Esti Ujság, 1942. november (7. évfolyam, 248-272. szám)

1942-11-21 / 265. szám

6 Very Ulászló riportja: Kossuthi Lajos egykori határát Kazaszállítják Szerbiából Belgrád, november hó. A belgrádi Schenker szállítmányozó cég dunaparti raktárában a napokban ormótlan, megviselt fekete bárkakocsihoz ácsoltak hatalmas ládát a munkások. A múltszázad elejéről származó alkotmányt csodálkozva mustrálgatták. Az idő alaposan megtépázta az öreg hintát. Az idegen munkások nem értették, hogyan lehet ilyen féltő szeretettel bajlódni egy öreg kocsival. Idegeneknek a hintó alig lehet több bámészkodás tárgyánál. Bizony a kocsi ügy lebeg négy szál időrágta bőrszíjra függesztve az enyészet és a történelmi megdicsőülés között, mint Mohamed koporsója. Mégis az a kis magyar csoport, amely a határt Bolla Gyula belgrádi magyar főkonzul vezetésével körülállta, megilletődötten ügyelt a csomagolás minden kis részletére. Kossuth Lajos történelmi nevezetességes hintóját készítették elő szakavatott kezek utolsó útjára, amelynek végállomása egyik budapesti múzeum lesz. Ott fogja aludni jól megérdemelt örök álmát, amelyet a késői utókor hálás simogató tekintete fog megédesíteni. Ideje régen lejárt, alaposan megszolgálta a békés öregséget, hiszen több mint kilencven esztendeig élt az emigráció keserű kenyerén. ♦ Kossuth — mint ismeretes — a szabadságharc szomorúemlékű világosi befejezése után Orsován keresztül menekült Magyarországból. Szerbián át Törökországba igyekezett. Egy szerb kerületi főnök, amolyan főispán féle, jókora határt bocsátott Kossuth rendelkezésére. A kocsi as F-V. K. monogramot és egy elmosódó nemesi koronát visel oldalán. A pesti történészekre vár a feladat, kideríteni, várjon a hintó egy magyar arisztokrata családé volt-e, mint a szerbiai szájhagyomány tartja, vagy a szerb kerületi főnök átal lefoglalt ismeretlen eredetű jármű. A vizsgálatok fényt derítenek majd a határ származására. Annyi azonban már tény, hogy Kossuth Lajos a hintóval csak Paracsin községig jutott el. Ez a kis falu mintegy száz kilométerre fekszik Belgrádtól délre. A hintó rossz úton nehéznek bizonyult. Még ma is olyan masszív állapotban van, hogy le lehetne vele kocsikázni Konstantinápolyig. A menekülőknek azonban sürgős volt az útja. Kossuth Paracsinban egy Smiljanic nevezetű gazdánál elcserélte hintóját egy könynyebb kocsira és azzal folytatta az utat. Nem tudni ma sem, hogy minél vezette a szerb parasztot, amikor könnyű homokfutóját felajánlotta a magyar szabadsághősnek. Anyagi szempontok nem igen vezethették, mert a hintót sohasem kísérelte meg értékesíteni, Kossuth Lajos pedig akkoriban még sokáig nem látszott üzletnek lenni egy szerb gazdálkodónak. Smiljanic a kocsit egy fa félszerben helyezte el. Az unalmas téli estéken színes történeteket mesélt róla gyermekeinek és a kiváncsi szomszédoknak. Becsületére váljék, hogy utódainak is lelkére kötötte, őrizzék, ápolják a hintót és sose váljanak meg tőle. Így került a kocsi az unokához, ő felismerte a becses magyar történelmi emléktárgyban rejlő értékét és már évekkel ezelőtt felajánlotta a belgrádi magyar követségen keresztül Magyarországnak.♦ Nemsokára kitört a háború Jugoszláviával és így a hintó továbbra is a paracsini fészerben pihent. De átvészelte a tomboló háborút. Mindössze annyi történt, hogy az állítólag szintén Kossuthtól származó aranygombos sétapálca, amelyet szintén a faluban őriztek, eltűnt. Kis véletlenek a határkövei a nagy eseményeknek Történt, hogy a pancsovai német Feldkommandantot, Hesterberg alezredest hasonló minőségben Vrnacke Banja-ra helyezték. Ő az első világháború alatt német összekötőtiszt volt Pflanzer Boltin osztrák-magyar hadseregcsoportjánál és ott több magyar tiszttel barátságot kötött. Most, amikor meghallotta, hogy az isten háta mögötti szerb faluban értékes magyar történelmi emlék korhad egy fészerben, levelet irt Lócz Ákos Pál dr. pancsovai ügyvédnek, a bán-. Cfit’ szerkesztőségének CStt IllöGfy telefon,zára : 144400, ■. A tizenegy órás zárórával divatba jött a félhosszú estélyi ruha. A szaténokban azonban ennek ellenére is készülnek nagy estélyi ruhák a habkönnyű muszlinból, tüllből. Rajzunkon bemutatjuk a szalonjaink bemutatóján látott legnagyobb sikert aratott modelleket: 1. Rozsdabarna estélyi ruha, elöl magas csukással, hátul bevont gombokkal, deréktól nyakig gombolódik. A tunikaszerű részt és az ujj mandzsettáját paplantüzés díszíti. A paplantüzés sarkaiban apró pontszerű stiff gyöngy hímzés van. S. Világoskék fémszálas, hosszú estélyi ruha, háromnegyedes ujjak-Imi, ráncos szoknyával. Nagyon érdekes a nyakmegoldás, a nyak egészen magas, két gomb díszíti, míg a mellnél nagy, háromszögű dekoltásba szélesedik ki. S. Fekete sima szatén szoknyája, ez az estélyi ruha, hátul az erős harangszabás kissé tümörös. A kis kabátrész szintén szatén, hosszú sárgallérral, az ujjakat ezüstrekamandzsetta disziti. 4. Ez az igazi báli ruha. Fekete tüli, magasan csukódó a felső része. A rövid ujj japánszabású, a derekánál pedig erősen húzott. A nagyon be süillsoknya fehér tüli, míg az öv és zsebes kiképzésen arany gyönyhimzés. Szűts Mária. isti Visót ségi magyarság egyik vezetőjének és felhívta figyelmét az ereklyére. Az alezredes gondoskodott a hintó biztonságba helyezéséről, Smiljanic gazdát pedig megnyugtatta, hogy az ügyet az ő megelégedésére fogják rendezni. A gazda különleges kívánsággal állottt elő: egy cséplőgépszekrényt és valamilyen „látható magyar hivatalos elismerést“ kért, azért, hogy Kossuth Lajos hintóját oly hosszú időn át híven megőrizze. Lócz Ákos Pál jelentést tett az ügyről Kállay Miklós miniszterelnöknek, aki kilátásba helyezte az élelmes szerb gazda kívánságának teljesítését, azzal a megkötéssel, hogy a cséplőgép leszállítására csak a háború befejezése után kerül sor. Erről a paracsini gazda annak rendje, módja szerint „hivatalos papírt“ kapott a belgrádi magyar konzulátustól. Smiljanics erre megnyugodva a felsőbb döntésben, a hintót berakatta a Belgrádból küldött külön vagonba, így Kossuth történelmi hintója, magas korára való tekintettel, az utat a szerb fővárosig vonaton tette meg. A pályaudvartól a szállítmányozó raktáráig azonban saját kerekein gurult be. Most már csak napok kérdése, hogy megérkezzék Budapestre és elfoglalja megérdemelt múzeumi díszhelyét. Meglopta gazdáját bosszúból Flaschner Endre Dohányutca 3. számú házban lévő üvegcsiszoló üzemében volt alkalmazva Bedö Kálmán üvegcsiszoló segéd- Részeges ember volt, állandóan botrányokat rendezett és ezért elbocsátották állásából. Bedö elhatározta, hogy boszszút áll volt gazdáján. Érdekes módját eszelte ki a bosszúnak. Tudta, hogy Flaschnerék a Nagyatádi Szabóutca 20. számú házban laknak és őt is ismerték a házban, mert többször megfordult gazdája lakásán.. Két nappal ezelőtt barátjával, Hartmann István szabósegéddel megjelent a házfelügyelőnél. Elkérték a pincekulcsot azzal, hogy tüzelőanyagot kell felvinni Fiaschnerék lakására. Bede és barátja több zsákot hoztak magukkal, lementek a pincébe, leütötték a lakatot Fiaschnerék pincéjéről és négy mázsa fát hoztak fel onnan. Amikor az udvarra értek, az egyik lakó megkérdezte tőlük, hogy nem lehetne-e megvenni a fát. Igent mondtak és a négy mázsa fát azonnal eladták 26 pengőért. Megörültek, hogy ilyen jól sikerült a dolog és később egy kiskocsival tértek vissza és arra nyolc mázsa fát raktak fel. Ezt a fát is perceken belül eladták a Nagyatádi Szabó utcában. Azt hitték, hogy napokon keresztül folytathatják ezt a jó üzletet, azonban rajtavesztetek a falopáson. Tegnap ismét megjelentek egy kiskocsival a ház előtt és amikor a lopott fát a kocsira rakták, Flaschnerné épen arra ment, megkérdezte Bedőt, hogy honnan van a fa, mire zavarbavött és bevallotta az igazságot. Rendőrt hívtak és a két fatolvaj a főkapitányságra került, ahol letartóztatták őket. SZOMBAT, 19. NOVEMBER 21. Három hónapra ítéltek egy hitelsértő kispesti zsidó pékmestert A pestvidéki törvényszék vitéz Somody János dr. tanácsa ma tárgyalta Morgenstern Adolf 71 éves, kispesti zsidó pékmester bűnügyét, aki ellen az ügyészség hitelsértés bűntette miatt emelt vádat. A vád szerint Morgenstern Adolf nagyobb összeggel tartozott az Egyesült Magyar Malomipari Rt.-nek, de hitelezőjének a kielégítését szándékosan meghiúsította azáltal, hogy péküzemét Poós Pál neve alatt folytatta, miáltal az üzemből, eredő jövedelmét hitelezője számára hozzáférhetetlenné tette. Morgenstern rábírta Poós Pált, hogy váltson sütőipari engedélyt, amikor ez megtörtént, Morgenstern előmunkásként alkalmazta Poóst. Minthogy az iparengedély Poós nevén volt, Morgenstern ellen nem lehetett végrehajtást vezetni. A bíróság a bizonyítási eljárás lefolytatása után Morgenstern Adolfot háromhónapi fogházzal sújtotta. Péós ellen a törvényszék az eljárást megszüntetné, mert időközben meghalt. Héczey Lajos dr. ügyész súlyosbításért, az elítélt pékmester enyhítésért jelentett be fellebbezést. A Sárga-folyóttón 15.000 kínai katona megadta magát a japánoknak SANGHAJ, nov. 21. . Már eddig 15.500 csungkingi hadseregbeli katona adta meg magát a japánoknak a Sárga-folyó mentén. A japánok ezen a harcierületen egy hónap alatt töb mint 3000 foglyot ejtettek. A kínai csapatok ezenkívül mintegy 3560 halottat hagytak hátra a csatatereken. A japán csapatok nagy zsákmányra isszert tettek. Többszáz kínai teljes felszerelésével átment a nankingi nemzeti kormány csapataihoz. Nagy veszteség érte a kínaiakat Wuhan vidékén is, ahol a japánok tisztogató műveletbe kezdtek. (MTI.). A Salamon szigeteken máig sem sikerült kiölni a kannibalizmust A Salamon szigetek Új-Guineától mindössze 600 kilométernyi távolságra terülnek el, mégis a világ legkevésbé ismert vidékeihez tartoznak. Eddig csak alkalmi hajóforgalma volt s alig 300 fehér ember — ültetvényesek, kereskedők vagy misszionáriusok — telepedett meg rajtuk. Most a japán tengeri erők előnyomulásával kapcsolatban kerültek a világ érdeklődésének központjába. Németország és Anglia osztozkodása A Salamon szigeteket a spanyol Alvaro de Mendana fedezte fel. Az új szigetcsoport ezután hosszú ideig visszamerült a feledés homályába, míg 1707-ben a francia Bougainville ismét felfedezte őket. A 19. század végéig azonban senki sem törődött velük. Anglia figyelme 1884 végén terelődött a Salamon szigetekre, amikor Németország a Bismarck szigetcsoportot és Új-Guineát birtokába vette. A még szabad Salamon szigeteken Németország és Anglia úgy osztozkodtak meg, hogy a Bismarck szigetcsoporthoz közel fekvő Buka, Bougainville, Choiseul és Isabel német fennhatóság alá kerültek, a többi sziget pedig Angliának jutott. Amikor 1899-ben a Samoa szigetcsoportot Németország és az Egyesült Államok egymás között felosztották, Choiseul és Isabel angol birtokba mentek át. Buka és Bougainville német kézen maradtak. 1920-ban ez a két sziget pedig brit koronatartomány lett. Alig nagyobb Svájcnál A Salamon szigetek területe 44.000 négyzetkilométer, tehát valamivel nagyobb Svájcnál. Azokhoz a hatalmas ívben húzódó szigetcsoporthoz tartoznak, amelyek a Bismarck szigetcsoporttól az Új-Hebridgeig terjednek. A Salamon szigetek és Ausztrália közötti legrövidebb távolság 1500 kilométer. Eredetileg Új-Guineával állottak tektonikus összefüggésben. A szigetcsoport hét nagyobb és számos apró szigetből és korállszlitből áll. A legjelentősebb szigetek Bougainville 10.000, Guadalcanal és Malatta külön külön 6500, Choiseul és Isabel külön-külön 5850 és Bauro (vagy San Cristoba) 3100 négyzetkilométernyi területtel. A szigeteken sok a kialudt vulkán, meleg forrás és gyakoriak a földrengések. Bougainville szigetén még két működésben levő vulkán található. Majdnem minden sziget előtt korallszirtek emelkednek, melyek a szigeteknek hajókkal való megközelítését roppant megnehezítik. A legveszélyesebb a Candelaria-szirt. Az Isabel-szirt 200 kilométer hoszszú, a sziget és a korallszirt között a tenger 800 méter mély. A Buka és Bougainville közötti szorosban helyenkint 3 méternél nem mélyebb a tenger. A leghasználhatóbb kikötő Tulagi szigetén van. A kannibálok hazája Nem csupán a szigetek megközelítése jár nehézségekkel, a belsejükbe való behatolás is rendkívül körülményes. A partok meredeken emelkednek ki a tengerből s a vulkánkúpok rendkívül magasak. Guadalcanalon 2500 méter magas hegyek emelkednek s a Bedgainville-en levő Balbit 3000 méternél magasabbra becsülik. A trópusi klíma áthatolhatatlan őserdők kifejlődését segítette elő, ami a szigetek felkutatását nagyon megnehezíti. A benszülöttek töretlen vadsága szintén elrettentően hatott a fehér telepesekre. A világháború előtt német kézen levő szigetek lakói melanéziai pápuák. A többi szigeteken erős a sglinéziai keveredés. Az őslakók hatalmas termetünk, gyakorlottak a fegyverforgatásban — noha" a fegyvereik kőkorszakbeli primitívségűek és rendkívül öntudatosak. Kultúrájuk a Bismarck szigetcsoport kultúrájához hasonlít. A kannibalizmust még a mai napig sem sikerült teljesen kiirtani. A Salamon szigetek geopolitikai jelentősége abban áll, hogy Ausztrália felől nézve a Korall-tengert északkeleten elzárják és Új-Guineával együtt fontos előretolt állást képeznek. Egy észak felől támadó hatalom szempontjából viszont fontos támaszpontot képeznek a tengeri és légiflotta számára, ahonnét Ausztrália keleti partjai, a keletre fekvő polinéziai szigetcsoport, sőt a délre fekvő Új-Zéland és az Amerika és Ausztrália közötti hajóutak ellen nyílik támadásokra lehetőség.