Észak-Magyarország, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-11 / 137. szám

■» 1983. június 11., szombat __ Bányásznék Borsodban A dolgozó bányászközösség gyengébb nemének mintegy kétezerkétszáz képviselője van Borsodban. Legtöbben közü­lük a Központi Szénosztályo­zón keresik kenyerüket, so­kan palaválogatóként. A bá­­nyászasszonyok munkájának megkönnyítésére, a szakmai továbbképzésre és egyáltalán­­ mindennapos teendőik segí­tésére a Borsodi Szénbányák­­ Vállalatnál mindenkor naiv­­ gondot fordítottak. — Talán furcsán hangzik, hogy támogatjuk asszonyain­kat a mindennapos teendőik­ben — mondja Budai János­­­né, a vállalat szakszervezeti bizottságának nőfelelőse —, noha így igaz. Például Sok­küzemben vettek hűtőszek­rényt, itt a székházban pe­dig jó ideje egész kenyeret árulnak a büfében. Az asszo­nyok közül számosan járnak dolgozni­ messziről. Munka után meglehetősen sok időt vesz igénybe a bevásárlás, kü­lönösem műszakváltáskor, csúcsforgalom idején. Olykor bizony az üzletek választéka is gyérebb már ebben az idő­szakban. A hűtőszekrény se­gít ezen, mert munka előtt bevásárolhatják és tárol­hatják az aznapi fő­zéshez szükségest A helybe hozott kenyér meg fölösleges­sé teszi a hosszadalmas so­­rakozást a nyolc óra letelte után. Látszólag talán kicsiség, mégis nagy segítség ez a dol­gozó nőknek. Órákat takarít­hatnak meg, és így több idő jut az egyéb otthoni teen­dőkre. Hogy valójában mek­kora segítség ez, azt minden családos dolgozó nő tudja. — Nemrégiben védőruhá­nak minősítették a munkaru­hát. Ez azt jelenti, hogy a korábbival ellentétben nem kell a munkaruhákat otthon kimosni, csupán leadni az üzemnél és kapnak helyette tisztát. Változás történt az illetményszén jogosultságá­ban is. Az elmúlt évtől már nemcsak a családfenntartók kapják az évi hetvenkét má­zsa szenet, hanem minden dolgozó. A legfontosabb pe­dig, ami a fizikai nődolgozó­kat érinti, a mosómű épülé­se. A palaválogató asszonyok egy műszakban hatvan-het­­ven-nyolcvan mázsa meddőt válogatnak kézzel a Közpon­ti Szénosztályozón. Ez év szeptemberében megkezdi próbaüzemelését a több mil­lió forintos beruházással ké­szülő új mosó. Nagyon várjuk már. Nemcsak azért, mert egy sor fizikai munkát tesz fö­löslegessé, hanem azért is, mert nagyobb és lényegesen jobb minőségű szén kerülhet ki a jövőben az osztályozó­­ról. A felszabaduló létszám átképzése, átcsoportosítása már megkezdődött • — Milyen munkát végez­hetnek majd a ma még pa­lát válogató asszonyok? — Gépjavítóknak, gépkeze­lőknek, tekercselőknek képez­zük át őket, a gépjavítóban pedig betanított munkásként dolgozhatnak majd. — A Borsodi Szénbányák Vállalatnál az iparágban el­sőként vezették be az úgyne­vezett „i”-napot, ami havi egy szabadnapot jelentett a fizikai dolgozó nőknek. Az akkor heti negyvenkét órából negyven lett... — Valóban, az elsők között álltunk át a heti negyvenkét órás munkahétre. Először a fizikai állományban levő as­­­szony­oknál, később az admi­nisztratív állományban fog­lalkoztatottak körében vezet­tük be. Ma már a fizikai munkát végző nők heti 40 órában, a nem fizikaiak vi­szont még heti negyvenkettő­ben dolgoznak. Reméljük, hamarosan kiegyenlítődik ez a különbség. A munkaidő­­kedvezmény nagy segítséget jelentett a gyermeküket egye­dül nevelő nőknek, akik ter­mészetesen más egyéb jutta­tásban is részesülnek. Hiszen a tanszervásárlási kedve a­mérle, a bölcsődei, óvodai fé­rőhelyek biztosítása már több éves múltra tekint vissza a vállalatnál. Javult a kerese­tük is a nőknek. Fizikai dol­gozóknál a legalacsonyabb kereset kétezerkétszáz fo­rint. Intézkedési tervünkben az fogalmazódott meg, hogy évente további száz forint­tal emeljük az alsó határt. Így 1985-re már kétezerötszáz forintban jelöljük meg a mi­nimális bért. — Nőkről beszélgetünk, nem feledkezhetünk meg hát a vezető beosztású nők h­ly­­zetéről sem, noha ez a szén­bányászatban meglehetősen sajátos helyzetben van... — Úgyszólván minimális a vezető beosztású nők aránya. Ez részben szakmánkból ered, ennek­ ellenére azt szeret­nénk, ha nagyobb bizalmat szavaznának a mi körünkben is a nőknek. Üzemeknél, kü­lönösen az osztályodon, ahol hétszáz nő dolgozik, van ele­gendő példa a női vezetőkre. Itt, a székházban viszont a több mint húsz osztályvezető között nő nincs. Jóllehet, ki­nevezés előtt a jelöltek listá­ján szerepelnek női nevek is. — A nőpolitikai határozat­ban szó van a gyermekgon­dozási szabadságon levő nők foglalkoztatásáról is. Tör­tént-e valamilyen változás a vállalatnál ezen a téren? — Igen, bár még nagyon az elején vagyunk. Mégis, a Putnoki Bányaüzem kezde­ményezése figyelemre és kö­vetésre méltó. Pu­tyákon ugyanis a kismamáknak le­hetőségük van négyórás munka vállalása«» a bérel­számoláson. Ez a megoldás hasznára válik az üzemnél­ is, hiszen bizonyos feladatok határidőhöz kötöttek és jól jön a kismamáknak a­ jöve­delmük kiegészítéséhez. Sze­retnénk, ha ezek a példák szaporodnának, üzemeinknél. Tolcsvai terméskilátások — Az idei terméskilátás#2-ról érdeklődni... — ezzel a szándékkal kopogtunk be a minap a tolcsvai Békeharcos Tsz elnökének, Kiss István­nak az Irodájába. S mivel N­égyalja szívében jártunk, mi mással kezdhettük volna a Beszélgetést, mint a szőlővel. Milyen terméssel kecsegtet Tolcsván idén a vitis vinife­­ra ? Nos, az elnök biztató hí­rekkel szolgált, c — Jelen pillanatban az el­múlt évihez hasonló, nagy termés várható. A növény fejlődése biztató, a naptár­hoz viszonyítva igen előre­haladott. A furmintnál külö­nösen kiváló a termékeny 1- lés. A hárslevelűnél ugyan itt-ott előfordulnak meddő hajtások, de ez nem vészes. Ezen időszakban a növényvé­delem jelenti a legfontosabb munkát az ültetvényekben. A légi védekezés mellett — ahol erre mód nyílik — alkalmaz­zuk a földi növényvédő gépe­ket is, mivel ezekkel a véde­kezés lényegesen kevesebbe kerül, ugyanakkor munkájuk tökéletesebb, hatásosabb, mint a helikopteré... ’Az effajta védekezésre az elkövetkezendő hetekben, hó­napokban bizony, még több­ször is szükség lesz, s még ezek tökéletessége mellett is jó néhány tényező szerencsés alakulása szükséges ahhoz, hogy Tolcsván és egész Hegy­alján gazdag szüretnek örül­jenek a szőlőtermesztők. És ez itt elsősorban nem is mennyiséget, hanem minősé­get jelent. Amíg azonban a szőlő még sokszor odakinn hal, addig a másik ültetvény a fekete ri­­biszkés, ebből a szempontból szerencsésebb, mivel itt a gyümölcs betakarítása már a nyáron megtörténik. S ez a közelebbi szüret Kiss István­nal is konkrétabb terméski­látást fogalmaztat meg: — A 44 hektár fekete ri­­biszkésünk hivatalosan csak a jövő évben nevezhető ter­mőre fordultnak. Ennek­ el­lenére már idén is lesz rajta valamennyi termés. Sőt, vi­rágzáskor egészen jelentős mennyiség ígérkezett. Sajnos, a kötődés ideje alatt esős volt az idő, így a termékenyülés a vártnál hiányosabb lett. En­nek ellenére hektáronként 3 tonnás átlagtermést így is várunk ... Most itt is a növényvéde­lem — főleg a lisztharmat elleni védekezés — és a gyom­irtás az időszerű feladat, a tennivaló. Az idei ribiszke­termést még a sárospataki gimnázium és a környékbeli általános iskolák tanulóival szedeti le a tsz, de jövőre, az első nagyobb termés idejére már várhatóan megérkezik a hűtőiparral közösen vásárolt, speciális betakarító kombájn is, kiküszöbölve ezzel a ké­zi munkaerőt, s gyorsabbá té­ve a betakarítás menetét A tolcsvai ültetvények so­rát a 7 hektáros fekete szed­ressel zárjuk. Lévén ez még csak második éves ültetvény, itt idén még nem lesz szüret. Ám az aktuális növényápolá­si, növényvédelmi munkák elvégzése épp annyira fon­tos feladat, mint a szőlőnél vagy a fekete ribiszkénél, hi­szen ezek jó elvégzésével ala­pozzák meg a termőévek si­kereit. Ügyelnek is rá na­gyon a tolcsvaiak. Aktuális munka a takar­mánybetakarítás. A szövet­kezet 1200 anyaruha és sza­porulata számára az úgyne­vezett Bodrog menti rétekről ezekben a napokban — kissé megkésve —, takarítják be a réti szénát. A késés oka — akárcsak a néhány nappal ezelőtt már megírt olaszlisz­­kai tsz esetében — a Bodrog kétszeri kiöntése, pontosab­ban a víz lassú visszahúzó­dása. De akárcsak ott, itt is kárpótol a késésért a gazda­gabb fűtermés. Kiss István elnökkel szót váltottunk e területileg ap­rónak számító gazdaság mel­léküzemági tevékenységéről is. Ezzel kapcsolatosan a kö­vetkezőket tudtuk meg: — Már tavaly is működött a varrodánk, ahol 50 nő dol­gozik. Itt, a Debreceni Ruha­gyár részére varrunk. Ez év­ben ugyancsak helyben, meg­kezdtük a vasipari tevékeny­séget. Jelenleg a MÁV Mis­kolci Járműjavító részére vasúti teherkocsilépcsőket készítünk. Ezt a részlegünket fokozatosan kívánjuk tovább­fejleszteni. Ezek mellett Bu­dapesten működik lakatos-, épületszerkezeti- és festő­­részlegünk. Ezeket a jövőben fokozatosan visszafejleszt­jük, de úgy, hogy a vissza­fejlesztéssel egy időben, itt, Tolcsván, illetve Erdőhorvá­tiban és Komlóskán, tehát helyben, iparfejlesztést haj­tunk végre. Ezzel egyrészt el­érjük azt, hogy a környékbe­liek közül mind többen ál­landó munkaalkalomhoz jut­nak, másrészt pedig, hogy az addig Budapestről származó jövedelem kiesése ellenére sem szenved ily módon anya­gi hátrányt szövetkezetünk. (hajdú í.) 1 ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A garanciális időn is túl... Az ágazat kiváló brigádja Tizenketten vannak és moat három munkahelyen dolgoz­nak, a Miskolci Ingatlanke­zelő erenyői telepen, a Me­gyei Bíróság épületének fel­újításán és Lonnvárd­baan, ahol húsz új lakást tapétáz­nak. A negyvenéves brigád­­vezető, Harmati István he­tenként­ ingázik a munkahe­lyek között váróra és távolsá­gi autóbusszal, így kívánja a beosztása. Szervezi és ellen­őrzi a munkát, összegyűjti az anyagigényeket, ügyel a ha­táridők betartására, és a munka kifogástalan minősé­gére. Évi átlagban 140 száza­lék tert teljesít­ést ígértek tavaly, amelyet túlteljesítet­tek úgy, hogy a brigád mun­kájának minősége ellen kifo­gás nem merült fel. A ga­ranciális időn túl még egy évig figyelemmel kísérik az általuk kivitelezett munkát és a szükséges javításokat el­végzik. Úgynevezett egyöss­­szegű munkautalvány-rend­­szerrel dolgoznak, így nem mindegy az sem, hogy a rá­juk bízott anyagokkal miként gazdálkodnak, takarékoskod­nak. — Nem volt könnyű meg­szokni és m­egszoktatni ezt a bérgazdálkodást — mondotta találkozásunkkor a brigád­vezető. — Havonta bíráljuk felül a brigádtagok teljesít­ményét, órabérét és gondos­kodunk ezek munka szerinti elosztásáról. Ebben nagy se­gítségemre van Horváth Mi­si kollégám, aki tagja a vál­lalat 150 fős bizalmi testüle­tének, és a brigád szakszer­vezeti bizalmija is. — Mi van, ha valaki nem ért egyet a megállapított óra­bérével? — vetettem közbe. — Azt meggyőzzük — vá­laszolta. — De nem is nagyon kell győzködni, hiszen az ál­talunk jól látott, ismert mun­kája alapján döntünk. S ha van is vita, az is rendszerint azzal végződik, hogy aláírja a megállapított bért, át is ve­szi, legfeljebb majd jobban igyekszik... Munkájuknak meg is van az értelme. Viszonylag jól ke­resnek; a nyári munkarend idején heti öt munkanapon kilenc és fél órá­t dolgoznak, átlagjövedelmük 6—8 ezer forint havonta. Emellett vállalnak és becsülettel tel­jesítenek 700—800 óra társa­dalmi munkát a saját szak­májukban. Óvodát patronál­nak Miskolcon, az Avas-dé­li lakótelepen, és általános is­kolát Lenin városban. Még arra is van gondjuk, idejük, és energiájuk, hogy rokkant munkatársuknak rendbe te­gyék szövetkezeti lakását. Brigádkasszájukból az álta­luk patronált óvoda 200 kis lakójának minden jeles ün­nepen ajándékot vesznek, a kommunista műszakokon va­ló részvételükkel pedig tá­mogatják a megyei célkitű­zések megvalósítását. Nagy gondot fordítanak a szakmai utánpótlásra. A 114-es szá­mú Szakmunkásképző Inté­zet festőtanulói részben ná­luk sajátítják el a szakma fo­gásait. A legjobb tanulmányi és gyakorlati eredményt el­érő harmadéves csoport ré­szére vándorserteget és 2500 forintos pénzjutalmat alapi­­rod­a& sajat Kassa jukuot Példás» teljesítése a mű­velődé«, a busuláa, a szakkép­­zea kerületen tett vállalásai­kat, nem kevésbé figyelem­re méltó módon tesznek ele­get a szocialista életmód, ma­gatartás területén tett vál­lalásaiknak, amelyet az is jelez, hogy a kollektívában fegyelmi vétség nem fordult elő. Mindezeket az eredménye­ket már másfél évtizede év­ről évre, rendszeresen pro­dukálják. A szocialista bri­gád címet először 1967-ben, majd 1969-ben nyerték el, a szocialista brigádzászlót 1970- ben kapták meg. Az azt kö­vető években kiérdemelték a brigádmozgalom bronz, ezüst és arany jelvényét, 1977-ben a Vállalat Kiváló Ifjúsági Brigádja címet, azt követően pedig a Vállalat Kiváló Bri­gádja címet is. A kollektívá­ban eddig kilencen kapták meg a Vállalat Kiváló Dol­gozója kitüntetést. A brigád­vezetőt, Harmati Istvánt, a Munka Érdemrend ezüst fo­kozatával tüntették ki és megkapta az arany koszorús KISZ-jelvényt is. A negy­venéves brigád­vezető fontos társa, Horváth Mihály, aki a vállalat 150 fős bizalmi testü­letének tagja és a brigád szakszervezeti bizalmija. Hrebenkm Ferenc különösen a fiatalabb szakmunkások nevelésében jár élen. Hor­váth Gáspár segédmunkás­ként került a brigádba, itt szerzett szakmunkás-bizo­nyítványt. Antal Imre külö­nösen jól ért a munkaidő ala­pos kihasználáshoz. Tóth Fe­renc, a brigád alapító tagja,­ munkáját nagy szakmai tu­dás jellemzi. Mihalka István a társadalmi munkák fő szer­vezője, tagja a KISZ-veze­tőségnek. Gyurcsó István kü­lönösen a szakmai tovább­képzést tartja fontosnak, vál­lalati kiváló dolgozó. Juhász Tibor, a szakszervezeti bi­zalmi helyettese, KISZ-veze­tőségi tag. Nyilas István szin­tén KISZ-vezetőségi tag,­ szakmai-politikai munkáját maradéktalanul igyekszik megvalósítani. Dohai Tibor is KISZ-vezetőségi tag, jelenleg katonai szolgálatot teljesít. A brigád Benjáminja Szabó Já­nos festő-mázoló, tapétázó szakmunkás, még csak 19 éves lesz. Két éve dolgozik a vállalatnál, és mint a brigád legfiatalabb tagja, igyekszik a többiek elismerését kiérde­melni. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat Petőfi Sándor nevét viselő, szoba­­festő-mázoló-tapétázó spe­cialista kollektívája pályázat útján nyerte el az Ágazat Ki­váló Brigádja címet, amelyet most az építők napján vesz­nek át. Ez az ötödik kollektí­va a vállalat életében, amely kiérdemelte ezt a magas szak­mai megbecsülést. Az új la­kók az új házban, az új lakás­ban az ő munkájukat veszik szemügyre legelőször. Lehet, hogy személyesen is találkoz­nak. Első, fontos érték­ítél­te az ő munkájuk alapján ala­kul ki az építőkről, ami kis­sé igazságtalan. Hiszen a ter­vező, a beruházó szervezete­ken kívül számosan munkál­kodnak azért, hogy egyre több korszerű otthon áruház, orvosi rendelő, óvoda, iskola gazdagítsa életünket. Oravec János A Petőfi Sándor nevét viselő szocialista brigád Fojtán László fett. Új magyar Kitűnően vizsgázik egy új mezőgazdasági szabadalom, a Törőcsik-féle adalékos mű­­trágyázási eljárás a közép-al­földi gazdaságok földjein. A módszer lehetővé teszi, hogy az egy tonna búza, kukorica vagy napraforgó megterme­léséhez eddig felhasznált 100 —110 kiló műtrágyának csak a felét juttassák a talajba. A csökkentett adag hatásos­ találmány­ sogát egyelőre szabadalmi ti­tokként kezelt adalékanyag­­gal biztosítják. Ez akadá­­­lyozza meg, hogy mint egyébként a foszfor és a ká­lium 40—60 százaléka el­­­vesszen a talajban. Az ada­lékanyag hatására ugyanis a növények teljes egészében hasznosítani tudják a mű­trágyák táperejét !

Next