Észak-Magyarország, 1974. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-12 / 59. szám

A képernyő előtt Emlékidéző adások Az elmúlt héten — amikor éppen nem sportközvetítést sugároztak — több emlékidéző műsor pergett a képernyőn. Csütörtökön este Feje fölött holló címmel tv-filmet láttunk­­ a száz esztendeje született és csaknem ötven éve halott Lövik Károly műveiből. A hajdan is meglehetősen visszhangtalanul írogató Lövik munkássága bizony alaposan feledésbe ment, s tizennyolc évvel ezelőtt Illés Endre írt róla értékelést egy posztumusz novelláskötet előszavaként. A csütörtöki adást is Illés Endre remekmívű kis esszéje vezette be, amely meg­idézte Lövik Károly emlékét, igyekezett munkásságát valahol elhelyezni a századforduló irodalmában. A Dömölky János által televízióra alkalmazott művek, illetve az azokból szüle­tett tv-film — rendezője ugyancsak Dömölky János — meg­közelítően sem igazolta azonban Illés Endre tisztelegve emlé­kező bevezetőjének állításait. Meglehetősen kusza, zavaros­­ történetet kaptunk, érthetetlen viselkedésű ifjú úrral, meg­­ az öreg betyár és a kalandvágyó úr furcsa találkozásának históriájával. Nem hihető, hogy ez a film sokak érdeklődését kelti fel Lövik Károly egyéb munkái iránt. * A hajdani budapesti kávéházak emlékét idézte a szombat esti szórakoztató összeállítás: Beszélgetések a budapesti kávé­házakról. Bevallom, magam is kávéházbarát vagyok, szeret­tem a kávéházat és szívesen venném ma is. De azt is meg kell vallanom, hogy ez a szombat esti százhatvan perc inkább elvette tőle a kedvem, mintsem rokonszenvesen idézte volna emlékezetembe. Mert hiába Kosztolányi Dezső, Heltai Jenő, Ady Endre szép verse, hiába Nemes György, Mándy Iván, Karinthy Ferenc szép vallomása a Rapcsányi László készítette miniriportokban, meg Járóka Sándor és Turán László hangulatos kávéházi muzsikája, ha a műsor egésze nem azt a kávéházat idézte, amit igen sokan emlegetnek nem kevés nosztalgiával. Ugyanis csendes, beszélgetésre, újság­­olvasásra, vitákra, alkotó szellemi munkára alkalmas kávé­házakat szeretnének sokan, s az ilyenekre emlékeznek, nem pedig a cérnaszálon bankót húzó kóklerekre, az éjjeli pillan­gókkal vendéget kopasztókra, vagy olyanokra, ahol a vendég fejét beverik a lucskoskáposztába, mégha az ilyenekről szóló kabaréjeleneteket Nóti Károly, Karinthy Frigyes és Török Rezső is írta. S főleg nem vágyakozik egyetlen kávéházbarát sem, olyan intézményre, amelyben táncbemutatókat tartanak, vagy amelyikből kihordják a hosszú évek után végre bevitt berendezést, hogy lépcsői, oszlopai sláger­szervizhez szolgál­janak keretül. Úgy tűnik, a beszélgetés a kávéházakról, meg a három vers csak ürügy volt a többihez. Ezek megidézték­­ a rokonszenves kávéházat, s a műsor nagyobb része valami­ olyasmit mutatott be, csak nem ez tetszik? (Csak zárójel­ben: a stúdióbeli „kávéházban” egy vendég azt mondta a riporternek, hogy ő hajdan Modiano cigarettát szívott. Érde­kes lehetett. A Modiano ugyanis nem cigaretta, hanem ciga­rettapapír-márka volt.) Egyébként a Szombat este című ös­­­szeállítás tovább keresi a maga formáját, eszközeit. Most ilyet talált. * Pocok, az ördögmotoros címmel négy vasárnapon át néztük Orbán­­ Ernő gyermekeknek szánt tv-filmjét, Fejér Tamás rendezésében. A film pedagógiai vonatkozásairól nem kívá­nunk szólni, a nevelők bizonyára sok mindent észrevételez­­nek majd vele kapcsolatban. Csak a híres tanítást jegyezzük ide Sztanyiszlavszkijtól, amely szerint a gyermekeknek ugyanúgy kell játszani, mint a felnőtteknek, csak egy kicsit jobban, s hozzáfűzzük, hogy a film alkotója erről alighanem megfeledkezett, amikor a bűncselekménybe keveredett kis­fiú megtérésének történetét feldolgozta. * Folytatódott az „és színész benne minden férfi és nő” című sorozat, a kalandozás kétezer év színpadán, s most Moliére korához jutottunk el. Az adás kiemelkedő értéke Major Ta­más Harpagon-tanulmánya és az azt megelőző tanítása volt, amely szerint a színésznek „komédiát úgy kell játszani, hogy a komikusnak közben tragédiára kell gondolnia”. A Váltásokról szólt két aktuális adás. A Kovácsok című riport nagyon plasztikusan azt mutatta meg, miként él egymás mellett a győri vagongyárban a múlt századi meg a leg­modernebb kovács-technológia, a Lépésváltás című doku­mentumfilm pedig azt érzékeltette kitűnően, mit jelent egy községbe, Marcaliba kihelyezett elektrotechnikai üzem a kör­nyék falvainak, parasztlányainak, asszonyainak életében, mi­lyen is az a váltás, amikor még félig parasztok, de félig már munkások, amikor második műszakban még a földön dol­goznak, de már urbanizációs ártalmakkal is találkoznak. * Egy új sorozat is jelentkezett: Postafiók 250 címmel, Takács Mari műsora. Szándéka szerint újabb kapocs a kö­zönséggel. Hisszük, színes, értékes kapocs, jó műsorszám lesz belőle, nemcsak eggyel több panaszleveles­ láda. Benedek Miklós ÉRTESÍTÉS! Értesítjük fogyasztóinkat, hogy az alábbi utcákban és időpontokban, tv.-fenntartási munkálatok végzése miatt az áramszolgáltatást szüneteltetni fogjuk. 1974. március 13-án, 7.00— 15.00 óráig: Szentpéteri kapu 2—46-ig, 1—35-ig, Petőfi tér 2—10-ig, Tetemvár 1—158-ig, 165—211-ig. 1974. március 14-én, 7.00— 15.00 óráig. Kőris K. u. végig, Katalin u. 5—9-ig, 2—4-ig. ÉMÁSZ I. kirend. t ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 ÉRTESÍTÉS! Értesítjük fogyasztóinkat, hogy az alábbi utcákban és időpontokban, tv.-fenntartás miatt az áramszolgáltatást szüneteltetni fogjuk. Kun B. u. 32. sz. Vörösmarty u. 39—75. számig, 70—126. számig, Dankó P. u. 53—99. számig, 3S—56. számig, Asztalos u. végig, Bihari József u. végig, Czizmadia u. végig, Cukrász u. végig, Borbély u. végig, Bodnár u. végig, Ács u. végig. ÉMÁSZ I. sz. kirend. MEMENTÓ Mezey István rajza 1974. március 12., kedd A Kabaré, az ezredesek, meg a diktátor Egymást követően két film pergett, illetve egyik még ma is pereg a premier­mozik vásznán, s hihetőleg még igen sokszor visszatér a reprizműsorokban. A Ka­baré című amerikai musical az egyik, s Az ezredeseket akarjuk című olasz szatíra a másik, Egymástól függetle­nül születtek, témájuk idő­ben és minden más vonatko­zásban messze eltér egymás­tól, s talán csak a műsor­osztás szeszélye folytán ke­rült egymás mellé. Mégis van egy rokonvonásuk. Ez pedig a fasizmus kísértete. Az elsőben, a Kabaréban a jelentkező fasizmusé, a má­sikban az újjászületőé. A Kabaré — akik látták, tudják — 1931-ben Berlin­ben játszódik, teháít még Hitler uralomra jutása előtt. De az éjszaka sötétjében már garázdálkodnak az SA- legények; már fél- és egé­szen holtra vernek velük szembeforduló embereket, már uszító feliratokat feste­nek és sörcsárdákban egyen­ruhás Hitlerjugend-ifjak ná­ci harci dalokban jósolják meg, hogy övék lesz a jövő. Mindez háttérként jelenik meg egy kabarészínházhoz kap­csolódó nem mindennapi szerelmi történetben. A tör­ténet szereplői közül sokan még nem hitték akkor, hogy a nácikat komolyan kell venni, bár nem kevesen fi­gyeltek a Völkischer Beo­bachter uszító cikkeire. Ami akkor kísértet volt, hamaro­san valóságos hatalommá lett. Az olasz film roppant éles szatíra. Azt mutatja meg, igaz nagyon mulatsá­gos, de mégis megborzonga­tó formában, hogy az Olasz­országban napjainkban mind nyíltabban szervezkedő neo­fasiszták egy esetleges puc­­­csal mibe ránthatják újra az országot, a világot. A Duce egykori ezredesei és tábor­nokai ma már panoptikumi figuráknak tűnnek, de együtt roppant veszélyt jelentenek. Nem szabad lebecsülni ere­jüket. Mussolinit sem vették először komolyan, mégis si­került neki, — figyelmeztet egy neofasiszta a filmben, s erre fel kell figyelni, akár­csak a szervezkedők jelmon­datára: „Nagy jövő van a mi múltunkban!” Ijesztő para­doxon! A Kabaré világot égető teuton rémmé nőtt náci kí­sértete arra int, hogy a trotlis olasz tábornokok mö­gött meghúzódó neofasisztá­kat sem lehet lebecsülni. Itt kapcsolódik egymáshoz a két film. És nem lehet elválasz­tani tőlük egy harmadikat: csütörtöktől játsszák a mozik Charlie Chaplin 1940-ben ké­szült filmóriását, A diktátort, amely a páratlan filmmű­vész sajátos nyelvén ugyan­csak a fasizmust mutatja meg. (bm) Szeptemberi elsősök — AKKOR A TÁSKÁT is megveszed, ugye? Meg a füzeteket, meg a ceruzá­kat ... És megmondom az oviban, hogy én már iskolás vagyok... A szőke kislány nagy bó­­logatásokkal is „igazolta magát” a tényt, beíratták az általános iskolába Egy kicsit ugyan elszomorodott, ami­kor anyukája — ki tudja hányadszor — elmagyarázta neki: igaz, beíratták,­ de az iskolába járással bizony még várni kell szeptemberig. Ad­dig azért még óvodás marad, „különleges helyzetben”. Addig még sokat játszhat és majd persze megveszik a táskát meg a ceruzákat is. Azokban a családokban — legalábbis a családok több­ségében — ahol iskolaköte­lessé érett a kislány és a kis­fiú, sok szó esett mostaná­ban az iskoláról. Természe­tes ez, hiszen március első felében, — Miskolcon 9-én és 11-én — tartották meg a bei­ratásokat. És a szülők többsége magával vitte a gye­reket is, hadd ismerkedjen meg majdani második ott­honával, ahol már nemcsak a játék lesz feladata, hanem az is, hogy megismerkedjen a számok, a betűk ezernyi titkával. S ez nemcsak az óvodások számára volt nagy esemény, akik egymás kö­zött, meg az óvónénivel be­szélgettek is már arról, hogy nemsokára iskolások lesznek, hanem azoknak a gyerme­keknek is, akik eddig jósze­rével csak a szülők közelé­ben nőttek fel. Számukra egyébként áprilisban meg­kezdődnek az iskolai előké­szítő tanfolyamok. A legtöbb miskolci iskolában egy-egy előkészítő­ csoportot indíta­nak, s két hónapon keresztül foglalkoznak majd leendő kis tanítványaikkal az első osztályos taní­tónénik. De a külterületi iskolákban, ahol viszonylag több az olyan gyerek, aki nem volt óvo­dás, két csoport is indulhat. Egy-egy csoportban húsz­­húsz kisfiúval és kislánnyal foglalkoznak, hogy ne csak felmérjék fejlettségi szintjü­ket, hanem megismertessék őket azokkal a fogalmakkal, alapismeretekkel is, amelye­ket óvodáskorú társaik már elsajátítottak. KÉT ISKOLÁBAN is ér­deklődtünk, hogyan halad­nak a beh­atásokkal. A Győri kapui lakótelep szép, új iskolájában a 40. számú Általános Iskolában tegnap délelőtt már 170 jövendő kis­diákot jegyeztek be a „nagy­könyvbe”. A József Attila utcai 5. számú Általános Iskolában viszont csak 65-öt. Igaz, a körzeti orvos karto­tékjaiból nem sokkal írtak össze többet a nevelők, így hát a beiratás itt is majdnem teljes. Csakhogy amíg álta­lában más iskolákban a szü­lők mennek el beíratni gyer­mekeiket, itt a nevelők jár­ták végig a lakásokat. A szü­lők többsége „nem is tudott” arról, hogy már elérkezett a beiratás ideje. Igaz viszont, hogy a tapasztalatok szerint az előkészítő tanfolyamokra már szorgalmasan eljárnak a gyerekek. A beiratkozáshoz szükséges egy orvosi igazolás is. A rendelkezések szerint az is­kolaérettséget igazoló orvosi igazolás nélkül nem lehetne beírni a gyerekeket. Általános viszont az a tapasztalat, hogy a leendő kisdiákoknak csak igen csekély része viszi ma­gával ezt az orvosi igazo­lást, így folyamatosan szer­zik be a szülők hiszen a körzeti gyermekorvosok, a körzeti orvosok tél végén és tavasz elején meglehetősen leterheltek a betegekkel. De a második beíratáshoz már mindenkinek fel kell mutat­nia, hiszen megeshet, hogy az orvos egy év halasztást javasol és az iskolába járás­sal még várni kell. A SZOMBATI meg a hét­fői nap azért mégis csak nagy eseményként marad meg a gyerek és a szülő em­lékezetében. Mert a gyere­ket, aki eddig csak játékai­val volt elfoglalva, most mégiscsak megérintette vala­mi abból, amit már komo­lyabb dolognak tartunk szá­mon: az iskola, ahol a taní­tónéni fogja a kezüket, hogy szépen írjon a ceruzájuk. Csutorás Annamária Dolgozókat alkalmaznak A Miskolci Pamutfonóipari Vállalat gondnoksága felvételre keres középkorú takarítónőt, ál­landó délelőttös munkakör be­töltésére. Bérezés megegyezés szerint. A Cement- és Mészművek Hejőcsabai Gyára felvételre ke­res vizsgával rendelkező olaj- és gázkazánfűtőt, Diesel-mozdony­­szerelőt, valamint Diesel-moz­dony villamossági szerelőt. Je­lentkezni a munkaügyi osztá­lyon lehet, 7—15 óráig. A Borsod megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalat hegesztésben jár­tas vasszerkezeti lakatosokat al­kalmaz. Minden szombat szabad, korszerű munkásszállást biztosí­tunk. Különélést, útiköltség-hoz­zájárulást, fiatalkorúak részére betanulási pótlékot fizetünk. Je­lentkezés: Miskolc, József Attila u. 57* Az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat felvételre keres gépészeti szerkesztésben jártas műszaki rajzolót. Bérezés a kol­lektív szerződés szerint. Jelent­kezni lehet: Miskolc, József A. u. 59., gépészet. A KPM Közúti Igazgatóság gépjavító üzeme felvesz külszol­­gálatos munkára motorkerékpár­­vezetői jogosítvánnyal rendelkező férfi munkaerőket. Kereseti le­hetőség 2200—2500 Ft. Jelentkezni lehet az üzem vezetőjénél a Zsar­­nay-telepen. A Miskolci Patyolat Vállalat azonnali belépéssel felvesz férfi vegyipari szakmunkásokat és betanított munkásokat. Jelentke­zés: Miskolc, Győri kapu 48—50. Felvételre keresünk tervezői munkakörbe általános mérnököt út- és mélyépítési feladatok ter­vezésére, vízgazdálkodási mérnö­köket, üzemmérnököket vízren­dezési, talajvédelmi, vízgazdálko­dási feladatok tervezésére, vala­mint építésztechnikusokat szer­kesztői munkakörbe. Jelentkezés: AGROBER B.-A.-Z. megyei ki­­rendeltség, Miskolc, Szemere u. 15. sz. alatt. Ruhaiparban jártas, felsőfokú végzettséggel rendelkező férfit műszaki vezetői állás betöltésére keresünk. Szövetkezet jeligére az észak-magyarországi hirdetőbe. A Miskolc és Vidéke ÁFÉSZ pályázatot hirdet az alsózsolcai 80. sz. élelmiszer-, háztartási, egyszemélyes, szabadkasszás egy­ség vezetésére. Erkölcsi és mű­ködési bizonyítvány szükséges. Jelentkezés: Miskolc, Kossuth u. 1.­ személyügyi csoport. Az AFIT XVI. sz. Autójavító Vállalat felvesz szakközépiskolai végzettséggel rendelkező érték­könyvelőket. Fizetés megegyezés szerint: Jelentkezés az AFIT XVI. sz. Autójavító Vállalat számviteli osztályvezetőjénél, Miskolc, Zsolcai kapu 9—11. sz. Telefon: 37-741. „A Földesből indultak” — Itt fogalmazódott meg bennem a színészet iránti vágy, itt mondtam a színház­ból kijövő színészeket látva, bárcsak én is eljátszhatnék egyszer egy epizódszerepet. Koncz Gábor, a Vígszín­ház művésze vallott így az elmúlt hét végén a miskolci Földes Ferenc Gimnázium nagytermét zsúfolásig meg­töltő diákoknak pályakezdé­séről, az indítékokról. Új rendezvénysorozat első lépése­ként került sor e találkozó­ra: az iskola meghívja azon diákjait, akik innen indul­tak, s akikre a maiak is joggal lehetnek büszkék. Az első alkalommal Koncz Gábor színművész Ország­úton című műsorával vallott önmagáról, hovatartozásáról, örömeiről, gondjairól, majd ezt követően a diákok kérdé­seire válaszolt. Szóba került a kedvenc tantárgy, a leg­emlékezetesebb szerepalakok, a magyar film­gy­ártás helyze­te, a példakép, a közeljövő tel­adatai. — Rendkívül szerettem ezt az iskolát — mondta töb­­­bek között Koncz Gábor, majd a tanulásról, a tan­tárgyakról szólva hozzátette: amit szerettek, azt rendkívül komolyan és becsületesen csináljátok, csak ez számít. A találkozón átadták az egykori tanítványnak , az aranykoszorús Földes-jel­vényt, amit a legjobbak kap­nak évente, Koncz Gábor pedig tolmácsolta Lukács Sándor színművész üzenetét. ..Mondd meg a fiataloknak, én is megyek majd!” T. Nagy József i

Next