Ethnographia • 110. évfolyam (1999)

Tanulmányok - Bárth Dániel: Asszonyavatás 359—398

тек szerint az anyák ezzel az aktussal mentesültek a gyermekágyas időszakra vonatkozó tilalmak és szabályok alól. 4 A keresztény egyház asszonyavatási szertartásának eredetét az Ószövetség egyes részleteiben szokás keresni.5 Az ószövetségi tisztulási áldozat mellett legin­kább a Mária szülésére vonatkozó evangéliumi leírást emlegetik a szokás eredeté­nek magyarázói.­ Több mint valószínű, hogy már az ősegyházban létezett egyfajta megtisztító szertartás a gyermeket szülő asszonyok számára,­ s ezt később a keresz­ténység keleti és nyugati ága egyaránt megtartotta.­ A szülés utáni asszonyavatás szokásának történeti vonatkozásai sok szempontból tisztázatlanok. Sem a hazai egyháztörténeti, sem a néprajzi szakirodalom nem szentelt különösebb figyelmet a szokás történeti kérdéseinek. Az egyházi liturgia történetével foglalkozó irodalom efféle hiányosságait az asszonyavatás szertartásának viszonylagos marginális sze­repe magyarázza. A néprajzi irodalomban pedig általában megelégedtek a szokás 19-20. századi megnyilvánulásainak leírásával, rögzítésével. A következőkben az asszonyavatás szokásának kérdéskörét elsősorban történe­ti-néprajzi módszerekkel vizsgáljuk. Témánk szempontjából mindenekelőtt a nyomtatásban megjelent egyházi szertartáskönyvek szolgáltattak fontos forrásada­tokat.­ Emellett többféle levéltári forráscsoport felhasználására törekedtünk. A szokás 19-20. századi eltűnésének, illetve továbbélésének folyamatát az elérhető néprajzi szakirodalom teljességre törekvő összegyűjtésével közelítettük meg. ASSZONYAVATÁS A KATOLIKUS EGYHÁZI GYAKORLATBAN Az asszonyavatás középkori emlékei Az asszony avatás szertartásának első általunk ismert hazai leírását a j­ászói premontrei prépostság 14. századi breviáriuma őrzi. 10 E fontos néprajzi adatokat tartalmazó kódexünk, colligatum jellege miatt olyan szövegrészeket, szertartásle­írásokat is magába foglal, amelyek eredetileg nem breviáriumba, hanem egyéb liturgikus könyvekbe illenének. Ezek közül számunkra most az ,aud introitum templum mulieris" kezdetű, az asszonyavatás középkori szertartásának képét rögzí­tő leírás a leginkább figyelemre méltó. 11 A szertartás a Vulgata számozása szerinti 50. és a 122. zsoltár felolvasásával kezdődött. Ezt követték a Miatyánk, majd a responzórium sorai, amelyek az alább­ i összefoglalóan: MNL I. 149-150; Szendrey - Szendrey 1943: 144; Szendrey 1932; Kapros 1990: 29-30. 5 III. Mózes 12, 1-7. 6 Lukács 2, 22-24. 7 А Кг. u. IV. században tartott níceai zsinat vonatkozó rendelkezésit ld.: Hardunius 1701: 388-389. 8 Vö.: Franz 1909. II: 201. sk. 9 A katolikus és protestáns egyházi szertartáskönyvek néprajzi hasznosíthatóságára Schram Ferenc hívta föl a figyelmet: Schram 1957. 10 Vö.: Radó 1973: 292.­­ A kódex a budapesti Egyetemi Könyvtárban található, Cod. Lat. 36. jelze­ten. " EK. Cod. Lat. 36. f. 101'-102.

Next