Észak-Magyarország, 1966. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-02 / 284. szám

ism december R. eSZAKMAGYARORSZ U A k­on­gr­esszu­­s szerda délutáni ülése órára kell csökkenteni a mun­kaidőt a népgazdaság néhány területén, ahol ez ma még magasabb Radikálisan csök­­kentenünk kell a munkások egészségét veszélyeztető, mér­téktelen túlórázást. Tudjuk, hogy ez nem egyszerűen elha­tározás, hanem elsősorban megfelelő munkaszervezés kérdése. A gazdasági vezetők figyelmét nyomatékosan fel­hívjuk rá, hogy teremtsenek rendet ebben a kérdésben, — hansúlyozta a szónok. —­ Pártunk IX. kongresszusa hosszú távra meghatározza, megszabja jövőbeni feladata­inkat társadalmi, gazdasági és kulturális életünk területeire egyaránt Törekvéseinket támogat­ják a magyar dolgozók. Ha a célokat, a tennivaló­kat világosan határozzuk meg, ki tudjuk bontakoz­tatni társadalmi rendsze­rünk leglényegesebb moz­gató erejét, a tömegaktivi­tást. A IX. kongresszus tiszteletére kibontakozott szocialista, mun­­kaverseny sikerei a munkás­­osztály magasfokú osztály­öntudatról tettek tanúságot. Ez a legfőbb biztosítéka annak, hogy a IX. kongresszus hatá­rozatait teljes mértékben s minden vonatkozásban végre­hajtjuk. DOMOZI JÁNOS, a Csepel Vas- és Fémművek hengerésze a gyár párt- és tömegszerve­zeteinek munkájáról beszélt. Ezután beszámolt arról, hogy 1960-tól, a második ötéves terv­ végéig a gyár termelése nyolc százalékkal növekedett, s ezt teljes mértékben a ter­melékenység emelésével bizto­sították. Bejelentette, a gyár kollek­tívája a IX. kongresszus tisz­teletére az évi terven felül 50 millió forint értékű túltelje­sítést vállalt, és azt a kong­resszus időpontjáig teljesítette. OLÁH GYÖRGY, a Heves megyei Pártbizottság első tit­kára a pártmunka kérdéseivel foglalkozott. A pártmunka hatékonyságát­­ a politikai, ideológiai és gazdasági eredményeken lehet igazán lemérni. Ebből a szem­pontból az elmúlt négy évben végzett munkát megfelelőnek minősíthetjük. Részletesebben szólt az ideológiai irányelvekről, ame­lyek vitája az ideológiai élet megélénküléséhez, sok kérdés jobb megértéséhez, tisztázásá­hoz vezetett. A felszólaló beszélt a tájé­koztatás megjavításáról. Hangsúlyozta, hogy az utóbbi időben e té­ren eredményeket értünk el, de szükség van további javí­tásra, s arra, hogy jobbá te­gyük az alulról jövő tájékoz­tatást is. •Foglalkozott azokkal a ked­vező változásokkal, amelyek a tömegszervezetek és az ál­lami szervek pártirányításá­ban bekövetkeztek. VERAI JÁNOS, a nagy­­bánhegyesi Zalka Máté Tsz elnöke arról beszélt, hogy községükben elérték a régi középparaszti életszínvonalat, s eloszlattak minden félelmet az ingadozókban is. Bekap­csolódtak a közös munkába azok is, akik korábban alig dolgoztak a szövetkezetben. Ezután CSEPELYI TAMÁS, a Nagykállói Járási Pártbi­zottság első titkára szólalt fel. Megállapította, hogy Szabolcs- Szatmár megye politikai, gaz­dasági és kulturális fejlődése is jól mutatja pártunk poli­tikájának helyességét A to­vábbiakban arról szólt, hogy az új gazdasági mechaniz­mus bevezetésével tovább kell erősödnie a párt vezető szerepének. Részletesen szólt a kádermunka problémáiról is. — Határozottabb harcot­ kell folytatnunk a kádermunka terén még mindig erőteljesen jelentkező szubjektivizmus el­len. Ez csak akkor lehetsé­ges, ha megszüntetjük a kap­kodást és tudatosan neveljük az utánpótlást. Nemcsak ak­kor kell felfigyelni a káde­rekre, amikor nagyobb hibát követnek el, s a felelősség­­revonás következik. Felada­­­­tunk az is, hogy óvjuk meg a kádereket a nagyobb hi­bák elkövetésétől, idejében­­ figyelmeztessük és segítsük­­ őket, hogy ki tudják javítani­­ hibáikat — moondo­ta. í Szünet után a kongresszus­i Cseterki Lajosnak, a Közpon­­­­ti Bizottság titkárának elnök­letével folytatta tanácskozá­­­sát PAUL THOMSEN, a Dán Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja beveze­tőben tolmácsolta a dán KP Központi Bizottságának forró üdvözletét, és további sikere­ket kívánt a magyar nép bol­dogulásáért és jólétéért vég­zett munkához, majd pártja tevékenységéről beszélt. — A múlt heti parlamenti választásokon — mondotta — Dánia történetében először jött létre munkástöbbség a parlamentben. Továbbra is küzdünk a Német Demokrati­kus Köztársaság elismeréséért, Dánia NATO-tagságának meg­szüntetéséért, s azért, hogy a tömbpolitikát egy időtálló, egész Európát magába fogla­ló európai biztonsági rendszer váltsa fel. Hasznosnak tartjuk az egységakciókat és vala­mennyi politikai problé­ma megvitatását a kom­munista pártok közötti két vagy több oldalú tanács­kozások útján. A kommu­nista pártok esetleges új nemzetközi konferenciájá­nak összehívásával pár­tunk elvileg egyetért A konferenciának olyan fó­rumnak kell lennie, amely nem ítéletet mond, hanem az akcióegység helyreállítását szolgálja a vietnami nép bé­kéje és szabadsága érdekében. Munkás­ többség a dán parlament­ben A tudományos munka szerepe gazdasági életünkben Az első felszólaló PÁL LÉ­­NARD, a Központi Fizikai Kutató Intézet igazgatóhe­lyettese volt Hangsúlyozta, hogy a gazdasági reform leg­fontosabb céljait is csak úgy tudjuk megvalósítani, ha a tudomány és a technika leg­újabb eredményeit gyorsan alkalmazzuk a termelésben. Ezután arról szólt, hogy a termelőerők fejlődésének üte­mét mindinkább a tudomá­nyos és műszaki kutatások sebessége szabja meg.­­ — Nagy értéket jelent szá­munkra — folytatta Pál Lé­­nárd — a kutató intézeteink­ben dolgozó tehetséges, lelkes kutató­gárda. Ezzel az érték­kel nagy figyelemmel és kö­rültekintéssel kell bánni. A kutató munkához szabad al­kotó légkörre van szükség. Tudományos vitákban nincs helye a hatalmi szónak, a hi­vatali beosztásból adódó te­kintélynek. Döntő szerepük csak a tudományos érveknek lehet. Sajnos, előfordul, hogy a szubjektivizmus, klikk-ér­dek, pozícióféltés fékezi az al­kotó tudományos vitát. Az is előfordul, hogy a tudományos intézetek egyes vezetőinek konzer­vativizmusa, felelősség­től való félelme fékezi az alkotó kezdeményezést, akadályozza az új munka­stílus kibontakozását. Ez ellen fel kell lépnünk, mert ez nagy kárt okoz nem­csak a tudománynak, hanem sokszor a népgazdaságnak is. Pál Lénárd a továbbiakban hangoztatta, hogy az utóbbi években sokat fejlődtek, bő­vültek a magyar tudomány nemzetközi kapcsolatai. Külö­nösen fontos számunkra a tu­dományos együttműködés a szocialista országokkal, s mindenekelőtt a Szovjetunió­val. Megérett az idő a kommunista pártok tárgyalására Ezután BETTY SINCLAIR, Észak-Írország Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak titkára tolmácsolta az Észak-Ír Kommunista Párt forró üdvözletét, majd arról beszélt hogy Észak-Írország népét ma is az angol kor­mány uralja. E kormány al­kotmányának 25. cikkelye ki­mondja, hogy a mi pártunkat el kell nyomni, s nem sza­bad működni engedni. Mi ez ellen harcolunk — mondotta. A továbbiakban a küzde­­­­lemről beszélt, amelyet az ír nemzet vív szabadságáért és függetlenségéért, majd arról szólt, hogy Észak-Írország Kommunista Pártjának szi­lárd és őszinte véleménye: megérett az idő a kommunis­ta- és munkáspártok világmé­retű tárgyalására. Pártjaink nézetei azonosak OLDRICH CERNIK, Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnöksé­gének tagja tolmácsolta ez­után pártja és a csehszlovák nép üdvözletét. — A magyar nép —■ mon­dotta — joggal lehet büszke a szocializmus építésében el­ért eredményeire, amelyek a Magyar Szocialista Munkás­párt politikájának helyessé­gét bizonyítják: azt, hogy ez a politika a lakosság vala­­m­ennyi rétegének támogatá­sát élvezi. A továbbiakban hangsúlyoz­ta: Csehszlovákia Kommu­­nista Pártja a jövőben is azon fog munkálkodni, hogy orszá­gaink politikai, gazdasági és kulturális együttműködése to­vább fejlődjék, népeink ba­rátsága tartós és megbontha­tatlan legyen. Rámutatott ar­­ra, hogy pártjaink nézetei azono­sak a nemzetközi élet problémáinak megoldását, valamint a kommunista- és munkásmozgalom egy­sége erősítésének módját illetően. A továbbiakban elítélte a nemzetközi kommunista moz­galom egységének megbontá­sára irányuló törekvéseket, m­ajd a következő szavakkal fejezte be felszólalását: — Csehszlovákia Kommu­nista Pártja úgy véli, hogy ér­lelődnek a feltételek a kom­munista- és munkáspártok nemzetközi értekezletének összehívására. E tanácskozás hozzájárulhatna a nemzetközi kommunista- és munkásmoz­galom egységének erősítésé­hez és akcióképességének nö­­­­veléséhez. A finn munkásmozgalomba­n új korszak kezdődött Ezután ANNA LIISA HY­­YÜNEN, a Finn Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja lépett a mikrofonhoz. Elmondta, hogy a pártban, az egész finn munkásmozgalom­ban új korszak kezdődött. Ti­zennyolc év szünet után ugyanis az országban olyan kormány alakult, amelyben a kommunisták együttműköd­nek a szociáldemokratákkal és a parasztokat képviselő pol­gári centrumpárttal. A kor­mányban részvevő többi párt céljai ugyan merőben eltérnek a kommunistáké­tól, a kormány mégis oly­an határozatokat hozott a dolgo­zók életkörülményeinek javí­tása érdekében, amelyeket egyetlen polgári kormány sem tett volna meg. — Elvileg pozitívan fogad­juk a kommunista pártok kö­zös értekezletét. Ilyen érte­kezlet összehívásának termé­szetesen előfeltétele, hogy azt igen gondosan készítsük elő, az előkészületekben a lehető­ség szerint sok párt vegyen részt, az értekezlet segítse elő a munkásmozgalom egységét, emelje mozgalmunk harcos­ságát és harci képességét — mondotta Anna Liisa Hyvö­­nen. i kínai vezetők politikája megkönnyíti az agresszorok dolgát GASTON PLISSONNIÉRE, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja aggodalmát fejezte ki az ame­rikai imperializmus növekvő agresszivitása és mindenek­előtt Vietnam hősi népe ellen folytatott háborúja miatt, és a francia kommunisták teljes szolidaritásáról biztosította a Vietnami Dolgozók Pártja képviselőit és a Nemzeti Fel­szabadítási Frontot. Elitélte a kínai vezetők sza­­kadár politikáját, amellyel megkönnyítik az amerikai ag­resszorok dolgát, s újabb gaz­tettekre bátorítják őket. — Híven elvi álláspontjá­hoz, pártunk az SZKP-val együtt a nemzetközi kommu­nista mozgalom egységén munkálkodik, a marxizmus— leninizmus elvei, s az 1957-es és az 1960-as nyilatkozatok alapján. Pártunk hozzájárul azoknak a feltételeknek a megteremtéséhez, amelyek va­lamennyi kommunista párt nemzetközi értekezletének ös­­­szehívásához szükségesek — mondotta végezetül. A szovjet delegáció látogatása a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban Forró hangulatú barátsági gyűlésen találkozott az MSZMP IX. kongresszusán részvevő szovjet delegáció csütörtökön a Beloiannisz Hír­adástechnikai Gyár dolgozói­nak kollektívájával. L. J. Brezsnyevet, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitkárát és a többi szovjet vendéget, valamint a társaságukban le­vő magyar vezetőket — köz­tük Komócsin Zoltánt, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagját, a Központi Bi­zottság titkárát és Németh Károlyt, a budapesti pártbi­zottság első titkárát — a gyár kapujában dr. Horgos Gyula, kohó- és gépipari miniszter fogadta. A vendégek a gyár tanács­termében közvetlen hangu­latú beszélgetést folytattak a házigazdákkal, majd a gyár nagytermében barátsági gyű­lést tartottak, amelyen Kancz­­ler Gyula megnyitó szavai után Komócsin Zoltán és L. I. Brezsnyev mondott beszé­det L. L Brezsnyev a gyűlés végén egy, az űrben még ma is keringő szputnyik modell­jét továbbá egy rádiót és a szormovói gyárban készülő szárnyashajó kicsinyített má­sát nyújtotta át ajándékul a Beloiannisz gyár dolgozóinak. A házigazdák szintén emlék­tárgyakkal kedveskedtek a szovjet delegációnak. A for­ró hangulatú gyűlés az Inter­­nacionálé hangjaival ért vé­get. Ezután rövid üzemi látoga­tás következett, majd ismét a tanácsteremben folytató­dott a vendégek és a házigaz­dák közötti eszme­-sore Nem sikerült megtörni a görög nép ellenállását LEONIDASZ SZTRINGOSZ, a Görög Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja tolmácsolta pártja Központi Bizottságának forradalmi üd­vözletét, méltatta hazánk sze­repét a szocialista tábor ere­jének fokozásáért és a világ­béke megőrzéséért folytatott harcban, majd kijelentette: — A görög nép a világ ös­­­szes békeszerető és haladó erőivel együtt küzd a vietna­mi problémának a Dél-viet­nami Nemzeti Felszabadítási Front és a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság kormá­nyának javaslatain alapuló­­ békés megoldásáért. Síkra­­szállt a munkáspártok akció­egységéért, a kommunista és munkáspártok nemzetközi ér­tekezletének összehívásáért Leonidasz Sztringosz ezután elmondotta, hogy bár a reak­ció félbeszakította az ország demokratizálódásának folya­matát nem sikerült megtör­nie a nép ellenállását és el­szigetelni a baloldalt. Leoni­dasz Sztringosz végül köszö­netét fejezte ki azért az együttérzésért és szolidaritás­­á­ért, amellyel a magyar­­ nép a görög kommunisták, a­­ görög nép harcát kíséri. Nagyon fontos számunkra a szocialista népek rokonszenve KRISTIN E. ANDERSSON, az Izlandi Szocialista Egység­párt Központi Bizottságának tagja átadta pártja üdvözle­tét, majd így folytatta felszó­lalását: — Izland messze van az önök országától, s ezért külö­nösen figyelemre méltó, hogy az őseik ezer év előtti hőstet­teit irodalmunk nagy hősköl­teményében, az Edda-dalok­­ban megénekelték, és emlé­két a mai napig megőrizték. A későbbi évszázadokban is sokat hallottunk az önök tör­ténelméről, szabadság-küzdel­meiről. Jól ismerjük az önök szabadsághősét, Kossuth La­jost. Petőfi Sándor lángoló költeményeivel a mi szabad­ságharcosainkat is lelkesítet­te. Csodálattal szemléljük iro­dalmuk, művészetük mostani fellendülését is. Nehéz helyzetben levő, megszállt országban dolgozó, kis párt vagyunk. Nagyon fontos számunkra a szocialista népek rokon­­szenve. Arra törekszünk, hogy mindegyikükkel megőrizzük testvéri kap­csolatainkat. koszigin megérkezett Párizsba Alekszej Koszigin, a Szov­­­­­etunió minisztertanácsának elnöke csütörtökön magyar idő szerint 10 óra 56 perckor megérkezett Párizsba. Az Or­­ly-i repülőtéren De Gaulle tá­bornok köztársasági elnök, Pompidou miniszterelnök és a francia kormány tagjai fo­gadták. Amikor Koszigin szovjet miniszterelnök repülőgépe a Párizs melletti Orly repülő­terére leszállt 101 ágyúlövés fogadta. De Gaulle elnök üdvözlő beszédében hangsúlyozta a szovjet kormányfő franciaor­szági látogatásának nagy je­lentőségét A francia nép nem felej­tette el — mondotta —, hogy az orosz nép és had­sereg milyen ragyogó részt vállalt a közös győzelem­ből és ma is jól tudja, hogy az önök országa mi­lyen rendkívüli erőfeszítést fejt ki anyagi­ és emberi erőforrásaink békés fel­­használásáért. — Az önök jelenléte ki­emelkedő módon jelzi azt az örvendetes együttműködést amely államaink között ki­alakulóban van a két nép javára, s ugyanakkor a világ egyensúlyának, haladásának és békéjének érdekében. Ez­ért köszönti önt, elnök úr, ma Franciaország teljes szívből. De Gaulle üdvözlő beszé­dére Koszigin miniszterelnök válaszolt. Beszédében Koszigin emlé­keztetett De Gaulle francia elnöknek az idén nyáron a Szovjetunióban tett látogatá­sára, amelynek eredménye­ként új fejezet kezdődött a két ország kapcsolatai törté­netében. Országaink­at folytatta nemzeti érdekeinktől ve­zérelve, az együttműkö­désnek közös, de ugyan­akkor mindegyikünk szá­mára önálló útján halad­nak előre a szovjet és a francia nép biztonságának, az európai és a nemzetközi biztonságnak megszilárdí­tása érdekében.­­ Az Európában és a v­­i­lág más részeiben végbemenő fejlemények egyre jobban meggyőznek arról, mennyire hasznos és eredményes a szov­jet—francia közeledés, amely igen kedvező hatást gyakorol a nemzetközi fejlődésre. Ugyanakkor ez a közeledés nem irányul semmiféle más ország ellen. A beszédek elhangzása után a zenekar a szovjet és a fran­cia állami himnuszt játszotta. Koszigin és De Gaulle ellé­pett a felsorakozott díszala­kulat arcéle előtt. Koszigin ezután a repülő­térről De Gaulle kíséretében párizsi szállására hajtatott. A szovjet kormányfő De Gaulle meghívásának tett ele­get. A francia köztársasági elnök idén júniusban a Szov­jetunióban tett látogatása so­rán meghívta Franciaország­ba Koszigint, Brezsnyevet és Podgornijt. Mint hivatalosan közük, Brezsnyev és Podgornij 1967-ben utazik Francia­­országba. Koszigin franciaországi lá­togatása december 9-ig tart. Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió minisztertanácsának elnöke csütörtökön, Párizsban történt megérkezése után megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját. De Gaulle elnök ezután az Elysée-palotában ebédet adott Alekszej Koszigin tiszteleté­re. Ebéd után az Elysée-palotá­ban — De Gaulle elnök pá­rizsi rezidenciáján — meg­kezdődtek a szovjet-francia tárgyalások. Tito Temesvárott Csütörtökön délelőtt Temes­várra érkezett Joszip Broz Tito, a JKSZ és a Jugoszláv Szövetségi Szocialista Köz­társaság elnöke, aki Nicolae Ceausescunak, az RKP főtit­kárának meghívására három­napos nemhivatalos látogatást tesz Romániában. Tito elnök kíséretében van: Mijalko To­­dorovics, a JKSZ KB­ végre­hajtó bizottságának titkára, Marko Nikezics, külügymi­niszter és Kiro Gligorov pénz­ügyminiszter. Újabb forradalmi fellendülés Jugoszláviában DR. VLADIMIR BAKA­RICS, a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetsége Központi Bi­zottsága elnökségének tagja, a Horvát Kommunisták Szö­vetsége Központi Bizott­ságának elnöke lépett ezután a szónoki emelvényre. Beszélt a Jugoszlávia és hazánk kö­zötti együttműködés fejlődésé­ről. Vietnam népének harcá­ról szólva kijelentette: — Mi is úgy véljük, hogy az amerikaiak vietnami ag­­­­ressziója, s a Délkelet-Ázsiában­­ kialakult helyzet az egész világ békéjét, az emberiség­­ jövőjét veszélyezteti. Egyetér­­­­tünk m­s önök értékelésével — mondotta —, hogy ha a Kí­nai Kommunista Párt helye­sebben fogná fel a világ e ré­szében történő események törvényszerűségeit, és a szo­cialista erők feladatait, ez óriási mértékben megkönnyí­tené a háború befejezéséért folytatott küzdelmet. Felszólalásának további ré­szében beszélt a Jugoszláviá­ban folyó gazdasági reform jelentőségéről, s a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének átszervezéséről. Kifejezte azt a reményét, hogy Jugoszláviá­ban a szocializmus építésében ismét újabb forradalmi fel­­lendülés következik be.

Next