Ethnographia • 73. évfolyam (1962)

Tanulmányok - Katona Imre: A kubikostalicska és a talicskásmunka I. rész 512—532

munkán történt és a kubikoldalokban is erről az eszközről esik a legtöbb szó. A kubikostalicska centrális helyzete tulajdonképp jelentőségéből következik, hiszen a föld és más építőanyagok szállításán kívül a munkán, otthon, sőt utazás közben is nagyon sok mindenre használták. A talicska, rendeltetésének megfelelően, a mesterek és a kubikosok közvetlen együttműködésének ered­ményeképpen fokról fokra fejlődött a legmegfelelőbb formákig, míg csak a károsmunka elterjedése és a lóval vont vagy gépi erejű szállítóeszközök meg­jelenése ki nem szorította. Mindezek alapján joggal feltételezhetnők, hogy ez az emberi erővel mozgatott szállítóeszköz legalább néprajzi szempontból fel van dolgozva, ám a helyzet épp az ellenkezője: a talicska megismerése tekintetében a mintegy másfél évtizeddel ezelőtt elhangzott figyelmeztetése ellenére sem történt semmi érdemleges s így a többi kubikos munka- és szállítóeszközhöz hasonlóan ezt is most kell tüzetesebben megvizsgálnunk. A világos elhatárolás kedvéért más típusú kézi szállítóeszközökkel, fejlődésrajza érdekében pedig a paraszti talicskákkal is foglalkoznunk kell. Az emberi erővel mozgatott szállítóeszközök főbb típusai. A talicska házi vagy kisipari készítése aránylag fejlett társadalmi munkamegosztást kíván, s hasz­nálata talán éppen ezért még legnagyobb elterjedése idején sem volt kizárólagos, különösen nem paraszti viszonylatban.­ A fejlettebb talicskával szemben a régi típusú szállítóeszközök a ház körül vagy a közmunkákon dolgozó parasztok és az újonnan, csak alkalmilag bekapcsolódó munkások kezén maradtak fenn legtovább. * A történeti adatok többek között F­öld hordó kosárt is említenek, amely Kínában pl. máig a nagyszabású földmunkák legfőbb szállítóeszköze, de az újkori magyar anyagban is újból és újból találkozunk vele az ármentesítés! közmunkákra kirendelt parasztok és a földmunkákba csak átmenetileg bekap­csolódó idegen nemzetiségűek kezén, így többek között a románok ásónyelet dugtak át a kosár fülén és ketten vitték, míg a kínaiak vállrúd segítségével két kisebb kosarat is szállítanak. 11 Hasonló szerepet tölt be a zsák is, bár előfor­dulására csak a 19. század második feléből vannak adataink: a Tisza menti lakosok pl. árvédelmi közmunkákon sűrű szövésű zsákokban is hordták a földet, esetenkint a homokot is. 12 A gyér történeti adatokból nem derül ki világosan a medence (medence) 15 használatának módja, újkori leírásokból azonban eléggé ismerjük; a sírásók kezén maradt fenn legtovább, földet emeltek ki vele a mélyből. Mosdótál, illetve félgömb alakú faedény volt, 14 ehhez hasonló eszközzel szállítják fejen az indiai nők és gyermekek ma is a különféle építőanyagokat, mialatt a férfiak csáká- 8 K. KOVÁCS László: A magyar népi közlekedés kutatása. Közlekedés, teherhordás hír- és jeladás. Bp. 1948. 18. 9 GYÖRFFY István: Gazdálkodás. VI. Teherhordás, közlekedés, jármű. — MN 3. kiad. II. köt. 205. 10 Oklsz. 268. 11 Vö. Tu-LiANG-min: Az új kinai népdalok. Kézir. szakdolg. Bp. 1958. 23. 12 JÓKAI Mór: Tiszamenti élet — Az Osztrák — Magyar Monarchia írásban és kép­ben VII. Magyarország II. köt. Bp. 1891. 56. 13 CSATKAI Endre: Parasztházak leltárai a Széchenyiek uradalmaiból (1835, 1827)­­ NKII. (1957) 1-2. sz. 308., 312. 14 SÁNDOR Gábor: A kolozsvári Hóstát emberi erővel végzett teherhordási módjai és­­eszközei. Kolozsvár, 1942. 35.; K. KOVÁCS László: A kolozsvári hóstátiak temetkezése. Kolozsvár, 1944. 329 — 331. 2 Ethnographia

Next