Esztergom és Vidéke, 1892 (14. évfolyam, 1-105. szám)

1892-02-11 / 13. szám

létünk lobogó lelkesedéssel vesz részt azon osztatlan örömben, amelylyel az egész magyar nemzet valláskülönbség nélkül fogadta Főmagasságodnak Magyarország herczegprimásává történt fegyelmesebb kineveztetését. Főmagasságodnak csendes, de harmatként áldást hozó, hazafias munkában eltöltött és papi erényekben gazdag, emberbaráti tevékenységekben fénylő múltja azon tanári pályáról felénk lüktető hazaszeretet, melyen 30 sugárzó, évnél tovább működött e jelszavak alatt: ^szerettek az Istenek, mert tanítóvá tettek, s mely tiszteletre méltó pályának a történelem hazafias irányú előadásával a fiatal nemzedékre, a tanuló ifjúság lelkületére gyakorolt hatása végeredményében versenyez a zsenge korukat élő közművelődési egyesületek összművelődésével ; az ifjúságnak lelkét átható tankönyveinek iránya, czélzata, melyekből az élemedettek is a legszentebb és legtisztább érzelmeket meríthetik a küldöttségek előtt mondott gyújtó és valamennyünk lelkét átrezgő, keblünket és agyunkat alénk mozgásba hozó szózatai, melyek folytán öreg és ifjú gyönyörrel csünng alakán ; a kitüntetéseket, az emberi hiúságokat kerülő, szeretetreméltó egyénisége, minek folytán önkénytelenül nyíltak meg fömagasságod előtt az elismerés s a közérzület sorompói : mindezek lelkünket is megszilárdítják, fölemelik megoszlopozzák azon reményünket, hogy a végzet nagy műhelyében mely az Istentől vezérelt események hazánk uj ezredének alapjait rakják le s a melyben a magyar nemzeti állam megszilárdításán, továbbfejlesztésén munkálkodnak hazánk polgárai, — ebben a műhelyben Főmagasságod nemes érzelmektől lüktető karjának, szeretettől áradozó szivének, fonkölt eszének is nagy és áldást hozó része leend. Üdvözöljük azért Főmagasgodat küszöbén uj, magas állásának, a mely — meg vagyunk győződve — folytatása lesz eddigi s Isten áldásától kisért kitató tevékenységének; csak kiszélesedik működési tere és magas állásának fényénél csak jobban látandja a teendőket és több eszköz álland rendelkezésére szive megszentelt vágyainak és óhajainak teljesítésére. Üdvözöljük Fő magasságodat a magyar nyelvet s ezzel együtt a hazafias érzés- és gondolkodásmódot terjesztő egyesületünk nevében. Üdvözöljük azon egyesület nevében, mely szerencsés volt Főméltóságodat mindjárt alakulásakor alapító tgjai sorában láthatni. Üdvözöljük egyesületünk nevében Főméltóságodat, mint azon szerzet fiát, mely a pannonhalmi szent monostorból, a béke és a csendes munka, a műveltség e felszentelt csarnokából lehózó őseink körébe a műveltség szent tüzét s mely a magyar hazát örökre lekötelező módon munkált közre ezredéves államunk megteremtésében és segített elrakni a viharoktól annyiszor megrázott, de a viharok daczára alapjaiban csak még jobban megszilárdult hazánk alaposzlopait. Fogadjaoméltóságas ismételten kifejezett hódolatteljes és azon kérelmünket, hogy üdvözletünket midőn az esztergomi székesegyházban az öröklétű szent oltárára mint érsek először borul le , imáiban ne feledje el a közművelődési egyesületek törekvéseire is kikérni a magyarok hazáját áldását . Hódoló üdvözlettel védő Isten maradunk Budapesten, 1891. november hó 28-án. Főmagasságodnak tisztelő hívei és alázatos szolgái az Országos Magyar Iskolaegyesület nevében dr. Buday József, s. k. jegyző. Gerlóczy Károly, s. k. kir. tanácsos, Budapest I. alpolgármestere, elnök. — A polg. Olv. kör febr. 14-én az egyesületi könyvtár javára saját helyiségében társasvacsorával és tombolával egybekötött tánczmulatságot rendez, melyre a tagok tisztelettel meghivatnak. — intézeti ünnep, A Kovelező meghívó jelent meg : Meghívó. Az esztergomi évs. tanítóképző-intézet ifjúsága főm. és főt. Vaszary Kolos Bíboros herczeg Primás és Érsek Ur dicső székfoglalása alkalmából 1892. febr. 11-én hódolati ünnepélyt, rendez. Kezdete 5 kakor. — Tárgysorozat: 1. Üdvözlő dal Zsasskovszkytól, előadja a képezdei falárda. 2. Üdvözlő beszéd, mondja Hegedüs Sándor III. o. t. 3. Dal, szöveg nélkül, hegedű négyes Schubertől, előadják Dubrovay János. II. o. t., Mándy Béla III. o. t., Lehner József [II. o. t. és Ambrózi Béla II. o. l. 1. Üdvözlő dal Gyürkytől, szavalja Schier József III. o. t. 5. Dal «Viharbann Dürner Gyulától, előadja az intézeti dalárda. 6. Az egyház az iskolák anyja, írta és felolvassa Venczell János II. o. t. 7. Duett, hegedű solo harmonium kísérettel, előadja Dubrovay János II. o. t. 8. Magyar induló, előadja az intézeti zenekar. — Uj postaszállító. A postaszállítói állomásra mind a két vasúti állomáshoz hatszáz forintnyi biztosíték letétele mellett a pályázat febr. 24-én jár le. Bővebbet a helybeli postafőnökség. — Sürgönyzés. A sürgöny feladásoknál a legújabb rendeletek szerint ügyelni kell arra, hogy a hely mindig utolsó szónak essék. P. Hatvani-utcza Budapest. Szt.-Györgymező. Esztergom és nem megfordítva, mint eddig. — Tiszti estély. Szombaton rövid hangversennyel igen hosszú és vidám tánczvigalmat rendeztek a tisztek a Fürdő termeiben. A jelen volt hölgyek névsora : Áldor Zelma, Büttner Róbertné, Dóczy Ilka, Eitner Amanda, Feichtinger Ernöué Fiszter Lisbei, Grlatz Ella, Grünwald Salamonné, Hoek Lászlóné, Hulinyi Etel, Horváthné és Mariska, Ivanovics Béláné, Kaau Károlyné,Keller Helén, Kram K-né és Irén, Krotkyné és Elza, Krupjanicz Aranka, Marosi Józsefné és Lujfla, Munkácsy Károlyné és Sarolta, Milch Adolfné és Olga, Niedermann Józsefné, Niedermann Jánosné és Nelly, Petényi Árpádné, Ptaler Józsefné és Gizus, Rográu Edéné Tili és Gizi, dr. Schneiderné, Szarkásy Jánosné és Elel, Szlávy Jánosné és Mariska, Szankayné és Irina, Straka Ivánné, Szvoboda Románmé és nővérek, ugróczy Szerén stb. A vigalom korán reggelig tartott. I — Egy olvasón levele. Tisztelt szerkesztő ur ! Mi esztergomi nők igen érdeklődünk az iránt váljon, hogy menj a primás szentelás végbe. Igaz-e, hogy olyan példás egyszerűség uralkodott valamint a czoremouiánál ugy az ebédnél is. Jó volna, ha becses lapjában e felöl írna, hogy okulnának egy kicsit az itt most oly nagyon divó túlzott ebédek, orsonák stb. a mi költségessége és nagy dolgot és fáradságot szerzése miatt, a megölője az itteni társas összejöveteleknek. — Még igen kérem becses lapjában megemlíteni, hogy mi több intelligensnek összebeszélünk, hogy ha a nagy tér parkírozva lesz korzót csinálunk. Télen 11 -től fél 1-ig, nyáron 6 — 7-ig, a kioszba többé nem megyünk, mert az öreg fák kihalnak mig. a fiatalok megnőnek soká tart és igy árnyék ott nincs és a nagy téren kellemesebb lesz. Egy olvasónő. — Postai és távíró forgalmunk a mult évben. Érkezett: egyszerű levél és levelezőlap 328.160, díjmentes levél 61.840, ajánlott levél 19.506, közönséges csomag 29.769, pénzes levél 5820, megbízás 759. Befizetett utalvány 37.308 db. 1.276.976 fr 39 kr. Kifizetett utalvány 24330 db. 515.927 frt 38 kr. Takarékpénztári és cek befizetés 644.443 frt 93 kr, visszafizetés 22.150 frt 28 kr. Feladott távirat 8166 db, kézbesített 8866 db, közvetített 435 db. Jövedéki bevétel volt 36.846 frt 80 kr. Esztergom, 1892. febr. hó 9-én. Hydenwolf Andor, főnök. — Sár tenger. 15 éve mult már, hogy Simor János utcza szekérút talaját kikövezték. Minthogy akkor a házak előtti járdakő elfogyott, tehát a munka folytatása elodáztatott. Azóta várják a háztulajdonosok még mindég szép reményekkel, hogy mikor lesz az a járhatlan út valahára rendbe hozva. Mert ezen utcrán húzódik az ezred twisti kara az út kurtítása miatt a külső kaszárnyához naponta kétszer. Továbbá minden nap tiporják a város orvosai a kórház látogatása alkalmával a sártengert és ha a kórháznál valamely tisztes ember elhalálozik, a végtisztelet adói mind úsznak a sártengerben. Ideje volna tehát ha a tok. Tanács ezekre is gondolna. Több háztulajdonos. — A magyar hírlapirodalom 1892-ben. Id. Szinnyei József, a múzeumi hirlapkönyvtár őre, mint rendesen minden évben, a «Vasárnapi most is közzétette gondosan Ujság»-ban tett kimutatását a jelen évben összeállítónő összes magyar hírlapokról megyei kimutatás szerint a jelen évben összesen 676 hírlap és folyóirat jelenik meg magyar nyelven. Az első magyar hilap 1780-ban jelent meg Pozsonyban ; a második magyar lap 1806-ban Pesten; 1830-ban 10 magyar hírlap jelent meg, 1848/49-ben 86, mig 1850 elején már csak 9 magyar lap ; 1854-ben, mikor a «Vasárnapi Ujság» megindult, 20 magyar lap volt 1861-ben 52, egy évtized múlva 1870-ben már 146-ra 1880-ban 368-ra, 1890-636 szaporodott a magyar hírlapok és folyóiratok száma. 1892 elején megjelenő 676 magyar hírlap és folyóirat előfizetési ára összesen 2721 megy. Budapesten 1892 elején forintra 323, a vidéken 142 helyen 350 és külfölföldön 3 magyar lap jelen meg. Ezenkívül megjelen hazánkban nyelvű lap és folyóirat : német idegen nyelven 122 ; szláv nyelven 36 ; nyelven 20 ; olasz nyelven 4 ; román fzaknyelven 5 összesen 187 ; a magyarokkal együtt 863. E szerint 10,905 egyénre esik egy magyar hírlap; 16,289 németre egy német, szlávra egy szláv és 129,476 54,301 román ajkú egyénre egy román hírlap. — A «Vasárnapi Újság* feb. hu 7-iki száma a következő tartalommal jeelent meg : «Ludovika bajor herczegnő, Erzsébet magyar királyné édes anya.s (Arczképpel.) — Költemények : «Édes anyám mit örökölsz tőlem ? » K. L.-től. — «Reménytelen.» Zempléni Árpádtól. — «Régi újságok.* — «Házasság éhségből.» Elbeszélés. Irta Jókai Mór. (Goró Lajos rajzaival.) — «Az 1892-iki nagy háború.« (Képekkel : 1. Belgrád megszállása az osztrák-magyar csapatok által. 2. Az orgyilkosok kivégzése Szófiában. 3. Az első lövés a szerb-bolgár hadjáratban.) — «Egy éjjeli kirándulás.* Elbeszélés. Irta Bret Harte. (Képekkel.) — «1. Napóleon és kora. (Képpel ; «Napoleon búcsúja Mária Lujzától*). — Konstantin Nikolajevics nagyherczeg.* (1849-iki és legutóbbi arczképel.) — «A tél proletárjai.* Endrődi Sándortól. (Képpel.) — A portica néma.» — «Abbas pasa bevonulása Kairóba.* (képpel). — «Mackenzie Morell.* (Arczképpel.) — «A magyar hírlapirodalom 1892-ben.» összeállította id. Szinnyei József, a m. n. múzeumi hírlapkönyvtár őre. — Irodalom és művészet; Egyveleg; Sakkjáték; Képtalány stb rendes heti rovatok. «A Vasárnapi Ujság* előfizetési ára negyedévre 2 frt, a «Politikai Ujdonságok»-kal együtt 3 frt. — Ugyancsak a Franklin-Társulat kiadóhivaalában (Budapest, Egyetem-utcza 4. sz.) megrendelhető a «Képes Néplap* legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 1 frt 20 kr. — Magyarország Öröme nem nálunk, hanem egyenesen a kiadótulajdonosnál, Buzárovits Gusztávnál rendelhető meg. — A kupéban. A M. H. irja a következő kis anekdotát : Az esztergomi bazilika órája négyet sütött, azután hármat. Ez polgári nyelven annyit tett hogy pont három óra van. A választás napján volt egy úr Esztergomban, aki az óra ütésre egyébkép is megtudta, hányat ütött az óra. Megtudta, hogy a kormánypárt mentetlenül bukott, hogy Frey diadalmasan leverte Timon Ákost. S ez az úr ebben a pillanatban mondta magában: «Nekem ugyan nincs mit keresnem Esztergom városában , menjünk haza.» És sietett át Nánára, a vasúti állomásra, hogy el ne mulassza a Budapest felé menő gyorsvonatot. Beült egy első osztályú kupéba. —• Itt már egy ur sétált föl-alá izgatottan. Mikor az uj jövevény belépett a kupéba, megszólítja : — Uraságod nem Esztergomból jön ? — Igen, onnan. — Nem mondhatná meg kérem, hogy állnak most a szavazatok. —De igen, Timoti Ákos megbukott. — Hála Isten! — ? ! ? — Azért mondom, kérem, mert bukottjelölt vagyok.Zboray a nevem,most jövök Köbölkútról, ahol fényesem megbuktam. — Ja ugy ! Akkor hisz én is megmondhatom, hogy a nevem — Timon Ákos. — Vaszary arczképét közli a « Magyar Géniusz* azon alkalomból, hogy a primás székhelyére költözött. — A képeslapot sok költemény teszi érdekessé így Szél Kálmán nyilatkozata foglaltatik benne, hogy miért nem fogadta el a képviselőházi elnökség tisztségét. Érdekes közlemények a a Vaszaryról szólók, mert egészen ismeretlen adatokat tartalmaznak a prímádról. — A gazdák első teendője. Nincs fontosabb dolog a gazdaság összes tényezői és teendői közt, a takarmányfélék eltartásánál. A mindennapi életben naponta tapasztaljuk, más oly gazdaság jövedelme hogy mily berendezése, melynek elégséges és üzleti takarmánya van összes állatjait egész éven át eltartani, olyannal szemben, mely már a tél beállta előtt vásárolt takarmányon tartja állatait. De a takarmányfélék eltartása nem is valami könnyű mesterség. Sokan vannak még mai gazdáink közt, kik a takarmányneműek eltartásának legújabb módjaitnem ismerik. Pedig annak ismerete már-már nélkülözhetlenné kezd válni. «A Takarmányneműek mesterséges eltartása* czimű mű igen gyakorlati, irályban bőven foglalkozik az összes takarmányfélék okszerű eltartási módjaival, különösen pedig a zöld lóhere, luczerua, csalamádé, rétifű stb. továbbá a gyökér és gumós takarmányfélék eltartási módjait részletesen tárgyalja. Foglalkozik a bevermelés, édes erjesztés, sajtolás stb. újabb módjaival. Szóval megismerteti a tudni vágyó gazdát mindavval, mi a takarmányfélék eltartási körébe vág. Maga a mű finom papíron nyomva, több csinos ábrával díszítve 124 nagyrétű lapon jelent meg s megrendelhető Kassán a szerzőnél. (Hreblay Emil Kassa, Kovács-utcza 6.) Ára fűzve 86 kr. finom bőrbe kötve 1 frt 50 kr. Melegen ajánljuk a müvet az érdeklődők becses figyelmébe. — Halálozás. Honig László leken jegyző jobb létre szenderült. — Widmann kapitány társas életünk egyik kedvelt alakja, tegnap Bécsben meghalt. — A hévízi kőhidat, mely az ország egyik legmélyebb sártengerét födi be, számos szakértő mérnök is megtekintette s élénken tudakozódott az iránt, hogy melyik hatóságunk dicsősége ez a fölséges remekmű.