Ethnographia • 42. évfolyam (1931) /Népélet/
Szemle - Gulyás József: A sárospataki kéziratos népmesegyűjtemény 214
Bulgária" megalapítója, az onogurok fejedelme volt s ő szabadította fel népét a VII. század elején a türk uralom alól. Majd Korrát birodalmának felbomlása* val foglalkozik s arra az eredményre jut, hogy a VII. század közepén a Kazárok előnyomulása következtében szakad* nak szét az onogurok. A dunai bolgá* rok Kovrát egyik fiának /spen'crt*nek vezetése alatt foglalják el mai hazáju kat. Az onogurok egy másik része szerző szerint ugyancsak Kovrát egy másik fiá* nak Baján*nak a vezérlete alatt az ős* hazában marad és a hazárok alatt* valója lesz. Ezek volnának a magyarok s ezek szerint Baján volna a magyarság első, névszerint ismert fejedelme s a honfoglaló magyar fejedelmi családban előforduló bolgár*török eredetű személy* nevek és a Gyula méltóságnév alapján föltételezi, hogy Baján volt az Árpád- család első ismert őse is. Moravcsik Gyulának eddig is sok értékes megállapítást köszönhet a magyar őstörténet, ez a munkája is világoságot derített a magyar*bolgár őstörténet egy eddig homályos fejezetére. K. Katona Lajos: A sárospataki kéziratos népmesegyűjtemény. Ama nemes példán fel* buzdulva, amelyet Vajthó Lászlónak, a Berzsenyi*reálgimnázium tanárának ta*nítványai mutattak, kik Bessenyei Hu*nyadiját, Tariménesét és más mű* veket is kiadtak, és amely példát más iskolák is követtek, pl. a nyíregyházi ev. gimn., a szegedi Szent Erzsébet* leányiskola, a sárospataki főiskola nö* vendékei is könyvkiadókká lettek. És pedig két irányban. A gimnázium ifjai a főiskola 400 éves jubileumát úgy ün* nepelték meg, hogy az előbb említett szegedi leányok példájára a maguk dol* gozatát adták ki; a theológia ifjai pe* dig úgy, mint a Vajthó diákjai: kiad* ták a főiskolai könyvtár birtokában lévő egyik kiadatlan, nagybecsű kézira*tot, hogy a tudomány számára hozzá* férhetővé tegyék. Most ez utóbbi kiad* vánnyal óhajtunk foglalkozni, mert ez folyóiratunkat közelről érdekli. Kiadták a legrégibb, 1789*ből való kéziratos ma gyar népmesegyűjteményt. Erre Harsányi István már régebben felhívta a tudós világ figyelmét, én is foglalkoz* tam vele 1917-ben megjelent kis füze temben. Arra az álláspontra helyezked* tem ebben a dolgozatban, hogy ez a gyűjtemény a legrégebbi, magyar föl* dön lejegyzett mesék bokrétája. Bernáth Lajos ugyan közölt egy régebbi mesét 1773*ból, a Szathmári Paksi Sámuel pataki tanár színművéből, de ez nem mese s különben is egy darab, míg ez egész gyűjtemény. Ez után mindjárt a sárospataki gyűjtemény következik 1789*ből, majd a Tempefőiben lévő ci* gány*mese, mely nagyon hasonlít a gyűjtemény 4. meséjéhez (v. ö. Ethn., 1923/4 . 155. 1.). A többiek még későb*biek. Azt is megállapítottam, hogy e meséket németből fordították. Erre val*lanak a németes szórend, a kihúzások, a bennehagyott német szó, továbbá az is, hogy a kéziratban a mesék után jövő részek a feljegyzés szerint németből való fordítások. Ezt a nézetet Császár Elemér is elfogadja (I. K., 1917:484.) azzal a toldással, hogy ezek a legrégebbi magyar nyelven lejegyzett mesék, de nem népi, sem nem magyar mesék. Berze Nagy János azonban az Ethn., 1917, 135. lapján közölt ismertetésében népi eredetűeknek s magyar földön, magyar embertől lejegyzett meséknek mondja ezeket. A Kisfaludy*Társaság öt mesét le is másoltatott közülök kiadás végett, azonban ez a kiadás nem jelent meg s így a hozzászólásra nem volt meg az alkalom. A sárospataki theológus ifjak lelkes áldozatkészsége most megadta nekünk az alkalmat. A nyolc mesét tartalmazó gyűjteményt lehető hűséggel kiadta. A mesegyűjtemény, amelynek eredeti magyar voltáról Harsányi István mindig meg volt győződve, nem magában van a 891*es számú kéz* iratos füzetben, hanem több németből fordított darabbal együtt (Blumenhain és Cecilia története, Mazária, Drachen* fürst, Erdgang zur Herrengrund, Magyar Gizella és Fridolin története). Az utóbbi négy közülök Gleich József Ala*jos Sagen der ungarischen Vorzeit című, 10 elbeszélést tartalmazó és Bécsben, 1800-ban megjelent kötetéből való fordítás, az a Blumenhain története is. A végén egy szerződés van (a Darvas*család és Beniczky Attila közt). A mesék után következő többi részt nem adta ki az ifjúság, A nyolc mese címe a következő: 1. Vadászó Királyról való