Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-30 / 125. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 Szovjet—etióp tárgyalások Hailé Szelasszié, Etiópia császára a Szovjetunióba látogatott. Pénteken a Kremlben megkezdődtek a szovjet —etióp tárgyalások. Szovjet részről Nyikolaj Podgornij, a Legfelsőbb Tanács elnökségének elnöke, Kirill Mazurov, a Minisztertanács első elnökhelyettese és más hivatalos személyiségek vesznek részt a tárgyalásokon. Etióp részről Hailé Szelasszié császár, Ketema Ifru külügyminiszter és más hivatalos személyiségek ülnek a tárgyalóasztalnál. Kormányhatározat az árvíz [UNK] és belvízkárok felméréséről a kártalaníts és a helyreállítás egyes kérdéseiről (Folytatás az 1. oldalról) jegyzése mellett — részben, vagy egészben felfüggesztheti. Mezőgazdasági károk megtérítése A mezőgazdasági nagyüzemekben (állami gazdaság, mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezet, mezőgazdasági szövetkezet, illetőleg ezek társulásai stb.) a keletkezett károk felmérése mezőgazdasági nagyüzemekre érvényes biztosítási feltételek szerinti kármegállapítás módszerével — szükség esetén a járási tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és osztályának a élelmezésügyi kárfelmérésben (kármegállapításban) való közreműködése mellett — az Állami Biztosító járási fiókjának feladata, tekintet nélkül arra, hogy az üzemnek van-e biztosítása, vagy nincs. A biztosítási szerződéss sel rendelkező mezőgazdasági nagyüzem kárát a biztosítási szerződésben foglalt feltételek szerint az Állami Biztosító téríti meg. A biztosítási szerződéssel nem rendelkező mezőgazdasági nagyüzemek részére — az állóvagyonban keletkezett kárt teljes egészében, a forgóvagyonban keletkezett, valamint az károkat 50 százalékban egyéb az állami költségvetés terhére kell megtéríteni. A kár összegének megállapítása ebben az esetben is az általános biztosítási feltételekben foglaltak szerint történik. A kár megtérítésével kapcsolatos feladatokat a járási tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztálya látja el. A költségvetési térítés összegét a mezőgazdasági nagyüzemek biztonsági alapjából (állami gazdaságoknál a tartalékalapból és a biztonsági tartalékból) fedezhető összeggel, valamint a megsegítésükre indított akció során kapott juttatások értékével csökkenteni kell. Azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyeknél a tárgyévi személyes jövedelemszint a kapott kártalanítással együtt sem éri el a pénzügyi rendszer által elismert jövedelemszintet — az előző két év átlagának 80 százalékát — a tényleges jövedelem kiegészítésére eddig a szintig 1—3 éves hitelt kell nyújtani. Kivételesen indokolt esetben a személyes jövedelem kiegészítésére az állami költségvetésből vissza nem térítendő hozzájárulás is adható. Az állami költségvetést terhelő térítést adómérsékléssel, az ezt meghaladó részt pedig közvetlen juttatással kell rendezni. Ennek során törölhető a földadója annak a mezőgazdasági nagyüzemnek, amelynél az árvíz, vagy a belvíz által borított művelés alatt álló terület aránya a 10 százalékot — megkülönböztetett támogatásban részesülő üzemeknél az 5 százalékot — meghaladja. A mezőgazdasági nagyüzem részére a termelőeszközök pótlásához — ha az e célra szükséges saját pénzügyi eszközökkel nem rendelkezik — mind a visszatérítési időre, mind pedig a kamat feltételeire kiterjedő kedvezményes beruházási hitel folyósítható. A termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságában bekövetkezett állatkárok az állami biztosítási rendszer keretében, a mezőgazdasági művelés alatt álló háztáji területeket ért károk pedig a termelőszövetkezet részére az ingatlant ért károk után nyújtott biztosítási kártérítés keretében térülnek meg. Ezt a rendelkezést kell értelemszerűen alkalmazni a szakszövetkezeti tagok egyéni tulajdonában levő ingatlanban és állatállományban bekövetkezett károk megtérítésére is. A biztosítási kártérítésből, valamint egyéb forrásokból (pl. társadalmi segélyakció, valamint a termelőszövetkezet, szakszövetkezet által tagja részére nyújtott segély stb.) meg nem térülő háztáji gazdasági károk részben, vagy egészben központi forrásból történő megtérítését egyedi elbírálással (pl. szociális helyzet, a károsodás mértéke, termelési érdek stb.) méltányossági alapon a járási tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg. A nem háztáji, egyéni gazdaságok megtérítésére kárának az általános szabályok (a károsult által kötött vagyonbiztosítás, társadalmi segély stb.) az irányadók. A költségvetési és egyéb szerveket ért károkra vonatkozó rendelkezések A költségvetési szervek kezelésében levő létesítményekben (középületek, utak, hírközlési létesítmények, vízi létesítmények stb.) bekövetkezett károkat a költségvetési ha pedig ez a előirányzatból, jóváhagyott költségvetésen belül átcsoportosítással nem oldható meg, póthitelből kell fedezni. fe Az egyéb — nem költökségvetésből — gazdálkodó állami szervek (vállalatok), továbbá az egyéb szövetkezeti szervek és a társadalmi szervezetek az árvíz- és belvízkárokat saját alapjaiból fedezik. A központi forrásokból esetleg szükséges térítés indokoltságát esetenként kell megvizsgálni.III. Vegyes rendelkezések Ez a határozat, kihirdetése napján lép hatályba. Végrehajtásáról a pénzügyminiszter — az építésügyi és városfejlesztési, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel együttesen — gondoskodik. A határozat rendelkezéseit az árvíz- és belvízkárok folyamatban levő felmérésénél és elbírálásánál is alkalmazni kell. Budapest, 1970. május 29. Fehér Lajos s. k. a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese Műszaki hetek után Szerényen, külsőségek ünnepélyes nélkül ért véget az idei borsodi műszaki hetek május eleje óta tartó rendezvénysorozata. A műszaki hetek során a megyében működő tudományos egyesületi csoportok előadásai, ankétjai felölelték a műszaki és az ezekkel rokon tudományágak majd minden területét. Foglalkoztak a különféle gazdasági ágazatok legújabb eredményeivel, de nem feledkeztek meg a problémákról, a megoldásra váró feladatokról sem. Bár a végleges statisztikák még nem készültek el, nyugodtan elmondhatjuk, hogy az idei műszaki hetek is a megye szakembereinek ezreit mozgósították. Igen eredményesek voltak a borsodi vegyésznapok, nagy érdeklődés övezte a bányászat automatizálásával foglalkozó tanácskozást, a gépgyártási technológiai konferenciát és Közlekedéstudományi Egyesület szállítási konferenciáját. A műszaki hetek kiemelkedő, ünnepi eseménye volt a szovjet műszaki tudományos napoknak a Lenincentenárium jegyében megrendezett előadássorozata. A felsorolás persze távolról sem teljes, hiszen a többi „nagy rendezvény” és a szerényebb programok is hozzájárultak a borsodi szakemberek tudományos eredményeinek népszerűsítéséhez és a szakemberek szorosabb, alkotó kapcsolatának kialakulásához. A borsodi műszaki hetek eseményeire a megye, sőt, az ország határain túl is sokan figyelnek. Ezt bizonyítja, hogy az előadásokra és ankétokra nagy számú magyar és külföldi vendég érkezett, akik egyrészt mint érdeklődők, másrészt mint a rendezvények aktív részvevői is kifejezték elismerésüket a megye szakembereinek. Az évről évre, minden tavasszal megrendezett borsodi műszaki hetek tehát fontos szerepet játszanak a megye és a nagyvilág tudományos kapcsolatainak megteremtésében és elmélyítésében. Még ennél is jelentősebb azonban, hogy segítenek a legfontosabb feladatok érdekében mozgósítani a megye műszaki társadalmát. A tudományos egyesületekbe nem a hivatali kötelesség, hanem a szakma szeretete, a többet és jobbat akarás viszi a szakembereket. Mérnökök, technikusok, mezőgazdasági és közgazdasági szakemberek széles rétegei kérnek részt a megye és a népgazdaság előtt álló feladatokból, s társadalmi összefogással segítik célkitűzéseink valóra váltását. A műszaki hetek rendezvénysorozata minden esztendőben ennek a munkának a számadása, s egyben olyan alkalom is, amikor újabb és újabb szakemberek csatlakoznak az egyesületek célkitűzéseihez. A műszaki hetek végét nem jelezték ünnepélyes záróaktusok. S ez bizonyára nem véletlen, hiszen a tudományos egyesületekben dolgozó szakemberek nem tértek pihenőre. A megye, a társadalom, a tudományok érdekében végzett munkájuk a hétköznapokon is folytatódik. F. T. Nasszer beszéde Csütörtökön este Khartoumban, az egyiptomi—líbiai —szudáni hármas találkozó befejezését követő nagygyűlésen beszédet mondott Nasszer, az EAK elnöke. Nasszer mindenekelőtt köszönetet mondott a Szovjetuniónak azért a katonai segítségért, amelyben az arab országokat részesítette. „Kértünk és kaptunk tanácsadókat és szakértőket a Szovjetuniótól” — jelentette ki Nasszer, majd így folytatta: „A tanácsadók különböző modern fegyverek használatára tanítják be katonáinkat, és csakis kiképzéssel foglalkoznak. Nem avatkoznak bele a politikába”. A szovjet segítség nélkül — folytatta Nasszer — az Egyesült Arab Köztársaság teljesen ki lett volna szolgáltatva az izraeliek amerikai és brit fegyvereinek. A Szovjetunió által szállított modern fegyverek lehetetlenné teszik Izraelnek, hogy Kairót és a Nílus deltáját, Egyiptom létfontosságú gazdasági létesítményeit pusztítsa. Szombat, 1970. május 30. Ma nyilik a szövetkezetek fejlődését bemutató dokumentációs kiállítás Felszabadulásunk 25. évfordulója és a Lenin-centenárium tiszteletére a megye általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetei, a MÉSZÖV elnöksége, valamint a KPVDSZ megyebizottsága ünnepségsorozatot rendezett megyénkben. Valamennyi járás dokumentációs kiállítás, kulturális vetélkedők és más események színhelye volt. Az ünnepségsorozat most Miskolcon ér véget, ahol az egész megye általános szövetkezeteinek fejlődését, eredményeit bemutató kiállítás nyílik. Sor kerül a kulturális seregszemle megyei döntőjére, valamint szövetkezeti szocialista brigádok vetélkedőjének döntőjére is. A nagyszabású dokumentációs kiállítás ma, szombaton délelőtt fél 11 órakor nyílik meg ünnepélyes keretek között az SZMT székház csarnokában. A kiállítást dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára nyitja meg. Holnap, vasárnap délután fél 3 órakor az SZMT székház színháztermében kerül sor a megyei szövetkezeti kulturális seregszemle döntőjére. Mintegy tíz általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet legjobb kultúrmunkásai, tánccsoportok, énekkarok, zenekarok vesznek részt a seregszemlén. A szocialista brigádok vetélkedőjének megyei döntőjére június 1-én délután fél 3 órai kezdettel kerül sor az SZMT székház VI. emeleti termében. A vetélkedőt Gelb Miklós, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára nyitja meg- Segít a társadalom Felajánlások az árvízkárosultak megsegítésére 50 000 forint Az emberi összetartás szép példájának adtak tanúbizonyságot a Borsodi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói. Az árvízkárosultak megsegítésére a nyíregyházi OTP segélyszámlájára eddig 50 ezer forintot utaltak át. A vállalat ózdi területéről száz mázsa burgonyát szállítottak a bajbajutottaknak. A szocialista brigádok 25 árvízkárosult gyermek ruháztatását és ellátását vállalták magukra. Egynapi átlagkereset Több vállalat és üzem dolgozói ajánlották fel egynapi átlagkeresetüket a természeti csapás sújtotta lakosság megsegítésére, köztük a Pamutfonóipari Vállalat 1500, az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat 1000 és a gyógyszertári központ 700 dolgozója. A Csereháti Egyesült Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet dolgozói ugyancsak egynapi fizetésükkel járulnak hozzá ehhez az akcióhoz. A nyugdíjas 500 forintja A segítőkészség megható és szép példáját mutatta Stefán János Nyomár községi tsznyugdíjas. Az árvízkárosultak megsegítésére 500 forintot utalt át a csekkszámlára. Ez a felajánlás több, mint az egyhavi nyugdíj járandósága. Harsányból is segítenek A Harsány községi Tanács V. B. dolgozói, pedagógusok, egészségügyi dolgozók egyhavi fizetésük öt százalékát ajánlották fel, a tsz-tagok pedig egynapi keresetükkel járulnak hozzá az újjáépítéshez. A harsányi Petőfi Termelőszövetkezet 25 ezer forintot adományozott az árvízkárosultaknak, és a községben működő színjátszócsoport 2050 forintos bevételét szintén az árvíz sújtotta lakosság javára ajánlotta fel. A községben többen vállalják, hogy meghatározott időre magukhoz fogadják az árvíz sújtotta gyermekeket, s azok teljes ellátásáról gondoskodnak. 760 dolgozó támogatása A Nagymiskolci Állami Gazdaság 760 dolgozója fizetésének három százalékát ajánlotta fel és küldte el a nyíregyházi OTP csekkszámlájára. Most folynak a tárgyalások arról, hogy milyen természetbeni juttatásokkal tudják a továbbiakban segíteni az árvízkárosultakat. A magánosok is Mind többen ajánlják fel segítségüket a magánosok közül is. Most kaptuk a hírt, hogy Tiszalúcon id. Szendrei Bertalan, a helyi termelőszövetkezet tagja saját háztáji készletéből 20 mázsa lucernát ajánlott fel valamelyik árvízkárosult megsegítésére, hogy ezzel jószágait nevelje. Csehszlovákiában dolgozó magyar bányászok az árvízkárosultakért Az államközi megegyezés a alapján ez év január 15-e óta Bányászati Aknamélyítő Vállalat berentei egységéből 60 ember dolgozik a Murány-völgyi magnezitbányákban. Az aknamélyítők itt értesültek az árvíz okozta károkról. Elhatározták, hogy a bajbajutottakon ők is segítenek, ezért személyenként mintegy 200 forintot ajánlottak fel. A mezőkövesdi és encsi járás segítsége A mezőkövesdi járás dolgozói is együttérzésükről és segítőkészségükről tettek tanúbizonyságot. A tanácsi szervek 350 ezer forintot ajánlottak fel, és a járási tanács dóig 1—2 napi átlagkeresetüket is elküldik. nehéz helyzetben levő gyerekek nyári pihenéséről is gondoskodnak, Zsórifürdőn fogadnak 15 gyereket a tanév befejezése után. Az Encsi járási Tanács dolgozói 20 ezer forintot, egyhavi fizetésüknek körülbelül 7 százalékát ajánlották fel a bajbajutottaknak. * Kisdobosok felajánlása Amikor 18 forint is sokat ér... Így jellemezhetnénk a füzérkajáti iskola kisdobosainak adományát, akik 30 kg vashulladék árát, 18 forintot ajánlottak fel az árvízkárosultaknak. Az összeg nem nagy, de az ország szemében ezek a kispajtások annál nagyobbat nőttek. Sportolók az árvízkárosultakért Az MTI Miskolc járási Tanácsa e héten tartotta ülését, melyen részt vettek a járáshoz tartozó sportkörök elnökei is. A sportkörök elnökei valamennyien felajánlották, hogy egy-egy mérkőzést rendeznek az árvízkárosultak megsegítésére, s a tiszta bevételét e célra fordítják. A szakszövetségek felajánlották a mérkőzések ingyenes játékvezetését, ugyanakkor létrehoznak egy járási válogatott csapatot, mely más járás válogatottjával játszana labdarúgó-mérkőzést. A bevétele ugyancsak az árvízkárosultaké lesz. A Miskolci Vörös Meteor kézilabdásai mérkőzésükön két idegenbeli „önellátók lesznek” s az étkezési, húsipénzt az árvízkárosultaknak küldik el. A csapat egyébként szerdai MNB-találkozójának bevételét is az árvízsújtotta emberek segítésére fordítja. Ezúttal a múlt évi bajnok Elektromos csapatát fogadja a Népkertben. * Az árvízkárosultak megsegítésére fordítják annak a két mérkőzésnek a bevételét is, amelyet az MTK fog játszani Borsod megyében. A fővárosiak a Kazincbarcikai Vegyésszel és a Tokajjal mérkőznek. És a közeljövőben ugyanilyen meccset játszik a DVTK a megye NB-s válogatottjával. * A megyei játékvezetők valamennyi mérkőzést ingyen vezetik a hét végén. Az erre szánt költségekkel támogatják az árvíz sújtotta lakosságot.