Esztergom és Vidéke, 1889 (11. évfolyam, 1-104. szám)

1889-10-10 / 81. szám

VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN, fél évie . negyedéim Egy szám­ára 7 Kr. 6 fit — ki. 3 fit — kr I fit m kr. BOTTYÁN-UTCZA VIOLA-HÁZ ^22. SZÁM ALATT, tiiitíi rí tftp Mz<WJt(tii' rét<z<it ill«f(" Ifö/.ícniMiu (Í(Í l(íilil«tnl('!l(. KIADÓHIVATAL : SZÉ­CHEN­YI-TseR r;ai- SZÁM, hová ;i l.iy liiv.i.tit.­oK s­it. iii;ig;ín liinlolíjsch, ;i. ugill lorbe H/.IIII. kiiy,­lem­­én­yek, ti 1 ö­1 i/.ut-éKi jjén/.cli ÖH im;l;un;ihifiik iulé/.Hiiilök. HIRDETÉSEK. HIVATALOS HIN­DETKHKK­M­A(f­A­N-IN­ IMÍlöTlíNKK i 8/.ÓIDI 100 H­/.61 £ - fit 75 ki.lji »Migfíllft­»«lirtH Muriul legjtl tÜtt'-áÖOig . I írt 410 kr.il; ^'nijoWálAmu­líü/.iiliuhiBk. 900 - ÜQÓ-ig . 8 frt $.6 kr.! . . — Béb­itfáj ÍrO kr. íít NVJJ/J'J'tOíí aüm 20 kr. es VIDÉKE Városi s megyei érdekeink közlönye. SZERKESZTŐSÉG : 1-5 Z­t @ £ g­5 EL (A Magyar Salon októberi füzetéből.) II. Balassa Bálint h­alála Esztergomnál, 1594-ben, a megtört nemzeti erő gyászos és képtelen ellenállását jelenti. Eszter­gom 1543-tól 1683-ig majd egy hu­zamban török város volt. Török bég parancsolt benne, török spahik sanyar­gatták a vidéki népet, defterdárok és kadik szolgáltatták az adót, meg az igazságot. Mind a kettő elviselhetetlen volt s az esztergomi magyarok nagy­részt ki is költözködtek a szandiákból. A török világ vége felé már csak nagy­részt ráczok laktak a külső városokban, a kik a török iga viseléséhez jobban ér­tettek. Esztergom érseke és káptalana Nagy-Szombatba menekült s midőn a város fölszabadult, Szelepcsényi G­yörgy esz­tergomi érsek Nagy-Szombatban mondott ünnepi Tedeum­ot. Az érseki szék s a főkáptalan távol­léte alatt Esztergom a török rabságá­ban, minden életerejét elvesztette. Satnya nemzedékek, szolgasághoz és ravaszság­hoz szokott ivadékok maradtak vissza, a­kik sokáig nem tudták a szabadság előnyeit kizsákmányolni. A benczések, czisztercziták, lazariták, templomosok, joh­anniták, dömések, augi­sztinusok, barátok, pálosok és apá­czák néhai virágzó klastromai már ro­mokban hevertek. A vár ormán bus düledékek hirdették az elkeseredett os­trom drága ,diadalát s csak Bakács Tamás prímás gyönyörű kápolnája maradt­­ meg a mohácsi vész előtt való Esztergom­ból. Rudnay Sándor alatt tért vissza az érsekség és a káptalan Esztergomba Nagyszombatból 277 év után. Ő kezdte építeni A bazilikát, melyet 1856-ban Szcitovszky primás szentelt föl. A legnagyobb és legdíszesebb magyar székesegyház tehát Magyarország fel­szabadulását, az esztergomi érseki szék visszafoglalását s Esztergom uj jövőjét jelenti. Egy elkésett himnusz ez, mely hazánk szabadságért emelkedik az ég felé. * Esztergomnak a három testvérváros­sal egyetemben valami ezerhétszázötven háza s tizenötezer lakosa van. Minden templomában, iskolájában, egyesületében és társaságában magyar a szellem. HA­bár száz esztendő előtt még német szü bürger város volt. Ebből a német czéhes világból nem maradt meg az élet szá­mára egyéb néhány száz német családi névnél, melynek viselői most már alig tudnak valamit németül. A harminczas években a főkáptalan is jórészt nem magyar ajkú főpapok­ból állott s erre az állapotra mondta egyszer a szellemes Kopácsi prímás : — Az én káptalanomban alig van több magyar ember kettőnél. Ezek közül is az egyik Németh, a másik Tóth. Tíz-tizenöt esztendő előtt még német prédikácziók is jártak, pedig ugyanakkor már erősen megmagyarositotta a fo­gy­masLum az idekerült tót nagy diáko­kat. Most már vége a német szónak. Még a társaságokban előforduló közös tisztnek is meg kell tanulnia magyarul, ha hódítani akar puskapor és fegyve­rek nélkül. Esztergom megye terület dolgában, az ország legszerényebb megyéi közé tar­tozik, de termékenység dolgában mégis a nyolczadik helyen áll. A megyebeli svábok és tótok husz­harmincz év óta igen szépen magyaro­sodnak, ugy hogy a legújabb nemzedék már nem fog a borotvált ábrázatú ide­gen ősökhöz számítódni. * * * Az esztergomi márvány nemcsak a budai pártot s az Andrássy-utat, de majd az összes ujabb építkezéseket dí­szíti. A kifogy ha­talján gazdagsága piszkei és süktei bányák egész kőfaragó köz­ségeknek adnak tisztességes kenyeret. Az esztergomi homokkőnek sincsen rossz hírneve, de a fejtés szerénysége s a szállítás kai ámításai még nem képesek azt eléggé értékesíteni. A doroghi és tokodi szén is paraszt­fuvaron döczög a fővárosba s ritka ország­úton szállnának annyi sínre való anya­got, mint Esztergom és Budapest között. Az első esz­tergomi vasút terve már évek óta benne van a messiási remények­ben s a prófétáskodó városatyák zse­bében, hanem azért még mindig jócskán ki fog folyni a Dunából, míg az első esztergomi vasút füttyöt fog hányni a rég elavult fuvaros állapotoknak. Az esztergomi piros és fekete drága­kövek még csak akkor fognak valóságos keletnek örvendeni, ha nem a poros or­szágutak kátyúin döczögnek, hanem síne­ken röpülnek rendeltetésök felé.­­ téssel jdömösi Esztergomra szép jövő vár. A és pilismaróthi erdei levegős j Dunapartok s az esztergomi tájszépsé­­gek még csak akkor fogják a nyaraló­­ Budapestet elragadni s a Vácztól Szobig terjeszkedő, meglehetős sivár nyaraló vonalat megváltoztatni. Budapestnek nak még nincsen s egyáltalán az ország­pensionopolisa. Esz­tergom ugy egészséges fekvésénél, mint gyógyító erejű ásványvizeinél- úgy ju­­tányosságánál, mint megközelíthetősé­génél fogva arra van hivatva, hogy nyugodalmas és egészséges,olcsó és hozzá­férhető telepet kínáljon a nyugalmazott családoknak s a fővárosi nyaraló közön­ségnek. Az első budapesti-esztergomi vasúttól fog elválni Esztergom ez a hivatása és jobb sorsa. * * A­ki még nem látta a mi régiben díszí­tett főszékesegyházunk belsejét, az aligha fogja elhinni, hogy a legnagyobb ma­gyar templom ez idő szerint egyúttal az ország legdíszesebb főtemploma is.­­ Egyhangú szürkeség bágyasztotta ed­dig a hatást. Az óriási bolthajtások alatt leverő ürességek s a hatalmas falak mellett rideg kopárságot érzett az, a­ki már látott valamit. A díszítés nagy munkáját még az aranymise előtt kezdték meg s a kupo­lával addigra el is készültek. Azóta befejezték az egész főszékesegyház dí­szítését s most már festői élénkség, meleg színharmónia s eleven változa­tosság uralkodik az óriási motívu­mokon. Előnyös fővárosi vasúti összekötte­ AíJsitirpísíiÉe^árczája. —— —­1 Igsiirgomból & Dobogókőre. FEL A DOBOGÓKŐRE! EZEN SZAVAKKAL KÖSZÖNTÖTT BE HOZZÁM PÁL BARÁTOM ÉS TURISTA TÁRSAM, EGÉSZEN ÚTRA KÉSZÜLTEN. AJAJ! NEM LEHET AZ, FELELEM, HISZEN TUDOD, HOGY NEM BÍRNAK LÁBAIM, ÉN CSAK ELMÉLETBEN VAGYOK TURISTA. NEM TESZ SEMMIT. ITT A KOCSIM A HÁZ ELŐTT A CSEREPESIG, VAGY MEXIKÓIG TENGELYEN HALADUNK, ONNAN AZTÁN PIHENÉSSEL, GYALOG IS EL BÍRSZ MENNI A DOBOGÓKŐIG. VISSZAJÖVET MEGINT KOCSIRA ÜLÜNK. SZÉP TURISTASÁG, KOCSIN ÜLVE GYALOGOLNI! KINEK HOGYAN LEHET. CSAK ELŐRE! KÉSZÜLJ FEL ÉS MEGYÜNK. NO HÁT ISTEN NEKI, ELŐRE! A KOCSI ESZTERGOM VÁROS HEPE-HUPÁS KÖVEZETÉN HALAD ÉS IRGALOM NÉLKÜL ZÖTYÖG, MINTHA VESZTŐHELYRE VINNE, DE A KÖVEZET NEM TART SOKÁIG. AZ ELSŐ KANYARULÓNÁL RÁ­TÉRÜNK A SELYEMPUHA LÖSZ­ÚTRA, MELYET A JÓ ANYATERMÉSZET ALKOTOTT A HEGYI ZÁPOROK ISZAPJÁBÓL ÉS POR­ GOMOLYAGOKBA BORITVA,GYOR­SAN HALADUNK TOVÁBB. ELŐTTÜNK A 406 MÉTER MAGAS VASKAPU HEGY OLDALA, SZŐLŐKKEL BÁ­NTVA, MELYEK KÖZT MÁR A PUSZTULÁS JELEI LÁTHATÓK, — DISZES BORHÁZAKKAL, ITT-OTT EMELETES VILLÁKKAL VAN BEHINTVE, MELYEK AZ EGYKORI JÓLÉT, VIDÁM ÉLET TANUJELEI, MA MÁR CSAK NÉMA KÉRDŐJELEK A JÖVŐHÖZ. TOVÁBB HALADVA DÉLNYUGOT FELÉ, SZÉP TÁGAS LAPÁLY TÁRUL ELÉNK, MELYET A STRÁZSA­HEGY, GETE ÉS GERECSE HEGYEK HULLÁMOS HÁTAI,­­ ÉJSZAKRÓL PEDIG A PILIS-HEGYCSOPORT ÉS A KÁRPÁTOK TRACHYTCSÚCSAI SZEGÉLYEZNEK, A BAZILIKÁT MINT gyöngy BOGLÁRT FOGLALVA BE,­­ KÖZEPÉN PEDIG A DUNA CSILLOGÓ HUL­LÁMAI SZELNEK ÁT. RITKA SZÉP, NYUGODT TÁJ­KÉP, ÖSSZHANGZATOSAN CSOPORTOSÍTOTT HÁTTE­RÉVEL. UTUNK A SZŐLŐHEGYEK LÁBA ELŐTT NYÚLIK A SZŐLŐK EGÉSZ IDÁIG LEÉRNEK. A TŐKÉK MEGRAKVA FÜRTÖKKEL. ITT MÉG NEM VETT RAJTUK ERŐT A FILLOXÉRA, DE MI LESZ BELŐLÜK EGY PÁR ÉV MÚLVA? ROSSZ SZÁNTÓFÖLD VAGY PARLAG. ZÖKKENŐHÖZ ÉRÜNK, EZ A DIÓSVÖLGYI FOLYÓ, — BIZ AZ CSAK PATAK, — MELY A VÖLGY­KATLAN ZUGÁBÓL, GAZDAG FORRÁSBAN TÖR ELŐ, VIZE HŰVÖS ÉS KÖNNYŰ, NAGYON ÜDITŐ ; A KI ISZIK BELŐLE, ANNAK AZTÁN AZ ESZÉBE JUT A GÖRÖG BÖLCS JELSZAVA, HOGY : LEGJOBB A VIZ. ITT EGY KIS KAPASZKODÓN A SZARVASHEGYRE JUTUNK; FOLYTONOSAN SZOLOK KÖZÖTT, TERMÉ­KENY LÖSZTALAJON HALADUNK EGÉSZ AZ ERDŐ SZÉLÉIG, MELY MOST FIATAL VÁGÁS. SZEMBEN VELÜNK, EGY KIS FENYVES ÜLTET­VÉNY FÖLÖTT, A JÓSZALAGOS HEGY VONUL, OL­DALÁBAN EGY KŐBÁNYA SZÜRKE FALAI .MERE­DEZNEK, MELY BARLANGSZERÜLEG VAN A PUHA TRACHYTTUFÁBA VÁGVA, MELYET A NÉP KISEBB­NAGYOBB FEHÉR ZÁRVÁNYAIRÓL BABOSKŐNEK NEVEZ, S KÖNNYEN FARAGHATÓ TULAJDONSÁGA MIATT, ÉPÜLETKŐNEK HASZNÁL. EZEN BÁNYÁBAN MÉLYRE HATÓ REPEDÉS VAN, MELYBEN A BELE­DOBOTT KŐ ÜTKÖZÉSE SOKÁIG HALLHATÓ. A MINT MONDJÁK, EGYRE TÁGUL ÉS A BELEHÁNYT TE­MÉRDEK KŐFORGÁC­CSAL SEM VOLT BETÖLTHETŐ. VALÓSZÍNŰLEG OLDALNYOMÁS VAGY TALAJSÜLYE­DÉS EREDMÉNYE. A VÁGÁSBAN , FATÖRZSEK SARJÚHAJTÁSAI KÖZÖTT, DERÉKIG ÉR A NÖVÉNYZET, MINDEN SZÁLA EGY VIRÁG, VÁLTOZATOS ÖSSZHANGZÓ SZIN­CSOPORTOKBAN. A LEGSZEBB SZŐNYEG, MELYNEK MINTÁJA BEILLENÉK BÁRMELY SALONBA. ITT AZ UT TÖBB ÁGRA OSZLIK. MI A LEGKI­JÁRTABB ÉSZAKI­ ÁGON HALADTUNK TOVÁBB, MELY EGY ELMÁLLOTT ZÖLDES SZINÜ BIOTITTRAEH­IT­­DOMB MELLETT, A KERESZTUTAKRA VEZET. E HELYEN SOK KINCSKERESŐ MONDTA EL SZENTELT VIASZG­­YERTYA VILÁGÁNÁL A KRISTÓF IMÁDSÁGÁT, MELY VÉGTELEN HOSSZÚ, KESKENY PAPÍRTEKERCSRE, EGYETLEN SORBAN VAN ÍRVA, HAJMERESZTŐ KI­FEJEZÉSEKKEL ÉS EGET OSTROMLÓ KÖNYÖRGÉSEK­KEL. — LESVE A KINCSET ELÁRULÓ LIDÉRCZLÁNG FELLOBBANÁSÁT, S AZ ÁSÓHEGYÉVEL MAGUK KÖ­RÜL EGY BŰVÖS KÖRT VONVA, TALÁLOMRA HOZZÁ­FOGTAK A GÖCSÖRÁSÁSHOZ ÉS EGÉSZ ÉJJEL, VEREJ­TÉKTŐL GYÖNGYÖZŐ ARCZCZAL FOLYTATTÁK A MUNKÁT; NÉMÁN, SZÓTLANUL ELLENTÁLLVA AZ ÖRDÖG INCSELKEDÉSEINEK ÉS IJESZTGETÉSEINEK. — KI HOL EMBER ALAKJÁBAN INTÉZETT HOZZÁJUK­­ TÉVESZTŐ KÉRDÉSEKET, KACSAGTATÓ ÖTLETEKET, VAGY BOSZANTÓ GÚNYOS KIFAKADÁSOKAT ÉS SZIDALMAKAT, — HOL A VADÁLLATOK ORDÍTÓ, BÖMBÖLŐ HANGJÁVAL ÉS VILLOGÓ SZEMEIVEL EJTETTE ŐKET REMEGÉSBE, MAJD ZIVATART ÉS­­ ZUHOGÓ ZÁPORT KEREKÍTETT NYAKUKBA. OK­­ AZONBAN NEM IJEDTEK VISSZA SEMMITŐL, MERT­ HISZ OTT VOLT NÁLUK A KIS FAFESZÜLET, MEG A­­ SZENTELT TÖMJÉN ZSEBÜKBEN, A ROSSZ LÉLEK­ NEM ÁRTHATOTT NEKIK, DE KÜLÖNBEN AZ ELSŐ­­ HANGRA, VAGY MEGFUTAMODÁSRA, A KINCS MÉG TIZ­ELNYIVEL MÉLYEBBRE SÜLYEDT VOLNA. NÉHA A FÖLDBE VÁGOTT CSÁKÁNY NAGYOT­ KOPPANT, ERRE SIETTEK KÖRÜLÁSNI A HELYET. TALÁN A KINCSES FAZÉK ? NEM BIZ AZ, CSAK IDOMTALAN KŐ VOLT. FOLYTATTÁK TEHÁT A MUN­­­KÁT, DOLGOZTAK HAJNAL HASADÁSIG, AKKOR­­ CSENDESEN HAZA, VAGY SZŐLŐHEGYI GUNYHÓ­­JUKBA BALLAGTAK, ÚTKÖZBEN AZON TÖPRENKEDVE, HOGY MI HIBA LEHETETT­­ A VARÁZSLATBAN, A­MELY MIATT AZ NEM SIKERÜLT. MÁSKOR MAJD JOBBAN CSINÁLJÁK. A KIÁSOTT GÖDRÖK MÉG MOST IS LÁTHATÓK A KÖRNYÉKEN. PEDIG VAN ITT KINCS ELÉG, FEKETE GYÉMÁNT, MELYBŐL SOK EMBER LEHETNE GAZDAG, DE MÉLYEN VAN, NEHÉZ HOZZÁ­FÉRNI. A KOCKAVADÁSZ IS ITT SÜTÖTTE EL PUSKÁJÁT, PONTBAN ÉJFÉLKOR, A TELI­HOLD FÉNYES ARCZÁRA IRÁNYOZVA, MELYBŐL HÁROM CSEPP VÉR HULLOTT A LÁBA ELÉ TERÍTETT FEHÉR KENDŐ KÖZEPÉBE. A KI EZT MEGMERTE TENNI, AZ FEL VOLT AVATVA VADÁSZNAK, — A KENDŐVEL TÁSKÁJÁBAN, MINDEN LÖVÉSE BIZTOSAN TALÁLT ÉS ELEJTETTE A VADAT BÁRMILY TÁVOLBAN. IGAZ, HOGY EZÉRT A SÁTÁNNAK ADTA LELKÉT, HA NEM VOLT ÉRTE VAD ELÉG, A LAKOMÁHOZ AKADT MINDIG PAJTÁS ÉS SZERETŐ, KERÜLT BOR ÉS A­MI MÉG KELLETT, IGY MULATSÁG VOLT ÉLETE, HANEM AZÉRT UTÓBB MÉGIS LERONGYO­SODOTT, VÉGRE MÁR PUSKAPORRA IS TELT, AZT PEDIG MÉG AZ ÖRDÖG SEM ADOTT NEKI HITELBE. MOST MEG — — VADÁSZ- ÉS FEGYVERADÓ, BÉRLETJEGY, TILALOM, ZSANDÁROK, TUDÓS ERDŐ­ŐRÖK. VÉGE MÁR A VADÁSZÉLET ROMANTIKÁJÁNAK. HAGYJUK EL E BABONÁS HELYET. EGY RÖVID KITÉRŐVEL A BARÁTKÚTHOZ ÉRÜNK, MELY A HOSSZÚ VÖLGYTEKNŐ FENEKÉN, NÉHÁNY LOMBOS FA ÁRNYÉKÁBAN BUGYOG ELŐ. VIZE NAGYON ÜDÍTŐ, KELLEMES, VANNAK KEDVELŐI, KIK NYÁ­RON NAPONKINT KIRÁNDULNAK HOZZÁ, EGY ITALÉRT. EZEN FORRÁS KÖRNYÉKE NÉMI KULTÚR­TÖRTÉNETI JELENTŐSÉGGEL BÍR, — EMBERI LAK­HELY VOLT EZ A KŐKORSZAKTÓL EGÉSZ A JELEN KORIG. KISEBB TÖRZS VAGY CSALÁD TANYÁJA, UTÓBB

Next