Észak-Magyarország, 1970. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-22 / 274. szám

11/ *J /Я VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK ! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVI évfolyam, 274. szám­ára: 1 forint Vasárnap, 1970. november 22. A mai számunk tartalmából: Revések reggelije (7. oldal) Este az MHSZ-ben (7. oldal) A tudomány nagyítója alatt (9. oldal) Hétfőn kezdődik az MSZMP X. kongresszusa [juhi) külföldi delegációk érkeztek Budapestre November 23-án, hétfőn délután 2 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdődik a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa. A kongresszus feladata, hogy értékelje az 1966-ban megtartott IX. pártkongres­­­szus óta végzett munkát, számot adjon az elért fejlő­désről, s a küldöttek véle­ményét, javaslatait figyelem­be véve kijelölje az elkövet­kező időszak feladatait, út­mutatást adjon azok végre­hajtásához. Ennek alapján a Központi Bizottság — koráb­bi határozatának megfelelően — a következő napirendet javasolja majd a kongres­­­szusnak: a) A Központi Bizottság beszámolója; b) Javaslat a szervezeti szabályzat módosítására; c) A Központi Ellenőrző Bizottság jelentése; d) A Fellebbviteli Bizott­ság jelentése; e) A párt vezető szervei­nek megválasztása. A hat napra tervezett kongresszuson — amely nemcsak a párttagság, de egész népünk érdeklődésére is számot tartó esemény —, a küldötteken kívül igen sok meghívott is részt vesz. Ott lesznek a forradalmi mun­kás-paraszt kormány tagjai, az országos főhatóságok ve­zetői, a társadalmi és tö­megszervezetek vezetői; meg­hívták a tanácskozásra a ma­gyar munkásmozgalom szá­mos régi harcosát, a tudo­mányos és művészeti élet is­mert képviselőit, a szocia­lista építőmunka élenjáróit, közöttük szocialista brigád­vezetőket, termelőszövetkeze­ti elnököket, kiváló értelmi­ségi dolgozókat. Részt vesz­nek a kongresszuson a me­gyék, járások, városok, köz­ségek szakmai és mozgalmi munkában példamutató dol­gozói, kommunistái, s kongresszus vendégeinek so­a­rában helyet foglalnak majd az ország, a nép ügyéért a kommunistákkal együtt mun­kálkodó párton kívüliek kép­viselői, neves közéleti sze­mélyiségek. A kialakult hagyományok­hoz híven, számos testvérpárt vezetői, küldöttei is részt vesznek a tanácskozáson. A hazai hírközlő szerve­ken kívül a külföldi sajtó is élénk figyelmet szentel az MSZMP X. kongresszusának. A hírügynökségek munka­társain kívül számos külföl­d­i újságíró ad majd rend­szeresen tudósítást — kongresszusi sajtóiroda útján a — a magyar kommunisták tanácskozásáról. Szombaton újabb külföldi küldöttségek érkeztek Bu­dapestre az MSZMP X. kongresszusára. Megérkezett a Vietnami Dolgozók Pártja, Németor­szág Kommunista Pátja, a Norvég Kommunista Párt, Svédország Baloldali Pártja, a Dán Kommunista Párt, a Finn Kommunista Párt, Luxemburg Kommunista Pártja, a Görög Kommunis­ta Párt küldöttsége. A delegációk fogadásánál a Ferihegyi repülőtéren­ je­len voltak: Benke Valéria, a Társadalmi Szemle fő­szerkesztője, Cservenka Fe­­rencné a Pest megyei Párt­­bizottság első titkára, Jakab Sándor, a Központi Bizott­ság osztályvezetője, Molnár Frigyes, K. Nagy Sándor, a Központi Bizottság tagja, Kimmel Emil, a Központi Ellenőrző Bizottság tagja. . Cselekvésre kész várakozással hlnaptól kezdve csak­nem egy héten át Budapestre figyel párttagságunk, népünk, egész közvéleményünk. Megkülönböztetett figye­lemmel tekint fővárosunk­ra a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom minden osztaga, valamen­­­nyi testvérpártunk, a szo­cialista és nem szocialista országok dolgozóinak sok­milliós tábora, a nemzet­közi közvélemény is. Hét­főn, november 23-án dél­után Budapesten a MÉ­­MOSZ-székházban megkez­di munkáját pártunk, a Magyar Szocialista Mun­káspárt X. kongresszusa. Hazánk népe — benne megyénk lakossága — már hosszú hónapok óta készül az ünnepélyes pillanatra, a X. párt­kongresszus meg­nyitására. Nemcsak a kom­munisták, hanem a párton­­kívü­liek is készültek mun­kafelajánlásokkal, vitákkal széles körű eszmecserékkel jelezvén, hogy a pártkong­resszus egész népünk éle­tét meghatározó esemény. A pártkongresszus jelen­tőségének tudata csendült ki pártszervezeteink fele­lősségteljes számvetéseiből, a párt vezető szerveinek és a leinek kongresszus küldőt­­megválasztásából éppúgy, mint a Lenin Ko­hászati Művek, az Ózdi Kohászati Üzemek, DIGÉP, a BVK és a TVK — megyénk sok-sok üze­mének, termelőszövetkeze­tének, hivatalának és in­tézményének kongresszusi munkaversenyéből, amely­nek eredményeként idei terveink — az ismert ne­hézségek ellenére is — megvalósulhatnak. A kommunisták és pár­tonkívüliek tevékeny együttműködése, a kong­resszusi előkészületek so­rán bizonyára abból a kö­zös felismerésből ered, hogy pártunk kongresszusai né­lunk küzdelmes, forradal mondanivalója, hi­szen hazánk a IX. kong­resszus óta, az elmúlt négy esztendő alatt is sokat fej­lődött, gyarapodott. Pár­tunktól idegen a dicsek­vés, a kommunisták min­dig szerényen, tárgyilago­san ítélik meg az eredmé­nyeket. De ami megtör­tént, ami hazánkban, vagy csak Borsod megyében épült az elmúlt évek so­rs­­án, az nyilvánvaló min­denki előtt. Miskolc, Ózd Lenin város, Kazincbarcika és megyénk más körzetei­nek nagyszabású építkezé­seire, falvaink szaporodó piros cserepes, vagy pala­tetős új házaira, erősödő termelőszövetkezeteinkre, kulturális és szellemi éle­­tünk gazdagodására, s nem kevésbé népünk politikai érettségére, joggal lehetünk büszkék. Az a fejlődés, amely az utóbbi éveket jellemezte, kivívta nemcsak saját népünk, hanem a ha­zánk határain túl élő bará­taink, sőt, ellenfeleink el­ismerését is. S ha akadt is elszalasztott lehetőség, ha több szorgalommal­­, szervezettséggel még m­a­gasabbra is juthattunk­­ ol­­na — emelt fővel állhaa­­tunk a világ előtt. A IX. kongresszus óta to­vább építettük, erősítettük hazánkban a szocializmus bázisait. Szívós, kitartó munkával, sok-sok küzde­lem árán megszilárdítottuk szocialista életünk rendjét emeltük színvonalát. Az új gazdaságirányítási rend bevezetésével szabadabb utakat nyitottunk a kezde­ményezéseknek, az ötletek­nek, a szocialista gazdasá­got erősítő bátor vállalko­zásoknak. Építettünk üze­meket, lakóházakat, áru­házak, iskolák, kultúrottho­nok és szociális intézmé Nem lehet vitás, hazánk külső képe nagyon sokat változott az elmúlt eszten­dők során. De számunkra a külső jegyeknél is jelentő­sebb az a változás, amely társadalmunk mélyében, a gondolkodásmódban, s az emberek érzéseiben is meg­mutatkozik. Nem lehet két­séges, hogy a szocialista hazához, az új társadalom­hoz való mind szorosabb kötődés napjait éljük. Az elmúlt lezajlott széles hónapokban körű esz­mecseréink során is öröm­mel állapíthattuk meg, hogy az emberek sokasága ma már városon és falun egyaránt tudatosan vallja jónak és magáénak azt az életformát, azt a társadal­mat, amelynek építésében évekkel ezelőtt talán még nem minden kétkedés nél­kül vett részt. Pártunk tanácskozásait ugyanakkor nem csupán az eredmények számbavétele, a sikerek összegezése jel­lemzi. A pártkongresszus a felelősségteljes munka fó­ruma, amely megszabja fejlődésünk további útján is. A szocializmus alapjai­nak megteremtése után most a nagyobb tudás se­gítségével, a tudományos szervezettség erejével részleteket, az árnyalati fi­n­­omságokat is figyelembe véve kell tovább tervez­nünk és berendeznünk tár­sadalmunkat a fejlődés magasabb szintjén.­­A X. pártkongresszus ennek a nagy mun­kának stratégiáját és részletterveit dolgozza ki, és állítja majd népünk elé. Ezért kíséri a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusát mindenek­előtt dolgozó népünk meg­különböztetett figyelme, cselekvésre kész várakozá­sa, mi útjának határkövei, kiemelkedő nyék egész sorát. Kényel­mesebbé, kulturáltabbá vált A X­ nak pártkongresszus- nálunk az élet­ is bőven lesz A pártkongresszus tiszteletére Az ózdi kohászok helytállása Az Ózdi Kohászati múk szocialista brigádjai eze a pártkongresszus tiszteletére egymás után tették a több­lettermelésre vonatkozó fel­ajánlásaikat. A megélénkült munkaverseny határa az év első 10 hónapján • ered­ményeiből is lemérhető. A kohászati üzem dolgozói október végéig 24 709 tonna nyersvasat, 24 970 tonna m­arfiaacélt és 3100 tonna finomhenger­műi készárut gyártottak terven felül. Az említett időszakban ked­vezően alakult a vállalati gazdasági mutató is. Egy dolgozó egy napra eső ter­melési értéke 972 forintról 1035 forintra emelkedett, ,a termelékenységi hányad pe­dig a várt 93,8 százalék he­lyett 100 százalékra módo­sult. Külön kell az exporttervek megemlíteni teljesítését. Az ÓKÜ ebben az évben 120 ezer tonna hengerelt árut irányzott elő exportra, s október végéig közel 130 ezer tonnát exportáltak. Az évből még majdnem két hó­nap van hátra, s a tervet máris 10 ezer tonnával December túlteljesítették. 31-ig várha­tóan 150—155 ezer tonna hengerelt áru kerül a külföldi piacra Ózdról. Az export nagyarányú túl­­­teljesítése nem ment a bel­földi igények kielégítésének a rovására, ugyanis az idő­arányos kooperációs kötele­zettséget is több mint 1 szá­zalékkal túl­teljesítet­te a vál­lalat, sőt az árvíz sújtotta területekről érkező mintegy 1500 tonna hengereltáru­­igényt is soron kívül kielé­gítették. A közelmúltban értékel­ték az ÖKÜ-ben a szocialista brigádok évi munkáját. A kongresszusi versenyben részt vevő 629 brigád közül 8 elnyerte a vállalat által adományozható legmagasabb kitüntetést, A vállalat kiváló brigádja címet. 60 brigád arany fokozatú, 81 ezüst fo­kozatú és 14P brigád bron­z. fokozatú kitüntetésben ré­szesült. A brigádok jó mun­kájának jutalmazására több mint 2 millió forintot fordí­tott a vállalat. A Lunohod folytatja munkáját A Lunohod—1 folytatja munkáját. Szombaton regge­lig a Holdjáró száz órát töl­tött a Holdon. Az újabb rádió- és televí­ziós kapcsolat során többek között folytatták a holdfel­szín mechanikai és fizikai sajátosságainak meghatáro­zását. A Lunohod—1, miközben képeket továbbított a Hold­ról, mozgást és manővere­zést hajtott végre, hogy kivá­laszthassák azt a helyet, ahol a Holdjáró állni fog a hold­éjszaka idején. A Holdon az éjszaka november 24-én kez­dődik és 14 és fél napig tart. Többen feszegették azt a kérdést, hogy a Lunohod—1 visszatér-e a Földre. Erre a kérdésre minden bizonnyal nemmel kell válaszolni, még­pedig több oknál fogva is. Először is az a televíziós film, amelyet a szovjet tele­vízió adott közre november 17-én, azon a napon,, amikor a Lunohod—1 megkezdte te­vékenységét a Hold felszí­nén, világosan megmondta, hogy a hold-terepjáró a Lu­na—17 felszálló, vagyis Földre hazaindító fokozatá­a­­ak a helyét foglalta el. Eb­ből az következik, hogy a Luna—17 nem vihetett ma­gával felszálló fokozatot, vagyis a hold-terepjáró ha­­zaindítására nincs felkészít­ve. Képünk a­ Lunahndl földi pro halit­járól készült. II milliót­­ általtak. 10 milliót teljesítenek az építőelem-gyárak A Beton- és Vasbetonipa­ri Művek miskolci gyárához tartozó üzemek a felszaba­dulási, majd a kongresszusi munkaverseny során vállal­ták, hogy éves előirányzatu­kat 8 millió forinttal szár­nyalják túl. Év közben to­vább nőttek a gyár termé­kei iránti igények. Az ár­vízi újjáépítés építőanyag­­szükségletei és egy soron kí­vüli exportmegrendelés to­vább növelték a feladatokat. A munkaverseny lendületé­nek köszönhető, hogy a gyár­egységek a megnövekedett felada­tokat is végre tudják hajtani. Nyolcmillió fo­rintos vállalásukat tíz­millióra teljesítik. A kazincbarcikai gyáregy­ség például 590 ezer födém­bélés-testtel segítette a sza­­bolcs-szatmári újjáépítést. A legjobb eredményeket Szocialista üzemrész címmel a kitüntetett bodrogkeresztúri gyáregység dolgozói ért­ék el. Eddig kétezer ház fel­építéséhez elegendő falazó­blokkot gyártottak. Ezen felül 6 millió forint feletti exportszállítást is teljesítet­tek már. Több mint egy­millió falazóblokkot küldtek el a külföldi megrendelő­nek. A bodrogkeresztúri gyár­egység szocialista brigádjai a pártkongresszus napjaiban már egész évi termelési erő­(Folytatás a 3. oldalon)

Next