Esti Ujság, 1943. január (8. évfolyam, 1-24. szám)
1943-01-26 / 20. szám
KEDD, 1943 JANUÁR 26. A JEHOVA-SZEKTA magyarországi apostolai az ellenség pénzén szervezkedtek A KATONAI SZOLGÁLAT MEGTAGADÁSÁRA Kolozsvár, január 26. (Az Esti Újság munkatársától) Pár nappal ezelőtt rövid hivatalos közlemény adta a nyilvánosság tudomására, hogy a „Jehova Isten tanúi" című szekta magyarországi vezetőit kötél általi halálra, majd kegyelmet gyakorolva, életfogytiglani fegyházra ítélte a honvédvezérkar főnökének bírósága. Kevesen tudják, hogy ez a szekta, mely a legjellemzőbb példája a nemzetközi propaganda bomlasztó eszközeinek, meglehetősen elterjedt mozgalom volt egész Magyarországon, különösen a megszállás alatti Erdélyben. A szekta Russel T. Károlyt, az 1870-ben Pittsburgban fellépő vallásreformátort vallja megteremtőjének, aki azzal vonta magára kortársai figyelmét, hogy Krisztus második eljövetelét hirdette. Az ő állítása szerint ennek a krisztusi eljövetelnek 1874-ben kell volna megtörténnie és amikor a kritikus dátum elmúlása után felelősségre vonták hívei, kijelentette, hogy az eljövetel már megkezdődött és az negyven esztendeig, vagyis 1914-ig tart. Akkor veszi át Krisztus 144.000 főnyi seregével a világ feletti uralmát és a mennyei sereg parancsait a földre visszatérve, az Ó-Testamentum prófétái képviselik majd az emberek között. A negyven esztendő is letelt és 1910-ban Russel véglegesen elvesztette minden hitelét hívei között. A tanok terjesztését és a szekta vezetését ekkor egy Rutheford nevű amerikai, állítólagos bíró vette át, aki kizárólag üzleti vállalkozásnak fogta fel a dolgot és meglehetősen nagy vagyont is szerzett követőinek hiszékenységéből. Ő azt hirdette, hogy Russzn tévedett a dátumban és csak 1925-ben kezdődik majd meg Krisztus második jövetele. Később, amikor ez a dátum is elérkezett, azt mondotta, hogy Krisztus országa már itt van és éppen most folytatja küzdelmét a sátán országával, melyet minden államban, de főleg az egykori Népszövetség államaiban a politikai, pénzügyi és egyházi szervezet képvisel. Jehova akarata volt ez a harc a szekta tanai szerint és az emberek, akik akkor éltek és meglátták az igazságot, Jehova Isten akaratának tanúi. Ebből származott azután a szekta elenvezése. Rutheford, hogy a varázsa nagyobb legyen, azt is törvényként hirdette, hogy a földön egymillió ember halhatatlanságot kap érdemeiért Jehovától, ébredt a csalásra és saját kezével vetett véget félbetört éleinek. A kolozsvári tanító a visszacsazolás után hírlapterjesztő irodát nyitott s annak ellenére, hogy 1939- ben a magyar hatóságok betiltották a szekta működését, tovább dolgozott. 1940-ben az alföldi városokat járta végig és Szolnok, Szabolcs és a többi környező megyékben meglehetősen kiterjedt szervezetet létesített. „Crak a zsifóra?ú foghat fegyvert“ Mikor a háború kitört, a magyar katonai hatóságok felfedezteti, hogy a szekta tagjai a behívókra nem jelennek meg katonai szolgálatra, hanem katonaszökevényként bujdosnak. A szekta tagjai teljesítették hitük parancsait, melyek szerint ember és ember között nincsen ellenség és embert ölni, fegyvert fogni még a legszentebb kötelességi, a haza védelmének érdekében sem szabad. Eevetlen faj van a világon, a szekta törvényei szerint, melynek Jehova megengedte a fegyveres védekezőt és ez a zsidóság. Azonnal megindult a széles kívis nyomozás és a magyar rendőrség hamarosan felgö"'ryö’ft'ette az egész mozgalmat. Az erdélyi területeken 230 embert tartóztattak le a vezetőkközül, Kolozsváron csupán tizenhármat. Erdély fővárosában jelentéktelen létszámra csökkent már a szekta hívótábora és az egész mozgalmat egy asztalosmester vezette,akinek a jehovisták a „zóna szolga" elnevezést adták. Az összes kolozsvári vezetők a rendőrség kezébe kerültek, csupán egy mészárossegéd, a mozgalom pénztárosa szökött meg, természetesen a párszáz pengőt tartalmazó kasszával együtt. A honvédvezérkar főnökének bírósága most hozott ítéletével végleg pontot tett egy újabb nemzet,közi intézmény működésének végére, bebizonyítva azt, hogy ezen a földön, az évezred óta katonás szellemben élő nemzet soraiban nem lehet ellenségeink szolgálatában büntetlenül bomlasztó szellemű antimilitarizmust hirdetni. BORBÉLY LÁSZLÓ ! Amerikából „importált“ eszmék — természetesen business-alapon Magyarországon 1912-ben kezdődött meg a szekta szervezkedése és a tanokat két Amerikában járt ember, Szabó Károly és Kiss József hozták át az Új Világból. Az új hit először a baptisták, adventisták és egyéb szekták tagjai között terjedt, de később sokan akadtak a bevett hitfelekezetek tagjainak sorában is, akik a jehovistákhoz csatlakoztak. Pedig a szervezkedés 1920-ig kezdetlegesen halolt és csak egy újabb amerikai magyar hazatérésével vett nagyobb lendületet. 1920 ban Szima Jakab, egy erdélyi Amerikát megjárt magyar ember, aki számtalan foglalkozása között nyomdász is volt, tért haza Erdélybe és vette kezébe a szekta szervezését. Szima minden tekintetben korlátlan hatalmat kapott Rnthefordtól és nagy anyagi erő állott a rendelkezésére. A szekta kolozsvári tagozata megvásárolta a város középpontjában a Deák Ferenc utca 36. számú házat és ott teljesen korszerű, fényűzően felszerelt nyomdát rendezett be. Minthogy a román hatóságok a szekta működését többször betiltották, szektáknak pedig különben sem lehetett magánvagyonuk, a paragrafusok megkerülésével az egész vagyont Szima Jakab nevére íratták és az Viaca néven nyomdai és grafikai részvénytársaságot alapított. A társaság külön hivatalos lapokat adott ki román és magyar nyelven. Megjelent minden hónapban egy jehovista folyóirat, melynek a magyar kiadása az „Őrtorony“ címet viselte, míg románul „Turnu de vedere’ címen jelent meg. Kiadtak még ugyancsak magyarul és románul egy havonta kétszer megjelenő folyóiratot „Aranykorszak“, illetve „Epoca de aur“ címmel, hetenként egyszer pedig félhivatalos képeslapot nyomtak Erdélyi Képeslap címen, melyet Faluvégi Dénes, a most halálraítélt jehovista vezér, kolozsvári tanító szerkesztett. Ennek a lapnak román kiadását maga Szima szerkesztette „Realitatea Ilustrata“ címen. Pár évi munka után összeveszett a két vezető, az akkor már dúsgazdag és Amerikábanélő Rutheford és az ugyancsak jómódú kolozsvári Szima. Rutheford azt kívánta, hogy Szima adja át az egész vagyont új megbízottjának, de azt az erdélyi szektavezér nem volt hajlandó teljesíteni. Váltók, perek és szélhámosságok sorozata Rutheford erre cselhez folyamodott. Azelőtt az volt a szokás, hogy a propagandacélokra küldött amerikai pénzeket Szima mint a vállalat számára érkező kölcsönt vette fel és azokról váltót adott. Az amerikai vezetőség kezében tehát egy csomó váltó volt, melyek közül az összeveszés után Rutheford egy hétmillió lejest óvatoltatott. Az ügy a bíróság elé került, Szima csődöt kért maga ellen és az egész vagyon szétszóródott a perek során. Rutheford nem hagyta magát és bűnvádi eljárást indíttatott megbízottjaival Szima ellen, de a törvényszék ezt felmentette. A pernek több mellékhajtása is volt, melyek során Faluvégi Dénest a román hadbíróság kisebb szabadságvesztésre ítélte. A per következtében bekövetkezett anyagi bukás után a szekta Bukarestbe tette át székhelyét és a vezetést egy Magyarossy Márton nevű kerékgyártó mester vette át. Kolozsváron Faluvégi kiszabadulása után tovább folytatta a munkát, de már lényegesebben kevesebb eredménnyel. Szabó Károly, a mozgalom magyarországi megteremtője visszatért Amerikába és még ma is ott él, mint jómódú ember. Faluvégi nem vesztette el hitét és vallási megszállottságában tovább dolgozott. Az sem törte le, amikor ezelőtt hat évvel lányát egy Kölber nevű szász nyugdíjas elcsábította és miután végig szélszámoskodta az erdélyi városokat, filmszerződés meséjével Budapestre szöktette. A magyar fővárosban a lány rá Január 30. ^ délykön ngefov] ./s U p. utókoro n ■ isii Visáf Vitéz Nagyselmeczi MűREY LÁSZLÓ ny. altábornagy könyve Katimnanemze! vagyunk! Az ezeréves Magyarország történetének hősi múltjára utal e könyv. Elsősorban arra, hogy őseink ezer éven át hogyan tartották meg hazánkat vérrel, vassal. Vitézi múltúnk, a magyar kard erej történelmünk szebbnél-szebb haditettei a bizonyságai annak hogy KATONANEMZET VAGYUNK. A könyv párhuzamot von a nagy magyar vezérek és korunk kiváló hadvezérei és katonái között. Az 55 oldalas füzet ára 50 felér. Kapható: STÁDIUM könyvkiadóvállalatnál (Bp., VI., Rózsa u. 111), Pfeifer Ferdinand könyvkereskedésében (IV., Kossuth Lajos u. 5) és minden könyvkereskedésben. 5 Antal István miniszter beszéde a szaksajtó kiállításán Az Országos Magyar Sajtókamara szaklap-alosztálya Kállay Miklós miniszterelnök fővédnöksége és valamennyi illetékes szakminiszter védnöksége alatt a Műcsarnokban szaksajtó-kiállítást rendezett, amelyet hétfőn délben Antal István nemzetvédelmi és propagandaminiszter az alábbi beszéddel nyitott meg: — A szaksajtó-kiállítás — mondotta a miniszter többi között — voltaképpen seregszemle. Seregszemléje, felvonultatása a magyar sajtóirodalom egyik igen tekintélyes vonalszakaszán rendelkezésre álló szellemi erőknek. Ezek az erők az életben a szakirodalom és a szaktudományok ezerszínű fénytörésében jelentkeznek ugyan, de itt egy kiállítás kertei között rendszerben, harmóniában és egységbe összefoglalva, imponáló szellemi és publicisztikai összességet mutatnak. Ezért ez a kiállítás a mai nehéz és válságos időkben egyben szimbólumot is jelent: a sokszínű, talán nem egyszer széthúzó magyar erők összefogásának és egy magasabbrendű egységbefoglalásának a szimbólumát. — A magyar nemzet ma nehéz küzdelmet vív. Ebben a küzdelemben a küzdelmek örök törvénye szerint csapások is érnek bennünket, a csapások azonban nem törhetnek meg bennünket, ha kemény lélekkel, erős, bizakodó hittel, minden összefogás latbavetésével álljuk és visszük előre a nemzet ügyét. Mert egy nemzet nem akkor mutatja meg igazán történelmi elhivatottságát, amikor szépen süt a nap a feje fölött, de akkor, ha a zord időkben is kitart a maga nmzeti életének és céljainak teljessége mellett. A miniszter tapssal fogadott beszéde után Sényi Pál üdvözölte a külföldi vendégeket. A kiállítást az érdeklődő közönség február 2-ig naponta délelőtt 9 órától délután 17 óráig tekintheti meg. Észak-Amerika örömmel vállalná a hadiszállító kizárólagos szerepét BUENOS AIRES, jan. 26. (Stefani) Mint Washingtonból jelentik, az amerikai kongresszus és az egész ország igen kedvezően fogadja Bankhead és Wheeler szenátor, valamint több más szenátor olyértelmű indítványát, hogy hagyják az oroszokra, kínaiakra és angolokra a szárazföldi hadviselést, az amerikaiakra pedig a termelést. Az indítványt, amely azon az Amerikában elterjedt jelszón nyugszik, hogy „Az amerikaiak, a hadiszállítók, a többiek a harcolók“, támogatják az ipar, mezőgazdaság és Pénzügy körei is, akik hangoztatják a nagy hadsereg fenntartásának felesleges volta, annál is inkább, mert a tengeri veszteségek növekvő üteme miatt nem is lehetne átszállítani az óceánon túlra. E körökben azt is hangoztatják, hogy egy nagy hadsereg felállítása növelné a munkáskezek válságát és értékes anyagtól fosztaná meg a harcoló szövetséges hadakat. (MTI) Hatvanöt kereskedelmi hajó horgonyoz Gibraltár kikötőjében MADRID, január 26. A Nemzetközi Sajtó Tudósító jelenti: Mint La Lineából közült, az algecirasi öbölben jelenleg 65 angolszász kereskedelmi hajó horgonyoz. Ezek között van egy nagy személygőzös is, amely de Gaulle szolgálatában áll. A gibraltári kikötőben tartózkodik ezenkívül a Renown csatahajó, a Furious repülőgépanyahajó és több cirkáló, valamint romboló. A polgármester a legszigorúbb takarékosságot rendelte el Szendy Károly polgármester a székesfőváros 1943. évi pénzügyi gazdálkodásával kapcsolatban rendeletet adott ki, amelyben hangsúlyozza, hogy bár a főváros eddigi költségvetése egyensúlyban van, az 1943. évi gazdálkodás során a fővárosnak a kiadások teljesítése tekintetében mégis kellő óvatossággal és mérséklettel kell eljárnia. Szükség van erre, mert a mai rendkívüli helyzetben sem a bevételek, sem a kiadási szükségletek alakulását nem lehet előre látni, felmerülhetnek az év folyamán olyan kiadási többletek, és előre nem látható kiadások is, — mutat rá a polgármester rendeletében, — amelyeknek fedezéséről póthitel útján kell gondoskodni. A polgármesteri rendelet a továbbiakban előírja, hogy a kiadásokra előirányzott hitelösszegek felhasználásánál a takarékosság elvét a legszigorúbban kell érvényesíteni. Póthitel engedélyezésére irányuló előterjesztést csak akkor vesz figyelembe a polgármester, ha a póthitel előre nem látott, sürgős és nélkülözhetetlen szükséglet kielégítésére irányul. Póthitelekre vonatkozó előterjesztésekkel a polgármesteri rendelet értelmében a főváros pénzügyi ügyosztálya csak a polgármester külön utasítása alapján foglalkozhat. Elrendelte a polgármester, arra kell törekedni, hogy a költségvetésben szereplő bevételek legalább az előirányzott összegben be is folyjanak. A kiadási tételeket ebben az évben csak arra a célra lehet felhasználni, amilyen célra a költségvetés szó szerint értelmezett szövege értelmében szolgálnak. Azokat a kiadási tételeket, amelyeket külön megjelölt bevételi forrásból kell fedezni, csak a tényleg befolyt összegek erejéig szabad felhasználni. Az 1943. évi költségvetésben felvett hiteleket általában 12 havi egyenlő részben szabad felhasználni és ettől az általános szabálytól csak akkor lehet eltérni, ha a törvény, miniszteri rendelet, szabályrendelet, közgyűlési határozat, polgármesteri rendelet, vagy magánjogi szerződés másként rendelkezik, vagy ha az eltérés az előirányzott hitelösszeg gazdaságosabb felhasználása érdekében feltétlenül indokolt. Fegyelmi felelősségrevonás terhe mellett a polgármester szigorúan megtiltotta a határozat vagy megrendelő levél aláírása és hitelnyilvántartása előtt a megrendelések kiadását, más célra adott előlegekből, utólagos felhatalmazás reményében kifizetések teljesítését és olyan megrendelések kiadását, amelyek a következő évet, vagy éveket terhelik, vagy terhelhetik.