Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-26 / 72. szám

­st i VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLÉSOf XXVI. évfolyam, 72. szám Ara: 80 fillér Csütörtök, 1970. március 26. Ülést tartott a KISZ KB Napirenden: az ifjúsággal foglalkozó párthatározat Szerdán összeült a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottsága. A tanácskozáson — amelyen részt vett Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára is — két téma került napirendre: Megvitatták az ifjúsággal foglalkozó párthatározatból adódó feladatokat, majd megemlékeztek hazánk fel­­szabadulásának negyedszáza­dos évfordulójáról. A leg­fon­osabb teendő Méhes Lajos, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első tit­kára elöljáróban emlékezte­tett arra, hogy az MSZMP Központi Bizottsága február 18—19-i ülésén behatóan ele­mezte az ifjúság világnézeti, politikai, erkölcsi fejlődését, a fiatalok megváltozott élet­­körülményeit, értékelte KISZ tevékenységért, s meg­a­határozta a jövő feladatait. Ebből következően az ifjúsá­gi szövetség egyik legfonto­sabb teendője, hogy kritikus vizsgálat tárgyává tegye esz­mei-politikai nevelőmunkájá­nak hatékonyságát, s arra tö­rekedjék, hogy tevékenységé­vel mind jobban szolgálja tagjainak kommunista neve­lését. A Központi Bizottság első titkára részletesen elemezte a KISZ-en belüli demokratiz­mus helyzetét, vizsgálva, hogy valóban megvannak-e azok a vitafórumok, ahol az ifjúság tömegei szót kérhet­nek, s véleményükkel formál­hatják a különböző döntése­ket Foglalkozott a KISZ ne­velő tevékenységével, s rá­mutatott: a KISZ ifjúsági szervezet, s ennek tükröződ­nie kell munkastílusában, hangvételében, módszereiben. Kiaknázatlan erők Abból azonban, hogy KISZ az ifjúság egyetlen po­­­litikai tömegszervezete, még nem következik, hogy kizáró­lagosan szerepe van az ifjú­ság nevelésében. Amíg egyes állami, vagy társadalmi szer­vek az ifjúsággal kapcsola­tos tennivalóikat csupán a KISZ támogatására szűkítik, jelentős társadalmi erők ma­radnak passzivitásban, kiak­názatlanul. A különböző szer­veik, szervezetek között hi­ányzik a céltudatos, össze­hangolt munka, sőt, kor­mányszinten sincs olyan szerv, amely összefogna, el­lenőrizné az ifjúság nevelé­sével kapcsolatos kérdéseket. Sürgető teendő, hogy a mai­nál körülhatároltabban fo­galmazzák meg azokat a fel­adatokat, amelyek a KISZ-re, s azokat, amelyek az egyéb állami és társadalmi szervek­re várnak az ifjúság nevelé­sében Az MSZMP Központi Bi­zottsága a KISZ számára el­sősorban eszmei, politikai út­mutatást adott. A feladatok részletes kidolgozását KISZ Központi Bizottságára a bízta. A feladatok egyik leg­fontosabb­ja erősíteni kell a KISZ politikai jellegét. A referátumot vita követ­te. A felszólalók között kifej­tette­ véleményét Aczél György, a Központi Bizott­ság titkára is. A KISZ Köz­ponti Bizottsága végezetül határozatban rögzítette az MSZMP KB állásfoglalásá­ból adódó feladatait. Ezután a Központi Bizott­ság megemlékezett hazánk felszabadulásának 25. évfor­dulójáról. Ribánszki Róbert, a KISZ KB titkára méltatta az eltelt negyed század ered­ményeit. Ma A KISZ Központi Bizottsá­jegyzőkönyvben örökí­tette meg a KISZ, a Magyar Úttörő Szövetség és az egész magyar ifjúság háláját, kö­szönetét, tis­z­tét és nagy­rabecsülését mindazoknak, akik az elmúlt negyed szá­zadban tevékeny részt vál­laltak eredményeink elérésé­ben, a magyar ifjúság kom­munista nevelésében. Kovácsok és kalapácsok (3. oldal) Erőtlen napsütésben (5. oldal) Ha lesz elég pénz! (5. oldal) Határjárás (8. oldal) fi Szovjetunióban megkezdődtek a magyar kúrra napjai A Szovjetunióban szerdán megkezdődtek a magyar kulturális napok. Ebből az alkalomból díszbe öltözött a Kreml kongresszusi palotája , a nyitóünnepség színhe­lye. Magyar és szovjet zász­lók ékesítették a hatezer személyt befogadó, impozáns termet, méteres betűkből ös­­­szeállított felirat hirdette az örök és megbonthatatlan szovjet—magyar barátságot. Hosszan tartó taps fogadta a vörös szegfűcsokorral szín­padra lépő magyar vendége­ket: Haru Pál művelődésügyi minisztert és a magyar kul­turális delegáció tagjait, Ra­­pai Gyula moszkvai magyar nagykövetet, valamint a ven­déglátókat, Jekatyerina Fur­ceva művelődésügyi minisz­tert és más kimagasló szovjet kulturális személyiségeket. A kormánypáholyban az ünnepi est vendégei között foglalt helyet Pjotr Gyemi­­csev, az SZKP PB póttagja, a KB titkára és Konsztan­­tyin Katusev, az SZKP KB titkára. Furceva asszony meleg sza­vakkal köszöntötte a magyar delegáció vezetőjét és tagjait. A miniszterasszony beve­zető szavait követően Ilku Pál mondott beszédet. A most következő tíz­­ nap során a Szovjetunió több mint 40 városában kerül sor a magyar kulturális napok eseményeire. Színházi előadá­sok és filmbemutatók, hang­versenyek, fénykép-, könyv­es plakátkiállítások, tudomá­nyos előadások és ülésszakok hozzák közelebb a szovjet közönséghez kulturális éle­tünk eredményeit. A magyar kulturális napok keretében szerdán a Szovjet Képzőművészeti Akadémia termeiben ünnepélyesen meg­nyílt a Perenczy-család al­kotásainak gyűjteményes ki­állítása. A nagy jelentőségű kultu­rális eseményen megjelent Ilku Pál művelődésügyi mi­niszter, a magyar kultúra napjainak eseménysorozatára a Szovjetunióba érkezett kül­döttség vezetője, Jekatyerina Furceva szovjet művelődés­­ügyi miniszter, Rapad Gyula moszkvai magyar nagykövet, valamint a szovjet főváros művészeti életének számos kiváló személyisége. Ott volt a kiállítás megnyitásán Fe­­renczy Béni özvegye. Vlagyimir Popov szovjet művelődésügyi miniszterhe­lyettes a megnyitó alkalmá­ból beszédet mondott Felszabadulásunk közelgő ünnepe tiszteletére magyar kultu­rális napok kezdődtek a Szovjetunióban, és ebből az alka­lomból magyar delegáció utazott a Szovjetunióba. Képün­kön: Furceva asszony, a Szovjetunió művelődésügyi minisz­tere fogadja a magyar küldöttséget. A miniszterasszony mel­lett Ilku Pál művelődésügyi miniszter, a delegáció vezetője áll. Aranykoszorús jelvény a barátság ápolásáért Ünnepséget rendezett teg­nap, március 25-én a Magyar —Szovjet Baráti Társaság Borsod megyei elnöksége Miskolcon, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának tanácstermében, felszabadu­lásunk 25. évfordulója alkal­mából. Az ünnepségen részt vett Madarász György, az MSZMP Borsod megyei bi­zottságának osztályvezetője, Moldován Gyula, a párt vá­rosi bizottságának titkára, Nagy Jenő, az MSZBT orszá­gos elnökségének tagja és több szovjet vendég is. Az egybegyűlteket Gárdás János tanár köszöntötte, majd Gyárfás Imre, az MSZBT megyei elnöke tar­tott ünnepi beszédet, tatta felszabadulásunk fél­év­fordulóját, szólott a magyar —szovjet barátság mély gyö­kereiről, arról a gazdag ér­zelmi tartalomról, amely a 25 évvel ezelőtti április 4 óta tölti meg a két nép barátsá­gát. Bár a két nép egymás iránti érdeklődése régebbi századokba nyúlik vissza, mégis az igazi barátság meg­születéséhez az ország fel­szabadítása teremtette meg az erős, őszinte alapot. A beszéd után Nagy Jenő, aki valamikor a Szovjetunió Vörös Hadseregében harcolt, Leninnel is találkozott, szó­lalt fel. Ezután 35 embernek adta át az MSZBT elnöksé­gének legmagasabb kitünte­tését, az aranykoszorús jel­vényt. A magas kitüntetést azok kapták, akik az elmúlt 25 évben sokat tettek a ma­gyar—szovjet barátság ápo­lásáért, elmélyítéséért. Kitüntetést kapott többek között Hegyi Imre, a Hazafias Népfront megyei Nemeskéri János, az titkára, a^KM nagyüzemi pártbizottságának titkára, dr. Hetényi György, a megyei tanács osztályveze­tője, Sárközi Andorné gim­náziumi igazgató, Braun Ist­ván, a Mezőkövesdi járási Pártbizottság osztályvezetője Aranykoszorús jelvényt ka­pott Fodor László, lapunk fő­­szerkesztője is. Három intézmény az MSZBT jubileumi, díszes emlékpla­kettjét kapta az ünnepségen. Ilyen plakettet kapott az ózdi 1. számú Általános Is­kola a magyar úttörők és a szovjet pionírok közötti kap­csolat ápolásáért, az orosz nyelv népszerűsítéséért, a miskolci MÁV közismert, népszerű fúvószenekara a társaság különböző rendez­vényein való szerepléséért, színvonalas műsorért és pla­kettet kapott a Diósgyőri Gépgyár MSZBT Gagarin szocialista brigádja. p. t. Több fontos problémáról tárgyalt tegnap, március 25- én, szerdán délelőtt, az SZMT miskolci székházában meg­tartott ülésén a Szakszerve­zetek Borsod megyei Taná­csának elnöksége. A tanács­kozáson, amelyen Tóth Jó­zsef, az SZMT vezető titkára elnökölt, jelen volt Somoskői Gábor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Szak­­szervezetek Országos Taná­csának titkára, valamint Veres Sándor, a megyei párt­­bizottság osztályvezetője is. Az elnökség megvitatta a dolgozók bejelentéseinek és panaszainak intézéséről szóló jelentést. A jelentés rámuta­tott, hogy az elnökség már koráb­ban megjelölte az ezzel kapcsolatos feladatokat, s állást foglalt a munka rendszeres elemzése mel­lett. Az elmúlt esztendőben az SZMT-hez több mint 300 panasz érkezett. Ezek egy részét a megyei vezető szer­vek vizsgálták meg, a többi ügy elintézését az illetékes szakszervezeti szervekhez to­vábbították. Az SZMT-hez érkező panaszok száma a korábbihoz képest je­lentős mértékben csök­kent, ugyanakkor ezen belül növekedett a vélt sérelmek, a megalapo­zatlan panaszok aránya. Az elnökség megállapítot­ta, hogy a szakszervezeti szervek nagy gondot fordíta­nak a dolgozók panaszainak alapos kivizsgálására és mél­tányos elintézésére. Általá­ban sikerül betartani a pa­naszok elintézésének határ­idejét is. Második napirendi pont­ként az elnökség megvitatta a tanácsi ipar „Kivált válla­lat”, illetve „A szocialista munka vállalata” címeinek odaítéléséről szóló javasla­tot. Ezután az üzemi balese­tek elmúlt évi alakulásáról, a munkavédelmi verseny ta­pasztalatairól szóló tájékoz­tatót hallgatta meg és fo­gadta el az elnökség. Végül az SZMT elnöksége tudomásul vette a XI. mis­kolci rövidfilm fesztivál előkészítéséről szóló tájékoz­tatót. *1 fi dolgozók ügyeinek intézéséről Tanácskozott az SZMT elnöksége Fotó: Lmm Jénes Kazincbarcika látképe

Next