Esti Ujság, 1939. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1939-12-01 / 274. szám

Péntek, 1939 december 1 i1. Német megfigyelő a Nyugati-fronton ~*>&&OGO&OOOOOOC<*** A pestvidéki törvényszék teljes ülése A pestvidéki törvényszék dr. Mendelényi László elnöklése mellett teljes ülést tartott. Az elnök kegyeletes szavakkal emlékezett meg a napokban elhunyt Debreczeny József tanácselnökről. Ezután dr. Janovics Emil volt szentendrei járásbírósági elnök törvény­­széki tanácselnökké történt kinevezése alkal­mából letette a hivatali esküt. Végül bejelen­tette az elnök, hogy dr. Jórsa Tivadar tör­vényszéki bírót a szentendrei járásbíróság ideiglenes vezetőjévé rendelte ki, amit a teljes ülés tudomásul vett. -------»►6888888«*------­Erkö­csi alap nélkü­l nincs gazdasági rend Csilléry András ünneplése A Wolff Károly-klub csütörtökön este a Gellért-szállóban kétszázterítékes vacsorán ünnepelte Csitéry Andrást névnapja alkalmá­ból. Váry Lajos, a Magyar Élet Keresztény Községi Pártjának helyettes elnöke mondott ünnepi beszédet és méltatta Cslléry András érdemeit. Hangoztatta, hogy Csilléry András élete legjava erejét, legfanatikusabb hírét és k­üzdőképességét mindig Budapest meghódítá­sának, a szabadkőműves zsidó uralmi rend­szer megtörésének, a főváros keresztényebbé és magyarabbá tételének szentelte. Karafiáth Jenő főpolgármester és Szendy Károly polgár­­mester üdvözölték ezután Csaléry Andrást, aki hosszantartó zajos ünneplés közben vála­szolt. A mai korszakban — mondotta — ami­kor különböző gondolatok és eszmék viaskod­nak a fegyverek mögött, a magyarságnak egységesen és öntudato­san kell a saját céljaira tekintenie. Fokozott együttdolgozással, a magyar kö­­zvö­sségi gondolat gyakorlati megvalósításával kerülhetjük csak el, hogy a nemzet örök ön­­célúságának útjáról le ne térjünk. A ma­gyarság nem követhet idegen gondolatokat és rendszereket, amelyek magyar talajon csak elcsenevészesednének. Az országban Budapest képviseli a leghatározottabban és legkiforrottabban a közösségi gondolatot, amelynek alá kell vetni a társadalmi és gaz­dasági életet egyaránt. Abban a nagy átfor­málódásban, amelyet a magyar élet számára az 1939. évi IV. törvénycikk jelent, a közösség teljes erejével kell odaállni a társadalmi és gazdasági élet minden egyede mögé. A keresztény nemzeti politika ennek a kö­zösségi szellemnek a kiformálásán dolgozik Budapesten. Nem ingott meg kitartása, mert egy erkölcsi világrendet hordoztunk ma­gunkban és hirdettük, hogy erkölcsi világnézet nélkül nem lehet nemzeti közösséget kialakítani, és er­kölcsi alap nélkül nincs gazdasági rend. Csatéry András beszédét hosszantartó, lel­kes tapssal fogadta a vacsora közönsége.­­ A rég elha­ragolt székrekedések kezelésében gyakra­n már kis mennyiségű természetes „Feren­c József” keserűvíz naponkénti taszpálnui is igen hatásosnak farzonjal, úgy gyomoremésztés is megjavul; az epeklvárasztás fokozódik, az anyagc csere megélénkül és a vér felfrissül. Az approprációs vita után a miniszterelnök nagyszabású beszédben ismerteti az ország összes problémáit A képviselőház megajánlási vitájában a vezérszónokok már tegnap elmondották beszédüket és most már a többi képviselő felszólalására kerül sor, de ezek a szóno­kok már aligha beszélik végig a mai nyolcórás ülést. A mai ülés megnyitása előtt a Ház folyosóin arról beszéltek, hogy az appropriates vita esetleg már a mai napon befejeződik és előrelátha­tóan Teleki Pál gróf miniszterelnök elmondja beszédét. Ez a beszéd — mint politikai körökben hiszik, — túl fogja lépni az appropriációs vitákban elhangzott felszólalásokra, adott miniszterelnöki válaszok kereteit, a­meny­nyiben felöleli az összes kü­l- és belpolitikai, valamint az időszerű gazdasági, szociális kérdéseket. A folyosókon emellett azt sem tartották valószínűtlennek, hogy az apropriációs vita áthúzódik a jövő hétre. Ez esetben az a terv merült fel, hogy a Ház hétfőn tartsa legközelebbi ülését. A képviselőház folyosóin egyébként ma délelőtt is szó esett a Magyar Élet Párt­jának tegnap esti értekezletéről és különö­sen Varga József iparügyi és kereskedelmi miniszternek ama kijelentéseiről, hogy a kereskedelemnél bevezetik az úgy­nevezett haszonkulcsot. Ez az intézkedés előreláthatóan az árellen­őrzéssel kapcsolatosan történik majd­ meg, illetve lényegében egyes árucikkeknél már eddig is megtörtént, miután az árkormánybiztos nemcsak a gyári­­árakat állapította meg, hanem igen sok esetben a kereskedelmi árakat is. Általában nagy megnyugvásaid­s helyes­léssel vettek tudomást a folyosókon arról, hogy a kormány erélyes intézkedésekkel akadályozott meg eddig is minden indo­kolatlan árfelhajtást s ennek eredménye­ként a közszükségleti cikkekben áreme­lésről beszélni sem lehet. A másik téma a folyosókon ma is a birtokpolitikai törvényjavaslat ügye volt. A felsőház egyesített bizottságai által ki­küldött huszas albizottság ma délelőtt megkezdte tanácskoását, amelyen megje­lent Teleki Pál gróf miniszterelnök is. Hír szerint ellentétek még mindig vannak bizonyos kérdésekben, de a képviselőház folyo­sóin változatlanul remélik, hogy a felsőház tagjai nem fognak olyan mó­dosító javaslatot erőszakolni, amely az annyira szükséges földreform ke­resztülvitelét, illetve végrehajtását akadályozná. Az országgyűlés 36-os országos bizott­sága ma délelőtt tíz órakor a képviselőház első számú bizottsági termében ülést tar­tott és azon a cukorrépiatermeléssel és a cukorgyártással kapcsolatos kérdések sza­bályozásáról szóló rendeletet tárgyalta. A képviselőház pénteki ülését Tasnádi Nagy András elnök nyitotta meg, tíz óra után néhány perccel. Vitéz Bartha Ká­roly honvédelmi miniszter volt jelen a kormány részéről az ülés elején. A Ház a házszabályok értelmében vita nélkül döntött a Pesti Hazai Első Ta­karékpénztár címerhasználatáról szóló törvényjavaslat egyes szakaszairól, s a törvényjavaslatot részleteiben is elfogdta. Ezután folytatták a appropriációs javas­lat vitáját. Meskó Zoltán volt az első felszólaló. Be­széde elején a legnagyobb rokonszenv hangján emlékezett meg a finn nemzetről, annak bátor kiállásáról. (A jelenlévő kép­viselők e szavaknál lelkesen megéljenezték a finn nemzetet.) A szónok ezután hangoztatta, hogy a mai események között az ellenzéknek kötelessége tárgyila­gos, szenvedélymentes kritikát gyako­rolni. Külpolitikai szempontból a politikai pár­tok között ellentét nincsen, ő már kijelen­tette, hogy a külügyminiszter vonalvezeté­sét helyesnek, jónak és az ország érdeké­ben valónak tartja. Hogy es mennyire igaz, bizonyítja a külföldi sajtó legutóbbi el­ismerő hangja is Csáky István gróf kül­ügyminiszter fejtegetéseiről. Ezután arról beszélt, hogy a társadalmi válaszfalak le­bontásával és nem robbantásával lehet megteremteni azt a légkört, amelyben kö­zelebb hozhatjuk az embereket egymáshoz. forgása alatt körülbelül 750.000 pengőt szedtek össze. Ek­kor már elérkezettnek látták az időt arra, hogy a társaság tag­jait ártalmatlanná tegyék. A valutaügyészség a két belga férfit letartóztatta és megkezdte a nyomozást azok után a magyar állampolgárok utá­n is, akik vagy pénzt adtak kicsempészés céljából, vagy segédkezet nyújtottak a belgáknak a bűncselekmény előkészítésé­ben. így került a valutaügyészségre és később letartóztatásba Szemere Miksa ügynök, Kolben Artur tisztviselő, Dévény Ármin háztulajdonos, Fried József pénz­váltó, Somló Dezső magánzó, míg Steiner Sándor tisztviselő ellen ugyancsak eljárás indult, őt azonban nem tartóztatták le. A későbbi nyomozás folyamán még két letartóztatást eszközölt a valutaügyészség ebben az ügyben. Ekkor Lakatos Dezső tőzsdei üzletszerző és Szécsi Ernő tőzsde­­ügynök került a Markó­ utcába, míg Kohut Erzsébet és Steiner Frigyes ellen szintén eljárás indult. A valutaügyészség vala­mennyiük ellen fizetési eszközökkel elkö­vetett visszaélés bűntette címen emelt vá­dat és kérte a bíróságot, hogy • • az ítélet lemondása után a belgákat egyetemlegesen 300.000 pengő, Fried Józsefet 300.000 pengő, Szemerét és Kolbent együttesen 100.000, a többie­ket pedig kisebb összegű vagyoni elég­tétel megfizetésére kötelezte. A nagyszabású és érdekes valutabűn­­ügyet ma kezdte tárgyalni a büntetőtör­vényszék Dorosy-tanácsa. A nagy anyagra való tekintettel a tárgyalás körülbelül két hétig tart. Ez év májusában a valutaügyészség de­­tektívjei Tóth Sándor felügyelő vezetésé­vel bonyolult és nagyszabású valutaügyet lepleztek le. Egy névtelen levél figyelmeztette akkori­ban a valutaügyészséget, hogy időnkint a Fővárosba jön autón egy belga társaság, amelynek tagjai hivatásos valutacsempé­szek és külföldi megbízásból futárszolgá­latot teljesítenek különböző országok csempészbandái között. A névtelen levél után néhány nappal tényleg megérkezett Budapestre ha­talmas túraautóján az a belga társa­ság, amelyre a levélíró felhívta a figyelmet. A társaság tagjai idősebb Van den Berghe René antwerpeni tőzsdebizomá­nyos, leánya Van den Berghe Marietta, fia ifj. Van den Berghe René és ennek menyasszonya, Wayn Lili. A detektívek megállapították, hogy az antwerpeni csem­pésztársaság futárai azzal a céllal töttek összegű pénzt magukkal az országból ki­vigyék. A detektívek megtudták azt is, hogy az antwerpeni csempésztársaság főnöke, Van den Keylen Eugene, aki úgy került a ma­gyarországi csempészekkel összeköttetésbe, hogy megismerkedett Antwerpenben Heves Elemér tőzsdéssel, aki egy másik valuta­ügyből kifolyólag már régen külföldre szö­kött. A megállapodás úgy szólt, hogy Van den Keylen futárait Budapestre küldi, azok átveszik itt az összegyűjtött pengőket és érte antwerpeni, londoni és zürichi kifize­téseket adnak. A nyomozó hatóság emberei természe­tesen a belgák minden lépéséről tudtak. Tudták azt, hogy amikor az idősebb Van den Berghe René megjelenik valamelyik magyar­­országi megbízójánál, virággal igazolja magát, vagy egy másik előre meg­beszélt jelet használ, rendszerint egy 10 cseh koronás pénzdarabot és azzal igazolja küldetését. A detektívek mindenütt nyomon követték a ibdsaat és &sSV­­2­ jEl xabthg­ang to 4 Megkezdte a törvényszék a belga valutasíber monstre bűnperének tárgyalását Több mint egymillió pengd pénzbüntettés kiszabását kéri az ügyészség a vilutegangsiterekre ­ közönség védemében A rendkívüli idők mindig csábítot­ták azokat, akik szeretnek a zavaros­ban halászni. Mióta a háború folyik, nálunk is számtalan próbálkozás tör­tént már különböző spekulációkkal, ár­rejtegetéssel, közszükségleti cikkek árának felemelésével, de ezeket a kísér­leteket a kormány mindig erős kézzel törte le. Természetesen előre lehetett látni, hogy ha az európai nyugalom valamiképpen nem áll helyre, sor kerül majd a fogyasztóközönség érdekeinek intézményes védelmére is, hiszen a gaz­dasági élet rendes ütemének megzava­rása, amely logikus következménye a háborúnak, előbb-utóbb a profithajhá­­szás nagyfokú elburjánzására vezet­hetne, olyanra, amit már nem tud meg­fékezni az egyes esetekre szorítkozó megtorlás. A kormány előrelátása a közszükségleti cikkeknél rögzítette az augusztus 26-iki árakat, de mégis el­kerülhetetlen az árak bizonyos hullám­zása, amely más semleges országokban is tapasztalható. Minden törekvés arra irányul most, hogy az áremelkedés ne haladja meg az észszerű méreteket s ne váljék önkényessé, tehát mindenek­előtt meg kell állapítani a kereskede­lem új haszonkulcsát. Varga József iparügyi és kereskedelemügyi minisz­ter ebben a tekintetben megnyugtatta a közvéleményt azzal, hogy tegnap be­jelentette: már folyamatban van a ha­­szonkulcs rögzítése, a közeljövőben pedig a legfontosabb cikkek árát a ke­reskedőknek kirakataikban is fel kell tüntetni, ami a folytonos és könnyű ellenőrzést teszi lehetővé. Az árdrágí­tók ügyét soron kívül tárgyalják, s el­rettentő ítéletekkel szegik kedvét a próbálkozóknak, a magyar társadalom tehát meg lehet győződve róla, hogy amint a múltban megvédtek, a jövőben sem szolgáltatják ki a lelkiismeretlen nyerészkedőknek. l'eg állami legeiikber 5-f­őnyeremény 10.00­0— További nyeremények P 20.000.­­P 10.000.—, kétszer P 5009.— ,, négyszer P 2500.— , hatszor P 2000—, huszonkétszer P 1009.— stb., stb., stb.

Next