Ethnographia • 59. évfolyam (1948) /Népélet/
Tanulmányok — Abhandlungen - Lőrincze Lajos: A tolna-baranyai (volt bukovinai) székelyek névadási szokásaihoz (La dénomination chez les Sicules de Bucovine des comitats Tolna et Baranya) 36—49
szépirodalmi munkákból merítette, a néprajzi anyagot szinte egyáltalán nem vette számításba. Igaz, hogy a magyar anyagot illetően aránylag igen csekély publikált adatra kellett volna támaszkodnia. Pedig épen a népnyelvi anyagban volna a kérdés megvizsgálására igen nagy lehetőség. A következőkben bemutatunk a volt bukovinai székelyek keresztnévadási és általában a keresztnevekkel kapcsolatos szokásai közül néhányat: azokat, amelyek a névnek az intentifikáción túli szerepére, jelentőségére utalnak. Természetesen nem szorítkozunk a «névmágia», «névvarázs» fogalmak által meghatározott és elhatárolt esetekre , annál kevésbbé nem, mert ezeket a fogalmakat (s az ezeket kialakító szemléletet) az egyes névélettani jelenségek valódi értelmezésére elégtelennek tartjuk. A gyermek megszületése után megkezdődik a szülők harca a rossz szellemek, a különféle rontások ellen. Hogy a gyermeket az igézéstől megmentsék, a fekvő asszony ágya elé lepedőt húztak. Ha mégis meg kellett valakinek mutatni, bekormozták a homlokát, hogy aki ránéz, azt nézze előbb, ne a gyermeket. Mások igézés ellen piros «ribancot» kötnek a gyerek csuklójára, olvasót, szent könyvet tesznek a «pókaribanc»-Yl. 10 Az ártó szellemek figyelmének félrevezetésénél van szerepe a névnek is. A kereszteletlen gyermeket az a veszély fenyegeti, hogy a szépasszony elcserélt sagos lesz. Ez ellen úgy védekeztek, hogy sohasem említették leendő (valódi) nevén, hanem valamilyen csúfnéven szólították: Györgyi-nek, Foszi-nak. 11 Az elcserélt gyereket arról lehet megismerni, hogy szőrös, megnő a feje, örökké eszik, de nem tud jóllakni. A gyógyítása «főzéssel» történik. A főzéssel kapcsolatos szertartást csak egynevű asszonyok végezhetik. 12 Úgy látszik, általában Anna nevűeknek kell lenniök. A számuk változó, végeztek hárman is, 13 amikor egy közülük bent a szobában gőzölgő üst fölé tartotta a gyereket, kettő pedig imádkozva kerülte a házat, de gyakran voltak hatan is. P. G.-né szerint (Kéty—Hadikfalva), aki maga is többször volt «ágat főzni», az a fontos, hogy egy nevű hat nő legyen. Valakit megkér a beteg gyermek anyja, hogy segítsen a gyógyításnál s az ezután szerez maga mellé még öt hasonló nevűt. 14 A kereszteletlen gyermeknek az ártó szellemektől való megvédésére ugyan igen sok módot tudnak és gyakorolnak is, de a gonosznak egy csúnya, vagy valamilyen más (a leendőtől különböző) névvel való megtévesztésére a bukovinai székelyektől csak az említett egy adatom van. A pestmegyei Galgamácsán régen a hetedik nagyszülő nevét adták a gyermeknek keresztelés előtt, hogy az elcseréléstől megóvják. 14a Szegeden ,a kis pogánt I 0 Ribanc - rongy. Pókaribanc - pólya. A rongyszedőt ribancosnak mondták. II Koncz Ilona feljegyzése, Hadikújfalu, 1942. Ma a váltott gyerek megnevezésére a kukri-mukri szót használják, közszói értelemben. «A gyerek (akit a boszorkány kicserélt) nem fejlődött, csak a feje nőtt s úgy elnevezték aztán kukri-mukrinak.» «V. D. beteg volt 2—3 éves koráig, kukrimukri volt» (Hidas, Diószegi Vilmos feljegyzése). 12 Magának a szertartásnak a közlését mellőzöm, minthogy nem tartozik szorosan a tárgyhoz. 18 Hadikújfalu, 1942. Koncz Ilona felj. 14 Hofer Tamás szóbeli közlése. 14 «A legjobb család és jó szülők gyermekei kellenek a Lucifernek, mert ő (a boszorkány) annak a táborába gyűjti és onnan kap cserét a váltott gyerekért) és bosszút állhat a haragosán is. Befér a kulcsjukon is és az ilyen Luciferes asszony zárt ajtón is keresztül tör. Ezért jó a kicsit tiszta útba tenni születés után, az inget visszájáról adni és fürdés előtt, úgy piszkosan, megkeresztelni, szentelt vízzel és a hetedik nagymama, vagy ha fiú, a nagypapa nevét adni neki. És a keresztvizén megint más nevet adni neki. A nyakába hétszer szentelt rózsafűzért akasztani és az édesanyját a gyerekkel együtt befüggönyözni és 9 napig (e)rejtett helyen tartani. Az ajtót söprővel betámasztani és az ablakokat pedig tollseprővel. A pitvarajtót pedig gatyamadzaggal bekötni, hogy oda ne férkőzzön a gonosz. Ha ez mind nincs megtéve, akkor jön a gonosz