Ethnographia • 51. évfolyam (1940) /Népélet/
Tanulmányok — Abhandlungen - Szendrey Zsigmond és Szendrey Ákos: Részletek a készülő magyar babonaszótárból (I. Project of an Encyclopaedia of Hungarian Customs and Superstitions. II.Teile aus dem ungarischen Handwörterbuch des Aberglaubens) 195—210, 321—336 - 1
ist, ragte besonders mit seinem Kürschner- und TöpJerhandvverk hervor. Auf die einstige Beliebtheit des Holzschnitzerhandwerks weist, dass in den Ortschaften Damos, Gyalu, Jegenye, Körösfö, Magyarbikal, Magyarökereke, Mäkö, Nagykapus, Szäszlöna, Vista u. Zentelke viele Holzschnitzer nachgewiesen werden können. Vom Gesichtspunkt der Verteilung der Nationalitäten gesehen, sind von den ungefähr 200 Handwerktreibenden die Ungarn in überwiegender Mehrzal denn bloss 3 Schnitzer (Zimmerläute), 1 Kürschner und 1 Fischer sind Rumänen. Verf. betrachtet die Zigeuner als eigene Nationalität; die 21 Zigeuner waren alle Eisen- oder Kupferarbeiter. Die hier veröffentlichte Namensliste zeigt in interessanter Weise, dass aus unseren Archiven — unter anderem — auch in Bezug auf die handwerktreibende Bauernschaft Angaben von höchster Wichtigkeit gewonnen werden können. RÉSZLETEK A KÉSZÜLŐ MAGYAR BABONASZÓTÁRBÓL* Fogadalmi harangszók. Az 1309-iki udvardi zsinat emlékét őrző esti, más források szerint déli éremériás harangszó semmiesetre sem népi eredetű, hanem egyházi elrendelés (1860. szept. 16-án a prímás húzta meg a harangot), nem tartozik tehát a vallásos néprajzba. A Pest-belvárosi éjjeli háromórás harangszót kegyes alapítvány tartja fenn az ugyanaz időben elhunyt utolsó pestises halott és a járvány megszűntének emlékére, tehát szintén nem vallásos néprajzi adat, és a szegedi árvíz emlékére márc. 12-ének éjfelén felhangzó harangszó sem, hiszen már első forrása is a városra és az egyházakra hivatkozik. Nem népszokás az esztergomi bazilika mindennapi hármas harangszava, a trianoni parancs ellen való tiltakozásul, s Kecskeméten ápr. 2-án az esti félkilencórás harangszó sem az ugyanekkor kezdődő nagy tűzvész emlékére. Valamivel több közük lehet a néprajzhoz a háborús és egyéb történelmi események emlékére vonatkozó harangszóknak, mellőzve ezek közül az óévbúcsúztatókat, két idetartozónak látszó népi harangszót említhetünk fel. Komódiban a hajnali harangozás után még egy verset húznak az 1707-iki rác támadás visszaverésének emlékére, Deésen pedig a baktervilág fennálltáig éjjel 3 órakor doboltak is, de hogy miért, arról nem szól a szokás feljegyzője. Udvard, Magyar Sion 1865:391. Orsz. Nagy Képes Naptár 1861 : 431. NNy. 1:7. Révai-Lex. Pest-belváros, Vas. Ujs. 1884:510 NNy. 1:7. Szeged, Kulinyi. Szeged újkora 6. Esztergom. NNy. 7:129. Kecskemét, Kubinyi— Vahot 1:94. Főv. Lapok 1866:320. Komádi, Osváth 441. Deés, Regélő 1843. 2:454. *Halottak miséje. Cserei Pécsről említi, hogy karácsony éjjel a halottak barátköntösben pápista misét tartanak ; halottak a pap, a minisztránsok, a kántor, a kórus és a hallgatók is. A Feketekörösvölgyén csak az üdvözült lelkekről tudják ezt a hagyományt. Ipolyi, hely nélkül említve, az éjféli mise előttre vagy utánra teszi ezt az időt, s egy élő asszonyt is odavezet, aki egyik halott ismerőse tanácsára a küszöb előtt eldobja kötényét s míg az utána rohanó holtak ennek esnek, ő megmenekül, így közli a mondát Versényi is Körmöcbányáról. Cserei: Hist. 225. Feketekörösvölgy, Ethn. 17:231. Ipolyi 2:118. Körmöcbányai reálisk. Ért. 1892. Ethn. 6 : 49. * V. ö. Szendrey Zs. és Szendrey Ákos: A néprajzi gyűjtések és a magyar babonaszótár terve. A Néprajzi Múzeum Értesítője, XXXI. 1939. 111 — 118. 1. — U. a. : Mutató a magyar szokás- és babonaszótárból. U. o. XXXII. 1940. 78—87. 1. — A csillaggal jelzett címszók anyagát Szendrey Zsigmond, a többiekét Szendrey Ákos állította össze.