Esztergom és Vidéke, 1889 (11. évfolyam, 1-104. szám)

1889-02-14 / 13. szám

ESZTERGOM ESZTERGOM, XI. ÉVFOLYAM. 13 SZÁM. CSÜTÖRTÖK, 1889. FEBRUÁR 14. és Mrm­.K­cLEMIK METENKINT KÉTSZF­R: VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. MI.ÖI'IZK.'I IÍI8I ÁU : egén:­ évitt . . . 6 frt — kr. fél évre 8 frt — kr. negyedévre 1 frt r>0 kr. Egy szám ára 7 kr. SZERKESZTŐSÉG: SZENT-ANNA-UTCZA 317. SZÁM, hová a lap H'/,p­ lt'in. ruM/.iU illető kö'/­lemények küil<leinlők. KIADÓHIVATAL : SZÉCS­­FA I YI­ I'ÉR 331. SZÁM, hová a lap hivatalos s :i magán h­irdetései, a nyiltlérbe szánt küi/.­lem­ények, efBfly,eíé«i pén­ jek és ruhamálások­ intéxetufok, HIRDETÉSEK. HIVATALOS 1IN­HHÍTH.SKK :j i 1 szótól 100 szóig — fit 75 kiv 100-200 ig . 1 frt «.0 kr.: i SMO-800-ig . 2 fit 1» kr.; Uélyg.lij 80 kr. \I A<< AN-IMIMM'JTMNKK mi;giílla|türlág szerint l^gjn t;ín­yoR­ il/lifin­ k?i/.ofíotii«k. NYN­.TTföll nm­a 80 kr. Városi s megyei érdekeink közlönye. A király vigasza. Esztergom, febr. 13. Még nem szikkadtak föl a könnyek, melyek a bánat-sujtotta apa arczán vé­gig csurogtak; még ég a legjóságosabb uralkodó szive mélyén a seb, melyet a kegyetlen végzet ütött rajta. De kön­­nyek és bánat daczára megőrizte Ő Fel­sége nyugalmát, a világtörténelemben páratlan,hajla­datlan kötelességérzet he­roismusával. Haza­térve a sírboltból, melybe letétetett az Ő legdrágábbja, még telve a keserű fájdalommal, hogy meg kellett siratnia azt, ki szomorú na­pokban vigasza, vidám napokban re­ménye volt; sietett szavát népeihez in­tézni. A köszönet szava volt az a mély részvétért és szava volt az az erős fogadásnak, hogy ezentúl is ki fog tartani a kérlelhetlen kötelességteljesítés me­zején. Megilletődve és csodálattal telve tekint föl a magyar nemzet királyának hősalakjára, erre a legendaszerű, erős lelkű heros-alakra, melyben a szigorú kötelességtudat le tudja győzni a két­ségbeesés közellevő kísértését. És a történelem a léleknek ezt a heroismusát a legnagyobb tettek egyike­ként fogja feljegyezni; az örök dicsőség legyőzhetlen fényével fogja körülvenni nevét annnak a fejedelemnek, ki elérve a lelkeserübb végzet által, egyetlenegy fiának ravatalán ekként szól népeinek millióihoz : «Sírtok velem, kit a leg­szomorúbb szerencsétlenség ért; azzal fogom ezt nektek meghálálni, hogy fo­gadást teszek, miként semmiféle baj által sem engedem magamat letérittetni arról az útról, melyet az uralkodói kö­telesség és a népeim iránt való szere­tet irnak elém.» Nem Magyarország földjén aludt ki az a drága élet; nem a mi honunk földje zárja magában azt, a mi habs­burgi Rudolfban halandó volt. Benső­séggel szeretett ő minket, mint lelke­sültséggel szerettük mi őt. Szivébe zárt minket és hazaszeretetünk szentélyé­ben a legvirágdúsabb oltár neki volt szentelve. Most immár élettelen az ő szive s oltárunkon hirtelen elhervadtak a a neki szentelt virágok. Meghalt ő és Burg városában alus­sza az örök álmot. De Magyarország tekintete Bécs felé volt irányozva ezekben a kimondhatat­lanul fájdalom­teljes napokban,könnyeink árja fölfelé folyt és szellemileg mi is ott voltunk, mikor a királyi apa az ősök sírboltjában a koporsó hideg er­ezet zokogva halmozá el forró csókok­kal, végbucsuzóul. Igen, szelemileg mi is ott voltunk. Bánatunk özönlött a testvérállam bútól áthatott metropolisa felé, a királyi apá­hoz, kinek fájdalmát mindnyájan érez­tük. Bécsbe küldtük részvétünket és ime közénk jön a király, hogy köszönetét hozza el nekünk. Hű magyar népének szeretetétől kör­nyezve, mindnyájunk részvétéből vigasz­talódik a lovagias fejedelem kimondhat­lan­ szenvedésében és vigaszt merít abból, hogy a nemzet millióinak szivével kéri osztályrészét az Ő szenvedéséből és hogy a sors lezugó csapásai csak erősebbre kovácsolják a szeretet lánczait, melyek oly eloldhatlanul kötik össze népünket az uralkodó házzal. Magyarország vidékeiről is fájdalom­teljes «hozott Isten» hangzott a király felé, a ki közénk sietett. Magyar népé­nek arczáról, minden hangból, melyet itt hall, meg fogja érteni azt az édes kegyeletteljes üdvözletet hogy: «Isten óvjon, Isten mentsen meg Téged! Küld­jön vigaszt az Ég Neked ! G­yógyulja­nak meg szived sebei Magyarország sze­retetétől, hűségétől és vigasztalásától.» Egyesületi tevékenység. Esztergom, febr. 13. Tekintetes Szerkesztő úr! Miután az Esztergomi Gazdasági Egyesületnek két érdemes tagja a késedelmes tagsági díjak helyett utóbbi időben azon szemre­hányást intézte az egyesülethez, hogy semminemű életjelt nem ad magáról, annálfogva saját igazolásunk érdekében több havi hallgatás után becses lapját kívántam igénybe venni számot adandó az egyesületnek átalános tevékenysége , illetve azon tényleges eredményről, melyet a működő öt tagú bizottság há­rom évi fáradozása folytán tényleg elérni szerencsés volt. A idevonatkozó tüzetes jelentésből, Majláth György gróf ő Mélt. elnök ur által f. e. jan. 23-án tartott választ­mányi ülés alkalmával jelen volt nagy számú választmányi tagok közmegelé­gültséggel értesültek arról, úgynevezett «Amerikai telep» hogy az az im­portált szőlőnemek, nevezetesen Riparia, Herbemont és Jaquez fajok nemcsak nagy mérvben szaporittattak és meglepő sikerrel mivel tettek, de a mult őszszel immár száz frt jövedelmet is szolgáltat­tak. Mely ebbeli öszeg jövő évi eladás utján mindamellett, hogy az egész telep pótlólagos kiültetésre szükséges vessző­mennyiség már az őszszel biztosítson, alapos számítás szerint legalább kétsze­rezve leend. Nem kevesebb tetszéssel értesült a választmány azon meglepő eredményről miszerint a kérdéses telepen mult év­ben próbaképen eszközölt nemesebb honi fajokkal való órtásaink legnagyobb részt nemcsak megeredtek, de a gyor­sabban fejlődött egy-két oltványról az ős­szel immár czukorédes fürtöket is ízlelheténk ; sőt szórványosan a Jaquez fajok is teljesen érett fürtökkel lepték meg az ízlelőket. Mely ebbeli eredmé­nyeket tekintve az eljáró bizottság leg­jobb remén­nyel és nyugodt öntudattal tekint munkájának áldásos jövője felé. Ugyanezen bizottság az elért várat­­­lan siker által buzdíttatva a gazdászat­nak egy másik nem kevésbé fontos ágát, a gyümölcsfa tenyésztést is saját munka­körébe foglalva az egyesülettől eleve kikért és nyert meghatalmazásnál fogva a kir. város által árverés utján bérletbe bo­csájtott Kuriális földekből «G­yümölcsfa iskola* alapítása czéljából négy holdnyi területet 129 frt 30 kr évi dij mel­lett, nemcsak bérbe fogadott, de a szük­séges előkészüléseket is egyrészt tíz­ezer különböző fajú egy-két éves va­doncznak, melynek, még az idei tél egy nyár folyama alatt az ismert legkiválóbb alma, körte, szilva, baraczk fajokkal fognak nemesittetni többnyire kész pén- Az aranyos hajport (Farsangi história.) AZ ARANYKALÁSZOS ÉS DÉLIBÁBOS ALFÖLD PON­TOS TÉRKÉPÉN VAN EGY PARÁNYI FEKETE PONT, AMELY TULAJDONKÉPEN NEM EGYÉB, KACSÁD NAGYKÖZSÉGNÉL, MELY UTOLSÓ SZÓT CSAK SÚGVA IPARKODOM KIEJTENI, NEHOGY MEGHALLJÁK AN­NAK ÖNÉRZETES POLGÁRAI, AKIK FELTÉTLENÜL MEGKÖVETELIK ÚGY AZ IDEGENEKTŐL, MINT VALAMENNYI SZOMSZÉDOS TANYA ALSÓBBRENDŰ NÉPSÉGÉTŐL, HOGY EGÉSZ TISZTELETTEL VÁROSNAK TITULÁLJA ŐSI KUNYHÓTELEPÜKET. MINT MINDEN ALFÖLDI KÖZSÉGBEN, UGY TERMÉSZETESEN KACSÁDON IS A HOLDAS ÉJEKEN KITŰNŐ VILÁGÍTÁS, SOHA FEL NEM SZÁRADÓ SÁRTENGER, MINDEN HÁZ PALLÁSÁN FINÁNCZOT NEM LÁTOTT SZŰZDOHÁNY, NAGYSZÁMÚ RÓZSA­SZÍNŰ BORJACSKÁK ÉS ARANYSÁRGA LIBÁCSKÁK (HOGY EGY NEVES REGÉNYÍRÓNŐNK DZSERÉT ÉS ILDOMOS JELZŐIT HASZNÁLJAM), A KÉMÉNYEK TETEJÉN PEDIG KELEPELŐ GÓLYAFAMÍLIÁK TALÁL­TATNAK, MINEK KÖVETKEZTÉBEN NEM LEHET CSODÁLKOZNUNK A LEPCSÉS APRÓ SZÉPSÉGEK FÖLÖS SZÁMÁN, AKIK A PITVARAJTÓKBÓL JÓ-ROSSZ IDŐ­BEN EGYFORMA ANTIK TOILLETTEBEN MEGMO­SOLYOGNAK, LÉTEZIK TOVÁBBRA UGYANOTT TUDÓS, TISZTELETES, TUDÁKOS KÁNTOR ÉS TUDATLAN JEGYZŐ S MINDENEKELŐTT — SZINTÉN ALFÖLDI SZOKÁS SZERINT — EGY KASZNÁR- ÉS EGY ISPÁN CSALÁD. AZ IS TERMÉSZETES DOLOG, HOGY AHOL ISPÁ­NOK ÉS KASZNÁROK LAKNAK, OTT MINDKÉT RÉSZEN OKVETLENÜL EGY-EGY ELADÓ KISASSZONY­KÁNAK IS KELL TALÁLTATNIA, AKIK — MIUTÁN KÉT DUDÁS EGY CSÁRDÁBAN MEG NEM FÉR — MINDENESETRE HADI LÁBON ÁLLANAK EGYMÁSSAL. S MIUTÁN MIKÉNT A FIZIKA VILÁGÁBAN A LÁGY VASAT MAGÁHOZ RAGADTA A DELEJ, UGY AZ ÉLETBEN IS A SZÉP LEÁNYOK — MÁR PEDIG FALUN MINDEN LEÁNY TÖBBÉ KEVÉSBÉ SZÉP — VONZÓLAG HATNAK A KEVÉSBÉ SZÉP NEM KÉP­VISELŐIRE, TERMÉSZETESEN KACSÁD NAGYKÖZSÉG SEM KÉPEZHET E TEKINTETBEN KIVÉTELT. ÍGY TÖRTÉNHETETT A MULT TAVAS­SZAL IS, HOGY A VISSZATÉRT FECSKÉKKEL EGY UJ HÁZA­SULANDÓ FIRMA IS MEGTELEPEDETT KACSÁDON DARÁS MÁRTON GYÓGYSZERÉSZ ÚR BECSES SZE­MÉLYÉBEN, AKI ÚJ OTTHONÁT — KISTEIGEROLVA ABBÓL A FALU JÓNEVŰ BÁBÁJÁT — BIZONYÁRA CSAK ESETLEGESEN, ÉPEN AZ ISPÁNLAKKAL SZEMBEN RENDEZTE BE, MÉG PEDIG ÚGY, AMI KÉTSÉGKÍVÜL SZINTÉN FORTUNA ISTENASSZONY SZESZÉLYÉNEK TUDHATÓ BE) HOGY A GYÓGYSZER­TÁR ÜVEGAJTAJA S A BOZONTOS SÖRÉNYŰ OROSZ­LÁN-CZIMER FELETTE ÉPEN A KISASSZONY VI­RÁGOS ABLAKÁVAL KACZÉRKODOTT. HOGY A VÉLETLEN E MERÉSZ SZESZÉLYE NEM MARADT MINDEN KÖVETKEZMÉNYEK NÉLKÜL, MUTATJA AMA KÖRÜLMÉNY IS, HOGY EZ UJ JÖVEVÉNY ALIG KÉT HETI ITTLÉTE UTÁN LEVÉTETTEK A ZÖLD REDŐNYÖK AZ ÁTELLENES VIRÁGOS AB­LAKRÓL, VALAMINT DARÁS MÁRTON UR ÜVEGAJ­TAJÁRÓL A FEHÉR FÜGGÖNYÖK MOSÁSBA ADATTAK S BÁR AKÁR PARZSBÓL IS MEGJÖHETTEK VOLNA AZÓTA, MÉG A MAI NAPIG SINCSENEK ÚJRA FELTÉVE. EKKÉNT AZ ALKALMATLAN FELHŐKTŐL KELLŐKÉ­PEN MEGTISZTULVÁN A LÁTHATÁR, EZ IDŐTŐL FOGVA NEMCSAK AZ OROSZLÁN VÉRSZOMJAS PIL­LANTÁSAI, HANEM A DARÁS GYÓGYSZERÉSZ ÚR SZELID SAVÓSZEMEI IS GYAKORTA ÁTTÉVEDTEK AZ ÁTELLENES ABLAKBAN VIRÁGZÓ ROZMARIN BOKORRA, SŐT MÉG ANNAK LEVELEI KÖZÖTT IS ÁTBÚJTAK S A FEHÉRRE MESZELT SZOBA HÁTTERÉBEN EGY MÉG A ROZMARINNÁL IS ÉKESEBB PALÁNTÁCSKÁT FEDEZTEK FEL. EZ ÚJONNAN FELFEDEZETT VIRÁGSZÁL BOTANIKUS NEVE OLÁH PIROSKA VOLT S OSZTÁLYOZÁS SZERINT AZ ISPÁNÉK CSALÁDJÁHOZ TARTOZOTT S KITŰNŐ PÉLDÁNY VOLT NÖVÉNYTANI VIZSGÁLATOKRA, AMENNYIBEN MAJD AZ EGÉSZ NÖVÉNYVILÁGOT EGYESÍTETTE MAGÁBAN, LÉVÉN HAJA SZŐKE MINT A LEN, VAGY MÉG FEHÉREBB, ARCZA FÉNYES, TNLIPIROS, AKÁRCSAK A POGÁCSA-ALMA, SZÍNBEN BÚZAVIRÁG, ALAKBAN MANDOLA, SZEME AJKA TELT ÉS KÍVÁNATOS, MINT AZ ILLATOS SZAMÓCZA, S VASÁRNAPONKINT MIKOR A FŰZŐJÉT FELVETTE, A TERMETE IS KARCSÚ, MINT A JEGENYE. MIUTÁN PEDIG A JÓ ALFÖLDIEK AZON BETEG­SÉGBEN SZENVEDNEK, HOGY NEM SZERETNEK BETEGEK LENNI, S HA AZOK IS, LEGFELJEBB TÖLTÖTT KÁPOSZTÁVAL, VAGY MALACZPACSENYÉVEL KÚRÁLJÁK MAGUKAT, EZEKET PEDIG DARÁS UR RAKTÁRON NEM TARTOTTA, A PATIKÁRUS UR HÁBORÍTÁS NÉLKÜL FOLYTATHATTA VIRÁGTANI TA­NULMÁNYOZÁSAIT AZ ÁTELLENES ABLAKBAN. AZONBAN AZ IS FIZIKAI TÉNY LÉVÉN, HOGY MINDEN HATÁS VISSZAHATÁST SZÜL, DARÁS UR FÁRADATLAN VIZSGÁLÓDÁSAINAK IS ELLENHATÁSSAL KELLETT JÁRNIUK, AMI TÉNYLEG BE IS KÖVETKE­ZETT, AMENNYIBEN EGY IDŐ ÓTA AZ ISPÁN­KISASSZONY FELTŰNŐLEG GYAKRAN ROZMARIN BOKROT, JÓLLEHET SOKSZOR ÖNTÖZTE A VÍZ SEM VOLT A KIS PIROS KANNÁBAN, VAGY PEDIG SZÖRNYŰ NAGY FIGYELEMMEL VIZSGÁLGATTA AZ OROSZLÁN MOGORVA POFÁJÁT, MINTHA AZ VALAMI NAGYON MEGTETSZETT VOLNA NEKI. DARÁZS MÁRTON ÚR AZONBAN OKOS EMBER LÉVÉN, MINT VALAMENNYIEN A DARÁSFAMILIÁBÓL — CSAKHAMAR KIFUNDÁLTA MAGÁBAN, HOGY A SZÉP PIROSKA KISASSZONY BIZONYOSAN CSAK AZÉRT ÖNTÖZI OLY SZORGOSAN A VIRÁGOT, HOGY NEKI FOLYTON ALKALMAT NYÚJTSON ÚJÓLAG MEG­SZÁNTANI AZT SZERELMES PILLANTÁSÁNAK PER­ZSELŐ SUGARÁVAL S MIKOR AZ OROSZLÁN SZEMÉT, NÉZI, BIZONYOSAN A GAZDÁJÁNAK MÉLA SZE­­­MEIRE GONDOL, MELYEK KÉTSÉGKÍVÜL SZEBBEK ÉS KIFEJEZÉSTELJESEBBEK, A CSÓKNÁL, MINT EZT A TÜKÖR ELVITÁZHATLANUL BIZONYÍTJA. MINDEZEN KEDVEZŐ JELEK ÁLTAL FELBÁTORIT­TATVA, DARÁL UR EGY TUCZAT UJ INGGALLÉRT HOZATOTT MAGÁNAK UTÁNVÉT MELLETT A MEGYE SZÉKVÁROSÁBÓL, GONDOSAN KITISZTITTATTA A KA­BÁTJA PECSÉTJEIT ÉS KELLŐ MENNYISÉGŰ HAJ-, OLAJAT KENVE A KISSÉ KELLEMETLENÜL ÉS HIR­TELENÜL SZŐKE FÜRTÉSRE EGY SZÉP REGGELEN, MIDŐN PIROSKA KISASSZONY A TAKARÍTÁS UTÁN SZOKÁSA SZERINT KIRÁZTA A PORTÖRLŐT AZ ABLA­KON S ÉRDEKESEN BAGLYAS FEJECSKÉJÉT TELJE­SEN LÁTHATÓVÁ TETTE, ANNYIRA FELBÁTORODOTT, HOGY EGY SZENDE „JÓ REGGELT* PRÓBÁLT MEG FÉLHANGOSAN FELÉJE REPÍTENI, MELY ÜDVÖZLET IGEN SZÍVÉLYESEN FOGADTATVÁN, EZENTÚL MIN­DENNAP MEGISMÉTELTETETT, SŐT EGYRE AKADÉ­KONYABB HANGON LETT KIEJTVE, MÉG PEDIG MINDKÉT RÉSZRŐL. NEMSOKÁRA AZUTÁN AZON AZ ÁLLAGÁBAN SZOMORÚ, DE A KÖVETKEZMÉNYEIBEN ÖRVEN­DETES ESEMÉNY ADTA ELŐ MAGÁT, HOGY T. I. PIROSKA KISASSZONY MEGHŰLÉS KÖVETKEZTÉBEN ERŐS NÁTHÁBA ESETT, MIRŐL AZ ÁTHALLATSZÓ FÁJDALMAS AZ ERŐSEN KUEZOGÁSOK SZINTÓPÓ HANGJAI ÉS BEFÜGGÖNYÖZÖTT VIRÁGOS ABLAK, NEMKÜLÖNBEN EGY ADAG HÁRSFATHEA MEG­RENDELÉSE VILÁGOSAN MEGGYŐZTE DARÁS URAT. AMENNYIBEN TEHÁT PIROSKA K. A. SZENVEDETT, SZOMORÚ VOLT AZ ESET, DE HOGY A THEÁT ÉPEN

Next