Ethnographia • 32. évfolyam (1921)

I. Értekezések - Horváth Sándor: A Physiologus 1

A PHYSIOLOGIE (A TERMÉSZETISMERŐ, A TERMÉSZETBÚVÁR.) — Kútfőtanulmány. — Az alexandriai iskola körében Кг. u. a II. században egy vallásos irat jött létre, melyet a tudományos világ ma Фоаюло Рос, Physiologus, a természetismerő, a természetbúvár néven ismer, s amely mai alakjában Kr. u. 150 körüli idő­ből való. Erről a Physiologusról Laudiert Frigyes jeles műve­­k előszavában a követ­kezőket írja: „A világirodalomnak kétséget kizárólag egyik legnevezetesebb tüneménye az a könyv, melyet „Physiologus" néven ismerünk, s amely kora keresztény kor­ban Alexandriában keletkezett vallásos irat. Külseje után ítélve nem egyéb, mint valóban létező, vagy mesebeli állatok többnyire meseszerű tulajdonságainak gyűj­teménye, azokhoz fűzött rejtelmes (mystikus), vagy erkölcsi fejtegetésekkel, amelyek lényegét is alkotják. Olyan könyv, amely már a keresztény ókoron keresztül, és azután az egész középkoron át (kivéve természetesen : a szentírást), példátlanul és össze nem hasonlítható módon el volt terjedve. Minthogy leginkább görög egyházírók használták föl különböző irányban és tekintetben, ez a könyv a későbbi századok folyamán az egész kereszténység előtt ismertté lett. Már nagyon korán lefordították a kelet keresztény népeinek nyelvére, de éppúgy latinra is. Ezen az alapon azután a középkorban a germán és román népeknek már népnyelvükön állott rendelkezésére. Nyomait mindenütt megleljük. Nemcsak a vallásirodalomban (theologia), az egyházatyáktól kezdve a késő középkorig, nemcsak a papok vallá-Ethnographia. XXXII. 1­­­ 1 A hazai irodalomban eddig vajmi kevés szó esett róla. V. ö. Knauz N: „A po­zsonyi káptalan kéziratai", Magyar Sion V. k. 373. 1., különlenyomatban is, Esztergom, 1870. Ipolyi Arnold, M. Könyv-Szemle, 1876. évf. 236—237. 11. Heinrich G., A német irodalom tört., A M. Tud. Akad. kvkiadó Váll., Budapest, 1886. I. k. 154—163. 11., és II. k. 69. 1. A Heinrich G. szerk. megjelent „Egyet. Irod. Tört." I. k. Budapest, 1903. 692. 1., II. k. Budapest, 1905. 228. 1. Dalmady Z., Mendemondák a természettud. köré­ből, Budapest, 1909. 86. és 113. 11. Békefi Rémig, A káptalani iskolák tört, Budapest, 1910. 273—275. 1. Szemelvénynyel. Fináczy Ernő, A középkori nevelés tört., Budapest, 1914. 215. 1. Horváth Sándor „A csodaszarvas — Krisztus jelképe." „Magyarország"­­ 1921. évf. 66. szám. Magyar Nyelvőr, 1921. évf. 69 — 75. 11. Amikor hosszabb tanulmányaimnak ezen, mintegy csak előrebocsátott kis töredé­két, közölhetem, úgy érzem, hogy a hálátlanság bűnébe esnék, ha már ezen alkalommal is elmulasztanám, hogy kedves Mesteremnek, Tagányi Károlynak, őszinte köszönetemet fejezzem ki. Nagy tudásának és támogatásának hatása nem maradhatott eredmény nélkül azokra, akik vele, mint jómagam, hosszabb időt együtt töltöttek. 2 Die Geschichte des Physiologus, Strassburg, 1889.

Next