Esztergom és Vidéke, 2000 (15. évfolyam, 1-52. szám)

2000-05-18 / 20. szám

2000. május is. • " •' •'' Esztergom és Vidéke '''­­•• Táti Dunakörösök a Zöldházban Sziklai Károlynak, a táti Duna Mű­vészkör alapító vezetőjének kezdemé­nyezésére újabb kiállítást nyitottak a Szabadidőközpont aulájában. Közel harminc pasztell- és olajképet hoztak el, melyeket itt, Esztergomban még nem láttunk A fokozott érdeklődéssel kísért megnyitón Csernus Ferenc intézményi­gazgató köszöntötte a megjelenteket, külön is a Tátról érkezetteket. Turi Lajos táti alpolgármester megnyitójában el­sősorban az itt kiállított művészkörösök szakmai igyekezetét és a természethez való kötődését emelte ki. Hangsúlyozta, hogy kilenc évvel ezelőtt éppen az esz­tergomi Bajor Ágost Körből nőtte ki magát az önálló táji kör, amelynek mai tagjai Sziklai Károly, Deák Anikó, Vigh János, Végvári Erzsébet, dr. Szabó Fe­renc, Gottschick Márton festők, Pallagi Tünde, Drexler Noémi fazekasok, Bó­tyik Árpád grafikus, Szomjú Péter fafa­ragó, valamint Hajós Erzsébet költő. A jó hangulatú megnyitón Schalk Tí­mea szavalt, majd Sziklai Károly tárlat­vezetésével megismerkedhettünk az al­A Városi Zeneiskola két év múlva ünnepli alapításának félszázados jubile­umát Nem titkolt szándéka Reményi Károly zeneigazgatónak, hogy monstre hangversennyel ünneplik ezt meg. Min­den igyekezetük reális alapokon nyug­szik, hiszen egykori diákok között olyan hírességek vannak, mint Nádor Mag­dolna operaénekes, akadémiai tanár és Velencei Tamás, a Berlini Szimfoniku­sok trombitaszólistája. Május 6-án este a Szent István Gimnázium dísztermé­ben a városunkban élő és most is zenélő családok tagjai adtak felejthetetlen kon­certet a Városi Szimfonikusok kíséreté­vel. Mújdricza Ferenc fuvolán játszotta Bach: h-moll szvittjét, amelyet már részleteiben korábban is hallhattuk tőle. Vivaldi: g-moll cselló kettősversenyét kotásokkal. A régi bányászatra utalnak Vigh János Csolnoki bányák című ké­pei, a táti havas napokat idézi Sziklai Károly Tél című festménye, Jákói Géza: Tél, Őszi erdő, Varga György: Ébredés, Pipacsok, Móder varázs, Végvári Er­zsébet: Csendélet, Tópart, Nemes Ist­vánná: Őszi rózsák, Sárga virágok, De­ék Anikó: Nyírfa, Napraforgók című munkái előtt hosszan elidőztünk. Egytől egyig kidolgozott, míves képzőművé­szeti alkotások. Sziklai Károly kérdésünkre elmond­ta, hogy jövőre lesznek 10 évesek. Erre az alkalomra visszatekintő katalógust szeretnének kiadni, mely nem kevés pénzbe kerül, kérik ezért a művészetpár­toló mecénásokat, hogy támogatásukkal járuljanak hozzá. A táriak sokat köszön­hetnek az önkormányzatuknak, a Pol­gármesteri Hivatalnak. Az esztergomi kiállítás anyaga május végéig tekinthető meg. Júliusban a Duna túloldalán Pár­kányban, majd augusztus végén, szep­tember elején Dorogon mutatkoznak be. (Pálos) Kraszlánné Dudás Nikolett és Kraszlán Réka adta elő. Mindketten a szimfoni­kusaink erősségei évek óta, nem csoda, hogy felkészülten és szép hangzással szólaltatták meg a művet A zenekar ki­váló hegedűseként ismerjük Dunai Évát, aki gyönyörűen énekel is. Leg­utóbb a vízivárosi templomban bűvölt el mezoszoprán szólamaival, most pedig Mozart: Figaró házasságának Rózsa­áriáját énekelte. Vivaldi: d-moll concer­tója vezető zenekarok szólistáinak is ke­mény lecke. Hónapokig készült rá Hor­váth Sándor (hegedű), Horváth Emese (hegedű), és ifjabb Rosta Béla (cselló). Élvezte a közönség produkciójukat, vir­tuóz muzsikát nyújtottak. A csúcspontot a trombitások jelentették. Vivaldi: b-dúr kettősversenyét az érett Reményi László és a serdülő Németh Norbert egysége­sen és harsány hangon, élményszámba menően játszotta. Érthető volt a zsúfolt nézőtér vastapsa, mely egyöntetűen szólt az est szereplőinek, az őket felké­szítő Riska György (fúvós), Baranyai Irén (cselló), Pásztóiné Nádudvari Eri­ka (hegedű), Frank Éva (fuvola) taná­roknak. A szimfonikusok mellett közre­működött Reményi József (csembaló), vezényelt Reményi Károly. P.I. Piliscsabai Egyházzenei Napok műsora A Zenede családi koncertjén Május 19., 18 órakor a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen ünnepi megnyitót mondanak: dr. Karl Josef Rauber érsek, vati­káni nuncius és dr. Takács Nándor székesfe­hérvári megyéspüspök; a Magyar Millenni­um jegyében köszöntőt mond dr. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke. Utána fellép a Klotildligeti Ward Mária Általános Iskola és Gimnázium énekkara, a Solymári Férfikar, a Szentendrei Szent Cecilia Kórus, az Eszter­gomi Monteverdi Kórus, a Budaörsi Pro Mu­sica Kórus, a Budapesti Monteverdi Kórus. Május 20., 17 órakor a piliscsabai plébá­niatemplomban átadják a millenniumi zász­lót, majd fellép az Evangélikus Gimnázium Ének- és Zenekara, a Klotildligeti Harmat Artúr Kórus, a Pilisszentiváni Vegyeskar, a Hortus Musicus Együttes (Vác), a Fóti Szé­kesegyház Magnificat Kórusa, a Corda Frat­rum Kórus (Pozsony, Szlovákia). Május 21., 17 órakor a Klotildligeti Plé­bániatemplomban az ünnepi beszédek után fellép a Kalocsai Főszékesegyház Kórusa, a Budapesti Szent József Kórus, a Tatai Szent Márton Kórus, a Rotunda Énekegyüttes, a Budapest XVII. ker. Művelődési Ház Liszt Ferenc Kórusa, az Esztergomi Balassi Bálint Énekkar, a Zenski Chór Akademicki Uni­wersytetu Wroclawskiega (Lengyelország) Manapság nehéz a döntés. Zavarba ejtő ez a hatalmas kínálat. Este remegő kézzel, h­ányos zavarral ül az ember a televízió előtt, hogy vajon melyiket sze­resse. A tucatnyi csatornán, tucatnyi film csábítja másfél, kétórás önfeledt tudatlan állapotba a munkától, vagy an­nak hiányától megfáradt polgárt. Egy etlen kreativitást igénylő kulturá­lis ág, legyen az képzőművészet vagy irodalom sem rendelkezik olyan recept­tel, amely biztosítaná számára a poten­ciális közönség majdnem 90 %-át. Igen, azt gondolnánk receptje csak az életnek van, pedig a filmnek is. Bizony ám: végy egy csinos nőt és egy jóképű férfit fűszerezd kis szerelemmel, élénkítsd egy kis lövöldözéssel, színezd jó sok vérrel, ha van még kedv és pénz tégy bele kutyát, cicát vagy gyereket, nyisd ki a pénztárcád és válj! És ez csak egy sablon. A siker titka a pénz és a marke­ting. Nevükben az ízük, sok összefüggés van ezen reáliák és a művészet között... Hát manapság iszony van, nem is kevés. Mindenesetre nincs még egy olyan művészeti ág, amelyik annyira szolgál­ná a közönséget, mint a film. Lehetősé­günk a csoda megtekintésére pedig van bőven, lásd videó, multiplex mozi és most már legalább fél tucat magyarul be­szélő televíziós­ csatorna. Úgy érzem joggal merül fel a kérdés, hogy mekkora az igény a városunkban működő 80 férőhelyes művészfilmeket bemutató kis mozira e filmdömping mellett. Néhány szó róla. 1992 óta, a tanévhez igazodva szep­tembertől júniusig működik. Nyaranta szünetet tart, mert a nyolcéves tapasz­talat szerint még a legnagyobb művész­filmrajongók is ilyenkor inkább a csilla­gos eget választják. A 80-as évek műve­lődési háza Metropolis Filmklubjának utóda a Főiskola filmszakosainak szo­ros együttműködésével működik. Gya­korló mozinak is tekinthetjük, hisz a diákok itt foglalkozhatnak műsorszer­kesztéssel, filmsorozat összeállítással, stb. Létrejöttének oka sokrétű, lehetősé­get adva ezzel arra, hogy hol ebből, hol abból a gyökérből kapjon új lendületre. Ha a műsorpolitikát nézzük hétfőn­ként kisfilmeket lehet megtekinteni és ez a nap adott esetben a vidéki premier napja is, szerdánként pedig tematikus sorozatok kerülnek vetítésre, különböző rendezői elv szerint sorba téve (pl. szer­zői, nemzetiségi, színészi, irányzat) - itt kapcsolódnak be a főiskolások. Néhány szó az idelátogató közönség­ről... A főiskolai filmszakosok jelenléte ugyan kötelező lenne, ráadásul ingyenes is számukra, de csak fél létszámmal képviseltetik magukat. A 40 fős átlagot kiadó látogató főként fiatal, 50 %-ban egyéb szakos főiskolások, ill. fiatal, el­sősorban értelmiségi emberek. Az art mozi kevesek szórakozása, köztük ter­mészetesen fellelhetjük - bár ez esetben elenyésző számban - a komoly image építő munkát folytató, art-sznob, általá­ban azonban rövid úton kikopó egyéni­ségeket is. Ez a 40 fős átlag Tóth Tamás vezető szerint elfogadható, hisz ebben sok eset­beli teltház is benne van. A kihasznált­ság mondhatni 50 %-os. Azt, hogy ez a létszám kevés-e, avagy sok, talán az dönti el, hogy honnan vizsgáljuk. Az esztergomi lét jellegzetessége, hogy közel van Budapesthez Sokan in­kább a 10-szeresét áldozzák fel az itteni 150 forintos belépőnek, de inkább az Örökmozgóban tekintik meg ugyanazt a filmet. Sok embert szippant el talán -bár jellegét tekintve más - a multiplex mozi is. Nem is olyan régen pedig meg­született a harmadik „potenciális látoga­tót felemésztő szörny": a többcsatornás televíziózás. A kereskedelmi adók mind többje indít már art sorozatokat külön­böző napszakokban, és hát ott van „a király", a Duna Televízió. Tamás el­mondta, hogy problémát ezen esetben nem feltétlenül létüknek ténye okozza, hanem az, hogy a havi bontásban való előredolgozás miatt sokszor kilövik az ő poénját Mindezeket figyelembe véve talán valóban Esztergom a művészfilmek lá­togatása terén nem panaszkodhat Hiába jönnek újabb és újabb veszélyek, a ke­mény mag kitart. Van létjogosultsága, van jövője. Én a magam részéről 30 ezres városban, hatalmas vonzáskörzet­tel, szélesnek mondott értelmiségi kör­rel nagyobb számot szerettem volna hal­lani, de Tóth Tamás optimizmusa töret­len. Bízik az agyasabb, önmagukra töb­bet adó emberek létében, és kitartásá­ban. Nem fél a szörnyektől sem, azt vallja, a művészmozi megtalálta a he­lyét és azt bizotsan tartja. Én személy szerint egy kicsit félek. Remélem, tényleg semmi nem árt az art-nak. Megvan a töme­gek szórakozása és meg­van a keveseké is. A filmvilág egy nagyon visszás világ. Az igényeinknek akár áldozatává is vál­hatunk, emlékezzünk pénztárcánk kar­csúsodására, amikor Isaura felszabadí­tására, vagy Esmeralda szemműtétjére gyűjtöttünk. Nevelőhatását nem szabad alábecsülnünk e műfajnak, vannak, aki­ket kevés választ el attól, hogy elhig­­gyék, hogy ha arról van szó, 6 fejrúgás után felállva is legyőzhetik a rosszfiú­kat, a 12 darabos tárral 40 embert is halomra lehet lőni, hisz ezek nagyon fontos dolgok... Ezt kell tudni a hétköz­napokhoz... Szóval ezt már kicsit talán sok lenne tudni, a hatalmunk így is nagy! Kellő kitartás és levéltömeg mel­lett még Bobbyt is feltámasztottuk ak­koriban... Ámoti Adrienn Vajon mi árt az ars-nak

Next