Ethnographia • 28. évfolyam (1917)

I. Értekezések - Róheim Géza dr.: A kazár nagyfejedelem és a turul-monda 58

is, maga ez a gyűjtés és a gyűjtött anyag czélunkra nézve rendkívül becses. Mert az élő jogszokások rendszeres gyűjtésének egyáltalán ez a legelső példája hazánkban, ennek teljes sikere tehát, minden, e téren teendő további lépésünknél mintául s egyúttal tanúságul, sőt biztosítékul is szolgál, hogy népünk összes többi élő jogszokásainak összegyűjtése is éppen annyira szükséges és éppen oly ered­ményesen meg is valósítható,­­ csak akarnunk kell. A legelső, legnehezebb feladat kétségkívül a kérdőívek megszerkesztése, vagyis a fölkutatásra váró egész hazai szokásjogi anyagnak, megfelelő kérdésekbe való foglalása leend. Dr. Stermann Antal az ilyenek szerkesztését találóan circulus vitiosus-félének mondja, a­mikor t. i. jóformán már előre tudnunk kell mindent, a­mit a kérdéseink révén meg akarunk tudni. A­mi e kérdőíveknek anyagát s külö­nösen technikai oldalát illeti, erre nézve kétségkívül a hasonló külföldi szokásjogi kérdőívek (pl Oroszországban a jogszokások gyűjtésére 1862-től 1910-ig 22 kérdőív-programmot dolgoztak ki.) nagy segítségünkre lesznek, ámde hazai szokás­jogi viszonyainkkal s ezeknek jogtörténeti, gazdaság- s társadalomtörténeti, sőt ősjogi hátterével, ha mindjárt nagyjából is, immár eleve tisztában kell lennünk. Lássuk tehát, micsoda legfőbb kérdések azok, a­melyekre népünktől, szokás­jogát illetőleg feleletet várhatunk, és hogy micsoda történeti s részben őstörténeti múlt rejlik mögöttük. Tagányi Károly: A KAZÁR NAGYFEJEDELEM ÉS A TURULMONDA. I. A kazár nagyfejedelem. Mikor a kazárok uralkodójára vonatkozó adatokat beillesztem abba a kap­csolatba, melyet Frazer hatalmas művel a varázsló evolúcziója és a királyi méltó­ság múltja között szinte példátlan biztonsággal kimutatott, remélem egyszersmind, hogy ennél valamivel többet is sikerül elérnem. Frazer művéből az uralaltáji népek kimaradtak, a mit adataink gyér és bizonytalan volta tesz érthetővé. .Az a kevés azonban, a­mit az uralaltáji népekről tudunk, egy harmonikus egész benyomását kelti, ha az aránylag legjobban ismert kazár adatokból indulunk ki. .­. Kettős királyság. Ibn Boszteh-nak és Gurdézi-nak Dsaihani nagy művén alapuló­ tudósításai így hangzanak: „A kazárok királyát /sa-nak czímezik, a főkirály azonban kazár khákhán czímet visel, ennek csakis czíme van meg, de népe nem engedelmeskedik neki; a kor­mányzat az isá-nál van, azért, mert úgy a kormányzat mint a hadsereg dolgában . J. G. Frazer: The Golden Rough. Harmadik kiadás. 1907—1913. Különösen The Magic Art and the Evolution of Kings. 1911. Továbbá U. a. Lectures on the Early History of Kingship. 1905. Itt jegyzem meg, hogy psych­ologiai tekintetben ez az első dolgozatom a mely már a Freud-féle iskola alapján áll. Tulajdonképpen két nagyobb dolgozatomnak meg kellett volna előznie a mostanit, de technikai okokból későbbre maradtak. Az egyik ,,Néplélektani törvények" czímen elméleti szempontból vázolja állás­foglalásomat a psychoanalízis és a motorikus psychológia dolgában, a másik „A bűvös tükör" czímen részletesebben mutatja a gyakorlati alkalmazást. Freud művei közül az ethnologusnak elsősorban fontos . Totem und Tabu. 1913. * Pauler Gyula és Szilágyi Sándor: A magyar honfoglalás kútfői. 1900. 146.

Next