Észak-Magyarország, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-18 / 295. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 A képernyő előtt Worajka, Faustus, egy csap, meg Róma Szokatlan bőségben kínálta az elmúlt hét a televízió saját készítésű tévéjátékait, s ezért, ha érdemes is lenne újra szólni a ..Sok van, mi csodálatos...” sorozatról, az abban megismert Gyuri bácsiról, vagy a játékfilmek már-már szélsőséges választékáról, most a saját játékokra szorítkozunk.) Worafka tanácsos úr precíz hivatalnok, a bürokrata szobrát lehetne róla megmintázni. Worafka úr rendőrhivatalnok. Az osztrák hatóságokat képviseli a Bach-korszakban Budapesten. Helytartók jönnek és mennek, az országhatáron kívül kisebb helyi háborúk zajlanak, az osztrákokat itt-ott meg is verik, s Worafka úr üldözi vagy „pártfogolja” a pestieket, ahogyan az éppen napirenden levő utasítás kívánja. Lapot tart fenn dugipénzen, s az hol támadja a kormányt, hol támogatja, mikor mire van szükség a schwartz-gelb világban. Worafkaur szépen eléldegél, hiszen gerince hajlékony és megtalálja a hozzá hasonló gerincű embereket, csalódás csak akkor éri, amikor 1887-ben létrejön a megegyezés Deákkal, s úgy érzi, rá rájuk már nincs olyan szükség, mint az abszolutizmus idején volt, s császári rendőrtanácsos létére arra vetemedik, hogy uralkodójával — egyedül, zárt ajtók mögött, egyetlen múló pillanatra — szembeforduljon, képét leköpje, mondván megcsalta őt. Száztizenkét évvel a kiegy’ezés, ötnegy’ed századdal Bach korszakának kezdete után bizony már panoptikumi figurákká silányultak az egykori hatalmasságok, nevetségesekké lettek a fontoskodó schwartz-gelbi hivatalnokok. Szabó György tévéjátéka — rendezője Mihályfy Sándor — így közelíti meg e kort, annak hivatalnoki gárdája ábrázolását. Kisszerű emberek fontoskodnak és válnak léptennyomon nevetségessé rendőrtisztviselőként, vagy helytartóként, álellenzékiség szervezőiként, „dramaturgként”, emberként. A kesernyés ízéktől nem mentes humor mögül azonban elő-elősejlik két tanulság is: így jött létre az uralkodóval való kiegyezés, a Deák-pártba olyan alakok is vezető helyre furakodhattak, mint az azonnal mindenre vezércikkben reflektáló, sokkulacsos szerkesztő; másrészt, hogy a nem gondolkodó. köpönyeget és nézetet mindenkor fordítani kész bürokrata és annak ,.kapcsolata” nemcsak a Bach-kor kizárólagos sajátja. Hangulatos, kitűnő ritmusú játékban peregtek előttünk a sziporkázó jelenetek és egy sor ragyogó színészi alakítás — Haumann Péter, Inke László, Esztergályos Cecília, Kálmán György, Szabó Gyula és mások — emlékét is sokáig fogjuk őrizni. Nem kifejezetten tévéjáték, bár amit láttunk, ahhoz áll legközelebb, a Nyitott könyv-sorozatban bemutatott Faustus doktor boldogságos pokoljárása. A szerkesztő Katkó István és a rendező Gaál Albert — csakúgy, mint legutóbb Cseres Tibor Parázna szobrok című regényénél , Gyurkó László nagy sikerű és igen nagy terjedelmű regényénél is lemondtak az egész mű bemutatásáról, hanem egy részletet ragadtak meg, nevezetesen a több mint harminc évet átfogó történetből a központi hős utolsó állomásának, a gyűrűs tanácselnök székében töltött időszakának tükrében érzékeltették e sajátos pályafutású ember életét és valamit abból, miként került ide, hogy él most és milyen az a közeg, amelyben él. Természetesen leszűkült így Faustus doktor boldogságos pokoljárása, de alighanem ez volt a legjobb megoldás még akkor is, ha a regény ízeiből sok természetszerűen el is veszett (például a szellemes zárójeles magyarázatok). Megkapó, kerek, érdekfeszítő történetet kaptunk ebben a Nyitott könyv-adaptációban, s igazán felkelthette az érdeklődést a könyv elolvasására. Ez volt a célja. * Egy-két gépért oldalnyi füstölgésre elegendő anyagból — Csak egy csap címmel — ötvenperces tévéjátékot duzzasztott Rákosy Gergely író és Hintsek György rendező. A hiánycikk — ez esetben egy keverőcsap — után futkosó csillagász kálváriájában kicsit dühösen, ám közhelyesen mutatta be kereskedelmi alkalmazottak és kisiparosok jól ismert hozzáállását, ellenőrzésre küldött hivatalnokok fafejűségét és közben a csillagász teljes összeomlását — a drága pénzért segítő lumpenfigurák társaságában — valami koszos csehó padlójáig. Egy nagyon kis mag köré fúvódott a laza, szakadozó szövetű játék, amely nem tudott meggyőzni róla, hogy így, ilyen terjedelemben van rá szükség. * Három eltérő jellegű kis tévéjáték került egymás mellé a Mesélő városok sorozat Róma című összeállításában, Málnay Levente rendezésében. A pad című játék elesettjei, a Jó a betörő a háznál nyárspolgári erkölcsi komédiája szereplői, meg a kórházba bizakodva jött ember teljes összeomlását és fizikai megsemmisülését megrázó drámába fogalmazó Hét emelet betegje egyazon nagyváros lakói, külön és együttesen Róma napjairól meséltek — kétszer drámaian, egyszer igen mulattatóan. Benedek Miklós * Értesítjük Kedves Vendégeinket, hogy férfi-, női fodrász és kozmetikai részlegeinket az ünnepek előtti munkanapokon az alábbiak szerint tartunk nyitva: december hó 22- én, szombaton 6—21, 23- án, vasárnap 6—21, 29- én, szombaton 8—21, 30- án, vasárnap 8—18, 31- én, hétfőn 6—18 óra között. Ezúton kívánunk kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog uletet! Borsod megyei Fodrász Szövetkezet 1979. december 18., kedd Játék a pályákkal ittezerhatszázan kezdték a játékot — szeptemberben. Az eltelt hetekről, hónapokról így számoltak be a döntőbe jutott 16 csapat bemutatkozó rigmusai: — .........Voltunk a termelőszövetkezetben . . . etettük a kismalacot..., megnéztük a kosárfonast..., barátunk lett a művezető.... kukláskodtunk, cérnát fűztünk, varrodában tébláboltunk.... végigjártunk építkezést.... kétszer is voltunk a gyárban ... kóstoltuk a szakács főztjét” Örs, őrs, csudaőrs. .. énekelték a szerencsiek, akik elsőnek kaptak színötöst a szigorú zsűritől. Játszottak a gyerekek. Mert a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban megrendezett pályaválasztási játék döntője a szó szoros értelmében, játék volt, helye volt a vidámságnak, az éneknek (még citeráztak is a gyerekek, s volt, kik eljátszották döntőig vezető útjukat), s a tárgyi tudás mellett fontos szerepe volt az ügyességnek, a talpraesettségnek is. A játékot hangsúlyozta a verseny megnyitásakor Sarlai Péterné, a Magyar Úttörők Szövetsége Borsod megyei Elnökségének elnöke is. (Nem véletlen, hogy idén nem voltak kikötések, s bármelyik nyolcadikos benevezhetett a versenyre, az is, aki szakmunkásképzőbe, s az is, aki gimnáziumba készül az általános iskola után.) És játéklehetőséget bőségesen kaptak. — Hány tojást tojik a tyúk egy évben? — Miből készül a köszörű? A totóban 13 találatot lehetett elérni. Tizenegy volt a legmagasabb ... Voltak villámkérdések és szakmát kellett azonosítani a diaképekből. Fel kellett ismerni a borítékban kihúzott szakma öt szerszámát. Meg kellett találni a diaképhez illő zajt. Játszották „Játék a betűkkel-t, csak most szakmaneveket kellett ügyesen kirakniuk a betűsorokból a gyerekeknek. Ismert, elfogadott, tanulható szakmák neveit. „Győzni jöttünk, győzni, vagy legalábbis nyerni!” — fogalmazták a csatakiáltást. De hát nyerők és győztesek csak kevesen lehettek: éles küzdelemben végül is a leninvárosi 4. számú Általános Iskola csapata gyűjtötte össze a legtöbb pontot, 110- et, Szentistván és a mezőkövesdi 4-es számú Általános Iskola között, csak a visszaszámlált tizedpontok döntöttek az előbbi javára. A miskolci 15-ös számú Általános Iskola szerezte meg a negyedik helyet, őket követte Királd és a sátoraljaújhelyi 5-ös számú Általános Iskola csapata. Az első három helyezett csapat játékosai vásárlási utalványt, az utóbbiak mozibérletet kaptak. És természetesen tapsot. .. Örsi és raj foglalkozásokon, iskolai szervezésű üzemlátogatáson készültek a gyerekek. A nyolcadikosok. Mondhatnánk úgy is, mintegy mellékesen. Mert — s ezt is ők maguk idézték fel tréfálkozva ugyan, de a lényegre tapintva —. mostanában össznépi fejtörő játék a „mi legyek?’. ..mi legyél?”. Tanácsol a szülő, a nagyszülő, intelmeit elmondja a tanár, a pályaválasztási tanácsadó, és hatalmait, vágyait megfogalmazza a gyerek. Most szombaton csak játszottak a pályákkal, izgultak minden válaszért, minden megszerezhető pontért, it. irgelődtek, ha nem sikerült a válasz, s méltatlankodtak, hogy („micsoda pech!”) nehéz kérdést húztak. Végül is jó, izgalmas volt a játék — dicséret érte a szervezőknek és a rendezőknek, különösképp a Pályaválasztási Tanácsadó Intézet munkatársainak Csuborás Annamária Fotó: Szabados György Ács, halász, műszerész . .. Min- A vetélkedő színhelye. A pontozás mindig izgalmas pillanatokat de a kirakott betű pontot ér, hozott. Készül a fotó. Tizenhárom találatot senki sem ért el. Amatőrök és gyűjtők figyelmébe ajánljuk, hogy a MISKOLC, KORVIN OTTO U. 5. sz. ALATTI SZERVIZÉBEN ELŐNYÖSEN vásárolhatnak muzeális és korszerű használt FÉNYKÉPEZŐGÉPEKET, FÉNYKÉPEZŐGÉPTARTOZÉKOKAT, FILMEZÉSI ÉS LABORMUNKA KELLÉKEKET A legmodernebb műszerekkel hitelesített, használt készülékek 8 havi jótállással vásárolhatók. VESZÜNK: mindenfajta fényképezőgépet és tartozékokat, villakészülékeket, filmvevőket és vetítőket stb. 1000 Ft fölött OTP-hitellevélre is lehet vásárolni! Mozisok a nézőtéren Meghívtak a minap, hogy menjek el a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat moziüzem vezetőinek továbbképzésére. Tekintettel arra, hogy igen régóta foglalkoztat, vajon az üzemvezetők, akik döntő többségben csak akkor ismerkedhetnek meg a vetítendő filmmel, amikor már azt a közönségnek vetítik, miként ismerhetik meg „árujukat”, hogyan tudhatnak róla valamit előre, mint tájékoztathatják arról a leendő nézőket, s legutóbb a megyei közművelődési bizottság ülésén is szóba került a mozialkalmazottak esztétikai, filmismereti felkészítésének szükségessége, érdeklődéssel mentem el a továbbképzésre. A napirenden ugyanis —z egyéb szakmai témák mellett — két új magyar film megismerése is szerepelt. Először levetítették az üzemvezetőknek a premierrmozikban az elmúlt héten bemutatott Ajándék ez a nap című, Gothár Péter rendezte filmet, majd délután a januárban közönség elé kerülő Bizalom címűt, Szabó István alkotását. Míg az előző film a premiert követően csak ezek után kerül a mozik többségébe, a Bizalom minden mozinak új. E délutáni foglalkozásra meghívták Szabó István Kossuthdíjas filmrendezőt is. A film bemutatása után — egy kiselőadás segítségével — Szabó István művészi pályájával, eddigi alkotásaival és természetesen az új film értékeivel és érdekességeivel ismerkedtek az üzemvezetők, de a továbbképző összejövetel legértékesebb mozzanata a Szabó Istvánnal folytatott hosszú, szerteágazó és a bemutatott film kérdéskörét messze meghaladó, a magyar film és a közönség kapcsolatát sokrétűen érintő, hetenként szenvedélyes gondolatcsere volt. Tudom, nehéz a megye három és félszáz mozijából az üzemvezetőket, vagy akárcsak a függetlenített, főállásos üzemvezetőket is gyakran behív i a megyeszékhelyre, de e legutóbbi továbbképzési nap tapasztalata azt tanúsítja: ha ritkább időközökben is, de tartalmas programmal és alkotói találkozóval egybekötve szükséges és hasznos az ilyen összejövetelek megszervezése. (hm) Budapestinj kiállítása Moszkvában Sokan keresték fel a moszkvai Puskin Múzeumban a budapesti Szépművészeti Múzeum anyagából „Spanyol festészet a 16. századtól a 19. század elejéig" címmel rendezett kiállítást. A gyűjteményt az Ermitázs és a Puskin Múzeum Budapesten megrendezett „Francia festészet” című kiállításáért cserébe állították ki. A Szépművészeti Múzeum spanyo anyaga a világ egyik legnagyobb kollekciójn amelyben El Greco, Murillo, Goya és számos más híres mester művei láthatók. A képen: a kiállítás látogatói.