Észak-Magyarország, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-17 / 271. szám
1978. november 17., péntek Kényszerhelyzetben Mit jelent a melléktermék? Diákköri ugratás jár az eszemben: a helyzet megoldásának kulcsa, hogy a helyzet megoldásának nincs kulcsa. Azt hiszem, Horváth Csaba, az encsi Zója Termelőszövetkezet főállattenyésztője sokszor átérezte ezt a helyzetet. És bizony, nem ugrált örömében. A kör húsz kilométeres átmérője Hogy a kezdet nehezét könnyebben megértsük, értékeljük először a végeredményt. Nyolc év alatt mindössze egymillió forintot fordítottak itt az állattenyésztés fejlesztésére, miközben az ágazat évente 3 millió forint nyereséget termelt. A következtetés nyilvánvaló: nagyobb beruházás nélkül, a sokat emlegetett belső tartalékok kihasználásával állandóan előre tudtak lépni. A főállattenyésztő: — Mindig a kezdet a legnehezebb. Amikor idejöttem a gazdaságba, húsz kilométer átmérőjű körben, több falu határában helyezkedtek el a telepek. Aki gondolkodik, aki jól akar termelni, azt tűzi ki célul, hogy ezt a szétaprózott termelést, egy helyre központosítsa, hiszen ezzel szinte minden gondját megoldja. Tehát egy modern tehenészeti telep létesítése lett volna a cél. Ezért a fejlődés kulcsa a pénz. És ez a kulcs nem volt meg. De volt helyette néhány elavult szerfás istálló, ahol még kézzel fejtek, és volt egy telepnek induló beruházás, amelyből a borjúnevelő és egy istálló készült csak el. Egy tehéntől évente 2500 liter tejet fejtek, amely elég alacsony hozam, de a körülményeket figyelembe véve sokan rámondták: ettől többet fejni reménytelen feladat. Ma ugyanabban a 20 kilométeres körben helyezkednek el ugyanazok a telepek, de egy-egy tehén már 3200 liter tejet ad. Fűben van az orvosság Érdemes lenne részletekben elemezni, hogy milyen következetes munkával tudták, szinte ráfordítás nélkül ezt az eredményt elérni. Nagy vonalakban, csekély átalakítással használhatóvá tettek régi épületeket. Technológiát váltottak, s ehhez a gépi fejőshez kiképeztek embereket. A helyes szemléletet, a munkafegyelem megszilárdítását — nem egy fegyelmi büntetés árán! —kialakították. És végül.. . ezt hadd mondja el a főállattenyésztő: — Megváltoztattuk a takarmányozás szerkezetét. Tudom, ez kis dolognak tűnik, de ettől függetlenül nehéz volt végrehajtani. Régebben nálunk öt kiló abrakot adtak naponta egy tehénnek, s ez nagy pazarlás. Ezt a mennyiséget leszorítottuk a legszükségesebbre, áttértünk egy melléktermék,a sörtörköly etetésére. Ezzel párhuzamosan felújítottuk legelőinket, s a takarmányozás nagy részét a gyepre alapoztuk. És ez az a dolog, amelyen az ágazat jövedelmezősége múlik. Mert a „fűben van az orvosság*’. Hiszen minél olcsóbb a takarmány, annál nyereségesebb a termelés. És Encsen erre törekednek. Felhasználnak minden gazdasági mellékterméket, hiszen azok nem kerülnek pénzbe. Így például a cukorrépafej, a kukoricaszár és a „rostaalj”. Az eredmény: egy forinttal lett olcsóbb egy liter tej előállítása. Új utakon Minden gazdaság megirigyelhetné az encsi szövetkezet eredményét: egy liter tejet 4,80 forintért állítanak elő. Leszögezhetjük: az önköltség kedvező alakulása elsősorban a takarmányozás olcsóságának köszönhető, hiszen az összes többi mutatóban és a korszerűségben a gazdaság lemarad a többi nagyüzemhez képest. Hiszen még szakosított telepe sincs. Horváth Csaba: — Nekünk az egészből az a tanulság, hogy még olcsóbban kell termelnünk. Kísérletezünk, keressük a hatékonyabb módszereket. Például: a pillangósok minőségi betakarítása még nem megoldott. A gépek a levél nélküli szárakat képesek csak behozni, aminek hasznát alig vesszük. Megpróbáljuk a pillangós takarmányokat besilózni. Legelőinket a jövőben feltétlenül öntözni kell. Kérdezem : melyik gazdaságnak van akkora szerencséje, mint nekünk, hogy 4 kilométeren belül három vízfolyás folyik: a Bélus, a Hernád és a Bársonyos? És berendezéseink a mesterséges esőztetéshez megvannak. És még egy dolog, amit nem szabad megkerülni. Az állattenyésztés jövedelmezősége a növénytermesztés függvénye. Minél nagyobb hozamokat takarít be az egyik ágazat, annál olcsóbbal tudja a másiknak „kínálni”. Napjainkban Encsen az állattenyésztés eljutott oda, hogy pénz nélkül a helyzetet nem tudja megoldani. És ez már kényszerhelyzet. Ha nem fejleszt, megmarad ezen a szinten, ezen a lépcsőfokon, amely a körülményekhez viszonyítva kitűnő. De egy hatalmas szelekciós munka után, amikor a legkitűnőbb állatok maradtak a termelésben, amikor minden férőhely ki van használva, amikor zsúfoltak az istállók, a termelés a régi módon már nem mehet tovább. És ezért készülnek a tervek, egy új 550 férőhelyes szakosított telep tervei. 38 millió forintba kerülne. A fejlődés nem állhat meg! — kármán — r Újfajta sütemény Újfajta sütemény és levestészta gyártását kezdték meg a győri hűtőházban. Naponta 6 mázsát mélyhűtenek az ízletes hájastésztából, mellyel mindössze annyi a dolga a háziasszonynak, hogy sütés előtt dzsemmel vagy gesztenyével megtöltsék. Az első szállítmányokat a győri üzletekben árusítják majd kísérletképpen, hogy elnyeri-e a fogyasztók tetszését. A hűtőház számít a sikerre. I ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Illést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Lázár György, a Minisztertanács elnöke tájékoztatta a kormányt a Német Demokratikus Köztársaságban tett baráti látogatásáról. A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette a tájékoztatót. Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt a magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság ülésszakáról. A kormány elfogadta a jelentést és megbízta a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságát, hogy dolgozzon ki intézkedési tervet az ülésszakon elfogadott határozatok végrehajtására. A Minisztertanács elfogadta a Svájc, illetve Japán külügyminiszterének magyarországi hivatalos látogatásáról szóló külügyminiszteri beszámolót. A kormány megtárgyalta és elfogadta a honvédelmi törvény végrehajtásának tapasztalatairól szóló jelentést. Az Állami Ifjúsági Bizottság elnöke jelentésben összegezte az ifjúsági testnevelés és tömegsport fejlesztéséről szóló kormányhatározat végrehajtásának tapasztalatait. A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette a jelentést, valamint a határozat végrehajtásával kapcsolatos további teendőket tartalmazó feladattervet. A legfőbb ügyész, a belügy-, valamint az igazságügyminiszter jelentést tett az ifjúkori bűnözés helyzetéről. A kormány elfogadta a jelentést, s határozatot hozott a megelőzést szolgáló további feladatokról. A kormány megtárgyalta és elfogadta az igazságügyminiszter előterjesztését a szabadságvesztésből szabadult személyek utógondozásáról szóló 1975. évi törvényerejű rendelet végrehajtásának tapasztalatairól és az utógondozás szervezeti továbbfejlesztésének lehetőségeiről. A Minisztertanács titkársága vezetőjének előterjesztése alapján a kormány felhívta a minisztereket és az országos hatáskörű szerveket, hogy vizsgálják meg az országgyűlés októberi ülésszakán elhangzott képviselői észrevételek javaslatok megvalósításának lehetőségeit. Befejezéséhez közeledik a pvc-fóliát gyártó új üzemrész építése a Hungária Műanyag-feldolgozó Vállalat nagytétényi gyárában. Az üzem a Borsodi Vegyikombinátban előállított pvc-port dolgozza fel és évente tizenhétezer tonna lágy pvefóliát gyárt majd. Képünkön szerelik az NDK gyártmányú gépeket. II világgazdaság Im A Moszkvában aláírt szovjet—vietnami barátsági és együttműködési szerződés mellett a gazdasági szakértők külön jelentőséget tulajdonítanak az ezzel egyidőben megkötött hat gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési megállapodásnak. Ezek az egyezmények részben hosszú távra meghatározzák a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlődését, részben pedig megjelölik a VSZK gazdaságának azokat a területeit, amelyek fejlesztésében a Szovjetunió a következő években számottevő segítséget nyújt. A szovjet—vietnami gazdasági megállapodások közül kiemelkedik a hosszú távú gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés, valamint a két ország kereskedelmét szabályozó dokumentum. Ebben arról is szó van, hogy a Szovjetunió és a VSZK ezentúl is különböző kedvezményeket és előnyöket nyújt egymásnak a kölcsönös kereskedelmi-gazdasági kapcsolatokban, kilátásba helyezi a hosszú távú együttműködési programok kidolgozását a gazdasági élet különböző területein és utal a kompenzációs alapon megvalósítandó közös vállalkozások lehetőségeire. * ^ A londoni Commodities Research Unit Ltd (CRU) legfrissebb tanulmánya szerint általános javulás jelei mutatkoznak az utóbbi hónapokban a nemzetközi acélpiacon. Japánban és az USA-ban a belföldi kereslet már hónapok óta erős, és bizonyos jelzések arra utalnak, hogy a kereslet Nyugat-Európában is javulni kezdett, különösen az NSZK- ban. A következő néhány hónapban azonban az egyesült államokbeli kereslet valamelyest visszaesik, az egész jövő esztendőben tartós lesz Japánban és az ideinél valamivel jobb Nyugat-Európában. A CEU-jelentés a jövő évre általában szerény javulást jósol, s a kereslet erőteljesebb megélénkülését 1980-ra várja. * A Mongolszovcvemzet irányítása alatt álló Erdenet nevű szovjet—mongol réz- és molibdénkombinát beruházásainak első szakasza november végén fejeződik be. A kombinát építése 1974-ben kezdődött, s befejezése után Mongólia legnagyobb ipari központjává válik: évente 16 millió tonna réz- és molibdénércet fog feldolgozni. A gyáróriás a korszerű felszereléseknek és a nagyarányú automatizálásnak köszönhetően a világ tíz legnagyobb ilyen jellegű komplexuma közé tartozik majd, termelése a jelenlegi mongol bruttó ipari termelés 40 százalékát adja. A kombinát magas fokú hatékonysága az ásványkincsnek földrajzi közelségével magyarázható: az Ázsiában feltárt réztartalékok (a Szovjetuniót kivéve mintegy fele ezen a területen helyezkedik el . A csehszlovák kormányfő november eleji berlini tárgyalásain megállapodás született, mely szerint az NDK és Csehszlovákia 1984-ben megindítja a közös autógyártást. A Zwickauban épülő üzemet évi 340 ezer darab kapacitásúra tervezik. Az 1100—1200 köbcentiméteres, négyütemű, vízhűtéses motorokat a Skoda szállítja, a kardántengelyeket az NDK fogja gyártani. Mint ismeretes, 1978 júniusában az NDK megállapodott a Citroennel, hogy 727 millió márka beruházással kardántengely üzemet létesítenek Zwickauban. A gépkocsik kétféle változatban készülnek majd. Az NDK-ban orrmotoros, Csehszlovákiában pedig farmotoros kivitelben gyártják. Ízelik a mukaerői-kiközelítés? Népgazdasági feladataink teljesítéséhez, a termelés hatékonyságának fokozásához elengedhetetlen a munkaerő ésszerűbb felhasználása. Az utóbbi években egy sor intézkedés segítette a kívánt cél elérését, s a Minisztertanács külön határozatot hozott az V. ötéves tervidőszak munkaerő-gazdálkodásának tennivalóiról. Az egyik legjelentősebb munkaügyi miniszteri rendelet 1976. július elsején lépett hatályba, amely előírja a munkaerő közvetítésének szabályozását. Az alapvetően keretjellegű ögszabály a megyei tanácsok elnökét hatalmazza fel a kötelező munkaerő-közvetítés kiterjesztéséről, valamint a területi munkaerőigények kielégítésének rangsorolásáról. Két és fél év távlatából már időszerű feltenni a kérdést: elérte-e célját a rendelkezés? Az intézkedések nyomán ma már tervszerű a munkaerő mozgása, s a remélt módon alakul a szűk munkaerő-tartalékok elosztása? Elmondhatjuk-e már, hogy sikerült visszaszorítanunk a nem kívánatos elvándorlásokat, a gyakori munkahely-változtatásokat, s a szakképzett munkások végzettségüknek megfelelő beosztásban, valóban ott dolgozzanak, ahol a legnagyobb szükség van rájuk? Röviden megfogalmazva: kifizetődő-e országunknak a munkaerő kötelező kiközvetítése? A szóban forgó rendelet végrehajtásának Borsod megyei tapasztalatairól Magyar Sándor, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője készített összegzést. Szűkebb hazánkban is széles körű előkészítő munka előzte meg a határozat végrehajtásának kötelezővé tételét, s a megyei pártbizottság határozata iránymutatásul szolgált a megyei tanács elnöke által kiadott közvetítési rendelet kidolgozásához. A munkaerő-közvetítést szabályozó tanácselnöki utasítás 1977. április elsején lépett érvénybe megyénkben, s találkozott a Munkaügyi Minisztérium, az ágazati minisztérium, a megyében működő közel 200 vállalat, a megye politikai és társadalmi szerveinek elvi egyetértésével. A megyei rendelkezés mindössze nyolc olyan iparvállalatot emelt ki, amely az állami nagyberuházások keretében szinte minden kötöttség alól mentesült. Ezek a vállalatok a munkaerő-toborzásnál, a munkaerő odairányításánál különleges előnyökben részesültek, s például országos, vagy más megyei lapokban is közzétehettek kedvezményeket is feltüntető hirdetéseket. A másik csoportba tartoznak azok a még kedvezményeket élvező építőipari szervezetek, amelyek állami nagyberuházásokon és tanácsi célcsoportos beruházásokon dolgoznak. Némileg előnyben részesülnek a munkaerő kiközvetítésében a lakosssági igényeket kielégítő termelő és szolgáltató vállalatok, a folyamatosan üzemelő gyárak, továbbá az átlagosnál magasabb színvonalú szervezettséggel, technológiával üzemelő és jelentős exporttevékenységet végző vállalatok. Minden más termelőegységre kötelezően érvényes a munkaerő kiközvetítése, követelményként határozták meg ugyanakkor a rendelet rugalmas alkalmazását. A rendelet érvénybe lépése után kétszeresére ugrott a vállalatoknak a munkaerő- közvetítő szervekhez bejelentett létszámigénye, s azóta is negyedévi átlagban meghaladja a 10 ezer főt. Az alaptalan emelkedésben közrejátszik az is, hogy a vállalatok problémáikat túlhangsúlyozva akartak előnyökhöz jutni a munkaerő kiközvetítésében. Bár a közvetítő szervek erélyesen és eredményesen felléptek a létszámigényüket irreálisan bejelentőkkel szemben, az igényeknek így is csak a 30—35 százalékának tudnak eleget tenni Más kérdés, hogy a kiközvetítésre jelentkező dolgozóknak mintegy 80 százaléka foglalja el a felkínált állást, a kisebb rész különböző kiskapukat keres. A rendelet pozitívumai közé tartozik, hogy a korábbinál nagyobb lehetőség nyílik a munkaerőmozgás sajátosságainak — szakmaelhagyás, kisebb vállalatok felé áramlás — megfigyelésére, s a népgazdaság számára negatív áramlások kedvező befolyásolására. Az elmúlt évben megközelítően 800 olyan fiatal szakmunkást közvetítettek ki, akik nem a tanult mesterségükben akartak dolgozni. A meggyőzés eredményeként mintegy 150 fiatalember megváltoztatta szándékát, s ez a szám is jelentős, hiszen egy-egy szakmai,lás esetében több tízezer forint a „megtakarítás”. Megyénkben a rendelkezés óta mérséklődött a munkaerő mozgása. Kedvező változás tapasztalható mind a munkáltatók, mind a munkavállalók szemléletmódjában, magatartásában. A nyolc kiemelt vállalat 1976—77-ben 9,1 százalékkal növelhette a létszámát, de a fentebb említett előnyöket élvező termelőszervezetek is az országos átlagnál több munkást tudtak felvenni. Összességében tehát elmondhatjuk, hogy a rendelkezés kifizetődő népgazdaságunknak, hozzájárul a munkaerő kedvezőbb elosztásához, illetve újraelosztásához. Kedvezőtlen tapasztalat viszont, hogy a munkaerő-közvetítés túlzott decentralizálása gátolja a megyei szabályozásban rögzített elvek következetes érvényesítését. Rangsorolásra a kisebb településen nincs reális lehetőség, s egyes munkaerőközvetítő szervek engedékenysége miatt a közvetítés gyakran formális marad. Gond továbbá, hogy egyes vállalatokhoz, munkahelyekhez kötődő anyagi és egyéb előnyök differenciáltsága nem fejezi ki hűen a társadalmiontosságát, ezért nehéz megfelelő létszámot odairányítani. Finomításra szorul az alaprendelet is, felfedezhetők benne bizonyos következetlenségek. A vállalat ugyanis nem köteles fogadni a kiközvetített munkást, illetve a dolgozó nem köteles eleget tenni a kiközvetítésnek. A termelőszövetkezetek is kedvükre növelhetik tagjaik számát, hiszen rájuk nem vonatkoznak a korlátozások. Kolaj László