Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-23 / 119. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 Megnyílt a BNV (Folytatás az 1. oldalról) ki, hogy mindig lehet rajta valamit igazítani, rendezni és finomítani. A kiállítók még a nyitás utáni első órákban is lázasan dolgoznak és reggel óta izgalomban élnek: hova látogatnak el, kivel váltanak néhány szót, mi érdekli majd legjobban a párt és a kor­mány vezetőit. A hagyo­mányt, mely szerint az első nap délelőttjén országunk vezető személyiségei tekintik meg a BNV-t, most sem szeg­ték meg. Utána pedig délután kettő órakor a nagy nemzetközi sereg­szemle hivatalosan is megnyílt a kapuk előtt várakozó, már az első napon nagyszámú érdek­lődő előtt. Hirtelenjében nem is tu­dom, mit említsek meg az el­ső tudósításban, hiszen anél­kül, hogy egyik, vagy másik iparág, vagy kiállító vállalat javára elfogult lennék, meg kell mondani az igazat: minden, ami itt látható, rendkívül magas színvo­nalú, látványos és érde­kes nemcsak a hozzáértő szakembereknek, hanem a kíváncsian sétáló láto­gatóknak is. Tanulságos és tapasztalatokat adó, csak most, amikor en­­nyi csodát, ennyi gépet, mű­szert és kiváló terméket lát együtt az ember — érti meg igazán, hogy milyen modern világban élünk! Mégis, hadd legyek előzé­keny a mi szűkebb pátriánk, Borsod kiállítóival szemben. Érthetően nagy az öröm és az izgalom is. Az öröm a kapott díjaknak, elismeré­seknek, az izgalom az ide­látogató szigorú szemű szak­embereknek, mindent nagyon megvizsgáló, alaposan mérle­gelő üzletembereknek szól. Hiszen a BNV nevében is benne van: nemzetközi vá­sár! Mégpedig a nevezetes, egyre híresebb vásárok sorá­ból, hiszen már a korábbi BNV-k révén rangot szereztünk magunknak a világban és a vásárvárosok között. A cél: megmutatni hazai ipa­runk termékeit és jó üzlete­ket kötni. Úgy is, hogy elad­juk termékeinket, lehetőleg valamennyit, amit erre a cél­ra szántunk és úgy is, hogy nekünk előnyösen megves­­­szük másoktól azt, amire szükségünk van. Érthetően még nem került sor üzletkötésre, de a díjak odaítélésére már igen. Ott­hon elsőnek közöltük a jó hírt: a megtiszteltetés az LKM-et, az Ózdi Kohászati Üzemeket, a DIGÉP-et, a BVK-t, s még több más vál­lalatunkat érte. Előkelő helyre kerültünk a jutalmazottak, díjazot­tak sorában és úgy lá­tom, hogy ennek megfe­lelő az érdeklődés is. Akár a TVK, akár a BVK pavilonjába, vagy a kohászat kiállításaira látogatok, min­denütt nagy az érdeklődő tö­meg, s a tárgyalóirodák fo­teljeiben már ott ülnek az első külföldi üzletemberek, akik ma még csak puhato­lóznak, nézelődnek, de hol­nap, vagy holnapután már konkrét ajánlattal állnak elő. Reméljük, minél többel!... Onodvári Miklós fenét sztrájkba léptek a párizsi metró dolgozói, az utasok a lezárt metróállomások mellett percek alatt sorba állnak, buszra, taxira vagy autóstopra várva. I •• Ötvenéves m­ incs még egy olyan test­vérpárt, amely ily sú­lyos körülmények kö­zött érkezne el alapításának félévszázados jubileumához. Tízezrek, százezrek fizettek életükkel Indonéziában azért, mert a marxizmus—leniniz­­mus eszméit magukénak val­lották, védelmezték a nép de­mokratikus vívmányait, küz­döttek a neokolonializmus veszedelme ellen. Elviselhe­tetlen internálótáborok, kín­zás, éheztetés jut osztályré­szül azoknak, akik mostaná­ban kerülnek a hatalmon le­vők kezébe: ötödik éve foly­nak Indonéziában a kegyet­len, véres megtorlások a kommunisták ellen. Mégis, öt év is kevés volt ahhoz, hogy kiirtsák, felszá­molják az indonéz kommu­nista mozgalmat. E rettene­tes körülmények között is él, létezik a párt, vívja harcát, újjáépíti szervezeteit. Létre­jött „Az IKP marxista—leni­nista csoportja” néven az az egészséges mag, amely képes felmérni az 1965-ös vereség okait, következményeit, ké­pes helyreállítani a kommu­nista szervezet lenini normá­it, a testvérpártokkal vad­­kapcsolatokat. Ez a csoport nagyjelentőségű okmányt adott ki a hatvanas évek elejé­től elkövetett hibákról. Meg­állapítja, hogy az akkori párt­vezetés, a NASAKOM (a Su­­karno-féle egységfront) kere­teibe beilleszkedve, az osz­tályharcot alárendelte a nem­zeti érdekeknek, s a párt sor­sát olyannyira Sukarno el­nök személyéhez kötötte, hogy politikai töm­egharc he­lyett az államapparátusba va­ló, felülről támogatott beszi­várgás útján képzelte el a kommunisták befolyásának növelését. A Sukarno-barát tisztek úgynevezett „Szeptem­ber 30-i mozgalma” aktív tá­mogatásával a párt egyik csoportja 1965-ben rendkívül Indonéz KP kalandos útra lépett, lényegé­ben provokáció áldozata lett, és lehetőséget adott a reak­ciónak egy általános, kom­­munistaellenes hisztéria ki­bontakoztatására. Ez a rendkívül fontos do­kumentum félreérthetetlen­né teszi, hogy mind a ka­tasztrófa idején, mind jelen­leg, Mao Ce-tung nézeteinek elfogadása jelentette és je­lenti a legnagyobb veszélyt az IKP-ra. 1965-ben azok ke­veredtek az „ellenpuccsal”, avagy „megelőző puccsal” kí­sérletező szeptember 30-iak uszályába, akik elfogadták Mao Ce-tung koncepcióját, és engedték, hogy Indonéziát a maoista nézetek megvalósítá­sa kísérleti terepévé tegyék. A katasztrofális következ­mények ellenére ma is akad­nak olyan csoportok az IKP- ban, amelyek „a paraszti tö­megek mozgósítását az azon­nali fegyveres harcra”, s „a városok körülkerítését a fal­vak által” maoista koncep­ciót próbálják a pártra rá­erőszakolni. Ez azonban — mint az IKP marxista—leni­­­­nista csoportja vallja — csak újabb kalandokhoz, katasztrófákhoz vezetne.újabb ! M­aga az a megalakult tény, hogy az IKP pártja, marxista—leninista cso­hogy megkezdődött a múltban elkövetett ideoló­giai, stratégiai és taktikai hi­bák felülvizsgálata, hogy megszületett az a program, amelynek alapján ennek a nagy múltú pártnak az újjá­szervezése eredményesen folytatódhat, arra a remény­re jogosítja fel a nemzetközi kommunista mozgalmat, hogy az ötvenéves IKP meg­birkózik az ellenforradalom erőivel. Ehhez a nehéz, bizo­nyára hosszan tartó, és még sok áldozatot követelő küzde­lemhez kívánunk sikereket, megújuló indonéz testvér­pártunknak. DÍVSZ-kongresszus Budapesten A DÍVSZ végrehajtó bi­zottsága katowicei ülésén úgy határozott, hogy ez év őszén — a DÍVSZ megalakulásának 25. évfordulóján — Budapes­ten tartják meg a világszö­vetség kongresszusát. A végrehajtó bizottság el­fogadta a budapesti kong­resszus elé terjesztendő poli­tikai programtervezetet. Ez különös erővel hangsúlyozza a demokratikus ifjúság anti­­imperialista harca fokozásá­nak szükségességét. Lengyel küldöttség Miskolcon­ Kedves vendégek érkeznek ma, május 23-án Miskolcra. A Magyar Honvédelmi Szö­vetség testvérszervezetétől, Lengyelországból, a LOK-tól érkezik küldöttség a megye székhelyére, Zbigniew Szyd­­lowski vezérőrnagy vezetésé­vel. A lengyel küldöttséget elkíséri útjára Kiss Lajos ve­zérőrnagy, az MHSZ főtitká­ Vendégeink ellátogatnak a megyei tanácsra, ahol dr. La­dányi József vb-elnök fogad­ja őket. Ezután az LKM-be mennek, ahol többek között ismerkednek a kohászat hon­védelmi szövetségi munkájá­val is. A küldöttség később a csanyiki futóvadlövő lőte­rét tekinti meg. Országos Borversenyen A zempléni agrárnapok tanácskozása Olaszliszkán A zempléni agrárnapok ke­retében tegnap, május 22-én Olaszliszkán rendezett ta­nácskozás napirendjén a nagyüzemi gépesített szőlő­­művelés és -feldolgozás témá­ja szerepelt Kor­bolt Gyula, a megyei tanács mezőgazda­­sági és élelmezési osztályá­­nak kertészeti és szőlészeti szakfelügyelője előadásában adatokkal bizonyította, hogy a gépesített nagyüzemi szőlő­műveléssel az elmúlt évben már 40 mázsánál jóval na­gyobb szőlőtermést értek el, holdanként a Hegyalján, míg a hagyományos karós műve­léssel a termésátlag ugyan­ekkora területen csak 33 má­zsa volt. Reális számítások szerint a holdanként 50 má­zsás szőlőtermés sem jár együtt a minőség romlásá­val. A továbbiakban arról tájé­koztatta az előadó a megje­lent szakembereket, hogy To­­kaj-Hegyalja megkülönböz­tetett szerepének elismeré­seként a kormányzat a jövő esztendőben itt rendezteti meg az országos borver­senyt. Előtte a megyei bor­versenyre ts a Hegyalján ke­rül sor. A hozzászólók közül Leskó István, a szakszövetkezetek területi szövetségének titkára Tokaj-Hegyalja rekonstruk­ciójának problémájával fog­­lalkozott. Dezső László, az olaszliszkai Hárslevelű Szak­­szövetkezet a biztonságos főagronómus- gazdálkodás alapvető feltételeként ele­mezte a szőlőfeldolgozás és a borértékesítés hegyaljai ta­pasztalatait. A tanácskozás tanulságait Szabó Isvván, a Sátoraljaújhelyi Járási Ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak vezetője összegezte. Az agrárnapok következő rendezvényére május 27-én, Tiszakarádon kerül sor. —ez. Határtalálkozó Kelet-Szlovákiában Elutazott a borsodi békedelegáció A fasizmus felett­­i»raj­ ou győzelem negyedszázados év­fordulója alkalmából vasár­nap, május 24-én nagygyű­lés lesz a kelet-szlovákiai Mecenzéfen. Erre az alkalom­ra — az ottani népfront meg­hívására — békedelegáció­­ utazik Borsodból Csehszlo­vákiába. Ma, szombaton, a kora reg­­geli órákban Hegyi Imrének, a Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottsága titkárának vezetésével harmincöt tagú küldöttség indult el megyénk­ből a baráti találkozóra. A delegáció — melynek tagjai békeaktívák, s a társadalom valamennyi rétegének képvi­selői — Hidasnémetinél lépi át a határt. Első útjuk Ke­­let-Szlovákiában Szkáros köz­­ségbe vezet, hol annak ide­jén nagy harcok voltak a II. világháborúban. A mai prog­ramban szerepel baráti talál­kozó a péderi Békevédők Tsz tagjaival. Vasárnap, május 24-én részt vesz a küldöttség a béketalál­­kozón Mecenzéfen, s megko­szorúzza az elesett hősök em­lékművét. A kelet-szlovákiai­­ határtalálkozó programjában j Szász-fürdői és jászói látoga­­­­tás is szerepel Szombat, 1970. május 23. Népművelők Az Ózdi járási Tanács V. B. művelődésügyi osztálya és a Pedagógus-szakszervezet óz­di járási Bizottsága által harmadik alkalommal meg­rendezett járási pedagógiai napok rendezvénysorozata tegnap, 22-én délelőtt Ózdon, a Kun Béla Művelődési Ház­ban folytatódott a népműve­lők napjával. A rendezvé­nyen részt vett Varga Gá­­borné, a megyei tanács vb­­elnökhelyettese, s ott voltak az ózdi járás művelődési ott­honainak igazgatói, a népmű­velők és a járás könyvtáro­sai. A közművelődés helyze­téről és fejlesztésének felada­­ tapja Ózdok tairól Takács Sándor, az Óz­di járási Tanács vb-elnökhe­­lyettese tartott előadást. Gu­lyás István, a megyei tanács művelődésügyi osztályának munkatársa Borsod megye közművelődésének helyzetét, feladatait ismertette. Ezt kö­vetően Korszerű olvasószol­gálat a közművelődési könyv­tárakban címmel Szőnyi László, a II. Rákóczi Ferenc megyei könyvtár igazgatója tartott előadást. Befejezésül az ismertetett témáról rövid­filmet vetítettek. A rendezvénysorozat ma, szombaton, a nevelők napjá­val folytatódik Ózdon, a Kun Béla Művelődési Házban. Segít a társadalmi Felajánlások megyeszerte az árvízkárosultak megsegítésére 2,5 millió forintot ad Miskolc A szomszédos­­ Szabolcs - Szatmár megye árvízsújtotta vidékén nemcsak az egyéni javakban keletkeztek jelentős károk, hanem a lakosság kommunális ellátására hiva­tott létesítményeket is meg­rongálta a pusztító ár. Az épületek helyreállítása tete­mes összegekbe kerül majd. Éppen ezért határozatot ho­zott tegnap Miskolc város Tanácsának Végrehajtó Bi­zottsága a károsultak megse­gítésére. Az állásfoglalás töb­bek között kimondja: bár városunkban is sok még a tennivaló a lakosság szociá­lis, kulturális és egészség­­ügyi ellátásának javítása ér­dekében, mégis most az erő­forrásokból emberi köteles­ségünk a bajbajutottak segí­tése. Éppen ezért a vb úgy hatá­rozott, hogy a város költség­­vetéséből az elmúlt évi meg­takarítás terhére, 2,5 millió forintot juttat el Miskolc — Szabolcsba. Ugyancsak tegnap úgy döntött a városi tanás mű­velődésügyi osztálya, hogy a Balatonmáriafürdőn levő Ki­lián György úttörőtáborban június első heteiben 200 ár­vízkárosult család gyermekét üdültetik majd — fedezve el­látás­ és az utazás költségeit Egynapi fizetésüket ajánlották fel Miskolc város Tanácsának valamennyi dolgozója csatla­kozott tegnap az egyre széle­sebb méreteket öltő társadal­mi­­ akcióhoz. Felajánlották, hogy egynapi fizetésüket jut­tatják el a bajbajutottakhoz. Százezer forint Rudabányáról Műszakváltáskor röpgyűlést tartottak az Országos Érc- és Ásványbánya rud­abányai üzemének dolgozói. Úgy ha­tároztak, hogy májusi kerese­tük öt százalékát, összesen mintegy százezer forintot utalnak át az árvízkárosul­taknak. Tanárok és diákok segítsége Egynapi keresetüket adják a miskolci 3-as számú Ipari Szakközépiskola dolgozói az árvíz pusztítása miatt bajba­jutott családok megsegítésé­re. Az iskola KISZ-szervezete úgy határozott: valamennyi tanuló 10 forinttal járul hoz­zá a segítő akcióhoz. A taná­rok és a diákok segítsége forintokban kifejezve megha­ladja a tízezret is. A KISZÖV felajánlása A Borsod megyei KISZÖV, valamint a jogi, a műszaki és a revizori iroda alkalmazot­tai 7 ezer forintot ajánlot­tak fel, mely­­ közel két nap, keresetüknek felel meg.­­ Tízezrek a ktsz-ektől A megyében tevékenykedő kisipari szövetkezetek dolgo­zói egymás után csatlakoznak a társadalmi megmozdulás­hoz. A sátoraljaújhelyi Hegy­alja Ruházati Szövetkezet mintegy 1600 dolgozója egy­napi keresetét, összesen 60 ezer forintot ad a károsultak­nak. Ugyanitt a nőtanács ru­haneműt is Hasonló akciót összegyűjtött, és gyűjtést szerveztek Bodrogkeresztú­­ron is — a készpénz, a ruha­nemű és a munkafelajánlás értéke ott is meghaladja a 60 ezer forintot. A mezőcsáti Vegyesipari, a miskolci Bő­­röndös és a Szerencsi Bútor­ipari Ktsz dolgozói szintén egynapi keresetükkel segíte­nek az árvízkárosultakon. Az utóbbi szövetkezetben elvál­lalták két darab kétszobás lakás nyílászáró szerkezetei­nek elkészítését is, társadal­mi munkában. Anyagi támogatás Mezőkövesdről Az árvíz megpróbáltatásait viselő szabolcsiak megsegíté­sére nagyarányú megmozdu­lás történt Mezőkövesd üze­meiben, intézményeiben is. Egynapi munkabérüket aján­lották fel a Gépjavító Válla­lat és az Építőipari Szövet­kezet dolgozói. A helyreállí­tási munkákhoz a Matyó Háziipari Szövetkezet 30 ezer forintot ad, a gimnázium hat­van diákja pedig két keze munkájával akar majd segí­teni. A járás több termelőszö­vetkezete — a bükkábrányi Béke, a tibolddaróci Rákóczi, a sályi Bükkalja — tagsága felajánlotta: az árvíz sújtotta területen működő mezőgaz­dasági üzemeknek hathatós anyagi támogatást nyújtanak majd az élet megindításához. 120 mázsa árpa az árvízkárosultaknak Az ináncsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjai 120 mázsa vetőmag árpát aján­lottak fel a szamosszögi ter­melőszövetkezetek árvízkáro­sultjainak. A vetőmagot ma délelőtt szállítják el a tsz vé­dett helyen levő raktárába. Ötezer köbméter bányakavics A nyéki kavicsbánya dol­gozói az árvízkárosultak meg­segítésére egynapi termelésü­ket, azaz ötezer köbméter bá­nyakavicsot díjtalanul fel­ajánlanak. Ennek értéke 135 ezer forint. Negyvenötezer forint A Nyékládházi községi Ta­nács, a pártszervezet, a nép­frontbizottság, a helyi intéz­mények és vállalatok dolgozói az árvízkárosultak megsegí­tésére 45 ezer forintot aján­lanak fel. Szerencsi diákok vasárnapi munkája A szerencsi Bocskai István Gimnázium KISZ-szervezete átérezve az árvízkárosultak súlyos helyzetét, elhatározta: a következő három vasárnap munkát vállalnak a fiatalok, s a teljes munkabért az ár­vízkárosultak javára ajánlják fel. Első alkalommal 24-én 160 gimnazista május szőlőt ápol a tarcali kutatóintézet, illetve a szerencsi T mi­i Tsz szőlőtábláiban. Ruhát gyűjtenek A KPVDSZ-hez tartozó megyei pénzintézetek (Orszá­gos Takarékpénztár Állami Biztosító, Magyar Nemzeti Bank, Beruházási Bank) dol­gozói egynapi fizetésüket ajánlották fel az­­ árvízkáro­sultaknak. Jelenleg ruhagyűj­tési, valamint gyermekelhe­­lyezési akció van folyamat­ban \

Next