Észak-Magyarország, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-17 / 218. szám

ÉS2M.MAGYARORSZÁG 2 Pécs ígérete A VI. magyar játékfilm szemle sajtótájékoztatója Mint már ismeretes, októ­ber 5-e és 10-e között ren­dezik meg Pécsett a VI. ma­gyar játékfilm szemlét. A már hagyományos művészeti fesztivál előkészületeiről tá­jékoztatták szerdán az újság­írókat. Máriássy Félix film­rendező bejelentette, hogy mintegy 30 külföldi filmmű­vészt várnak vendégül, s kö­zülük már biztosra vehető Nanni Loy olasz és Janus Morgenstern lengyel film­rendező érkezése. A vetítési program A szemle programjáról Bernáth László, az intézőbi­zottság tagja tájékoztatott. Az elmúlt év magyar film­terméséből nyolc alkotás ke­rül versenyfilmként a fesz­tivál közönsége elé. Ezek a következők: Szemüvegesek, Arc, Ítélet, Isten hozta, őr­nagy úr, Utazás a koponyám körül, Virágvasárnap, Im­­posztorok, Szemtől szembe. A hagyományok szerint több frissen elkészült új magyar filmet is bemutatnak. Pél­dául a fesztivál első napján Szabó István Szerelmesfilm című alkotását, a záróünnep­ségen pedig Makk Károly Szerelem című munkáját. Bemutatják még Bacsó Pé­ter új filmjét, a Kitörést, valamint Mészáros Márta Szép lányok, ne sírjatok cí­mű művét, továbbá két tv­­filmet, Esztergályos Károly Pillangóját és Szinetár Mik­lós Igézőjét. Részben tájé­koztató jelleggel mintegy 15 külföldi filmmel is találkoz­hatnak a szemle résztvevői. Vitafórum Természetesen a pécsi szemle az idén is vitafórum lesz. Az egyhetes rendez­vénysorozat fő témája a ma­gyar film mai helyzete, ame­lyet B. Nagy László előadása alapján fognak majd meg­vitatni. Ismételten megtart­ják a filmklubvezetők orszá­gos tanácskozását. Remény van rá, hogy sikerül meg­alapítani a filmklubok orszá­gos szervezetét. Tízesztendős a Balázs Béla Stúdió, egy év­­tizedes munkáját, terveit és gondjait nyilvános vitán elemzik majd, s természete­sen a stúdió tagjainak mun­káiból is több vászonra ke­rül. A kialakult szokásnak megfelelően a baranyai köz­ségekben és városokban, ös­­­szesen nyolc helyen tartanak vetítéseket, művész—közön­ség találkozókat, vitákat. A díjak és a zsűri A díjazásban a korábbi gyakorlattól eltérően némi módosítás várható. Az eddi­gi két fődíjon kívül operatő­ri, forgatókönyvi és egyéb díjakat is odaítél majd a zsű­ri. A közönség szavazása alapján adják ki továbbra is a fesztivál e­gyik fődíját. A 17 tagú zsűri tagjai a kö­vetkezők : Bogár József, baranyai SZMT vezető titká­­­ra, Gosztonyi János, a Nép­­szabadság főszerkesztője, Gyurkó László író, dr. Kar­tinger Tihamér egyetemi ta­nár, Kazimir Károly színházi főrendező, dr. Kolta Ferenc főiskolai tanár, Martyn Fe­renc festőművész, Nagy László költő, Papp Imre, Pécsi városi Tanács vb-el­­­­nökhelyettese, Pécsi Ferenc, a Magyar Rádió és Televízió elnökhelyettese, Pozsgai Im­re, az MSZMP KB alosztály­vezetője, Somogyi József szobrászművész, Takács Gyu­la, a Baranya megyei Tanács vb-elnökhelyettese, Trank József moziüzemi vállalati igazító, Tárnok János, a Művelődésügyi Minisztérium filmművészeti főosztályának helyettes vezetője, Tóka Je­nő, a Mecseki Uránércbánya igazgatója, dr. Ujfalussy Jó­zsef zeneesztéta. (Érdekes­ség (?!), hogy a zsűrinek egyetlen filmművész, vagy filmkritikus tagja sincsen.) A szemle alatt különféle szórakoztató programokat is rendeznek Pécsett, továbbá egyéb művészeti rendezvé­nyek tarkítják a programot. Kiemelkedik a hanglemez­napok műsorterve, amelyben többek között egy Bartók­­bemutató lesz, valamint az Atlas együttes közreműkö­désével egy beat-zenei kon­cert. (benedek) Hazaérkezett Moszkvából a magyar kormányküldöttség Szerda délután különre­­pülőgépen hazaérkezett Moszkvából a magyar kor­mányküldöttség, amely szovjet kormány képviselői­­­vel megállapodást írt alá az 1971—75. évi népgazdasági tervek egyeztetéséről, vala­mint a karton, azbeszt, a foszfortartalmú nyersanya­gok és műtrágyák gyártásá­nak fejlesztésével kapcsola­tos, továbbá a tíz évre szó­ló olefin-kémiai együttmű­ködésről. A delegációt Párdi Imre, az Országos Tervhivatal el­nöke vezette. Párdi Imre (baloldalt), az Országos Tervhivatal elnöke és Ny. Bajbakov miniszterelnök-helyettes, a Szovjet Állami Tervbi­zottság elnöke Moszkvában aláírta az 1971—75-ös időszakra vonatkozó magyar—szovjet népgazdasági tervegyeztetés jegy­zőkönyvét. Edward Hambro lett az ENSZ-közgyűlés elnöke Az ENSZ-közgyűlés ked­den megnyílt jubileumi ülés­szaka elnökének megválasz­tását kommentálva, az ame­rikai sajtó megjegyzi, hogy „Hambro csaknem egyhan­gúlag történt megválasztása azt tükrözi, hogy ez az év Európa esztendeje a közgyű­lésben” — írja a New York Times. Az ENSZ-közgyűlés 25. ülésszakának elnöke 1911- ben született Oslóban. Apja Carl J. Hambro politikus, a norvég parlament elnöke, s egy ideig a Népszövetség el­nöke volt. Edvard Hambro az oslói egyetemen szerzett jogi diplomát. A náci előző ü­­­lés idején a norvég hadse­regben harcolt a hitlerista betolakodók ellen, majd Londonba, később az Egye­sült Államokba emigrált, 1961. óta parlamenti képvi­selő. Hambro egyébként a nor­vég küldöttség tagjaként 25 évvel ezelőtt ott volt az ENSZ alapító közgyűlésén. Csütörtök, 1970. szept. 17. Végképp feladta z utóbbi napokban már nyilvánvalóvá vált, hogy az USA képtelen betölteni az igazságos közvetítő szerepét Közel-Keleten, s máris visszatért a hagyo­mányos közel-keleti politikához, az agresszor Izrael poli­tikai, katonai és gazdasági támogatásához. Washington a jelek szerint végképp feladta a békés rendezés kísérletét, s megtagadta a saját kezdeménye­zését. Golda Meir miniszterelnök washingtoni útját az iz­raeli követelések további eszkalációja előzi meg. A Jar­­ring-misszió bojkottja és a soronkívüli Phantom-szállít­­mány után Meir totális katonai és gazdasági támogatást vár Washingtontól, s Nixon legutóbbi kongresszusi üze­nete már tartalmazza is ezt a jóváhagyott óhajt, mivel az elnök szerint ,,Amerikának érdekében áll Izrael gaz­dasági és katonai támogatása­­. Meir a Jeruzsálemből érkezett hírek szerint most to­vább megy egy lépéssel. Nixon elé tárja Izrael új térké­pét, amelyet a „biztonságos határok” elve alapján rajzol­tak meg. Eszerint Izrael olyan rendezést követel, amely­nek eredményeként megtarthatja a megszállt arab terü­letek jelentős részét, így a szíriai Golan-magaslatokat, a gázai övezetet, a Sinai-félszigeten egy Sarm-El Sejkig ve­zető folyosót, az egész Jeruzsálemet és a Jordán folyó völgyét. Ha Nixon elfogadná a „biztonságos határok” ter­vét, ez­­eir szerint „megkönnyítené” Izrael dolgát a Jar­­ring-misszióval kapcsolatban. Golda Meir ezen túlmenően két feltételt szab a Jarring­­misszió felújításához: egyfelől követeli, hogy vonják vis­­­sza a Szuezi-csatornától a tűzszünet­­ megsértésével állító­lagosan odaépített egyiptomi rakétákat, másfelől kösse­nek egy új, határidő nélküli tűzszüneti megállapodást. Az izraeli követelésből kitűnik, hogy Izrael nem békét akar, hanem az expanzió folytatására törekszik az USA segítségével. S az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy nemcsak kihasználja, hanem sikerrel befolyásolja, sőt alakítja is Washington közel-keleti politikáját. A Földcsuszamlás Dunaföldváron Földcsuszamlás történt kedden délután a Dunaföld­­vár dunai hídnál. 700 méter hosszúságban és 120 méter mélységben, félkörívben le­süllyedt a föld és nagy tö­megével a magas partot be­lenyomta a Dunába. A föld, a parttól 50—60 méternyire, mintegy 300 méter hosszú „mini lánchegység”-ként emelkedik ki a folyóból. A kéreggyűrődéssel szőlő­­gyümölcsös, 2 lakóház és egy nyaralóépület is 20—30 mé­terrel lejjebb csúszott, de csak az egyik ház fele dőlt össze. Emberéletben nem esett kár, csupán néhány enyhébb sérülés történt. A hajózást a földcsuszam­lás jelenleg nem gátolja. rta: Andrzej Zbych 93. Akarta. Szinte jólesett neki, hogy Edit sem akar több lenni, mint annyian mások. Jólesett neki ez a nyílt önfelkínálás, mert kicsit kiáb­rándította az első napon fellángolt nagy és tiszta szerelemből. S ahogy feküdt mellette a lány, úgy hatalmasodott el rajta az érzés: csak a testét sza­d megszerezni, csak azt szabad megtartani. Kloss ezért változatlanul örült a lánynak. Örült, mert Edit szép volt, és teljesen odaadó a szerelemben, örült, hogy néhány órára nem gon­dolt a háborúra, s büszke volt, hogy ezt a bol­dogító érzést ébresztette fel Editben is. Ennél többet nem adhatunk egymásnak ebben a hely­zetben — gondolta. Kloss maga sem tudta, miért, halkan egy versbe kezdett: „Voltam már közel a kétségbeeséshez, ölelt már az erőtlenség karja magához.. — Ez Heine — mondta Edit, s kicsit csodál­kozva kérdezte: — Te ismered Heinét? — Természetesen — mondta Kloss, mint akit rajtakaptak valami csínytevésen. — Még az is­kolából bennem maradt jó néhány verse. — Mama is szerette — mondta gondolataiba merülve a lány. — Annyira szerette, hogy min­den kötetét eldugta, amikor­ jöttek összeszedni, hogy elégessék. Kloss érezte, hogy tényleg rajtacsípték. De semmit sem akart kimutatni abból, ami gondo­lataiban végbement. Ezért folytatta a megkez­dett beszélgetést: — Gondolod, hogy kár volt elégetni Heinét? — Nem tudom — válaszolta Edit. — Magam sem tudom, így hallgatva szép. Szokatlanul szép. Hans érezte, hogy a lány tényleg nem tudja eldönteni önmagában sem, tetszik neki Heine, vagy nem, s hogy egyetért-e könyveinek elége­tésével. Szólni akart ismét, de észrevette, hogy Edit elaludt. Most arra használta fel az időt, hogy alaposan megvitassa önmagával ezt a tévedést, s levonja a szükséges következtetést. Mert hibát követett el. Súlyos hibát — vallotta most be ön­magának. — Hiszen Heinét nem tanulhatta az iskolában, ha Heinét máglyára vitték. Ha pedig mégis tudja, akkor titokban olvasta és tanulta meg, ami semmiképpen nem illik egy Abwehr­­tiszthez. Különösen nem akkor, akit érdemeinek elismeréseképpen éppen most léptettek elő szá­zadossá. Mosolygott ezen a kiérdemelt előléptetésen. Aztán ismét a lányra tekintett, s valahogyan megint felébredt benne az érzés és a vágy: sze­relemmel szeretni ezt a lányt. Szerelemmel? — kérdezte önmagától. — És hogyan gondolod, Janek? Hogyan képzeled el, hogy odaállsz egyszer ez elé a német lány elé, s elmondod, hogy abban az egyszervolt­ háború­­ban te lengyel hírszerző voltál, s a te közremű­ködéseddel robbantak hidak, vonatok, lőszerrak­tárak. Hogy sok-sok német katona halálában a fe kezed is benne van? Amikor a lány felébredt szendergéséből, Kloss megkérte, készítsen vacsorát, mire visszajön. Edit nem csodálkozott el a kérésen. Parancs­nak vette. Azt sem kérdezte meg, hová indult Hans. Természetesnek tartotta, hogy háború van, s egy német tisztnek mindig azt kell tennie, amit parancsolnak. S egy német nő nem kér­dezheti meg sem a férjét, sem a kedvesét, hogy akár késő este, akár kora hajnalban hová megy, ha bejelenti, hogy mennie kell. Ez a háborús évek könyörtelen törvénye, s Edit is a hatása alatt volt. * Bartók már várta a sötét órásműhely óvóhe­lyén. Szívta a madorkát, s agyában egyre pon­tosabban rögzítette a január másodiki viadukt­akció tervrészleteit. Annak különösen örült, hogy a vasúti híddal együtt levegőbe röpül az E 19-es szállítmány is. Az angol aknák meg­teszik a magukét — dörzsölte össze tenyerét, s Klossnak sem kell panaszkodnia, hogy vakolatot vernek robbantás helyett. Az E 19-es transzportnak azért örült különö­sen, mert éppen az imént kapta a jelentést, hogy az E-betűjel azt jelenti: a birodalom szívéből érkezik a szállítmány, tehát már az arany­­tartalék. A csoport már felkészült az akcióra. A tá­madás időpontja 22.58. Pontosan hét perccel a vonat érkezése előtt megtámadják az őrséget, elterelik figyelmüket a hídról, s aztán rajtaüt­nek. * Kloss figyelmesen hallgatta Bartek minden szavát, aki azt is jelentette,­­ hogy Flórián meg­került. Egyszerűen csak az történt, hogy eltörte a lábát, s egy közeli ismerősénél bújt meg. Hans felkapta fejét a hírre. Tényleg így történt vol­na? És ha így, miért mondta tegnap a telefon­ban Brunner, hogy elkaptak egy partizánt, aki részt vett az akcióban? S ha Flórián volt náluk? Hiszen Brunner azt is mondta, hogy „énekel” a partizánja, s miért éppen őt kéri Brunner, aki olyan büszke tud lenni sikereire, hogy hallgas­sa ki partizánját? Nem tetszett neki a dolog. El is mondta nyom­ban Barteknek a Brunner-féle meghívást, s az állítólagos partizán vallomását. Bartek megnyug­tatta, hogy az ő csoportjából senki nem került a Gestapo kezére, s provokációnak tartotta az egész vallomás-ügyet. Kloss jól tudta, hogy Brunner csak úgy, ba­rátságból még hozzá sem fordult olyan újsággal, hogy partizánt fogtak. Valami van mögötte biz­tosan, de micsoda? S épp­en most eszébe jutott a reggeli beszélgetése Broch ezredessel, aki egé­szen váratlanul megjegyezte: — Igazán nem érzem magát. Kloss, hogyan tud barátkozni egy ilyen aljas fickóval, mint ez a Brunner?! (Folytatjuk) Óvott a magyar súlyemelő-csapat Columbusban súlyemelő VB-n részt vevő magyar csapat vezetőit és nyilatkozatot kért a lepke- és légsúlyban dobogón vég­zett öt versenyző, köztük a világbajnok magyar Holcz­­rester és az ezüstérmes Föl­di diszkvalifikálásával kap­csolatban. Orvos András, a magyar csapat edzője kijelentette: — A magyar versenyzők a szokásos­­ módon készültek fel, éppen úgy, mint a múlt­ban, ezúttal sem használtak semmiféle doppingszert, a diszkvalifikálási döntést rendező bizottság arra az ál­a­lításra alapozta, hogy a ver­senyszám után vett vizelet­mintában a laboratóriumi vizsgálat állítólag olyan anyagokat mutatott ki, ame­lyek doppingszer használatá­ra utaltak. Ismétlem, a ma­gyar versenyzők nem hasz­náltak semmiféle dopping­szert. Minthogy azonban laboratóriumi vizsgálat nem a a helyszínen történt, nem volt és nincs módunkban el­lenőrizni, mi történhetett mintákkal a verseny színhe­­­lyétől a laboratóriumba ve­zető út közben. Meggyőződé­sünk, hogy a diszkvalifiká­­lással szintén érintett szov­jet és lengyel versenyzők ép­pen úgy nem használtak dop­pingszert, mint a­­ magyar csapat tagjai, hiszen ez so­hasem tartozott felkészülé­sünk módszerei közé. Mind­három csapat vezetői meg­óvták a kizárási döntést és a tárgyalások kimenetelétől függően együttesen alakítják majd ki végleges auláspont­­jukat az alaptalan és igaz­ságtalan ügyében. A diszkvalifikálások magyar csapat többi tagja folytatja a ver­senyzést — mondotta Orvos edző és hozzáfűzte: — Most már annyira óva­tosak vagyunk, hogy ne hűsí­tő italként felszolgá I colát sem isszák ver­senyzőink, hanem ,0 vizet fogyaszt anakasz roca­ver­tiszta Köves Tibor, az MTI wa­shingtoni tudósítója telefo­non megkereste az Ohio ál­lambeli Columbusban a

Next