Esti Ujság, 1943. január (8. évfolyam, 1-24. szám)

1943-01-26 / 20. szám

4 HÍREK A „Művészet a háborúban“ képkiállítás sajtóbemutatója A Magyar-Német Társaság a Nemzeti Szalonban pompás kép­kiállítás keretében mutatja be azoknak a festőművészeknek és rajzolóknak műveit, akik a há­borút az arcvonal közvetlen kö­zelében, a fegyverrel küzdő baj­társakkal egy sorban élték vé­gig. A január 27-én délben meg­nyíló képkiállítás a honvédelmi minisztérium és a német véderő főparancsnoksága rendezésében a német és a magyar háborús festőknek és rajzolóknak műveit tárja a nagyközönség elé. A ka­tona­művészek a kiállított kép­anyag tanúsága szerint tudásuk legjavát adták. A kiállítás bizo­nyítéka a magyar és a német nép kultúr- és művészakaratának, amelyet a háború sem tudott megbénítani. A Kállay Miklós miniszterel­nök, vitéz Nagy Vilmos honvé­delmi miniszter, Jagow Dietrich budapesti német követ és Füt­­terer Heribert vezérőrnagy, lég­ügyi attasé védnöksége alatt álló kiállítás anyaga a magyar és német fegyveres erő úgyszólván minden fegyvernemét szemünk elé tárja. A hétfő délutáni sajtóbemu­tatón a vezérkar főnöke VI. osztálya képviseletében megje­lent Kádár Gyula vezérkari ez­redes, Nagylucskay Sándor ve­zérkari alezredes, Csikós Jenő alezredes, Korompay Lajos al­ezredes, a légügyi főcsoport ré­széről Bisits Tibor repülőalezre­des, a budapesti német követség részéről Wolf Gusztáv titkos ta­nácsos, a német véderő főpa­rancsnoksága részéről Gerhar­­dus őrnagy, összekötő tiszt. A külügyminisztérium részéről megjelent Zilahi-Sebess Jenő, a külügyminisztérium kulturális osztályának vezetője és Ziegler Vilmos miniszteri osztálytaná­csos, valamint sokan mások a magyar politikai, katonai és tár­sadalmi élet előkelőségei közül. A kiállítási főcsarnokban Pu­­kánszky Béla egyetemi tanár, a Magyar-Német Társaság művé­szeti bizottságának elnöke ismer­tette a kiállítás jelentőségét. A sajtóbemutató résztvevői ezután megtekintették a ma­gyar-német fegyverbarátság je­gyében álló művészi értékű kép­kiállítást. — Államtitkári cím- és jelleg­adományozás. A kormányzó , az igazságügyminiszter előterjesztésé­re dr. Lutitszky Jenő miniszteri osztályfőnöknek az államtitkári címet és jelleget adományozta. — Horváth András rendőrfőta­­nácsost ünnepelték a rendőri újság­írók. Bensőséges ünnepségben ré­szesítette hétfőn este az Országos Magyar Sajtókamara rendőri ro­vatvezetői alosztálya a sajtóiroda népszerű vezetőjét, dr. Horváth Andrást, rendőrfőtanácsossá történt előléptetése alkalmából. A Sajtó­­kamarában vacsorára gyűltek ösz­­sze a rendőri riporterek. A ripor­terek nevében Borbély Zoltán, az alosztály vezetője meleg szavakkal köszöntötte az ünnepeltet, a Sajtó­­kamara nevében Gáspár Jenő igaz­gató-főtitkár mondott fel köszöntőt, majd Ferenczy Károly, a MOT fő­szerkesztője üdvözölte dr. Horváth Andrást. Az ünnepelt meghatott szavakban köszönte meg az iránta megnyilvánult szeretetet és ragasz­kodást. — Rögtönítélő bíróság elé kerül három diósgyőri betörő. A gyer­tyánvölgyi erdőhivatal diósgyőri irodájába az elmúlt napokban az elsötétítés ideje alatt betört Visz­­meg György két fiatalkorú társá­val. A betörők 1400 pengőt akartak elvinni a pénztárszekrényből, de az éjjeli őrök megakadályozták őket tettük elkövetésében. A három be­törőt elfogták és átadták a csen­­dőrségnek. Mivel tettüket az elsö­tétítés ideje alatt követték el, szer­dán reggel a miskolci rögtönítélő bíróság elé kerülnek. — Püspöki körlevél a honvéd­­családokért. Enyedy Andor dr. ti­­száninneni református püspök kör­levéllel fordult az egyházkerület lelkipásztoraihoz és híveihez a honvédcsaládok megsegítése érde­kében. Hangoztatja körlevelében a püspök, hogy erre a nemes célra nem adhatunk annyit, hogy több­től ne fosztana meg bennünket honvédeink harci erejének esetle­ges csökkenése, és nem adhatunk annyit, hogy többet ne nyújtana nekünk az általuk remélt és mind­nyájunk segítségével kivívott győ­zelem.­­ A Magyar-Német Kereskedel­mi Kamara az Uránia Filmszín­házban nagyszámú közönség előtt érdekes filmeket mutatott be a német ipar köréből. Különös tet­szést aratott a ,,Kohle’ című film, amely könnyen érthető módon mu­tatta be a szén és melléktermékei felhasználásának különféle lehető­ségeit. Meglepetést keltett a „Hansemanns Traumfahrt” című film, amellyel a német rádióipar termékei érdekében fejt ki propa­gandát. A programot magyar és német híradók egészítették ki. A kamara március 21-én újabb film­matinét szándékozik rendezni.­­ Végrehajtották a halálos íté­letet egy gyermekgyilkoson. A zemplénvármegyei Vámosujfalu község határában Lukács András csavargó konyhakéssel átvágta Balogh Béla vámosujfalusi munkás 8 éves Magdolna nevű leányának a nyakát, majd pedig több kés­szúrással felmetszette a hasát. A sátoraljaújhelyi törvényszék a gyermekgyilkos csavargót kötél­általi halálra ítélte, amit a kassai tábla és a kir. Kúria is helyben­hagyott. Minthogy a kegyelmi kér­vényét elutasították, Bogár János állami ítéletvégrehajtó a sátor­aljaújhelyi törvényszék udvarán végrehajtotta Lukács Andráson a halálos ítéletet. — Megfulladt a szénakazal alatt. A Dárda községhez tartozó Ajta­­pusztán Kviring János szikvízgyá­­ros kenderpozdorját akart fuvaroz­ni a pusztáról. Felmászott a kazal­ra, hogy a kendertöreket kocsira rakja. Munkaközben megcsúszott s magára rántotta a kazal tetejét, amely alatt megfulladt. — Árokba fordult a szekér — egy halott. Sátoraljaújhely felé igyekezett szekerével Francsák Já­nos 54 éves fuvaros, aki a garanyi vásárból többedmagával indult út­nak. Alig fordultak ki azonban az országútra, a szekér nagyot zök­kent és utasaival együtt belezuhant a mély árokba. A vásárosok kö­zül Andó János szörnyethalt, de a többiek is kisebb-nagyobb zúzódá­­sokat szenvedtek. Amint a vizsgá­lat megállapította, Francsák János ittas álapotban hajtotta a lovakat, ezért gondatlanságból okozott em­berölés vétsége miatt megindult ellene az eljárás.­­ AZ „ORSZÁGOS GYŰJ­TÉS A HONVÉD-CSA­LÁD­OKÉRT“ NÉPSZA­VAZÁS ARRÓL, HOGY MENNYIRE SZERETI A MAGYAR A MA­GYART. SZAVAZZ FIL­LÉRREL, PENGŐVEL, HOGY AKAROD-E A JOBB JÖVŐT! tsk­­lu­sán A KOPOTT EMBER Drta: Jaanizsa A kávéházban ülök, újságot olvasok. Kint száguld a szél, vas­tag hófelhőt kavar maga után, a fehér szemcsék az emberek arcába csapódnak, megállapod­nak egy-egy férfikalap karimá­jában. A kávéházban jó meleg van, csend, csak az újságlapok­ zizzennek, amikor nyílik az ajtó és belép a kopott ember. Még a szép vidéki városból ismerem, ahol újságíróskodtam. A kopott ember feljárt a szer­kesztőségbe, kiszemelt áldozatai voltak, akiket rendes, szabályos időközökben „megvágott“, töb­bek között engem is. Lopva megnézem kopott, züllött alak­ját, ábrázata is elnyűtt, rossz­­indulatú és piszkos. Újságomba temetkezem, de ő már közeledik felém, megáll az asztalom előtt. — Régen volt szerencsém, sehol sem látom mostanában. Utazgatni mél­tóz­tatik? — kérdezi. — Nem utazgatom — mormo­lom haragosan, fel sem nézve. ■— Nagy hiba. Aki teheti, te­gye. Nincs nagyobb élvezet, mint szétnézni az országban. — Érdekes — mondom. Mit akar az öreg, csak nem óhajt hosszasan társalogni ve­lem? Természetesen pénzre van szüksége. De most az egyszer nem adok, ha a lelkét kibeszéli, akkor sem. Kellemetlen, tola­kodó fráter, ideáll az asztalom­hoz, beszél, cseveg, megzavarja a nyugalmamat, hogy egy pengőt kicsikarjon tőlem. A pengővel azután szalad az első snapsz­­butikba, ismerem, de most az egyszer csalódik, egy vasat sem lát tőlem! Hangosan szólítom a fizetőt. A kopott ember azonban nem mozdul, tovább beszél. — Most hová méltóztatik. Nem sétára való idő. Amolyan úri gusztus. Valamikor én­ is sé­tálgattam így délután, jó meleg felöltőben, fittyet hánytam a szélnek. Ha megéheztem, bemen­tem egy kávéházba ... Szóval uzsonnázni akar. Hát az én pénzemen ne uzsonnázzék. Rágyújtok, a terem sarkába bá­mulok, mintha ott sem lenne. — Kellemes illatú cigaretta. Valami különlegesség, ugyebár? Miért lenne különlegesség? Úgy tesz ,ez az ember, mintha nálam zsákszámra állana a pénz, utazgatom, sétálgatok, különle­ges cigarettákat,szívok. — Számomra már az is élve­zet, ha a füstöt szagolhatom. Ré­gen leszoktam a dohányzásról. Egyszer-egyszer, ha éppen meg­kínál valam­ . . . Hát nem! Még egy cigarettát nem zsarolsz ki tőlem! De már akkor feléje lódítom a tárcát, kelletlenül mormolom, paran­csoljon. Nézem sovány, beesett arcát, amint élvezettel sezívja a füstöt. Ostobaság volt megkínál­ni. Most majd előhozakodik a pénzzel. De éppen jókedvemben talál. Pénz nincs és kész. Kiszá­mított pénzzel indultam el ott­honról, nagyon sajnálom, nem adhatok... A fizetőpincér jön, kifizetem a kávémat, indulok, fe­léje is lódítok egy „Isten áldják”. Kilépek a behavazott, szeles, hi­deg utcára. Hallom magam mö­gött csoszogó, kopogó lépteit, is­mét mellettem van. — Úgy látszik, egy utunk van — mondja. — Nehezen válok meg öntől, jólesik együtt lenni valkivel, aki a régi szép időkre emlékeztet, a mi kedves váro­sunkra . . . És a kölcsönökre, mi? Iszonyú dühöt érzek. Hát most már jö­het mellettem akár Kőbányáig, akkor sem adok. Kiszámított pénzzel indultam el otthonról, is­mételgetem magamban, sajná­lom ... Vén iszákos, erőszakos, tolakodó fráter ... — Micsoda hó — mondja a kopott ember. — Én meg lyukas cipőben járok. — Hja, hja — mondom félváll­ról. — Igazán kisegíthetne pilla­natnyi pénzzavaromból. A jó sor­som hozta elém. Két pengőre lenne szükségem ... Nagyon sajnálom, nem tehe­tem ... kiszámított pénzzel in­dultam el otthonról... Ekkor kinyitom a táskámat és kezébe nyomom a két pengőt. A kopott ember megbillenti a kalapját, va­lamit mormol és bandukol to­vább egyedül a kavargó hófelhő közepette. •­ A pécsi színház adománya a „Honvédcsaládokért" akció javára A pécsi Nemzeti Színház a január 25-ével kezdődő hét bruttó bevéte­lének 10 százalékát felajánlotta a Főméltóságú Asszony „Honvéd­családokért“ akciója javára. A „Csik vármegye télen“-fény­­képpályázat. Csik megye téli táj­szépségeinek fényképezésére az Or­szágos Magyar Idegenforgalmi Hi­vatal Csíkszeredai kirendeltsége or­szágos fényképversenyt írt ki min­den műkedvelő fényképész számá­ra. A képek tárgya lehet bárme­lyik hely távlati képe, amely alkal­mas arra, hogy a figyelmet Csík megye téli idegenforgalmi értékei­re és szépségeire felhívja. A fény­képek fekete-fehér másolatban, fé­­nyezetten, 18 x 24 cm. nagyságban küldendők be az OMIH Csíkszere­dai Kirendeltsége címére, jeligével ellátva, a tárgyat megjelölve és a nevet tartalmazó lezárt jeligés bo­ríték kíséretében. Egy személy leg­feljebb hat képet küldhet be. Neve­zési díj személyenként négy pengő. Beküldési határidő 1943 április 1. Az első díj 200, a második díj 150, a harmadik díj 100, a negyedik díj 50 pengő. Az OMIH ezenkívül meg­vásárol még 20 képet, darabját 15 pengőjével. — Orvosi hír. Dr. Solymossy András belgyógyász-, gyermek- és fogszakorvos harctéri szolgálatából hazatérve, rendelését XII., Város­major­ utca 6. sz. alatt ismét meg­kezdte. — Halálozás. Böhm Gusztávné, tábornok özvegye, f. hó 23-án el­­húnyt. Temetése f. hó 27-én szer­dán délután fél 4 órakor lesz a Farkasréti temető halottasházából a r­óm. kat. egyház szertartása sze­­rint. Engesztelő szentmiseáldozat f. hó 29-én 10 órakor lesz a Krisz­tinavárosi plébánia-templomban. — NÉVMAGYAROSÍTÁS. Thar­­nót Kostyál Ferenc családi nevét kormányzói engedéllyel thamai Tarnóy­ névre változtatta. — Az Országos Közgazda Tes­tület közgyűlése. A napokban tar­totta évi rendes közgyűlését az Országos Közgazda Testület. Ró­nay András egyetemi tanár testü­leti elnök számolt be az elmúlt év munkásságáról és vázolta a jövő feladatát. Rámutatott arra, hogy az országnak ma különösen szük­sége van azokra a közgazdákra, akiket a közgazdasági egyetem nevelt. Az ország gazdasági éle­tébe mindinkább kell, hogy bele­szóljanak azok a fiatal erők is, akik megfelelő elméleti tudás bir­tokában a szükséges tapasztalato­kat­ megszerezték. (*) „Legyünk őszinték” — 25- ször. A Kamara Variétében né­hány nappal ezelőtt került színre 25-ödször a „Legyünk őszinték” c. vidám variété-műsor, amelynek fő­szerepeit Szondy Biri, Kökény Ilona, Körössy Paulette, Szemlér Mária, Balassa János, és Perényi József játsszák. Az artistaszámok­kal tarkított vidám műsor a jubi­leum után is minden előadáson telt házakkal kerül színre.­­ A szegedi orvoskamara a hadbavonultak hozzátartozóiért. A Szegedi orvoskamara rendkívüli közgyűlésén bajtársi segítőalap lé­tesítését határozták el. Ennek ke­retében az évi költségvetés fele­­összegét — 30.000 pengőt — a hadbavonult bajtársak itthonmara­­dottainak segélyezésére fordítják. Minden kamarai tag az évi tag­díjon felül a félévi tagdíjnak meg­felelő összeget fizet be ezentúl a segítőalapra. — Változások az Ásványolaj Nyilvántartási Iroda vezetőségé­ben. Az ország ásványolajt­ermék­­ellátásában közérdekű szerepet be­töltő intézmény vesztőségében a közelmúltban fontos változás kö­vetkezett be. A belföldi ellátáson kívül a társintézmények révén az ásványolajtermékbehozatalt és ki­vitelt is lebonyolító iroda vezetője tudvalévően dr. Nyula Gyula mű­egyetemi magántanár, ügyvezető igazgató, tudományos munkássá­gáról is ismert szakember, akinek eddigi helyettese, dr. Podrabszky István, a múlt év végével megvált állásától. Podrabszky István he­lyének betöltésére az intézményt fenntartó magyar ásványolajfino­­mító gyárak dr. bagosi Pucher Jó­zsefet, a Shell Kőolaj Rt. ügyveze­tő igazgatóját hívták meg. Pucher József a meghívásnak eleget téve, megvált előző munkakörétől és 1943 január 1-ével átvette a reá váró fontos szerepet. A kitűnő és agilis szakember működéséhez szakmai körökben a legszebb re­ményeket fűzik. Szaktudása és sokéves gyakorlata biztosítékot nyújt a közérdekű intézmény to­vábbfejlődésére. M­a­ffA elsötétítés este k órakor R­EGGEL 5 ÓRÁIG KEDD, 1943 JANUÁR 26. IFJ. WER­CEL JÁNOS Sz­akaszvezető a Don melletti har­cokban ellenséges golyótól találva, hősi halált halt. Dicsőséges halálát Pécsett élő­ családja gyászolja. SAJGÓ FERENC kovácsszénája­ földműves, tart. honvéd a Don melletti harcokban hősi halált halt. K. Halász Gyula a rádió műsorszerkesztője A magyar rádió vezetésében február elsejével változás áll be: dr. Ágotai Géza, a rádió eddigi műsorszerkesztője ismét átveszi a Magyar Filmiroda vezetését, he­lyére pedig cégvezetői ranggal K. Halász Gyula, a kitűnő újság­író kerül. K. Halász Gyula régi munkása a magyar rádiónak. Számtalan felolvasása, hangjátéka, közvetí­tése és tarka­ estje népszerűvé tette nevét a közönség előtt. K. Halász Gyula a Rádió Újság szerkesztője is volt, több mint egy évtizeden át. Ezt­e’ posztját továbbra is megtartja. K. Halász Gyulával is­mert, vérbeli újságíró kerül a rádió élére, akit a közönség öröm­mel lát új állásában. . Felm­etszette felesége hasát, majd öngyilkos lett. Bessenyei Al­bert kolozsvári mészáros hétfő éj­szaka ittas állapotban tért haza. Éles késsel felmet­szette felesége hasát, majd bement a lakásba, le­feküdt és saját hasát is fölmetszet­te. Kisfiát is le akarta szúrni, de a gyermeket egyik rokona kimen­tette a kezéből. Bessenyeinét sú­lyos állapotban szállították a kli­nikára. Bessenyei Albert nemsoká­ra az öngyilkosság elkövetése után meghalt.­­ A biztosítók 100.000 pengőt adtak a honvédcsaládoknak. A Biztosító Intézetek Országos Szö­vetségének tagintézetei, a Magyar­­országon működő biztosító magán­­vállalatok a Főméltóságú Asszony védnöksége alatt álló országos gyűjtőakció keretében 100.000 pen­gőt adományoztak a hadbavonul­tak és elesettek hozzátartozóinak támogatására. Eltemették vitéz Tolnay Andort A Tábori Színház váratlanul 6­.­­hányi igazgatóját, vitéz Tolnay Andort tegnap délután temették el a Kerepesi-temetőben igen nagy részvét mellett. A temetésen a kul­tuszminisztérium, a Vitézi Szék és a Színművészeti Kamara is képvi­seltette magát, a honvédvezérkar főnöke képviseletében népes tiszti küldöttség jelent meg és ott voltak tisztelői, kartársai, valamint a Tá­bori Színház itthon levő tagjai, hogy utólsó útján elkísérjék szeretett igazgatójukat. Szabó Imre refor­mátus esperse végezte a gyászszer­tartást, amely után dr. Cziffra András, a Kamara miniszteri biz­tosa mondott búcsúztatót a rava­talnál, kiemelve vitéz Tolnay An­dor érdemeit, amelyet a Tábori Színház megszervezésével és veze­tésével szerzett. Harsányi Zsolt a színigazgatók nevében, a Színész­egyesület Nyugdíjintézete nevében Mészáros Sándor mondott még bú­csúztatót a ravatalnál, a főváros által adományozott díszsírhelyen pedig Hosszú Zoltán mondott utolsó Istenhozzádot a Tábori Színház tagjainak nevében. Barabás­­Márton székely festő kiállítása Markosfalvi Barabás Márton, a neves székely festőművész másod­szor rendezi meg Budapesten gyűj­teményes kiállítását. Még emléke­zetes tavalyi sikere s most erdélyi tájképgyűjteményével áll ki a kö­zönség elé, új kiállítása vasárnap délelőtt 11 órakor nyílik meg a Műteremben. Honvédei­kne hálózták meleg holmi 3/­§T,SAR­ÖTÉT VII., Károly körút 3/c. Ti.: 427-427 Saroküzlet.

Next