Ethnographia • 40. évfolyam (1929) /Népélet/
Cikkek - Madarassy László: Magyar szüreti szokások 162
A somogymegyei Kilitiben szokásban volt a szüreti körmenet, amikor a legények lóháton, a leányok kocsikon, magyaros ruhába öltözve, énekszó mellett járták be a falut.,fi A magyar szüretről és szüreti ünnepről napi- és hetilapjainkban, szépirodalmi és képes folyóiratainkban, naptárainkban és évkönyveinkben, költeményekben, elbeszélésekben, regényekben még sok leírás olvasható. Ezek azonban részben egymásból táplálkozó, részben szépirodalmi célokat szolgáló, általánosító leírások; közlésüket mellőzzük, mert a tárgyról való ismereteinket előbbre úgy sem vinnék. Közöljük azonban — nemcsak kegyeletből — néhai Baksay Sándornak a magyar népszokás sokról írott nagy tanulmányából a magyar szüretre vonatkozó rövid fejezetet, mely így szól: „Félig munka, félig ünnep a szüret. Munka, mert Nagy*Uramnak is, holott a gömbölyű keze már rég nem érintette az eke szarvát, Nemzetes Uramnak is, a ki csak béresei által munkálkodik, és Nagyságos Uramnak is, a kinek nevében gazdagtiszt parancsol, — fel van gyűrve két karján az ingujj, doctor medicináé és juris Uraknak, sőt még a Főtisztelendőnek csókhoz szokott kezei is megmarkolják a cseberhordó rudat és űzik a szüreti sportot. Ünnep, mert a szedők háta mögött nem ispánkodik senki; annyit végeznek, amennyit akarnak; holnap is nap lesz. Délben ebéd, de nem négy fal között, hanem a hajlék előtti zöld gyepen, vagy a nagy diófa alatt, nem is ezüstre terítve; bádog kanál, vasnyelű kések járják itt. Sánta 2. ábra. Szüreti ebéd és tánc a mult század 50-es éveiben. (Eger.) 16 L. Endrei Ákos: Somogy vármegye népe. „Magyarország vármegyéi és városai" c. vállalat Somogy vármegye*kötetében. 207. 1.