Észak-Magyarország, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-11 / 35. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 A képernyő előtt Az elmúlt héten befejeződött a három folytatásban látott Utazás Quizlandba című külpolitikai vetélkedő. Amikor el­ső adását láttuk, örömmel üdvözölhettük, mert a magasabb kvízjáték ritka vendég mostanában a képernyőn, Egri János ötletes, szellemes, mégis meghökkentő című Elmebajnoksága is most éppen szünetel, bizonyos bohókás, találgatás játé­­kocskákat nem lehet idesorolni. Azért is örültem az Utazás Quizlandba című játéknak, mert jó felkészültségű verseny­zőket ültetett a kamerák elé, olyanokat, akikért érdemes volt szurkolni az első forduló után, a feladatok többség­ben igen jól szerkesztettek voltak, nagyon sok adalékkal gazdagította a verseny a nézőt, vagy frissítette fel annak ismereteit, nem utolsósorban pedig azért is örültem ennek a játéknak, mert a nézőt is arra késztette, hogy próbáljon felelni a kérdésekre, ellenőrizhette a maga tudását. Foko­zódó érdeklődéssel figyelhettük a versenyt és nemcsak egy­szerűen a szűkebb pátriához tartozás állított a rokonszen­ves miskolci szereplő mellé, hanem annak imponáló felké­szültsége is, s őszinte örömmel vehettük tudomásul annak megérdemelt győzelmét. (A közeljövőben módját ejtjük, hogy a győztest be is mutassuk a nézőknek.) Annál meg­­hökkentőbbnek érezhető a korábban megígért, a Magyar­­ország című lapban és egy korábbi adásban is meghirde­tett, a győzteseknek szánt értékes ajándékok visszatartása. Pedig hát egy színes televízió, egy Skála-ajándékcsomag, egy márkás fényképezőgép, vagy egy borgazdasági bőség­kosár nem lebecsülendő értékek és nem szívesen monda­nak le arról azok, akik nemes versenyben meg is küzdöt­tek azokért. Az utazási jutalmakat megkapták a verseny­zők, de az ajándékot, ami a verseny kiírása szerint járt, nem adták át. Ennek igazi okaira sokan lennének kíván­csiak, mert rontja a versenyek hitelét. Hisszük, megtudjuk az igazságot, a nyertes versenyzők meg megkapják az aján­dékokat. Nem jó, ha egy nagyon jó versenyre — ilyen technikai-szervezeti jellegű megbicsaklás miatt — rossz szájízzel emlékezünk vissza. Láttunk a héten sok és sokféle filmet. Kimért angol ért­­hetetlenséget, nyakatekert francia bűnügyi vígjátéknak címkézett munkát, amelynek értéke Danielle Darrieux fő­szereplése volt, háromnegyed órányi időre képernyőnkre telepedett Starsky és Hutch és volt sok egyéb, én most mégis a Redl ezredes című filmet emelem ki, Szabó István mesterművét. Ezt a filmet, amely a tavalyi, XVII. magyar játékfilmszemle nagydíjának a nyertese, a szombaton este kezdődött XVIII. magyar játékfilmszemléhez kapcsolódva, mintegy tisztelgésül tűzték műsorra. Amikor ezt műsorba iktatták, még senki sem tudhatta, amit csütörtökön adott hírül a sajtó: a Redl ezredest Oscar-díjra jelölték, öt nem amerikai film verseng ezért a díjért, amit majd március 24-én adnak ki és talán nem is kell emlékeztetni senkit, annyira tudott, hogy éppen Szabó István az az első és mindmáig egyetlen magyar játékfilm-rendező, akinek ko­rábbi filmje, a Mephisto néhány éve elnyerte ezt a díjat. Most elég hamar a képernyőre került a Redl ezredes — a fentebb említett okból —, s százezrek vagy talán milliónál is többen ismerhették meg ezt a — bátran mondhatni — remekművet. Köztudott, hogy Redl ezredes valóságos sze­mély volt, az Osztrák—Magyar Monarchiában igen magas katonai rangot viselt, fontos poszton állt. Ugyanakkor kém is volt, s amikor már nem volt rá szükség, illetve terhes lett a hatalom számára, öngyilkosságba kényszerítették. A filmbeli Redl azonban nem teljesen azonos a valóságossal. Ez a filmbeli, fantázia szülte ember gyökértelen figura, a hatalomvágytól túlfűtött, tele kisebbségi érzéssel, alacsony származásából adódó sokféle gátlással, ugyanakkor a csá­szár iránti határtalan rajongással és tisztelettel. Olyan em­ber, aki a parancsot, felettesei utasításait maradéktalanul teljesíti. Még akkor is, ha éppen önmagának kell csapdát állítania. Egy magatartás kihatásai és következményei áll­nak előttünk elemző művészi bemutatásban. Szabó életmű­sorozata — az áramkorlátozás okozta zavaró megszakítás­sal — tavaly pergett a képernyőn. A Redl ezredest akkor még nem láthattuk. Most lett teljes a tévénézők előtt is a Szabó-kép. Még egy megjegyzés a héthez. Kézdi Lóránt, a Magyar Televízió képzőművész díszlettervezője festményeiből, tér­plasztikáiból nyílt kiállítást láthattunk a Stúdió ’86 adásá­ban. Nyomasztó, a második világháborús emberirtást, Auschwitzot és Hirosimát idéző munkáiról faggatta a ri­porter Kézdit, firtatva, mennyi a személyes élmény. A vá­laszból kitűnt, a festő nem járt Auschwitzban, 15 éves volt a felszabaduláskor. Elgondolkoztam, nem is járhatott, mert aki ilyen fiatalon került oda, általában nem is jöhetett vissza. Kézdi képei mégis döbbenetes hatásúak. Képernyőn keresztül is megborzongattak. Benedek Miklós Muzeális gyűjtemény nyílik az egyetemen A selmeci akadémia jog­utódjának, a miskolci egye­temnek 250. jubileumi évé­ben új gyűjteménnyel gaz­dagodik a Központi Könyv­tár. A hazai és külföldi lá­togatók által gyakran felke­resett Selmeci Műemléki Könyvtár szomszédságában, korábban más célra használt helyiség átalakításával nyí­lik meg az Egyetemtörténeti Gyűjtemény. A kiállítás he­lyiségét és berendezését a Borsodi Szénbányák bánya­fejlesztési komplex szocia­lista brigádja társadalmi munkában tervezte meg. Ennek alapján 18 tárlóban, több mint 100 négyzetmé­ternyi területen mutatják be a két és fél évszázad alatt, fennmaradt és összegyűjtött emlékeket. A kiállításon bemutatják többek között az egykori professzorok jegyzeteit, tan­könyveit, csakúgy, mint a miskolci egyetem „hőskorá­nak”, az 1949-es és az azt követő éveknek jegyzeteit, tanterveit. Kiállítják a bá­nyász—kohász kar rekvizitu­­mait, a hallgatók hajdani egyenruháit, okleveleket, a diákélet hagyományainak emlékeit. Magába foglalja a gyűjtemény a miskolci egye­temen kialakult szokások tárgyait, tanulmányi érme­ket, közművelődési doku­mentumokat. Az új gyűjteményt, ame­lyet a nagyközönség is lá­togathat, s ahol szemléletes képet kap majd a nagy múltú műszaki felsőoktatá­si intézmény alapításától napjainkig terjedő munkás­ságáról, dr. Czibere Tibor, az egyetem rektora ma adja át rendeltetésének. Új osztály Néhány éve nagy vitát­­vihart kavart a kanadai tu­dós, McLuhan könyve, a Gutenberg galaxys, azaz az írásbeliség alkonyáról. Abból a felismerésből indult ki, hogy az elektromos eszkö­zökkel továbbított képi in­formáció gyorsabb és köz­érthetőbb, mint a betű, s ezért nagyobb tömegekhez jut el. A köznapi életben mi többnyire csak a tévére gon­dolunk, ám a fejlettebb technikával rendelkező (gaz­dagabb) országokban a vi­zuális, azaz a látvánnyal közvetített információk köre sokkal szélesebb, árnyal­tabb, gazdagabb. Mondhat­nánk úgy is, hogy a tévé csak egy a sok közül, noha kétségtelen, a legfontosabb. Azóta természetesen bebizo­nyosodott, hogy McLuhan­­nak nincs teljesen igaza. A könyvet, a betűt nem lehet kiiktatni sem az információ­­közvetítésből, sem a mű­veltségünkből. Ám a kihí­vás jótékonyan hatott vissza magára a tudományra, amely most már tudatosab­ban, módszeresebben elemzi magát a látványt. Egész sor tudományág alakult ki, il­letve van alakulóban. A tel­jesség igénye nélkül csak néhányat említek. A Fer­nand Braudel nevével fém­jelzett legkorszerűbb fran­cia történelmi iskola a min­­dennapiságot, azaz a sokáig csak periférikusnak tekin­tett hétköznapi életet és embereket tanulmányozta. Arra volt kíváncsi, hogy például mit evett, hogyan öltözött, lakott, szórakozott stb. az ember, beleértve ter­mészetesen ezeknek a tár­gyaknak, javaknak az előál­lítási módját is. Nos, bár­milyen furcsán is hangzik, ezekről a dolgokról éppen a fennmaradt képekről kapunk a legtöbb és igen fontos in­formációkat. A leghíresebb, legtöbbet emlegetett példa erre a németalföldi festő­iskola. Azt, hogy például mivel játszottak a gyerekek, hogyan arattak, mulattak a parasztok, kitűnően le lehet „olvasni” egy-egy Breughel­­festményről. Fokozottan áll ez a „fiatalabb testvérre”, a fotóra, hiszen ez valóban demokratikus, mivel min­den család készít (amatőr vagy profi) felvételeket, s ezeket a képeket olykor ge­nerációkon keresztül meg is őrzik. Kitűnő ismeretanyagot szolgáltatva ezzel a törté­nésznek, a néprajzosnak, az antropológusnak, művészet­­történésznek, egyszóval azok­nak a társadalomtudomá­nyoknak, amelyek a tör­ténelem „főcsapásai” mel­lett és alatt a mindennapo­kat kutatják. Joggal vetődik fel persze a kérdés, hogy miért van erre szükség? Nos, még ma sincs jobb válaszunk, mint a latin közmondás: Historia est magistra vitae, azaz a történelem az élet tanító­­mestere. Ha meg akarjuk érteni a jelent, pontosan a rejtett, a mélyben zajló fo­lyamatokat, tendenciákat, akkor alaposabban kell is­mernünk a múltat: nagy­apáink, szépapáink életét. Aligha kell itt bizonygatni, hogy ez a múlt — s nem­csak a kutatónak — hallat­lanul izgalmas és érdekes, mindig tud meglepetéssel is szolgálni. Nos, ez a kissé hosszúra nyúlt bevezető már része a „tárgyalásnak” is, hogy az iskolai dolgozatok sémáit idézzem, hiszen körvonalaz­za a Herman Ottó Múze­umban most alakult osztály céljait is. A vizuális kultú­rakutató osztályról van szó, amely a maga nemében azért szenzáció, unikum, mert Magyarországon az első. A vezetője dr. Kunt Ernő, aki a maga 37 évével szakmája legfiatalabb kan­didátusa (tavaly védte meg). Sokoldalú ember, mert a tör­ténettudományok kandidátu­sa címet néprajzosként sze­rezte meg, ugyanakkor fo­tóművészként tagja a Mű­vészeti Alapnak és a Ma­gyar Fotóművészek Szövet­ségének is. Többször járt külföldi tanulmányúton (NSZK-ban, Finnországban), s oktatott is az ottani egye­temeken. A mi vidékünkön sajnálatosan ritka (ráadásul ilyen fiatalon), aki a társa­dalomtudományban eléri ezt a tudományos fokozatot. Érthető, hogy azonnal több lehetőséget kínáltak fel ne­ki (egyetemeken) Pécsett és Budapesten is. Bármilyen sajnálatos is, Miskolcon sen­ki se lepődne meg, ha el­menne. Ő azonban marad, mert a lokálpatriotizmusa mellett fogva tartja az új feladat, amellyel a Herman Ottó Múzeum bízta meg. Alakuló, még cseppfolyós munka- és feladatkörről lé­vén szó, egyelőre csak szűk­szavúan körvonalazta Kunt Ernő a vizuális kultúraku­tató osztály terveit, lehető­ségeit. Tömören összefogva, szol­gálatról és szolgáltatásról van szó. A szolgálat ter­mészetesen a tudományra értendő, a szolgáltatás a kö­zönségre. Fel kívánják dol­gozni és hozzáférhetővé ten­ni a múzeum fotóanyagát, ugyanakkor folytatni kíván­ják a gyűjtőmunkát is. Eb­ben messzemenően számíta­nak a közönség érdeklődé­sére és segítségére. Magya­rán, szívesen tekintik meg, illetve ha felajánlják, át is veszik a családi (és más) fotódokumentumokat. A Magvető Kiadónál vár meg­jelenésre Kunt Ernő követ­kező könyve, Fényképek és parasztok címmel. Ezt azért említem, hogy jelezzem a kutatás egyik irányát és jellegét. A már meglevő és még gyűjtendő, az osztály által is készítendő (pl. a pusztuló aprófalvakról, épü­letekről és más tárgyi em­lékekről) képanyagot fel­dolgozzák, katalogizálják (igénybe véve a számítógé­pet is), s természetesen időnként ki is állítják. A legközelebb (augusztusban) Miskolc fotótörténetéből ké­szítenek kiállítást Tárcás Béla fotóművész irányításá­val a Miskolci Galériában. Jelenleg még hiányosak a tárgyi feltételek. Az osztály (5 ember) két szobában „pendlizik”, de maga a vál­lalkozás igen nagyszabású, s minden bizonnyal öregbíti majd a Herman Ottó Mú­zeum máris országos hír­nevét. Korpácsi Farsang idején... Sajónémetiben sikerrel mutatták be a Rabvágás cí­mű farsangi népi játékot február 9-én, vasárnap. A 20 éves szünet után felújí­tott darabot kétnapos „kán­­tálás” előzte meg, s az ös­­­szegyűlt finom „disznóságo­­kat”, szalonnát, kolbászt, a vendégeknek kínálták. Az eseményen részt vett a Tv Ablak-stábja is, megörökít­hette a népi játék után a folklórműsort is, amelyet amatőr csoportok adtak elő. Este a „kátyusból” szórakoz­tatta hajnalig a falu lakos­ságát. 1986. február 11., kedd MŰSOROK rádió KOSSUTH: 8.05: Műsorismer­tetés. — 8.15: Mai kulturális programok. — 8.20: Társalgó. Másfél óra irodalomkedvelők­nek. — 9.44: Lantmuzsika gye­rekeknek. — 10.05: Diákfélóra. — 10.35: Éneklő ifjúság. — 10.51: Paganini: e-moll hegedűverseny. — 11.34: Indul a bakterház. 7. rész. — 12.45: A Rádió Dalszínhá­za. Offenbach: Piaci dámák. — 13.45: Népdalok. — 14.10: Ma­gyarán szólva. — 14.25: Orvosi tanácsok a fénykezelésről. — 14.30: Dzsesszmelódiák. — 15.00: Arcképek a német irodalomból. Heinrich Heine költészete. II. rész. (ism.) — 15.17: Zenekari muzsika. — 16.06: Kérhetek va­lamit? A Gyermekrádió kíván­ságműsora. — 17.00: Újraolvas­­va. — 17.45: A Szabó család. — 18.15: Hol volt, hol nem volt... — 18.25: Mai könyv­­ajánlatunk (ism.). — 19.15: Ki­látó. A Rádió világirodalmi fo­lyóirata. — 20.00: Örökzöld dal­lamok. — 21.00: Félóra népzene. — 21.30: A csúcstechnika felé. A szovjet tudomány útjai. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdi­ót. László Margit énekel. — 23.30: Balettzene operákból. — 0.15: Éjfél után. Zenés műsor hajnalig. PETŐFI: 8.08: Slágermúzeum. — 8.50: Tiz perc külpolitika (ism.). — 9.05: Napközben. Ze­nés délelőtt. — 12.10: János vi­téz. Daljáték-részletek. — 12.30: Népdalok. — 13.05: Popzene sztereóban. — 14.00: Horn And­rás klarinétozik. — 14.16: Ver­bunkos muzsika. — 14.40: Zene­iskolások muzsikálnak. — 15.05: Nyeső Mária saját dalait ének­li. — 15.20: Könyvről — köny­vért. Irodalmi rejtvényműsor. — 15.30: Csúcsforgalom. — 17.30: Válasz. — 18.30: Gramofonalbum. Régi slágerek a korongon. — 19.05: Csak fiataloknak! Komjáthy György műsora. — 20.00: Leg­kedvesebb verseiből válogat: Balogh Emese. — 20.23: Nóták. — 21.05: Cserebogár, sárga cse­rebogár. 4. rész. — 21.27: Vi­lágsztárokkal sokszemközt. 2. rész. — 21.52: A Poptarisznya dalainak különkiadása. — 23.00: A mai dzsessz. Bud Shank fel­vételeiből. — 24.00: Régi fúvós­zene. — 0.14: Éjfél után. Ze­nés műsor hajnalig. 3. MŰSOR: 9.00: Zenekari muzsika. — 10.00: A bagdadi borbély. Operarészletek. — 10.53: Fúvószenekari fesztivál. Uster 1985. — 11.38: Hangverseny. — 13.05: Világhírlap. Nemzetközi sajtószemle. — 13.20: Zenekari muzsika. — 15.00: Operaáriák. — 15.30: Labirintus. Zenei rejt­vények fiataloknak. — 15.45: Muzsika gyerekeknek. — 16.00: Kamarazene. — 17.00: Iskolará­dió. — 17.30: Zenekari muzsika. — 18.30: Szerb-horvát nyelvű nemzetiségi műsor. — 19­.05: Né­met nyelvű nemzetiségi műsor. — 19.35: Muzsikáló természet. — 19.40: A Magyar Rádió hang­versenysorozata. A szólótól a kamarazenekarig. 8. rész. — 21.30: Operaáriák. — 22.00: Liszt Ferenc dalai. 5. rész. — 22.30: Rádiószínház. Bűntény az er­dőben (1985). Sajó András hang­­játéka. — 22.58: Népzene szte­reóban. MISKOLCI STUDIO (a 268,8 m-es közép-, a 66,8, a 12,11, valamint a 12,77 UBN­-on) 17.00: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.05: Kulturális kaleidoszkóp. Szerkesztő: Pong­­rácz Judit. (A tartalomból: Új karmester, régi zenekar — Kul­túra a műemlék épületben — Tanuljunk tanulni — Könyv­szemle: Környeiné, Gaál Edit: Az első világháború emlékei.) — 18.00: Észak-magyarországi Kró­nika. (A HNF B.-A.-Z. Megyei Bizottsága aktívaértekezletén a családjogi törvénytervezetet vi­tatta meg — Megnyílt Egerben a Piért első észak-magyarországi szakboltja.) — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. SZLOVÁK TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR: 8.50: Hírek. — 9.00: Iskolatévé. — 9.20: Vadal­mafa. Tévéjáték. — 10.15: A rendőrség nyomoz. — 10.20: Min­dent egy perc alatt. — 11.00: A televízió diszpécserszolgálata. — 11.30: Hírek. — 16.25: Hírek. — 16.30: Iskolatévé. — 16.50: A bőr­­gyógyászatról. — 17.20: Sport­­revü. — 17.50: Nyugat-szlovákiai magazin. — 18.20: Esti mese. — 18.30: Távlatok. — 19.10: Gazda­sági jegyzetek. — 19.20: Idő­járás-jelentés. — 19.30: Tv-hir­­adó. — 20.00: A lehetősé­gek határa. Szovjet filmsorozat. — 21.15: Utazás Kínába. Cseh ri­portfilm. — 22.15: Kamarahang­verseny. — 23.00: Hírek. 2. MŰSOR: 16.25: Hírek. — 16.30: A múlt kulcsa. — 17.10: Vigyázz, tűz van! — 17.25: Gye­rekeknek, felnőtteknek. — 18.30: Szakmunkástanulók műsora. — 19.00: Tévétérna. — 19.10: Esti mese. — 19.20: Időjárás-jelentés. — 19.30- Tv-híradó. — 20.00: Fia­talok tévéklubja. — 21.30: Idő­szerű események. — 21.56: Idő­járás-jelentés. — 22.00 : Ez történt 24 óra alatt. — 22.10: Cserepek. Magyar film­ mozi BÉKE: Break. Színes amerikai zenés film. III. helyár­­kez­dés :­­ 12, n6 és 18 órakor. — Az élet szép. Mb. színes szovjet­­olasz film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: 3 órakor. — BÉKE KAMARA: Vízipók­­csodapók. Színes magyar film. Kezdés: 4 órakor. — Meztelenek és bolondok. Mb. amerikai film. 14 éven aluliaknak nem aján­lott! ül. helyár! Kezdés: 6 óra­kor. — KOSSUTH: Szexmisszió. Mb. színes lengyel tudományos­­fantasztikus film. 14 éven alu­liaknak nem ajánlott! II. helyár! Kezdés: 9, 11, 13 és este 7 óra. — Filmmúzeumi előadás: Iglói diá­kok. Magyar film. Kezdés: ha 5 órakor. — HEVESY IVÁN FILMKLUB; Gandhi I—II. Mb. színes indiai—angol film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Dupla helyár! Kezdés: 5 órakor. — TÁNCSICS: Mátyás, az igaz­ságos. Színes magyar rajzfilm. Kezdés: 15 órakor. — Átverés Mb. színes amerikai krimi. 16 éven felülieknek! III. helyár! Kezdés: 17 órakor. — TÁNCSICS KAMARA: A magyar nép nevé­ben. Magyar dokumentumfilm. 14 éven aluliaknak nem aján­lott! Kezdés: 6 órakor. — SZIK­RA: Veszélyes játékok. Színes magyar—NDK-beli ifjúsági film. Kezdés: 4 órakor. — Ben Hur: Mb. színes amerikai film. Dupla HI. helyár! Kezdés: 6 órakor.— FÁKLYA: Hair. Színes amerikai zenés film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! III. helyár! Kez­dés : 17 órakor. Gyerekrablás a Palánk utcában. Színes magyar ifjúsági film. Kezdés: 15 óra­kor. — Fáklya kamara : Hó­fehérke és a hét törpe. Mb. szí­nes amerikai film. II. helyár! Kezdés: 15 órakor. — PETő^t • A tenger zamata. Mb. színes olasz vígjáték 14 éven aluliak­nak nem ajánlott! II. helyár! Kezdés: 15 és 17 órakor. — TOKAJ. DISCO-MOZI: Bombajó bokszoló. Mb. színes olasz ka­landfilm. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: 18 óra­kor. — NEHÉZIPARI MŰSZAKI EGYETEM: Halló, taxi! Mb. szí­nes jugoszláv krimi. 14 éven alu­liaknak nem ajánlott! II. hely­ár! Kezdés: 5 órakor. — MIS­­KOLC-S­ZIRMA: Segítség, fel­szarvaztak! Mb. színes olasz film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! III. belyár! Kezdés: 16 órakor. — KAZINCBA RK1" ' BÉKE: A bosszúállás ideje. Szí­nes argentin film. 14 éven alu­liaknak nem ajánlott! Kezd­^­ ■ 4 órakor. — Maraton életre-hil­­áira. Mb. színes amerikai ka­­landfilm. 16 éven felülieknek' Kiemelt III. helyár! Kezdés: 6 órakor. — SÁROSPATAK, RÁ­­KÓCZI: Poszeidon-kata^f’''^ Színes amerikai katasztrófafilm. 14 éven aluliaknak nem aján­lott! III. helyár! Kezdés: hn 4. 6 és 19 órakor. — SÁTORALJA­ÚJHELY, BÉKE: A Hótündér. Mb. színes szovjet mese.i­TM Kezdés: 5 órakor. — Aranyeső Yuccában. Mb. színes olasz ka­landfilm. Kiemelt III. belyár! Kezdés: 7 órakor. — i­/rv1r7A”'w VELD. PETŐFI: Kék villám. Mb színes amerikai politikai krimi. 14 éven aluliaknak nem aján­­lott! Kiemelt ITT. helyár! Kez­­dés: 5 és 7 órakor. — ÖZK­. KOSSUTH: Cha-Cha-Cha Szí­nes magyar film. 14 éven alu­liaknak nem ajánlott! Kezdés: 14 és 16 órakor. — szf.pfmo" RÁKÓCZI: Gibor. Mb. színes szovjet film. Kezdés: 6 órakor. A m­űsorváltoztatás jo­gát­ fenn­tartjuk! televízió 1. MŰSOR: 8.55: Tévétéma. — 9.00: Iskolatévé. Kémia. — 9.30: Magyar nyelv. — 9.40: Magyar nyelv. — 9.55: A magyar pusz­ta. — 10.35: Vörös és fekete. Szovjet filmsorozat. — 11.25: Kép­újság. — 15.15: Iskolatévé. — 15.35: Tudományos? Fantasztikus! — 15.50: Élő múzeum. — 16.15: Hírek. — 16.25: A házilégy. NSZK rövidfilm. — 16.50: A virtuóz. Csehszlovák rajzfilm. — 17.00: Három nap tévéműsora. — 17.05: Tv-egyetem. — 17.50: Képújság — 17.55: Reklám. — 18.00: Ket­ten a Süveg utcából. — 18.30: Agrárvilág. — 18.50: Reklám. — 19.05: Mini-Stúdió ’86.— 19.10: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00 : Az Aphrodité-örökség. Angol té­véfilmsorozat. — 20.55: Stúdió ’86 — 21.55: Doktorrá fogadom. Pá­ciensünk az orvos. Dokumentum­film. — 22.40: Tv-híradó 3. — 22.50: Himnusz. 2. MŰSOR: 17.35: Tv-Basic tan­folyam. — 18.05: Sakk-matt. — 18.25: Képújság. — 18.30: KörzeM adások. — 19.35: Janacek: Szim­­fonietta. Csehszlovák komolyzenei film. — 20.00: Zenebutik. —21.00- Tv-híradó 2. — 21.20: Barangolás a természetben. — 21.45: Az Oszt­rák, az Olasz és a Magyar Tele­vízió közös műsora. — 0.05: Kén­­újság. színház 11., kedd: A kék madár Gyermekelőadás Kezdés: 13 órakor Három a kislány Arany János ifjúsági bérlet Kezdés: 7 órakor

Next