Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-16 / 13. szám
Losonczi Pál látogatása Moston A Mohács határában gazdálkodó, öt és fél ezer holdas Új Barázda Tsz pénteken tartotta zárszámadó közgyűlését. Ez volt az idei első termelőszövetkezeti zárszámadás Baranya megyében. A Bartók Béla Művelődési Házban rendezett ünnepi közgyűlésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, továbbá Egri Gyula, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára, Palkó Sándor, a Baranya megyei Tanács vb-elnöke és Ognyenovics Milán, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára is. A vezetőség beszámolóját az 1970. évi gazdálkodásról Józsa István, a termelőszövetkezet elnöke terjesztette a tagság elé. A dolgozó tagok átlagos évi részesedése 18 600 forint volt az elmúlt esztendőben. . A közgyűlésen felszólalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Gratulált a mohácsi szövetkezeti gazdáknak a múlt évben elért nagyszerű eredményeikhez, s jókívánságait fejezte ki az új esztendőre, a mos indult új ötéves terv időszakára. — 1970 — nehéz esztendeje volt a magyar mezőgazdaságnak — mondotta az Elnöki Tanács elnöke. — Nemcsak az ár- és belvizek, hanem a mostoha időjárás is hátráltatta a termelőmunkát. Mezőgazdasági üzemeink mégis az 1969-es év kiemelkedő eredményeit megközelítő hozamokat tudták produkálni. Egy ilyen nehéz esztendő a kisparaszti gazdálkodás idején súlyos helyzetbe hozta volna a parasztságot és az országot. Most viszont kielégítő és zavartalan a lakosság mezőgazdasági termékekkel való ellátása, ami itthon és külföldön egyaránt elismerést váltott ki. S ez a nagyüzemi gazdálkodásnak köszönhető, a termelőszövetkezetekbe tömörült dolgozó parasztoknak, akik rövid idő alatt elsajátították a korszerű technikát és eredményesen fel is használták a termelés fejlesztésére. Majd a IV. ötves tervről szólt. El Zajjat megbeszélése Gunnar Jarringgal , El Zajjatt, az Egyesült Arab Köztársaság megbízottja New Yorkiban külön-külön megbeszéléseket folytatott Gunnar Jarringgal és U Thant ENSZ-főtitkárral. A tanácskozásokról nem adtak ki közleményt Jól értesült körök úgy tudják, hogy El Zajjat nem adott hivatalos választ a közelmúltiban Jarringnak átadott újabb izraeli elgondolásokra, de a tanácskozásokon vázolták Egyiptom álláspontját. Az EAK megbízottja — hangoztatják jól értesült körökben — kifejtette, hogy Egyiptom ragaszkodik az izraeli csapatok teljes kivonásához és helyeselné, ha a közel-keleti határokat a négy nagyhatalom szavatolná. • A Gunnar Jarringnak Izraelben átadott javaslatokról kevés konkrétum szivárgott ki. A DPA úgy tudja, hogy Izrael hajlandó lenne hozzájárulni a részleges csapatkivonásokhoz azzal a feltétellel, ha Egyiptom és Jordánia előzőleg „precízen megfogalmazott és mindkét félre kötelező érvényű békeszerződést ír alá Izraellel”. Ugyancsak a DPA véleménye szerint várható, hogy az EAK és Jordánia negatív választ ad az izraeli elgondolásokra. Eközben New Yorkban mind több diplomata vélekedik úgy, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa mégis, összeül a közel-keleti helyzet megvitatására. A diplomaták úgy tudják, hogy a Biztonsági Tanács javasolja a február 5-én lejáró tűzszünet meghosszabbítását. Golda Medr izraeli miniszterelnök csütörtök este nyilatkozott a CBS amerikai televíziós társaságnak. Mint megfigyelők hangoztatják, az izraeli miniszterelnök-asszony nyilatkozata csupa „nem”~ekiből állt, így például visszautasította azt a javaslatot is, hogy a négy nagyhatalom szavatolja közel-keleti államok határait. Azt mondotta, hogy Izrael „maga is elég erős ahhoz, hogy megvédelmezze határait”. Bobby Baker, Johnson elnök volt személyi titkára, akit különböző visszaélésekért egytől három évig terjedő börtönbüntetésre ítéltek, megkezdte börtönbüntetésének letöltését. A megbilincselt Bakert (fekete szemüveggel) a lewisburgi szövetségi börtönbe szállítják ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1% DK—NSZK eszmecsere Michael Kohl államtitkár, aki az NDK nevében tárgyal Bahr NSZK-államtitkárral, Bonnba érkezett. Péntek délelőtt megkezdődött a bonni kancellári hivatalban az NDK és az NSZK delegációjának eszmecseréje. A Michael Kohl minisztertanácsi államtitkár vezette NDK-küldöttség kevéssel 11 óra előtt érkezett meg gépkocsikon Bonnba. A kancellári hivatal előtt várakozó újságírók kérdései elől Kohl államtitkár azzal tért ki, hogy a megállapodás értelmében az eszmecsere bizalmas. Az NDK-küldöttséghez tartozik Kohlon kívül Seidel, az NDK külügyminisztériumának nyugatnémet osztályáról, valamint Görner, aki a közlekedésügyi ügyek szakértője. Az eszmecsere Kohl és Bahr államtitkárok négyszemközti beszélgetésével kezdődött meg. Puja Frigyes Bagdadba utazott Puja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese és az általa vezetett magyar jószolgálati küldöttség csütörtökön megbeszéléseket folytatott Bejrútban Khalil Abu Hamasz libanoni külügyminiszterrel, valamint Mohamad Saibra politikai és gazdasági főigazgatóval a két ország kapcsolatainak erősítéséről. A megbeszéléseken részt vett Havasi Béla, hazánk bejrúti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is, aki este fogadást adott a küldöttség tiszteletére. A küldöttség péntek este továbbutazott Bagdadba, ahol ötnapos látogatása során megbeszéléseket folytat az illetékes iraki vezetőkkel a két ország kapcsolatainak fejlesztéséről. A Jordániai helyzetről A jordániai hatóságok és a Palesztinai ellenállók között szerdán aláírt egyezményt követően a Legfelső Arabközi Ellenőrző Bizottság Jordániában ismét folytatja tevékenységét — jelentette be Ahmed Helmi tábornok, bizottság katonai megfigyelő csoportjának vezetője. A két fél a katonai megfigyelő csoport felügyelete alatt hozzálátott az egyezmény előírásainak végrehajtásához. Jordániában az élet mindinkább visszatér normális medrébe — mondotta a tábornok —, de hozzáfűzte, hogy az üzletek és iskolák többsége még mindig zárva van. Ammanban egyelőre nem tudják, hogy Ladgham, a Legfelső Arabközi Ellenőrző Bizottság tunéziai elnöke mikor tér vissza a jordániai fővárosba. Éjféli jelentés szerint az ország északi részén, Dzseras város környékén újabb tűzharc alakult ki kormánycsapatok és gerillák között. 1970-ben létesült Hazánk 1970. évi gazdasági eredményei biztos alapot nyújtanak a IV. ötéves terv megvalósításához. Az elmúlt évben a nemzeti jövedelem 4,5 százalékos növekedési ütemet ért el. Jelentős eredményként könyvelhetjük el, hogy az 1969-ben tapasztalt stagnálással szemben a növekedés 75—80 százalékban a termelékenység emelkedéséből származott. Ipari termelésünk 7, ezen belül a vegyipar 11—12, a gépipar 8—9, a könnyűipar 8 százalékkal növekedett, az alig 1 százalékos létszámnövekedéssel szemben. Az építőiparban viszont, amely ugyancsak százalékkal növelte termelését, az eredményt főleg a létszámnöveléssel érték el. mezőgazdasági termelésünk, a természeti tényezők kedvezőtlen alakulása ellenére is teljesíteni tudta a III. ötéves terv célkitűzéseit. Az elmúlt évben 83 milliárd Ft-ot fordítottak beruházásokra, ami az összehasonlító áron 8,9 százalékos emelkedést mutatott az 1969-es évhez képest. Térképünk az elmúlt évben üzembe helyezett fontosabb létesítményeket mutatja be. A Metró kelet-nyugati vonalának első szakasza,a Baross téri rendezése, a Soroksári úti és a Kacsóh Pongrác úti közúti felüljárók, a Libegő és a Bp -i Műszaki Egyetem tanreaktorai Vasút villamosítási + Energetikai ipar 0Géf>-7e* fémfeldolgozó ipar vO Vegyipar a Házgyár Papírgyártás ■ Textilipar fi Cipőgyártás fl Élelmiszeripar L0 Gimnázium Jfe Művelődési otthon O Kórház 1971. január 16., szombat Félidő a Fehér Házban már egyévenként, azon a bizonyos novemberi első kedden az amerikai átlagember bizakodva járul az urnákhoz. Valami olyasféle bizakodás ez, amelyben reméli, hogy a megválasztott új elnök személye egyben új politikát is jelent majd. Így volt 1968-ban, Nixon elnökké választásakor is. Ha visszatekintünk az amerikai politika elmúlt két évére — január 21-én lesz két éve, hogy Nixon hivatalba lépett — nem nehéz megállapítani, hogy csalódott az alapjában véve jó szándékú amerikai választópolgár Az óriási apparátussal folyó választási harc során az elnökjelöltek minden szépet és jót ígérnek, mint ahogy a jelenlegi elnök is tette. A megvalósítással annál több baj van. Nixon ígért vietnami békét, közel-keleti békés rendezést, teljes foglalkoztatottságot, védelmet az ifjúságnak, a Kennedy-féle polgárjogi törvények maradéktalan érvényesítését, az országban eluralkodott erőszak felszámolását. Mit adott mindezek helyett? Alaptalan, megvalósíthatatlan békejavaslatokat Vietnamnak, az izraeli agresszió mind erőteljesebb támogatását Közel-Keleten, fél millióval több munkanélkülit, sortüzet a tüntető fiatalokra, féktelen négerüldözést, Angela Davis-pert, Manson-féle gyilkosságok sorozatát. Bekövetkezett, ami már a hatalmas ország történetében oly sokszor: a választási hadjárat tulajdonképpen komolytalan ígéretek láncolata, a polgárok félrevezetése. Az egyén — még ha a szándéka jó is lenne, ami Nixonról* egyáltalán nem feltételezhető —, nem képes történelmet változtatni. Az amerikai imperializmus jellege nem függ az elnök személyétől, inkább azoktól, akik székébe segítik az ország első emberét. Az agresszivitás úgy hozzátartozik a világ legnagyobb gazdasági hatalmát birtokló államhoz, mint fához a levél. Nem történhet történelmi fejlődést gátló kísérlet a világon, amelyben ne lenne benne az USA-imperialisták keze. Nixon két éve elnöke az Egyesült Államoknak, ígéreteiből eddig semmit sem váltott be, s bizonnyal nem is fog ezután sem. Edmund Muskie szenátor az amerikai Demokrata Párt valószínű 1972-es elnökjelöltje Moszkvában van, találkozott Gromikóval, ígérni, ha elnökjelölt lesz, ő is fog. De vajon ez az utazás segít-e majd neki, hogy jobban, emberibben tudjon politizálni? Hegyes Zoltán Májusban lesz a szakszervezetek kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) gyobb anyagi elismerést biztosítson. A pártkongresszuson is felmerült, s a szakszervezetekben is gyakori téma a munka nélkül szerzett jövedelmek kérdése. E problémával az illetékes szervek foglalkoznak és intézkedések is várhatók. Addig is azonban szükséges felhívni a figyelmet bizonyos másodállásokkal és mellékfoglalkozásokkal kapcsolatos visszaélésekre. A másodállás és a mellékfoglalkozás nem törvénytelen dolog, sőt, sok esetben hasznos. A hiba a törvényes rendelkezések végrehajtásánál tapasztalható. A felmérések szerint a másodállásban levők mintegy 20 százaléka — a jogszabályokat megsértve — főállásbeli munkaadójának engedélye nélkül vállalt mellékfoglalkozást. Előfordul, hogy nem határozzák meg a másodállásúak feladatait, ami visszaélésekre adhat alkalmat. A továbbiakban a munkakörülmények javítására hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy igen sok dolgozó magasabb bérnél is többre a becsüli a jó üzemi légkört, a jól szervezett munkát, az emberséges hangot, a dolgozók jogos igényei iránti figyelmet. Végül a szocialista munkaverseny-mozgalomról szólt, amelynek kibontakozásához a gazdaságirányítás új rendszere kedvezőbb feltételeket teremtett. A munkaverseny szervezése vállalati feladat is. A szakszervezetek mindenekelőtt a versenyszervezés nevelési oldalát erősítik, ugyanakkor kezdeményezésekre ösztönzik a dolgozókat. A SZOT elnökségének véleménye szerint tovább kell fejleszteni a versenyben kitűnt kollektívák és egyének erkölcsi és anyagi elismerését. " A SZOT az elnökség beszámolóját egyhangúlag elfogadta. A második napirendi pontként Somoskői Gábor SZOT- titkár előterjesztette az elnökség javaslatát a szakszervezetek XXII. kongresszusának napirendjére és előkészítésének módjára. A tanácsülés az előterjesztést elfogadva határozatot hozott arról, hogy a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusát 1971. május 4-e és 8-a között tartsák. A napirend a következő: 1. A Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója a XXI. kongresszus óta végzett munkáról, előadó: Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. 2. A számvizsgáló bizottság jelentése, előadó: Somogyi Miklós, a számvizsgáló bizottság elnöke. 3. A magyar szakszervezetek alapszabályának módosítása, előadó: Gál László, a SZOT titkára. 4. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a számvizsgáló bizottság megválasztása. Harmadik napirendi pontként Földvári Aladár, SZOT elnöke számolt be a a SZOT legutóbbi ülése óta végzett elnökségi munkáról, vagyis a szakszervezeti vezető szervek újjáválasztásának eddigi tapasztalatairól, a nemzetközi kapcsolatok továbbfejlesztéséről, a SZOT elnökségének fontosabb határozatairól és intézkedéseiről. A tanácsülés a tájékoztatót elfogadta. Izraeli agresszió A libanoni kormány péntek reggel hivatalosan is bejelentette, hogy helikoptereken és hadihajókon szállított izraeli rohamosztagok a Libanon területén fekvő Szarafaed környékén támadást intéztek Palesztinai menekülttáborok ellen. Az agressziónak két halálos és hét sebesült áldozata van, a támadó izraeli csapatok súlyos veszteségeket szenvedtek.