Ethnographia • 51. évfolyam (1940) /Népélet/
Tanulmányok — Abhandlungen - Szendrey Zsigmond és Szendrey Ákos: Részletek a készülő magyar babonaszótárból (I. Project of an Encyclopaedia of Hungarian Customs and Superstitions. II.Teile aus dem ungarischen Handwörterbuch des Aberglaubens) 195—210, 321—336 - 1
*Harang. Mint az ősi gonoszűzés zajcsináló eszközének, a kolomp keresztény utódának, felszentelési módja és kultikus felhasználása miatt is, korán átvette az ősi eszköz minden babonás szerepét. A baranyai gyermekvilágban még ma is él az a legendákból leszállott hiedelem, hogy a harangok nagy csütörtökön az angyalok szárnyán Rómába repülnek. A harangok római utazásának megünneplése Vácon még ma is szokásos, a harangoknak a gyermekek seregétől az utcákon végigjárással való elkerepelése. A jászladányi leány karácsonykor azért igyekszik megkondítani a harangot, hogy minél előbb férjhez menjen, Kalotaszegen pedig a férj azért, hogy nehezen vajúdó feleségének megszűnjenek kínjai. Szatmár megye bányavidékén a harangreszelék megivása korban megszünteti a rekedtséget, s Tárkányban haranggal álmodni jó hírt jelent. Háromszékben a haranglábból vágnak egy kis darabkát a tejevesztett tehén ivóvizébe. Kissomlón a haranglábból vágott szilánkkal piszkálják meg a fájós fület és fogat. Bihar és Békés érintkező részein a szerelmes a haranglábra írja a maga és választottja nevét, hogy biztosan egymáséi legyenek. Szatmár vidékén a kocsis az éjféli mise úrfelmutatásakor a harang tengelyén kenegeti négy lóra való ostorát, a köszvényes és rühes ember harangkenőccsel mázolja be beteg tagjait. — Göcsejben a harang szívére öntött vizet egy, a beteg nevét viselő gyerek felfogja, s ezzel mossák le az epilepsziás arcát. Barenyam. Bajtárs 1933. V. 19. Tragin : Vác 70. Szatmárm., Tárkány sgy Háromszék, Ethn. 2 : 358. 6 : 46. Kissomló, Vas vm. mon. 377. Bihar-Békés sgy. Szatmár vid., Ethn. 39:46. Gönczi 305. *Harangkötél. Levágott darabja katolikus és református vidékeken egyaránt használt, szerencsehozó, szerelmi, gyógyító és tejvisszaszerző varázseszköz. A kenesei református halászok minden új hálójukba belekötik a katolikus templom harangkötelének egy félöles, fonalakra felfestett darabját, mert hitük szerint a szentelt kötél szerencsét hoz, mint Göcsejben is a korcsmárosnak a hordóba tett harangkötéldarab. Kutason az anya az első rarátéra való harangozáskor lopva levág egy darabka foszlányt, aztán ezt lánya hajába fonja, hogy a farsangon sok kérője legyen. Zalabaksán az éjféli mise alatt vágja meg a lány a kötelet, a misére azonban az árnyékszékben öltözik fel, s a kötéldarabot otthon a disznóvályú fölött füstöli, hogy annyi kérője legyen, ahány disznó odamegy. Vagy a levágás után azonnal hazaszalad, a kötelet még a mise alatt felfőzi, és a vizet az utcára önti, mert amely legény belelép, még azévben feleségül kéri. Göcsejben az első reróté harangszava alatt húzott foszlányt varrnak hajpántlikájukba a lányok, hogy sok kérőjük legyen. A Regélő István Bácsi szerint ha az éjféli mise előtt kihúzott harangkötélfonállal a lány három csomót köt balkeze gyűrűsujjára, még azon a farsangon férjhez megy. A Nemz. Ujs. egy adata szerint ha a karácsony éjjelén lopott kötélfoszlányt pogácsába gyúrva megetetik a kiválasztott legénnyel, ennek még az évben el kell vennie a leányt. Gyergyóbélborban a magukkal hordott kötéldarab talizmán a jegyes vagy házasfél hűtlensége ellen. A fiatalságnak ez a babonás szokása jobban pusztítja a harangkötelet, mint mindennapi használata , ezért néhol, mint pl. Gyergyóbélboron, kötelességük saját keresetükön minden évben új kötelet venni a templom számára. Vas megyében és Göcsejben az éjféli mise alatt levágott kötéldarabbal füstölik meg a fájós fület vagy fogat, a borsodmegyei Csokvaományban és Göcsejben harangkötéldarabkát nyeletnek a torokfájóssal, s itt és Erdélyben pünkösd reggelén a harangkötéllel kenegetik torkukat torokfájás, főleg a gyermekét torokgyík ellen, s Kalotaszegen, ha a terhes asszony az ijedtségtől rosszul lett, ura az asszony vizeletével önti le a harangkötelet. Nyírmeggyesen a tejevesztett asszonynak az éjfélkor levágott harangkötéldarabka tésztába gyúrásával sütött tésztapor megivása