Észak-Magyarország, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-11 / 137. szám
■» 1983. június 11., szombat __ Bányásznék Borsodban A dolgozó bányászközösség gyengébb nemének mintegy kétezerkétszáz képviselője van Borsodban. Legtöbben közülük a Központi Szénosztályozón keresik kenyerüket, sokan palaválogatóként. A bányászasszonyok munkájának megkönnyítésére, a szakmai továbbképzésre és egyáltalán mindennapos teendőik segítésére a Borsodi Szénbányák Vállalatnál mindenkor naiv gondot fordítottak. — Talán furcsán hangzik, hogy támogatjuk asszonyainkat a mindennapos teendőikben — mondja Budai Jánosné, a vállalat szakszervezeti bizottságának nőfelelőse —, noha így igaz. Például Sokküzemben vettek hűtőszekrényt, itt a székházban pedig jó ideje egész kenyeret árulnak a büfében. Az asszonyok közül számosan járnak dolgozni messziről. Munka után meglehetősen sok időt vesz igénybe a bevásárlás, különösem műszakváltáskor, csúcsforgalom idején. Olykor bizony az üzletek választéka is gyérebb már ebben az időszakban. A hűtőszekrény segít ezen, mert munka előtt bevásárolhatják és tárolhatják az aznapi főzéshez szükségest A helybe hozott kenyér meg fölöslegessé teszi a hosszadalmas sorakozást a nyolc óra letelte után. Látszólag talán kicsiség, mégis nagy segítség ez a dolgozó nőknek. Órákat takaríthatnak meg, és így több idő jut az egyéb otthoni teendőkre. Hogy valójában mekkora segítség ez, azt minden családos dolgozó nő tudja. — Nemrégiben védőruhának minősítették a munkaruhát. Ez azt jelenti, hogy a korábbival ellentétben nem kell a munkaruhákat otthon kimosni, csupán leadni az üzemnél és kapnak helyette tisztát. Változás történt az illetményszén jogosultságában is. Az elmúlt évtől már nemcsak a családfenntartók kapják az évi hetvenkét mázsa szenet, hanem minden dolgozó. A legfontosabb pedig, ami a fizikai nődolgozókat érinti, a mosómű épülése. A palaválogató asszonyok egy műszakban hatvan-hetven-nyolcvan mázsa meddőt válogatnak kézzel a Központi Szénosztályozón. Ez év szeptemberében megkezdi próbaüzemelését a több millió forintos beruházással készülő új mosó. Nagyon várjuk már. Nemcsak azért, mert egy sor fizikai munkát tesz fölöslegessé, hanem azért is, mert nagyobb és lényegesen jobb minőségű szén kerülhet ki a jövőben az osztályozóról. A felszabaduló létszám átképzése, átcsoportosítása már megkezdődött • — Milyen munkát végezhetnek majd a ma még palát válogató asszonyok? — Gépjavítóknak, gépkezelőknek, tekercselőknek képezzük át őket, a gépjavítóban pedig betanított munkásként dolgozhatnak majd. — A Borsodi Szénbányák Vállalatnál az iparágban elsőként vezették be az úgynevezett „i”-napot, ami havi egy szabadnapot jelentett a fizikai dolgozó nőknek. Az akkor heti negyvenkét órából negyven lett... — Valóban, az elsők között álltunk át a heti negyvenkét órás munkahétre. Először a fizikai állományban levő asszonyoknál, később az adminisztratív állományban foglalkoztatottak körében vezettük be. Ma már a fizikai munkát végző nők heti 40 órában, a nem fizikaiak viszont még heti negyvenkettőben dolgoznak. Reméljük, hamarosan kiegyenlítődik ez a különbség. A munkaidőkedvezmény nagy segítséget jelentett a gyermeküket egyedül nevelő nőknek, akik természetesen más egyéb juttatásban is részesülnek. Hiszen a tanszervásárlási kedve amérle, a bölcsődei, óvodai férőhelyek biztosítása már több éves múltra tekint vissza a vállalatnál. Javult a keresetük is a nőknek. Fizikai dolgozóknál a legalacsonyabb kereset kétezerkétszáz forint. Intézkedési tervünkben az fogalmazódott meg, hogy évente további száz forinttal emeljük az alsó határt. Így 1985-re már kétezerötszáz forintban jelöljük meg a minimális bért. — Nőkről beszélgetünk, nem feledkezhetünk meg hát a vezető beosztású nők hlyzetéről sem, noha ez a szénbányászatban meglehetősen sajátos helyzetben van... — Úgyszólván minimális a vezető beosztású nők aránya. Ez részben szakmánkból ered, ennek ellenére azt szeretnénk, ha nagyobb bizalmat szavaznának a mi körünkben is a nőknek. Üzemeknél, különösen az osztályodon, ahol hétszáz nő dolgozik, van elegendő példa a női vezetőkre. Itt, a székházban viszont a több mint húsz osztályvezető között nő nincs. Jóllehet, kinevezés előtt a jelöltek listáján szerepelnek női nevek is. — A nőpolitikai határozatban szó van a gyermekgondozási szabadságon levő nők foglalkoztatásáról is. Történt-e valamilyen változás a vállalatnál ezen a téren? — Igen, bár még nagyon az elején vagyunk. Mégis, a Putnoki Bányaüzem kezdeményezése figyelemre és követésre méltó. Putyákon ugyanis a kismamáknak lehetőségük van négyórás munka vállalása«» a bérelszámoláson. Ez a megoldás hasznára válik az üzemnél is, hiszen bizonyos feladatok határidőhöz kötöttek és jól jön a kismamáknak a jövedelmük kiegészítéséhez. Szeretnénk, ha ezek a példák szaporodnának, üzemeinknél. Tolcsvai terméskilátások — Az idei terméskilátás#2-ról érdeklődni... — ezzel a szándékkal kopogtunk be a minap a tolcsvai Békeharcos Tsz elnökének, Kiss Istvánnak az Irodájába. S mivel Négyalja szívében jártunk, mi mással kezdhettük volna a Beszélgetést, mint a szőlővel. Milyen terméssel kecsegtet Tolcsván idén a vitis vinifera ? Nos, az elnök biztató hírekkel szolgált, c — Jelen pillanatban az elmúlt évihez hasonló, nagy termés várható. A növény fejlődése biztató, a naptárhoz viszonyítva igen előrehaladott. A furmintnál különösen kiváló a termékeny 1- lés. A hárslevelűnél ugyan itt-ott előfordulnak meddő hajtások, de ez nem vészes. Ezen időszakban a növényvédelem jelenti a legfontosabb munkát az ültetvényekben. A légi védekezés mellett — ahol erre mód nyílik — alkalmazzuk a földi növényvédő gépeket is, mivel ezekkel a védekezés lényegesen kevesebbe kerül, ugyanakkor munkájuk tökéletesebb, hatásosabb, mint a helikopteré... ’Az effajta védekezésre az elkövetkezendő hetekben, hónapokban bizony, még többször is szükség lesz, s még ezek tökéletessége mellett is jó néhány tényező szerencsés alakulása szükséges ahhoz, hogy Tolcsván és egész Hegyalján gazdag szüretnek örüljenek a szőlőtermesztők. És ez itt elsősorban nem is mennyiséget, hanem minőséget jelent. Amíg azonban a szőlő még sokszor odakinn hal, addig a másik ültetvény a fekete ribiszkés, ebből a szempontból szerencsésebb, mivel itt a gyümölcs betakarítása már a nyáron megtörténik. S ez a közelebbi szüret Kiss Istvánnal is konkrétabb terméskilátást fogalmaztat meg: — A 44 hektár fekete ribiszkésünk hivatalosan csak a jövő évben nevezhető termőre fordultnak. Ennek ellenére már idén is lesz rajta valamennyi termés. Sőt, virágzáskor egészen jelentős mennyiség ígérkezett. Sajnos, a kötődés ideje alatt esős volt az idő, így a termékenyülés a vártnál hiányosabb lett. Ennek ellenére hektáronként 3 tonnás átlagtermést így is várunk ... Most itt is a növényvédelem — főleg a lisztharmat elleni védekezés — és a gyomirtás az időszerű feladat, a tennivaló. Az idei ribiszketermést még a sárospataki gimnázium és a környékbeli általános iskolák tanulóival szedeti le a tsz, de jövőre, az első nagyobb termés idejére már várhatóan megérkezik a hűtőiparral közösen vásárolt, speciális betakarító kombájn is, kiküszöbölve ezzel a kézi munkaerőt, s gyorsabbá téve a betakarítás menetét A tolcsvai ültetvények sorát a 7 hektáros fekete szedressel zárjuk. Lévén ez még csak második éves ültetvény, itt idén még nem lesz szüret. Ám az aktuális növényápolási, növényvédelmi munkák elvégzése épp annyira fontos feladat, mint a szőlőnél vagy a fekete ribiszkénél, hiszen ezek jó elvégzésével alapozzák meg a termőévek sikereit. Ügyelnek is rá nagyon a tolcsvaiak. Aktuális munka a takarmánybetakarítás. A szövetkezet 1200 anyaruha és szaporulata számára az úgynevezett Bodrog menti rétekről ezekben a napokban — kissé megkésve —, takarítják be a réti szénát. A késés oka — akárcsak a néhány nappal ezelőtt már megírt olaszliszkai tsz esetében — a Bodrog kétszeri kiöntése, pontosabban a víz lassú visszahúzódása. De akárcsak ott, itt is kárpótol a késésért a gazdagabb fűtermés. Kiss István elnökkel szót váltottunk e területileg aprónak számító gazdaság melléküzemági tevékenységéről is. Ezzel kapcsolatosan a következőket tudtuk meg: — Már tavaly is működött a varrodánk, ahol 50 nő dolgozik. Itt, a Debreceni Ruhagyár részére varrunk. Ez évben ugyancsak helyben, megkezdtük a vasipari tevékenységet. Jelenleg a MÁV Miskolci Járműjavító részére vasúti teherkocsilépcsőket készítünk. Ezt a részlegünket fokozatosan kívánjuk továbbfejleszteni. Ezek mellett Budapesten működik lakatos-, épületszerkezeti- és festőrészlegünk. Ezeket a jövőben fokozatosan visszafejlesztjük, de úgy, hogy a visszafejlesztéssel egy időben, itt, Tolcsván, illetve Erdőhorvátiban és Komlóskán, tehát helyben, iparfejlesztést hajtunk végre. Ezzel egyrészt elérjük azt, hogy a környékbeliek közül mind többen állandó munkaalkalomhoz jutnak, másrészt pedig, hogy az addig Budapestről származó jövedelem kiesése ellenére sem szenved ily módon anyagi hátrányt szövetkezetünk. (hajdú í.) 1 ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A garanciális időn is túl... Az ágazat kiváló brigádja Tizenketten vannak és moat három munkahelyen dolgoznak, a Miskolci Ingatlankezelő erenyői telepen, a Megyei Bíróság épületének felújításán és Lonnvárdbaan, ahol húsz új lakást tapétáznak. A negyvenéves brigádvezető, Harmati István hetenként ingázik a munkahelyek között váróra és távolsági autóbusszal, így kívánja a beosztása. Szervezi és ellenőrzi a munkát, összegyűjti az anyagigényeket, ügyel a határidők betartására, és a munka kifogástalan minőségére. Évi átlagban 140 százalék tert teljesítést ígértek tavaly, amelyet túlteljesítettek úgy, hogy a brigád munkájának minősége ellen kifogás nem merült fel. A garanciális időn túl még egy évig figyelemmel kísérik az általuk kivitelezett munkát és a szükséges javításokat elvégzik. Úgynevezett egyössszegű munkautalvány-rendszerrel dolgoznak, így nem mindegy az sem, hogy a rájuk bízott anyagokkal miként gazdálkodnak, takarékoskodnak. — Nem volt könnyű megszokni és megszoktatni ezt a bérgazdálkodást — mondotta találkozásunkkor a brigádvezető. — Havonta bíráljuk felül a brigádtagok teljesítményét, órabérét és gondoskodunk ezek munka szerinti elosztásáról. Ebben nagy segítségemre van Horváth Misi kollégám, aki tagja a vállalat 150 fős bizalmi testületének, és a brigád szakszervezeti bizalmija is. — Mi van, ha valaki nem ért egyet a megállapított órabérével? — vetettem közbe. — Azt meggyőzzük — válaszolta. — De nem is nagyon kell győzködni, hiszen az általunk jól látott, ismert munkája alapján döntünk. S ha van is vita, az is rendszerint azzal végződik, hogy aláírja a megállapított bért, át is veszi, legfeljebb majd jobban igyekszik... Munkájuknak meg is van az értelme. Viszonylag jól keresnek; a nyári munkarend idején heti öt munkanapon kilenc és fél órát dolgoznak, átlagjövedelmük 6—8 ezer forint havonta. Emellett vállalnak és becsülettel teljesítenek 700—800 óra társadalmi munkát a saját szakmájukban. Óvodát patronálnak Miskolcon, az Avas-déli lakótelepen, és általános iskolát Lenin városban. Még arra is van gondjuk, idejük, és energiájuk, hogy rokkant munkatársuknak rendbe tegyék szövetkezeti lakását. Brigádkasszájukból az általuk patronált óvoda 200 kis lakójának minden jeles ünnepen ajándékot vesznek, a kommunista műszakokon való részvételükkel pedig támogatják a megyei célkitűzések megvalósítását. Nagy gondot fordítanak a szakmai utánpótlásra. A 114-es számú Szakmunkásképző Intézet festőtanulói részben náluk sajátítják el a szakma fogásait. A legjobb tanulmányi és gyakorlati eredményt elérő harmadéves csoport részére vándorserteget és 2500 forintos pénzjutalmat alapiroda& sajat Kassa jukuot Példás» teljesítése a művelődé«, a busuláa, a szakképzea kerületen tett vállalásaikat, nem kevésbé figyelemre méltó módon tesznek eleget a szocialista életmód, magatartás területén tett vállalásaiknak, amelyet az is jelez, hogy a kollektívában fegyelmi vétség nem fordult elő. Mindezeket az eredményeket már másfél évtizede évről évre, rendszeresen produkálják. A szocialista brigád címet először 1967-ben, majd 1969-ben nyerték el, a szocialista brigádzászlót 1970- ben kapták meg. Az azt követő években kiérdemelték a brigádmozgalom bronz, ezüst és arany jelvényét, 1977-ben a Vállalat Kiváló Ifjúsági Brigádja címet, azt követően pedig a Vállalat Kiváló Brigádja címet is. A kollektívában eddig kilencen kapták meg a Vállalat Kiváló Dolgozója kitüntetést. A brigádvezetőt, Harmati Istvánt, a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki és megkapta az arany koszorús KISZ-jelvényt is. A negyvenéves brigádvezető fontos társa, Horváth Mihály, aki a vállalat 150 fős bizalmi testületének tagja és a brigád szakszervezeti bizalmija. Hrebenkm Ferenc különösen a fiatalabb szakmunkások nevelésében jár élen. Horváth Gáspár segédmunkásként került a brigádba, itt szerzett szakmunkás-bizonyítványt. Antal Imre különösen jól ért a munkaidő alapos kihasználáshoz. Tóth Ferenc, a brigád alapító tagja, munkáját nagy szakmai tudás jellemzi. Mihalka István a társadalmi munkák fő szervezője, tagja a KISZ-vezetőségnek. Gyurcsó István különösen a szakmai továbbképzést tartja fontosnak, vállalati kiváló dolgozó. Juhász Tibor, a szakszervezeti bizalmi helyettese, KISZ-vezetőségi tag. Nyilas István szintén KISZ-vezetőségi tag, szakmai-politikai munkáját maradéktalanul igyekszik megvalósítani. Dohai Tibor is KISZ-vezetőségi tag, jelenleg katonai szolgálatot teljesít. A brigád Benjáminja Szabó János festő-mázoló, tapétázó szakmunkás, még csak 19 éves lesz. Két éve dolgozik a vállalatnál, és mint a brigád legfiatalabb tagja, igyekszik a többiek elismerését kiérdemelni. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat Petőfi Sándor nevét viselő, szobafestő-mázoló-tapétázó specialista kollektívája pályázat útján nyerte el az Ágazat Kiváló Brigádja címet, amelyet most az építők napján vesznek át. Ez az ötödik kollektíva a vállalat életében, amely kiérdemelte ezt a magas szakmai megbecsülést. Az új lakók az új házban, az új lakásban az ő munkájukat veszik szemügyre legelőször. Lehet, hogy személyesen is találkoznak. Első, fontos értékítélte az ő munkájuk alapján alakul ki az építőkről, ami kissé igazságtalan. Hiszen a tervező, a beruházó szervezeteken kívül számosan munkálkodnak azért, hogy egyre több korszerű otthon áruház, orvosi rendelő, óvoda, iskola gazdagítsa életünket. Oravec János A Petőfi Sándor nevét viselő szocialista brigád Fojtán László fett. Új magyar Kitűnően vizsgázik egy új mezőgazdasági szabadalom, a Törőcsik-féle adalékos műtrágyázási eljárás a közép-alföldi gazdaságok földjein. A módszer lehetővé teszi, hogy az egy tonna búza, kukorica vagy napraforgó megtermeléséhez eddig felhasznált 100 —110 kiló műtrágyának csak a felét juttassák a talajba. A csökkentett adag hatásos találmány sogát egyelőre szabadalmi titokként kezelt adalékanyaggal biztosítják. Ez akadályozza meg, hogy mint egyébként a foszfor és a kálium 40—60 százaléka elvesszen a talajban. Az adalékanyag hatására ugyanis a növények teljes egészében hasznosítani tudják a műtrágyák táperejét !