Ethnographia • 73. évfolyam (1962)
Tanulmányok - Katona Imre: A kubikostalicska és a talicskásmunka I. rész 512—532
A kubikostalicska és a talicskásmunka I. rész. A talicska a kubikosok legfontosabb és egyben legjellemzőbb szállítóeszköze, valóságos szakmai jelvény és „kenyérkereső társ", amely meglehetősen féltett, drága s épp ezért rendszerint megkímélt és hosszú életű is volt: ,,Ki mivel keresi a kenyerét, azt szereti. Szabó a tűjét, kovács a kalapácsot, kubikos a talicskáját. Hűséges kenyérkereső szerszám, erős fából való, miként a gazdája. . . Van olyan vasúti gőzkocsi, amelyik a hat kerekével nem jár be annyi földet életében, mint az egy vasráros fakerekével az ilyen talicska." A hivatásos kubikosság kialakulása utáni időszaktól kezdve szinte minden külső megfigyelő szorosan összetartozónak érzi a földmunkást és a talicskáját: néprajzi, várostörténeti, szociográfiai és más jellegű tanulmányok is a kubikosság kialakulásával párhuzamosan ismertetik a talicskásipar fejlődését,2 kubikos tárgyú költeményekben pl. legtöbbször a talicskás karavánokról vagy a talicskásmunkákról esik szó,3 ezenkívül különféle irodalmi, nyelvészeti és egyéb ismertetések, ill. meghatározások a kubikos mellől szinte soha el nem hagyják a talicskát, végül épp a talicskásmunkákra jellemző tréfákkal ugratták a helybeliek a náluk megfordult kubikosokat. De maguk a kubikosok is hasonló módon gondolkoztak: ,,Hogy mit hord a talicskán, azt is keresi ugyan, de nem föltétlenül, ellenben talicska nélkül nem megy semerre", írja találóan a konjunkturális időszakokról TÖMÖRKÉNY. Jellemző, hogy a munkábaállást a kubikosok a következőképp fejezték ki: „Akkor újra fel kellett venni a talicskát és mentem munkát keresni, mert nagy munkanélküliség volt." A Kubikon a legtöbb tréfa, ugratás és virtuskodás a talicskával, ill. a talicsás- 1 TÖMÖRKÉNY István: Új talicska irányában. — Egyszerű emberek. Bp. é. n. 78. 2 L ECSERI Lajos: A magyar földmíves nép munkája. Szentes, 1930. 4 — 5.; FOLLAJTÁR Ernő: Szentes megyei város. — Csongrád megye. Szerk. CSIKVÁRI Antal. Bp. (1938.), II. rész. 15—16.; KOVÁCS János: Szeged és népe. Szeged ethnographiája. Szeged, 1901. 246.; KULINYI Zsigmond: Szeged új kora. Szeged, 1900. 612.; OLÁH Mihály: A kubikos néposztály kialakulása és életsorsa. Pécs, 1936. Földmunkásszövetkezetek könyvtára 9. sz. 17 — 18.; REIZNER János: Szeged története. III. Szeged, 1900.486.; SCHUPITER (Zalotay) Elemér: Szentes háziipara. — Szentes. Szerk. NAGY Imre. Bp. 1928. 305 — 306. 3 L. BOROSS Sándor: Kubikosok (1943). JÓZSEF Attila: Határ (1932) és TAKÁCS Tibor: Kubikosok (1958) c. versét. 4 Pl. KUPA Árpád: Napszámosok. Regény. Bp. 1895.11. 86.; BALASSA József: A magyar nyelv szótára. Bp. 1940.1. 459. „Földmunkás, ald talicskában szállitja el a kiemelt földet." 5 Pl. tréfából rájuk fogták, hogy gyermekük is talicskástul vagy talicskában szerszámostul jön a világra s még más, nagyon is egyértelmű szójátékot is rögtönöztek. Fenyvesy István 50 éves kubikos közlése, Szentes, 1958. 6 TÖMÖRKÉNY István: Förgeteg János mint közerő és más elbeszélések. Bp. 1905. 15-16. 7 Kovács János 66 év kubikos közlése. Szentes, 1950. ZALOTAY Elemér gyűjtése.