintő s a megoldásra váró problémák méreteihez szabott ké­pességekkel rendelkező országveze­tés által biztosítható. Egy diadalmas élet sodrában Caruso fantasztikus életének története Huszonegy gyermeknek adott éle­­­tet Anna Báláim asszony, a szegény nápolyi mosónő, aki sokszor szájá­tól vonta f­ueg a falatot és a mezítláb­ járt, csakhogy legkisebb fiát, Enri­­cot énekelni ,­taníthassa. Páter , Giu­­seppe Bronzetti, a nápolyi Santa Cecilia-templom őszfejű, jóságos karvezetője is felismeri a csillogó­­szemű kisfiúban szunnyadó csodá­latos képességet, és felismerik mind a nápolyiak, de még a környékbe­liek is, akik hosszú mérföldeket gyalogolnak, csakhogy gyönyörköd­hessenek a gyermek kristályosan tiszta, csengő szopránjában. Csak egy ember van, aki hallani sem akar arról, hogy a fiúból énekes, tholmi kódorgó daloslegényt le­gyen, aki a füstös, kormos gyárhe­lyiség munkapadja mellé akarja kényszeríteni. Ez az ember Marcellino Caruso gyárimunkás, a kisfiú édesapja. Még akkor sem puhul meg a ke­mény apai szív, amikor olyan ki­tüntetés éri a kis Enricót, melyre emberemlékezet óta nem volt pél­da. Pater Bronzetti a hétéves gyer­mekkel énekelteti el Campanelli vígoperájának főszerepét... Ez volt az első állomása annak a csodálatos és hihetetlen magassá­gokba szárnyaló karriernek, mely a kis nápolyi suhancot királyok, fejedelmek jóbarátjává, a világ kö­zönségének körülrajongott bálvá­nyává, a newyorki Metropolitan operaház legtündöklőbb csillagává emelte. Még életében legendás alak lett Enrico Carusóból és ez a legendás hírnév, mely más művésznél szerte­foszlik, mihelyt otthagyja a színpa­dot — csak emelkedett a művész halála után. Neve fogalommá vált: Az ének, a hang fogalmává. Ezt a legapróbb mozzanataiban is páratlanul érdekes és izgalmas életet, melyben izzó szerelmek, ka­landok, szenvedések és diadalok váltakoznak s melyben végigvonul­nak a kor legkiemelkedőbb alakjai:­­ koronás nők, nagy államférfiak, hal­hatatlan nevű mesterek, körülrajon­gott, ünnepelt művészek, furcsa, sokszor egzaltált rajongók. — Ír­ták meg a legtisztább írói eszközök­kel s amellett páratlanul érdekfeszí­tően: Barát Endre és Lévay Endre. A szenzációs regényt Egy diadal­mas élet sodrában címmel hétfőn, július 4-én kezdi közölni az Esti Kurír. A hercegprímás szerdán szentelte püspökké dr. Tóth Tihamért Serédi Jusztinián bíboros-her­­cegprímás Glattfelder Gyula Csa­nádi és Hanauer Á. István váci megyéspüspökök segédkezésével Szent Péter és Pál apostolfejedel­mek ünnepén, szerdán, szentelte püspökké dr. Tóth Tihamér pre­­látus, egyetemi tanárt, a Központi Papnevelő rektorát, akit XI. Pius pápa Castelgandolfoban ez év má­jus 30-án kelt bullájával nevezett ki olbiai címzetes püspökké, egyben utódlási joggal Rott Nándor vesz­prémi megyéspüspök koadjuto­­rává. A püspökszentelés magasztos szertartásának az Egyetemi-temp­lom volt a színhelye, melynek szó­székéről két évtizeden keresztül mondotta az új püspök azokat a szentbeszédeket, melyeket igen sokszor a rádió is közvetített és amelyek az ő nevét és személyét országszerte tették ismertté és köz­kedveltté. A felszentelést — a ma­gyar püspökszentelések történeté­ben első ízben — a rádió is köz­vetítette Jandik József hittanár konferálásával. ANNABELLA I aAritzEben SIMIONÍEivette cnvfiv Mindkét film egy műsorban em­l­it ■ HIVATALOS VALUTA­­ÉS DEVIZAÁRFOLYAMOK Pénznemek: Pénz Ára Angol font (1 font) 16.65— 16.85 Belga (100 belga) 57.10- 57.70 Cseh korona (100 korona) 7.50— 10.50 Dán korona (100 kor.) 74.45— 75.25 Dinár (100 dinár) 7.15— 7.70 USA dollár (100 dollár) 336.30-340.30 Francia frank (100 frank) 9.15— 9.55 Hollandi forint (100 frt) 186.40—188.40 Lengyel zloty (100 zloty) 60.00— 61.40 Lei (100 lei) 2.50— 2.80 Léva (100 líra) 3.00— 3.60 Líra (100 líra)*) 16.90- 17.90 Norvég korona (100 kor.) 83.85— 84.75 Svájci frank (100 fr.) 77.10- 78.00 Svéd korona (100 kor.) 86.05— 86.95 Kanadai dollár 332­ 00—337.00 ■) 500 és 1000 b­ris bankjegyek kivételével. Külföldi valuták: Amsterdam 100 holland fra Athén 100 drachma Belgrád 100 dinár Berlin 100 márka Brüsszel 100 belga Bukarest 10­1 lei Kopenhága ICO dán kor. London 1 font sterling Milánó 1010 Fra Newyork 100 dollár Oslo 100­ norvég kor. Páris 100 frank Prága 100 szokol Szófia 100 leva Stockholm 100 svéd kor. 186.80—188.40 • 3.025- 3.055 7.82— 7.88 13. 70—136.70 57.25- 57.69 3.41- 3­ 44 74.675- 75.275 16.72— 16.87 17.66— 17.8864- 337.70—340.30 .84.05— 84.75 9.30— 9.58 11.79— 11.93 4.11— 4.15 86.25­ 86.95 A Magyar Országos Hűtő­ipari Szövetség szomorúan tudatja, hogy alapító tagja, REISZ GYULA igazgató úr f. hó 27-én hirtelen el­hunyt. Szövetségünk az elhunyt­ban hűtőiparunk egyik megalapítóját gyászolja, akinek emlékét kegyelettel fogjuk megőrizni. Budapest, 1938 junius 29. m 1938 júnus 0 . A BUDAPESTI JÉGÁRU­­SÍTÓ RT. igazgatósága, fel­ügyelő bizottsága és alkalma­zottai megrendülten tudatják, hogy a társulat alapító és végrehajtó bizottságának tagja, REISZ GYULA igazgató úr folyó hó 27-én elhunyt. Elévü­lhetetlenül marad előttünk munkássága, vala­mint az alkalmazottak iránti szeretete és szociális gondos­kodása. Temetése ma, csütörtökön délután fél 5 órakor lesz a rákoskeresztúri szr. temető­ben. Budapest, 1938 június 29. Az Óbudai Kristály Jég­gyár R.-T. igazgatósága és munkatársai mély fájda­lommal tudatják, hogy REISZ GYULA igazgató úr hirtelen meghalt. Az elhunytban társasá­gunk a kiváló szakembert és főnököt gyászolja. Temetése ma, csütörtö­kön d. u. fél 5 órakor lesz a rákoskeresztúri izr. te­metőben. Emlékét őszinte kegyelettel fogjuk megőrizn­i.­­Budapest, 1938 június 29.

Next