Észak Magyarország, 2011. június (67. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-27 / 148. szám

2 Országban-világban ÉSZAK Magyar-kínai szövetség köttetik Orbán Viktor: új, nagy jelentőségű szövetség született. Budapest. Magyarország egy új és nagy jelentőségű szö­vetséget kötött Kínával; a két ország tizenkét megállapo­dást kötött egymással, konk­rét programokról, befektetési alapokról és pénzügyi kere­tekről született megállapo­dás - mondta Orbán Viktor miniszterelnök Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai kormány­fővel közösen tartott sajtó­­tájékoztatóján szombaton a Parlamentben. Fontos mérföldkő „A mai napot rendkívül fon­tos mérföldkőnek és sikernek tekintem Magyarország meg­újulásában” - fogalmazott a kormányfő. Az MTI úgy ér­tesült a kínai miniszterelnök környezetéből, hogy Orbán Viktor és Ven Csia-pao egy órán át tárgyalt egymással. A kínai kormányfő azt mondta, országa bízik a ma­gyar gazdaság fejlődésében. Bejelentette: Kína hajlandó „bizonyos összegű” magyar államkötvényt vásárolni, a kínai állami fejlesztési bank pedig egymilliárd eurós különhitelt fog biztosítani a magyar félnek a kölcsönös befektetések előmozdítására. Elmondta, kitűzték azt a célt, Ven Csia-pao kétnapos hivatalos látogatásra érkezett Budapestre; az MTI-t a kínai miniszterelnök környe­zetéből úgy tájékoztatták, mintegy száz üzletember kíséri el ötnapos európai körútjára - Magyarország után Nagy-Britanniába, majd Németor­szágba látogat -, a sajtókísérete pedig negyventagú, hogy a kínai-magyar keres­kedelmi forgalom mértékét 2015-ig a jelenleginek több mint kétszeresére, húszmilli­árd dollárra növelik. Új típusú szövetségesek Orbán Viktor azt mondta: ah­hoz, hogy a Magyarországon most zajló átalakulás sikeres legyen, végre lehessen haj­tani a teljes gazdasági fordu­latot, az országnak új típusú szövetségekre és szövetsé­gesekre is szüksége van. „Ma úgy zártuk le a tárgyalásokat, hogy Kína és Magyarország ilyen új szövetségesei lehet­nek egymásnak” - mondta a miniszterelnök, megj­egyezve, hogy a két ország kapcsolatá­ban a szövetséghez szükséges erős alapok megvannak, „az elmúlt 60 év is megerősítette ezeket az alapokat”. Kifejtette: a két ország ha­sonlóképpen gondolkodik a jövőről, Magyarország is határozottan elkötelezett a munkaalapú gazdaság és az értékteremtő munka mellett, mindkét ország elveti azt a felfogást, hogy lehetséges munka nélkül is gyarapodni. „Ez a meggyőződés adja az együttműködésünk alapját a jövőben” - jelentette ki Orbán Viktor. A miniszterelnök arra a kérdésre, hogy a tárgyalá­sokon szó esett-e ideológiai kérdésekről, úgy felelt: „ab­ban értettünk egyet, hogy tiszteletben tartjuk egymás politikáját, és ez jelenti az elvi alapját az együttműködé­sünknek”. Kitért arra, hogy az érintett kínai és magyar cégek megál­lapodást kötöttek egymilliárd dollárnyi vegyipari befekteté­sekről. Elmondta, hogy Kína Magyarországon kívánja lét­rehozni közép-európai logisz­tikai-közlekedési platformját. Hozzátette: a kétoldalú ke­reskedelmi forgalom meg­kétszerezéséhez szükséges pénzügyi feltételeket Kína biztosítja. Szilárd alapok Ven Csia-pao azt mondta a nemzetközi sajtó képviselői­nek, hogy a kínai-magyar kap­csolatok fejlődésének nagyon szilárd alapjai vannak. Úgy fogalmazott, hogy az elmúlt huszonnégy évben, a korábbi kínai miniszterelnöki látoga­tás óta a világban és Magyar­­országon nagy változások történtek, de a kínai-magyar barátság töretlen maradt. Kifejtette, azért választotta mostani európai körútja első állomásának Magyarországot, mert fontosnak tartja a két ország közötti baráti együtt­működést és partnerséget. Arról is beszámolt, hogy a kétoldalú kulturális kapcsolat előmozdítása céljából százöt­ven magyar fiatalt hívtak meg Kínába. mti Ven Csia-pao kínai kormányfő és Orbán Viktor miniszterelnök a megbeszélésüket követően sajtótájékoztatót tartottak az Országház Delegációs termében fotó: mti, beliczay László Támogatják Merkelt a Zöldek BERLIN: Támogatásukról biz­tosították Angela Merkel kancellárt, illetve az általa vezetett konzervatív-liberális kormánykoalíció atompoliti­káját az ellenzéki Zöldek. A környezetvédelmet zász­lajára tűző párt - amely három évtizede harcol az atomerő­művek bezárásáért - szomba­ti, rendkívüli kongresszusán úgy határozott: a Zöldek a jövő heti parlamenti szavazás során fenntartásaik ellenére támogatni fogják a kormány­­koalíció határozatát, amely a 17 németországi atomerőmű legkésőbb 2022 végéig törté­nő bezárását irányozza elő. A párton belüli ellenzék azt sürgette, hogy az erőműveket már jóval korábban kell leállí­tani. MTI „Történelmi segítséget kaptunk” „Történelmi segítséget kap­tunk Kínától” - szögezte le Or­bán Viktor, és kiemelte: Ma­gyarország számára fontos, hogy Kína hajlandó magyar államkötvényeket vásárolni. Magyarország képes finan­szírozni magát a pénzügyi piacokról - szögezte le, a kí­nai kötvényvásárlással kap­csolatban pedig megjegyez­te: „ezzel a magam részéről az ország finanszírozásának középtávú bizonytalanságát eltűnni látom”. Azt mondta, Magyarországnak ez a bizton­ság kell ahhoz, hogy bátran végig tudjon menni a gazda­ság újjászervezésének útján, „a magyar gazdaság újjászer­vezésének programja nem akadhat el pénzügyi bizony­talanság miatt”. Orbán Viktor azt mondta, „azt kívánjuk Kínának, hogy folytassa azt a politikát, ami­vel fantasztikus sikereket ért el az elmúlt évtizedben”, és hozzátette, „mi magyarok megemeljük a kalapunkat az előtt a fantasztikus telje­sítmény előtt, amellyel em­berek százmillióit sikerült a jobb élet irányába vezetni és reményt adni számukra a jö­vőt illetően”. © KÜLÜGYI SZAKÉRTŐ A KÍNAI KORMÁNYFŐ LÁTOGATÁSÁRÓL Magyarország kitüntetett helyet szerezhet magának Közép-Európában, ha Kína közép-európai logisztikai és kereskedelmi központjává válik, és erre a hét végén aláírt magyar-kínai megállapodások alapján valós esély van - mondta a kínai kormányfő kétnapos budapesti látogatását értékelve Matura Tamás, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) szakértője vasárnap az MTI-nek. A szakértő szerint Ven Csia-pao szombaton zárult látogatása önmagában is rend­kívüli jelentőségű, hiszen 24 év óta most járt először kínai miniszterelnök Magyarországon, és ezt csak megerősítette az aláírt tizenkét - kormányközi, továbbá vállalatok és nem állami szervezetek közötti - megállapodás. A látogatással a munka egy fontos része lezárult, de most következik a jelentősebb feladat: a megállapodásokat fenntartható módon át kell ültetni a gyakorlatba, hiszen ez lehet jótékony hatású Magyarország számára - hang­súlyozta a Kína-szakértő. Matura Tamás kiemelte: a két ország kölcsönös szándéka, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom nagyságát - a jelenlegit megkétszerezve -20 mil­liárd dollárra növeljék. Ezzel Magyarország az egész Európai Unióban a hatodik legjelentősebb kereskedelmi forgalmat bonyolítaná Kínával. Az MKI kutatója azt is hangsúlyozta: az, hogy Kína magyar államkötvény-vásárlást ígért, valóban megkönnyítheti, illetve megoldhatja Magyarország közép­távú államadósság-finanszírozását. Az ország jelenleg is képes a piacokról megújítani hiteleit, de Kína vásárlásai nagyobb biztonságot adhatnak - mondta. Matura Tamás - aki a kínai miniszterelnök budapesti prog­ramjának több eseményén is részt vett - elmondta: az volt a benyomása, hogy a kínai vállalati felső vezetők valóban érdeklődnek Magyarország iránt, és kedvező tapasztala­tokat szereztek. Addig kell ütni a vasat, amíg meleg­­ ez a közmondás Kínában is létezik, mondta a külügyi szakértő, arra utalva ezzel, hogy a kínai kormányfő látogatásának sikerét érdemes mind a gazdasági, mint a külügyi diplo­máciának továbbvinni a gazdasági, kulturális és kutatói cserekapcsolatok révén. Utóbbi kapcsán hangsúlyozta: nagyon fontos a modern Kínára vonatkozó magyarországi kutatások erősítése, hiszen a gazdasági-kereskedelmi kap­csolatok is csak akkor maradhatnak sikeresek hosszú távon, ha azokat egy megfelelő kutatói háttérbázis segíti. Kifejtette, hogy Kínában nagyon fontos az üzlet, de még fontosabb az emberek közötti kapcsolattartás, a barátság, tehát ezt kellene elmélyíteni. Ha Magyarország még inkább Kína barátjává tud válni, akkor a gazdasági-üzleti együtt­működés sikere is garantált - mondta az MKI kutatója. Megemlékeznek a magyar zarándoklatról BUDAPEST. A II. világhábo­rú kitörése előtti utolsó czestochowai magyar zarán­doklatra emlékezve több mint 600 tagú csoport kel útra hét­főn vonattal Budapestről. Az emlékezés a 72 évvel ezelőtti eseményekre és a június végi EU-elnökség átadás-átvétele alkalom arra is, hogy a két ke­resztény nemzet imádságban is kifejezze összetartozását - olvasható a szervezők tájé­koztatójában. Mint írták, a zarándokút egyik lelki vezetője Székely János püspök lesz. A vonat­­úton részt vesz Kövér László házelnök, Böjte Csaba feren­ces rendi szerzetes és Bátor Botond magyarországi pálos tartományfőnök is. A vonat a lengyelországi Jasna Gorába érkezik 640 zarándokkal, akik az egymást követő magyar és lengyel soros EU-elnökséghez kötődően közösen imádkoz­nak a két nép 2011-es európai szolgálatáért, a lengyelek és magyarok jólétéért. A zarándokok a lengyelor­szági pálosok ajándékaként Budapestre hozzák az ismert kegykép, a czestochowai Fe­kete Madonna hiteles máso­latát. MTI Hat hordó tokaji bor az Uniónak Az EU-elnökség átadási ünnepségére indult el a 2002-es tokaji szamo­rodni Sárospatakról. SÁROSPATAK. Az EU-elnökség átadási ünnepségére indult el a sárospataki Rákóczi várból vasárnap hat hordó 2002-es évjáratú tokaji szá­raz szamorodni. Az ötlet dr. Hörcsik Richárdtól, a térség országgyűlési képviselőjétől, a Parlament Európai Ügyek bizottságának elnökétől szár­mazik. - Magyarország sikeres el­nökséget tudhat maga mö­gött, és számomra külön öröm, hogy annak a Lengyel­­országnak adhatjuk át az el­nökséget, amellyel a magyar nép legendás barátságot ápol évszázadok óta - mondta dr. Hörcsik Richárd. - Szimboli­kus értéke van annak, hogy Közép-Európa egykori szocia­lista országai közül éppen Ma­gyarország és Lengyelország irányíthatja 2011-ben az Euró­pai Uniót, ezzel is bizonyítva, igenis helyünk van Európá­ban. A Rákóczi vár pedig azért bír szimbolikus jelentőséggel, hiszen évszázadokkal ezelőtt a Tokaji borútnak, amely Ma­gyarországot Lengyelország­gal kötötte össze, fontos állo­mása volt a pataki vár. Három országot köt össze „Három országot köt össze a mostani esemény, hiszen Ma­gyarország Lengyelországnak küldött ajándéka Kárpátalja közreműködésével jut el vég­céljához. A hordók nagy része ugyanis Kárpátalján készült, a bor Tolcsváról került a hor­dókba, az úticél pedig Ung­­váron át Varsó, majd Kijev lesz. Az sem véletlen, hogy szamorodnit választottunk, hiszen ez tulajdonképpen egy lengyel szó, tág fordításban azt jelenti, „ahogy az úristen megadta” - jelezte dr. Hörcsik Richárd. ékn­ bg A Rákóczi várból indult vasárnap a hat hordó bor fotó: b.g. 2011. JÚNIUS 27., HÉTFŐ Sárga remény K­ínai, magyar zász­lóerdő köszön­tötte a pekingi miniszterelnököt a fővárosban a hétvégén. Az Intercontinen­tal szálló előtt vörös zászlót lengető kínai fiatalok éljenez­ték szombat reggel. Nyoma sem volt az ilyenkor szokásos emberi jogokért tüntető aktivistáknak vagy a Tibet függetlenségéért protestá­­lóknak. A hotel környékén várakozó ázsiai újságírók mondták - Európában ritkán részesülnek ilyen szívélyes fogadtatásban a kínai politi­kusok. Nos, ha még létezne, a Szabad Európa rádió ezt úgy kommentálná, hogy manap­ság nincs helye az ideológiai küzdelmeknek. A kommu­nizmusát nyíltan vállaló Kína a világ legtőkeerősebb gazdasági nagyhatalom. Kína legnagyobb adósa az USA. Ez a fajta kölcsönös gaz­dasági függőség vezetett oda, hogy a pekingi vezetők egyre jobban keresik a feltáratlan európai piacokat. Talán ennek is köszönhető, minisz­terelnökük úgy látogatott Budapestre, hogy már csak szignálnia kellett a kialkudott együttműködési megállapo­dásokat. Ha csak az országa­ink méreteit és népességét vesszük alapul, látjuk, nem vagyunk paritásban. Ám a kí­nai tőke és gazdasági segítség morzsái is hatalmas reményt jelenthetnek számunkra. Beérőben egy fontos diplo­máciai projekt. istvan.szanto@inform.hu JEGYZET Szántó István Szeptember 30- ig lehet pályázni BUDAPEST­ Szeptember 30-ig pályázhatnak a megyei kor­mányhivatalok munkaügyi központjai az idén 500 millió forintos keretből megvalósuló központi munkahelymegőrző pályázatra - olvasható a Nem­zetgazdasági Minisztérium­nak (NGM) az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága számára készített tájékoztatójában. A program keretében azok a munkaügyi központok jut­hatnak forráshoz, amelyek illetékességi területén idén olyan csoportos létszámle­építést terveznek, amely az adott térség munkaerő-pia­cát rendkívül hátrányosan érintené, és a munkaügyi központ indokoltnak tartja a munkahelyek megőrzésének támogatását. mti Grafika: ÉKN. Forrás: MNB

Next