Észak-Magyarország, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-15 / 63. szám

'll VILÁG PROLETÁRJAI. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGY­EI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 63. szám Ara: 80 fillér Szerda, 1972. március 15. ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága Az MSZMP Központi Bizottságának ülését 1972. március 15-re összehívták. A Politikai Bizottság időszerű nemzet­közi kérdések, valamint az alkotmány módosításáról szóló előterjesztés meg­vitatását javasolja. Folytatódot az OKP kongresszusa Kedden a Központi Bizott­ság beszámolója fölötti vitá­val folytatta munkáját az Olasz Kommunista Párt or­szágos kongresszusa .Többek között felszólalt Giorgio Amendola, az Olasz KP Po­litikai Bizottságának" tagja; Dario Valori, a Proletáregy­ség Olasz Szocialista Pártja főtitkára és Giacomo Man­cini, az Olasz Szocialista Párt főtitkára. A külföldi testvérpártok küldöttségei közül a tanács­kozás korlátozott időtartamá­ra való tekintettel nem mind­egyik szólal fel az értekez­leten. A legtöbben írásbeli üzenetben fejezik ki szoli­daritásukat az olasz munkás­­osztály élcsapatának harcá­val, tolmácsolják üdvözletü­ket a kongresszusnak. Kedden a külföldi pártok képviselői közül elsőnek V. Grisin, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, moszkvai pártbizottság első a titkára, a szovjet pártkül­döttség vezetője szólalt fel. Az Olasz Kommunista Párt XIII. országos kongresszusán részt vevő magyar pártkül­döttség, amely Németh Ká­­rolynak, az MSZMP Politi­kai Bizottsága tagjának, a Budapesti Pártbizottság első titkárának vezetésével tartóz­kodik Olaszországban, ked­den délután nagygyűlésen vett részt a Milánótól 80 kilo­méterre fekvő Paviában. Németh Károly beszédében üdvözölte a résztvevőket, majd megköszönte az olasz testvérpártnak, a haladó olasz dolgozóknak a szolida­ritást, amelyet a magyar kommunistákkal a nehéz időkben is vállaltak és azt az érdeklődést, amelyet Ma­gyarország szocialista építő­munkája iránt tanúsítanak Kijelentette: „az MSZMP nagy figyelemmel, megbe­csüléssel és együttérzéssel kíséri az olasz kommunisták nehéz, de igazságos küzdel­mét és teljes mértékben szo­lidáris harcukkal. Kívánjuk, hogy vigyék győzelemre az összes baloldali és haladó erők antimonopolista egysé­gét, koronázza siker választá­si küzdelmüket” — mondot­ta. „Az MSZMP-t és az OKP-t a marxizmus—leninizmus el­vein nyugvó őszinte és elv­társi kapcsolatok fűzik egy­máshoz —, folytatta Németh Károly. Eszméinkből fakadó emberiességünk diktálja, amikor mindketten felemel­jük szavunkat földrészünk, Európa tartós békéjének és biztonságának megteremtésé­ért és küzdünk a békés egy­más mellett élés megvalósí­tásáért."­ A Németh Károly vezette magyar pártküldöttség a pa­viai gyűlést megelőzően részt vett a como-i kommunista pártszervezet aktívaülésén és látogatást tett a milánói ma­gyar kereskedelmi kirendelt­ségen, ahol Németh Károly elbeszélgetett a kirendeltség dolgozóival. Enrico Berlinguer, az OKP 49 éves főtitkár-helyettese, akit az előzetes hírek szerint a kongresszuson megválaszta­nak az idős Luigi Longo fő­titkár utódjául. Napirenden az ifjúsági törvény Az Országos Ifjúságpoliti­kai és Oktatási Tanács Lá­zár György munkaügyi mi­niszter és dr. Horváth Ist­ván, a KISZ KB első titkára részvételével kedden ülést tartott. Megvitatta az ifjú­sági törvény végrehajtási jog­szabályainak tematikai ter­vezetéről szóló jelentést. Megállapította: a tárcák ed­digi és tervezett intézkedései alkalmasak arra, hogy bizto­sítsák az ifjúság különböző rétegeinek nevelését, érdekei­nek védelmét, az ifjúsági törvény végrehajtását. Az OIOT ajánlásai alap­ján 1972 második felében va­lamennyi minisztérium vég­rehajtási utasításban szabá­lyozza a hatáskörében megol­dásra váró feladatokat. A miniszteri jogszabályok ter­vezetét — kiadásuk előtt — az ifjúság képviselői ágazati tanácskozásokon vitatják meg. Új létesítmény Miskolcon A diósgyőri modern vonalú új posta szomszédságában épült ez a mutatós újságpavilon Fotó: Sz. Gy. A Petőfi Emlékbizottság felhívása Petőfi Sándor emléke előtt tiszteleg a ma­gyar nép, a halhatatlan költő születésének százötvenedik évfordulóján. Petőfi Sándor emléke előtt tisztelegnek szerte a világon azok a magyarok is, akik a haza határain kívül élnek, de őrzik a ma­gyar néphez tartozás érzéseit, és őrzik nem­zeti értékeinket. Petőfi Sándor emléke előtt tisztelegnek a világ népei, a már felszabadultak és szabad hazát építők, s azok közül is egyre többen akik szabadságukért küzdve erőt meríthet­nek a szabadságharcos költő művéből. A Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa, a forradalmi munkás-paraszt kormány és a Hazafias Népfront által létrehívott Pe­tőfi Emlékbizottság ünnepre hívja a haza és a világ, a „népek hazája” népeit, polgárait, a szabadság és a költészet tisztelőit. Ünnepelni hívjuk mindazokat, akik adó­sai a költőnek, mindazokat, akiknek sorsá­ba beleszólt valamikor Petőfi műve, Petőfi áldozata. Ünnepelni hívjuk a fiatalságot, „Petőfi nemzedékét”, ünnepelni hívjuk mind­azokat, akik felelősnek érezvén magukat a haza, a nép, a népek sorsáért, felelősséget vállalnak az emberi gondolat, a művészet, az irodalom sorsáért. Petőfi Sándort ünnepeljük, aki a magyar nép történelmi mélységekből fakadó törek­véseit és legnagyobb érdekeit kifejezve emelt halhatatlan költői szót az elnyomás, a feu­dalizmus ellen. Azt a költőt ünnepeljük, aki költői értelemben már akkor felszabadította a magyar népet, az elnyomott jobbágyot, a megalázott értelmiségieket, a kisemberek tö­megeit, amikor hazánkban még hűbériség uralkodott, amikor botozták a parasztot, és a nemesi kutyabőrnek nagyobb volt a be­csülete, mint a szellem emberének. Petőfi Sándort ünnepeljük, aki népe tár­sadalmi szabadságáért küzdve, az elsők közé emelkedett a magyar nemzeti függetlensé­gen harcolók sorában. A plebejus demokra­tát ünnepeljük, a népi forradalmárt, aki nem kérte, de messzehangzó költői szóval követelte a kizsákmányolás megszüntetését, aki már akkor hitet tett Magyarország ön­állósága és függetlensége mellett, amikor még a haladó szellemű középnemesi politika képviselői sem tették meg az elhatározó lé­pést ebben az irányban. Petőfi Sándort­ ünnepeljük, aki az egész emberiség szabadságában jelölte meg az em­berhez és a költészethez méltó küzdelem végső célját. A magyar plebejus a világ népeit ölelte át forradalmas szabadságsze­­retetével. Heine, Victor Hugo, Dickens, az orosz forradalmi demokraták kortársaként, a korai szocialista és kommunista eszmék európai és amerikai széthullámzásának idő­szakában. a nemzeti lét öntudatára ébredő kelet-európai népek feleszmélésének, Marx és Engels első küzdelmeinek éveiben. Kö­vetkezetesség a társadalom dolgainak elren­dezésében. következetesség az igazi nemzeti érdekek kimondásában és következetesség a forradalmi demokratizmus programjának nemzetközivé, világméretűvé tételében: e kö­zös gyökerű törekvések egységét példázza elmúlhatatlanul Petőfi élete és műve. Petőfi Sándort ünnepeljük, aki a népet, a nemzetet, az egész emberiséget ölelte át verseivel, bizonyságot téve a költészet ha­talmáról. A költők — hirdette Petőfi — „vi­lágot alkotnak az ember felé”, a költé­szet ezért „olyan épület — mely nyitva van boldog-boldogtalannak, — mindenkinek, ki­­ imádkozni vágy, — szóval: szentegyház, aho. (Folytatás a 2. oldalon) Mai számunkból: • •••••••••••••••• :' Március idusa (2. oldal) Kígyókő (4. oldal) K* 1 vizsgálat tanulságai (5. oldal) Sport (7. oldal) Ügyeskedők a bíróság előtt (8. oldal) Zöld utat a zöldségtermesztésnek Értekezlet a megyei tanácson A megye, ezen belül is a munkáslakta területek zöld­­ségellátási problémáiról, gondjairól a megyei és a vá­rosi tanács szakigazgatási szervei, az Agrokonzum, az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatok vezetői tanácskoz­tak tegnap, március 14-én a megyei tanácson. Az értekez­leten jelen volt Dojcsák Já­nos, a megyei pártbizottság titkára. Lelik János, a me­gyei tanács kereskedelmi osz­tályának vezetője vitaindító előadásában vázolta a zöld­­ség-gyümölcs termesztés hely­zetét megyénkben, utalt a területcsökkenés okaira, il­letve azokra a központi és a helyi intézkedésekre, melyek megye zöldség-gyümölcs, illetve élelmiszer-ellátásának további javítását célozzák. Elmondotta, hogy részben a magas ráfordítási költségek, a munkaerőhiány és szerző­déskötési, értékesítési problé­mák miatt Borsodban a szán­tóföldi zöldségtermesztés te­rülete tovább csökkent: a termelőszövetkezetek koráb­­ban hatezer, de most már csak alig több mint négyezer holdon termesztenek zöldsé­get és az így kieső mennyisé­get nem pótolja a kisterme­lőktől felvásárolt és értékesí­tésre a más megyékből be­hozott friss zöldség. Annál is inkább, mert a tapasztala­tok szerint a nagy zöldség­­termelő alföldi, tiszántúli me­gyékben is tovább csökken a terület és az itt termelt zöld­ség nagy részét a konzerv­gyárak dolgozzák fel, tehát nem kerülnek közvetlen érté­kesítésre. A gondok, a problémák is­meretében­ a megyei pártbi­zottság fontos határozatot ho­zott, mely a zöldség-gyü­mölcs termesztésben és az el­látás javításában alapvető változásokat céloz meg. Bor­sod sajátos földrajzi, éghaj­lati fekvésénél fogva a korai zöldségek termesztésére ez­után sem igen lesz mód, azo­kat más megyékből hozzuk be, de az igények és a lehe­tőségek különösen a dél-bor­sodi termelőszövetkezeteknél a termőterület további növe­lését sürgetik. Vannak dicsé­retes kezdeményezések: a le­­ninvárosi Szőke Tisza Ter­melőszövetkezet az idén 35 holdról 60 holdra növeli a szántóföldi kertészkedést, ha­sonló tapasztalatok vannak a Nagymiskolci Állami Gazda­ságnál és néhány Sajó menti termelőszövetkezetben, de az igényekhez képest ez még nagyon kevés. Szólott az elő­adó az Agrokonzum tevé­kenységéről, a kereskedelmi szervek munkájáról, illetve a zöldség-gyümölcs árusító bolthálózat fejlesztésének szükségességéről. A termelő­szövetkezetek, állami gazda­ságok vezetői ismerik az ide vonatkozó kormányrendelke­zéseket: a zöldség-gyümölcs­­ellátás megjavítása alapvető politikai feladat, mely össze­függ a munkásosztály helyze­tének megjavítására vonatko­zó párthatározattal. Minden érdekelt szerv és intézmény, termelő üzem és értékesítő vállalat közös összefogására van szükség, hogy zöld utat biztosítsunk a zöldségter­mesztésnek — mondotta. A vitában az ártámogatás, illetve a termelés és értéke­sítés problémáit feszegették a felszólalók. A zöldségter­melés visszaesésének számos oka van; a különböző köz­­gazdasági szabályozók hatá­sa a termelő üzemekben úgy csapódik le, hogy részben a munkaerőhiány, részben az értékesítés gondjai miatt a munkaigényes zöldségek ter­melését erősen lecsökkentik, vagy teljesen megszüntetik. A tanácskozás résztvevői ezért javaslataikkal, elképze­léseikkel közösen keresték a megoldás módját. A vitában felszólalt Doj­csák János, a megyei pártbi­zottság titkára is, aki hang­súlyozta, hogy ebben a fon­tos közellátási kérdésben gyorsan, rövid idő alatt dön­teni, előbbre lépni nem le­het, de az érdekek egyezteté­sével, a termelők és az érté­kesítő szervek együttműkö­dése javításával, a jobb össz­hang megteremtésével az adott keretek között feltétle­nül javítani lehet és kell a megye és a munkáslakta te­rületek ellátását. Ónodvári Miklós

Next