Észak-Magyarország, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-11 / 35. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 A képernyő előtt Az elmúlt héten befejeződött a három folytatásban látott Utazás Quizlandba című külpolitikai vetélkedő. Amikor első adását láttuk, örömmel üdvözölhettük, mert a magasabb kvízjáték ritka vendég mostanában a képernyőn, Egri János ötletes, szellemes, mégis meghökkentő című Elmebajnoksága is most éppen szünetel, bizonyos bohókás, találgatás játékocskákat nem lehet idesorolni. Azért is örültem az Utazás Quizlandba című játéknak, mert jó felkészültségű versenyzőket ültetett a kamerák elé, olyanokat, akikért érdemes volt szurkolni az első forduló után, a feladatok többségben igen jól szerkesztettek voltak, nagyon sok adalékkal gazdagította a verseny a nézőt, vagy frissítette fel annak ismereteit, nem utolsósorban pedig azért is örültem ennek a játéknak, mert a nézőt is arra késztette, hogy próbáljon felelni a kérdésekre, ellenőrizhette a maga tudását. Fokozódó érdeklődéssel figyelhettük a versenyt és nemcsak egyszerűen a szűkebb pátriához tartozás állított a rokonszenves miskolci szereplő mellé, hanem annak imponáló felkészültsége is, s őszinte örömmel vehettük tudomásul annak megérdemelt győzelmét. (A közeljövőben módját ejtjük, hogy a győztest be is mutassuk a nézőknek.) Annál meghökkentőbbnek érezhető a korábban megígért, a Magyarország című lapban és egy korábbi adásban is meghirdetett, a győzteseknek szánt értékes ajándékok visszatartása. Pedig hát egy színes televízió, egy Skála-ajándékcsomag, egy márkás fényképezőgép, vagy egy borgazdasági bőségkosár nem lebecsülendő értékek és nem szívesen mondanak le arról azok, akik nemes versenyben meg is küzdöttek azokért. Az utazási jutalmakat megkapták a versenyzők, de az ajándékot, ami a verseny kiírása szerint járt, nem adták át. Ennek igazi okaira sokan lennének kíváncsiak, mert rontja a versenyek hitelét. Hisszük, megtudjuk az igazságot, a nyertes versenyzők meg megkapják az ajándékokat. Nem jó, ha egy nagyon jó versenyre — ilyen technikai-szervezeti jellegű megbicsaklás miatt — rossz szájízzel emlékezünk vissza. Láttunk a héten sok és sokféle filmet. Kimért angol érthetetlenséget, nyakatekert francia bűnügyi vígjátéknak címkézett munkát, amelynek értéke Danielle Darrieux főszereplése volt, háromnegyed órányi időre képernyőnkre telepedett Starsky és Hutch és volt sok egyéb, én most mégis a Redl ezredes című filmet emelem ki, Szabó István mesterművét. Ezt a filmet, amely a tavalyi, XVII. magyar játékfilmszemle nagydíjának a nyertese, a szombaton este kezdődött XVIII. magyar játékfilmszemléhez kapcsolódva, mintegy tisztelgésül tűzték műsorra. Amikor ezt műsorba iktatták, még senki sem tudhatta, amit csütörtökön adott hírül a sajtó: a Redl ezredest Oscar-díjra jelölték, öt nem amerikai film verseng ezért a díjért, amit majd március 24-én adnak ki és talán nem is kell emlékeztetni senkit, annyira tudott, hogy éppen Szabó István az az első és mindmáig egyetlen magyar játékfilm-rendező, akinek korábbi filmje, a Mephisto néhány éve elnyerte ezt a díjat. Most elég hamar a képernyőre került a Redl ezredes — a fentebb említett okból —, s százezrek vagy talán milliónál is többen ismerhették meg ezt a — bátran mondhatni — remekművet. Köztudott, hogy Redl ezredes valóságos személy volt, az Osztrák—Magyar Monarchiában igen magas katonai rangot viselt, fontos poszton állt. Ugyanakkor kém is volt, s amikor már nem volt rá szükség, illetve terhes lett a hatalom számára, öngyilkosságba kényszerítették. A filmbeli Redl azonban nem teljesen azonos a valóságossal. Ez a filmbeli, fantázia szülte ember gyökértelen figura, a hatalomvágytól túlfűtött, tele kisebbségi érzéssel, alacsony származásából adódó sokféle gátlással, ugyanakkor a császár iránti határtalan rajongással és tisztelettel. Olyan ember, aki a parancsot, felettesei utasításait maradéktalanul teljesíti. Még akkor is, ha éppen önmagának kell csapdát állítania. Egy magatartás kihatásai és következményei állnak előttünk elemző művészi bemutatásban. Szabó életműsorozata — az áramkorlátozás okozta zavaró megszakítással — tavaly pergett a képernyőn. A Redl ezredest akkor még nem láthattuk. Most lett teljes a tévénézők előtt is a Szabó-kép. Még egy megjegyzés a héthez. Kézdi Lóránt, a Magyar Televízió képzőművész díszlettervezője festményeiből, térplasztikáiból nyílt kiállítást láthattunk a Stúdió ’86 adásában. Nyomasztó, a második világháborús emberirtást, Auschwitzot és Hirosimát idéző munkáiról faggatta a riporter Kézdit, firtatva, mennyi a személyes élmény. A válaszból kitűnt, a festő nem járt Auschwitzban, 15 éves volt a felszabaduláskor. Elgondolkoztam, nem is járhatott, mert aki ilyen fiatalon került oda, általában nem is jöhetett vissza. Kézdi képei mégis döbbenetes hatásúak. Képernyőn keresztül is megborzongattak. Benedek Miklós Muzeális gyűjtemény nyílik az egyetemen A selmeci akadémia jogutódjának, a miskolci egyetemnek 250. jubileumi évében új gyűjteménnyel gazdagodik a Központi Könyvtár. A hazai és külföldi látogatók által gyakran felkeresett Selmeci Műemléki Könyvtár szomszédságában, korábban más célra használt helyiség átalakításával nyílik meg az Egyetemtörténeti Gyűjtemény. A kiállítás helyiségét és berendezését a Borsodi Szénbányák bányafejlesztési komplex szocialista brigádja társadalmi munkában tervezte meg. Ennek alapján 18 tárlóban, több mint 100 négyzetméternyi területen mutatják be a két és fél évszázad alatt, fennmaradt és összegyűjtött emlékeket. A kiállításon bemutatják többek között az egykori professzorok jegyzeteit, tankönyveit, csakúgy, mint a miskolci egyetem „hőskorának”, az 1949-es és az azt követő éveknek jegyzeteit, tanterveit. Kiállítják a bányász—kohász kar rekvizitumait, a hallgatók hajdani egyenruháit, okleveleket, a diákélet hagyományainak emlékeit. Magába foglalja a gyűjtemény a miskolci egyetemen kialakult szokások tárgyait, tanulmányi érmeket, közművelődési dokumentumokat. Az új gyűjteményt, amelyet a nagyközönség is látogathat, s ahol szemléletes képet kap majd a nagy múltú műszaki felsőoktatási intézmény alapításától napjainkig terjedő munkásságáról, dr. Czibere Tibor, az egyetem rektora ma adja át rendeltetésének. Új osztály Néhány éve nagy vitátvihart kavart a kanadai tudós, McLuhan könyve, a Gutenberg galaxys, azaz az írásbeliség alkonyáról. Abból a felismerésből indult ki, hogy az elektromos eszközökkel továbbított képi információ gyorsabb és közérthetőbb, mint a betű, s ezért nagyobb tömegekhez jut el. A köznapi életben mi többnyire csak a tévére gondolunk, ám a fejlettebb technikával rendelkező (gazdagabb) országokban a vizuális, azaz a látvánnyal közvetített információk köre sokkal szélesebb, árnyaltabb, gazdagabb. Mondhatnánk úgy is, hogy a tévé csak egy a sok közül, noha kétségtelen, a legfontosabb. Azóta természetesen bebizonyosodott, hogy McLuhannak nincs teljesen igaza. A könyvet, a betűt nem lehet kiiktatni sem az információközvetítésből, sem a műveltségünkből. Ám a kihívás jótékonyan hatott vissza magára a tudományra, amely most már tudatosabban, módszeresebben elemzi magát a látványt. Egész sor tudományág alakult ki, illetve van alakulóban. A teljesség igénye nélkül csak néhányat említek. A Fernand Braudel nevével fémjelzett legkorszerűbb francia történelmi iskola a mindennapiságot, azaz a sokáig csak periférikusnak tekintett hétköznapi életet és embereket tanulmányozta. Arra volt kíváncsi, hogy például mit evett, hogyan öltözött, lakott, szórakozott stb. az ember, beleértve természetesen ezeknek a tárgyaknak, javaknak az előállítási módját is. Nos, bármilyen furcsán is hangzik, ezekről a dolgokról éppen a fennmaradt képekről kapunk a legtöbb és igen fontos információkat. A leghíresebb, legtöbbet emlegetett példa erre a németalföldi festőiskola. Azt, hogy például mivel játszottak a gyerekek, hogyan arattak, mulattak a parasztok, kitűnően le lehet „olvasni” egy-egy Breughelfestményről. Fokozottan áll ez a „fiatalabb testvérre”, a fotóra, hiszen ez valóban demokratikus, mivel minden család készít (amatőr vagy profi) felvételeket, s ezeket a képeket olykor generációkon keresztül meg is őrzik. Kitűnő ismeretanyagot szolgáltatva ezzel a történésznek, a néprajzosnak, az antropológusnak, művészettörténésznek, egyszóval azoknak a társadalomtudományoknak, amelyek a történelem „főcsapásai” mellett és alatt a mindennapokat kutatják. Joggal vetődik fel persze a kérdés, hogy miért van erre szükség? Nos, még ma sincs jobb válaszunk, mint a latin közmondás: Historia est magistra vitae, azaz a történelem az élet tanítómestere. Ha meg akarjuk érteni a jelent, pontosan a rejtett, a mélyben zajló folyamatokat, tendenciákat, akkor alaposabban kell ismernünk a múltat: nagyapáink, szépapáink életét. Aligha kell itt bizonygatni, hogy ez a múlt — s nemcsak a kutatónak — hallatlanul izgalmas és érdekes, mindig tud meglepetéssel is szolgálni. Nos, ez a kissé hosszúra nyúlt bevezető már része a „tárgyalásnak” is, hogy az iskolai dolgozatok sémáit idézzem, hiszen körvonalazza a Herman Ottó Múzeumban most alakult osztály céljait is. A vizuális kultúrakutató osztályról van szó, amely a maga nemében azért szenzáció, unikum, mert Magyarországon az első. A vezetője dr. Kunt Ernő, aki a maga 37 évével szakmája legfiatalabb kandidátusa (tavaly védte meg). Sokoldalú ember, mert a történettudományok kandidátusa címet néprajzosként szerezte meg, ugyanakkor fotóművészként tagja a Művészeti Alapnak és a Magyar Fotóművészek Szövetségének is. Többször járt külföldi tanulmányúton (NSZK-ban, Finnországban), s oktatott is az ottani egyetemeken. A mi vidékünkön sajnálatosan ritka (ráadásul ilyen fiatalon), aki a társadalomtudományban eléri ezt a tudományos fokozatot. Érthető, hogy azonnal több lehetőséget kínáltak fel neki (egyetemeken) Pécsett és Budapesten is. Bármilyen sajnálatos is, Miskolcon senki se lepődne meg, ha elmenne. Ő azonban marad, mert a lokálpatriotizmusa mellett fogva tartja az új feladat, amellyel a Herman Ottó Múzeum bízta meg. Alakuló, még cseppfolyós munka- és feladatkörről lévén szó, egyelőre csak szűkszavúan körvonalazta Kunt Ernő a vizuális kultúrakutató osztály terveit, lehetőségeit. Tömören összefogva, szolgálatról és szolgáltatásról van szó. A szolgálat természetesen a tudományra értendő, a szolgáltatás a közönségre. Fel kívánják dolgozni és hozzáférhetővé tenni a múzeum fotóanyagát, ugyanakkor folytatni kívánják a gyűjtőmunkát is. Ebben messzemenően számítanak a közönség érdeklődésére és segítségére. Magyarán, szívesen tekintik meg, illetve ha felajánlják, át is veszik a családi (és más) fotódokumentumokat. A Magvető Kiadónál vár megjelenésre Kunt Ernő következő könyve, Fényképek és parasztok címmel. Ezt azért említem, hogy jelezzem a kutatás egyik irányát és jellegét. A már meglevő és még gyűjtendő, az osztály által is készítendő (pl. a pusztuló aprófalvakról, épületekről és más tárgyi emlékekről) képanyagot feldolgozzák, katalogizálják (igénybe véve a számítógépet is), s természetesen időnként ki is állítják. A legközelebb (augusztusban) Miskolc fotótörténetéből készítenek kiállítást Tárcás Béla fotóművész irányításával a Miskolci Galériában. Jelenleg még hiányosak a tárgyi feltételek. Az osztály (5 ember) két szobában „pendlizik”, de maga a vállalkozás igen nagyszabású, s minden bizonnyal öregbíti majd a Herman Ottó Múzeum máris országos hírnevét. Korpácsi Farsang idején... Sajónémetiben sikerrel mutatták be a Rabvágás című farsangi népi játékot február 9-én, vasárnap. A 20 éves szünet után felújított darabot kétnapos „kántálás” előzte meg, s az összegyűlt finom „disznóságokat”, szalonnát, kolbászt, a vendégeknek kínálták. Az eseményen részt vett a Tv Ablak-stábja is, megörökíthette a népi játék után a folklórműsort is, amelyet amatőr csoportok adtak elő. Este a „kátyusból” szórakoztatta hajnalig a falu lakosságát. 1986. február 11., kedd MŰSOROK rádió KOSSUTH: 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Mai kulturális programok. — 8.20: Társalgó. Másfél óra irodalomkedvelőknek. — 9.44: Lantmuzsika gyerekeknek. — 10.05: Diákfélóra. — 10.35: Éneklő ifjúság. — 10.51: Paganini: e-moll hegedűverseny. — 11.34: Indul a bakterház. 7. rész. — 12.45: A Rádió Dalszínháza. Offenbach: Piaci dámák. — 13.45: Népdalok. — 14.10: Magyarán szólva. — 14.25: Orvosi tanácsok a fénykezelésről. — 14.30: Dzsesszmelódiák. — 15.00: Arcképek a német irodalomból. Heinrich Heine költészete. II. rész. (ism.) — 15.17: Zenekari muzsika. — 16.06: Kérhetek valamit? A Gyermekrádió kívánságműsora. — 17.00: Újraolvasva. — 17.45: A Szabó család. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.25: Mai könyvajánlatunk (ism.). — 19.15: Kilátó. A Rádió világirodalmi folyóirata. — 20.00: Örökzöld dallamok. — 21.00: Félóra népzene. — 21.30: A csúcstechnika felé. A szovjet tudomány útjai. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. László Margit énekel. — 23.30: Balettzene operákból. — 0.15: Éjfél után. Zenés műsor hajnalig. PETŐFI: 8.08: Slágermúzeum. — 8.50: Tiz perc külpolitika (ism.). — 9.05: Napközben. Zenés délelőtt. — 12.10: János vitéz. Daljáték-részletek. — 12.30: Népdalok. — 13.05: Popzene sztereóban. — 14.00: Horn András klarinétozik. — 14.16: Verbunkos muzsika. — 14.40: Zeneiskolások muzsikálnak. — 15.05: Nyeső Mária saját dalait énekli. — 15.20: Könyvről — könyvért. Irodalmi rejtvényműsor. — 15.30: Csúcsforgalom. — 17.30: Válasz. — 18.30: Gramofonalbum. Régi slágerek a korongon. — 19.05: Csak fiataloknak! Komjáthy György műsora. — 20.00: Legkedvesebb verseiből válogat: Balogh Emese. — 20.23: Nóták. — 21.05: Cserebogár, sárga cserebogár. 4. rész. — 21.27: Világsztárokkal sokszemközt. 2. rész. — 21.52: A Poptarisznya dalainak különkiadása. — 23.00: A mai dzsessz. Bud Shank felvételeiből. — 24.00: Régi fúvószene. — 0.14: Éjfél után. Zenés műsor hajnalig. 3. MŰSOR: 9.00: Zenekari muzsika. — 10.00: A bagdadi borbély. Operarészletek. — 10.53: Fúvószenekari fesztivál. Uster 1985. — 11.38: Hangverseny. — 13.05: Világhírlap. Nemzetközi sajtószemle. — 13.20: Zenekari muzsika. — 15.00: Operaáriák. — 15.30: Labirintus. Zenei rejtvények fiataloknak. — 15.45: Muzsika gyerekeknek. — 16.00: Kamarazene. — 17.00: Iskolarádió. — 17.30: Zenekari muzsika. — 18.30: Szerb-horvát nyelvű nemzetiségi műsor. — 19.05: Német nyelvű nemzetiségi műsor. — 19.35: Muzsikáló természet. — 19.40: A Magyar Rádió hangversenysorozata. A szólótól a kamarazenekarig. 8. rész. — 21.30: Operaáriák. — 22.00: Liszt Ferenc dalai. 5. rész. — 22.30: Rádiószínház. Bűntény az erdőben (1985). Sajó András hangjátéka. — 22.58: Népzene sztereóban. MISKOLCI STUDIO (a 268,8 m-es közép-, a 66,8, a 12,11, valamint a 12,77 UBN-on) 17.00: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.05: Kulturális kaleidoszkóp. Szerkesztő: Pongrácz Judit. (A tartalomból: Új karmester, régi zenekar — Kultúra a műemlék épületben — Tanuljunk tanulni — Könyvszemle: Környeiné, Gaál Edit: Az első világháború emlékei.) — 18.00: Észak-magyarországi Krónika. (A HNF B.-A.-Z. Megyei Bizottsága aktívaértekezletén a családjogi törvénytervezetet vitatta meg — Megnyílt Egerben a Piért első észak-magyarországi szakboltja.) — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. SZLOVÁK TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR: 8.50: Hírek. — 9.00: Iskolatévé. — 9.20: Vadalmafa. Tévéjáték. — 10.15: A rendőrség nyomoz. — 10.20: Mindent egy perc alatt. — 11.00: A televízió diszpécserszolgálata. — 11.30: Hírek. — 16.25: Hírek. — 16.30: Iskolatévé. — 16.50: A bőrgyógyászatról. — 17.20: Sportrevü. — 17.50: Nyugat-szlovákiai magazin. — 18.20: Esti mese. — 18.30: Távlatok. — 19.10: Gazdasági jegyzetek. — 19.20: Időjárás-jelentés. — 19.30: Tv-hiradó. — 20.00: A lehetőségek határa. Szovjet filmsorozat. — 21.15: Utazás Kínába. Cseh riportfilm. — 22.15: Kamarahangverseny. — 23.00: Hírek. 2. MŰSOR: 16.25: Hírek. — 16.30: A múlt kulcsa. — 17.10: Vigyázz, tűz van! — 17.25: Gyerekeknek, felnőtteknek. — 18.30: Szakmunkástanulók műsora. — 19.00: Tévétérna. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Időjárás-jelentés. — 19.30- Tv-híradó. — 20.00: Fiatalok tévéklubja. — 21.30: Időszerű események. — 21.56: Időjárás-jelentés. — 22.00 : Ez történt 24 óra alatt. — 22.10: Cserepek. Magyar film mozi BÉKE: Break. Színes amerikai zenés film. III. helyárkezdés : 12, n6 és 18 órakor. — Az élet szép. Mb. színes szovjetolasz film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: 3 órakor. — BÉKE KAMARA: Vízipókcsodapók. Színes magyar film. Kezdés: 4 órakor. — Meztelenek és bolondok. Mb. amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! ül. helyár! Kezdés: 6 órakor. — KOSSUTH: Szexmisszió. Mb. színes lengyel tudományosfantasztikus film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! II. helyár! Kezdés: 9, 11, 13 és este 7 óra. — Filmmúzeumi előadás: Iglói diákok. Magyar film. Kezdés: ha 5 órakor. — HEVESY IVÁN FILMKLUB; Gandhi I—II. Mb. színes indiai—angol film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Dupla helyár! Kezdés: 5 órakor. — TÁNCSICS: Mátyás, az igazságos. Színes magyar rajzfilm. Kezdés: 15 órakor. — Átverés Mb. színes amerikai krimi. 16 éven felülieknek! III. helyár! Kezdés: 17 órakor. — TÁNCSICS KAMARA: A magyar nép nevében. Magyar dokumentumfilm. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: 6 órakor. — SZIKRA: Veszélyes játékok. Színes magyar—NDK-beli ifjúsági film. Kezdés: 4 órakor. — Ben Hur: Mb. színes amerikai film. Dupla HI. helyár! Kezdés: 6 órakor.— FÁKLYA: Hair. Színes amerikai zenés film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! III. helyár! Kezdés : 17 órakor. Gyerekrablás a Palánk utcában. Színes magyar ifjúsági film. Kezdés: 15 órakor. — Fáklya kamara : Hófehérke és a hét törpe. Mb. színes amerikai film. II. helyár! Kezdés: 15 órakor. — PETő^t • A tenger zamata. Mb. színes olasz vígjáték 14 éven aluliaknak nem ajánlott! II. helyár! Kezdés: 15 és 17 órakor. — TOKAJ. DISCO-MOZI: Bombajó bokszoló. Mb. színes olasz kalandfilm. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: 18 órakor. — NEHÉZIPARI MŰSZAKI EGYETEM: Halló, taxi! Mb. színes jugoszláv krimi. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! II. helyár! Kezdés: 5 órakor. — MISKOLC-SZIRMA: Segítség, felszarvaztak! Mb. színes olasz film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! III. belyár! Kezdés: 16 órakor. — KAZINCBA RK1" ' BÉKE: A bosszúállás ideje. Színes argentin film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezd^ ■ 4 órakor. — Maraton életre-hiláira. Mb. színes amerikai kalandfilm. 16 éven felülieknek' Kiemelt III. helyár! Kezdés: 6 órakor. — SÁROSPATAK, RÁKÓCZI: Poszeidon-kata^f’''^ Színes amerikai katasztrófafilm. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! III. helyár! Kezdés: hn 4. 6 és 19 órakor. — SÁTORALJAÚJHELY, BÉKE: A Hótündér. Mb. színes szovjet mese.iTM Kezdés: 5 órakor. — Aranyeső Yuccában. Mb. színes olasz kalandfilm. Kiemelt III. belyár! Kezdés: 7 órakor. — i/rv1r7A”'w VELD. PETŐFI: Kék villám. Mb színes amerikai politikai krimi. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kiemelt ITT. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — ÖZK. KOSSUTH: Cha-Cha-Cha Színes magyar film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: 14 és 16 órakor. — szf.pfmo" RÁKÓCZI: Gibor. Mb. színes szovjet film. Kezdés: 6 órakor. A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk! televízió 1. MŰSOR: 8.55: Tévétéma. — 9.00: Iskolatévé. Kémia. — 9.30: Magyar nyelv. — 9.40: Magyar nyelv. — 9.55: A magyar puszta. — 10.35: Vörös és fekete. Szovjet filmsorozat. — 11.25: Képújság. — 15.15: Iskolatévé. — 15.35: Tudományos? Fantasztikus! — 15.50: Élő múzeum. — 16.15: Hírek. — 16.25: A házilégy. NSZK rövidfilm. — 16.50: A virtuóz. Csehszlovák rajzfilm. — 17.00: Három nap tévéműsora. — 17.05: Tv-egyetem. — 17.50: Képújság — 17.55: Reklám. — 18.00: Ketten a Süveg utcából. — 18.30: Agrárvilág. — 18.50: Reklám. — 19.05: Mini-Stúdió ’86.— 19.10: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00 : Az Aphrodité-örökség. Angol tévéfilmsorozat. — 20.55: Stúdió ’86 — 21.55: Doktorrá fogadom. Páciensünk az orvos. Dokumentumfilm. — 22.40: Tv-híradó 3. — 22.50: Himnusz. 2. MŰSOR: 17.35: Tv-Basic tanfolyam. — 18.05: Sakk-matt. — 18.25: Képújság. — 18.30: KörzeM adások. — 19.35: Janacek: Szimfonietta. Csehszlovák komolyzenei film. — 20.00: Zenebutik. —21.00- Tv-híradó 2. — 21.20: Barangolás a természetben. — 21.45: Az Osztrák, az Olasz és a Magyar Televízió közös műsora. — 0.05: Kénújság. színház 11., kedd: A kék madár Gyermekelőadás Kezdés: 13 órakor Három a kislány Arany János ifjúsági bérlet Kezdés: 7 órakor