Ethnographia • 116. évfolyam (2005)

Közlemények - Csoma Zsigmond: Egy felsőőri népiskolai kéziratos gyümölcstermesztési jegyzet 1856-ból, és tanulságai 183–246

KÖZLEMÉNYEK Csorna Zsigmond Egy felsőőri népiskolai kéziratos gyümölcstermesztési jegyzet 1856-ból, és tanulságai Adatok Nyugat-Magyarország és az Alpok vidékének újkori népi és állami­lag szakoktatott, felkarolt gyümölcskultúrájához) Nyugat-magyarországi (burgenlandi) kutatásaim­ során figyeltem fel a stájerországi és a magyarországi gyümölcskultúra szoros kapcsolatára, különö­sen a Dunántúl, Nyugat-Magyarország (a mai Burgenland) és az Alpok, az előalpesi területek között. Néprajzi, agráretnográfiai, agrártörténeti kutatásaim során sikerült megállapítani és körvonalát megrajzolni az egykori nagymértékű népi gyümölcskereskedelemnek­, amely a termény-, a fafuvarozás­ révén az eltérő ökológiai-gazdálkodási adottságokkal és sajátosságokkal rendelkező nagytájak között több évszázad óta fennállt.­­ A gyümölcs értékesítésének hosszútávon is kiváló lehetőségei a kertkultúra 19. század közepi fellendülését eredményezték. Oltogató emberek járták a felső­őrségi határt és nemesítették a vad magoncokat. Termésükért, alakjukért oltot­ták, szemezték be a vad gyümölcsfákat, amelyek madarak által elhordott, elhul­latott termések magjaiból keltek ki, köpött magokból fogantak, gyökeresedtek meg. A néprajzi szakirodalom is ismeri a népi társadalom „tudós" embereknek tartott csoportját, akik köztiszteletben álltak. A többségi társadalom által ezek­nek az ügyes kezű embereknek a tevékenységét kíváncsi csodálat, őszinte bámu­lat és rácsodálkozás vette körül, az 1880-as évekig, a filoxéra elleni hatékony küzdelem idejéig. A Balassa Iván Herder-díjával járó ösztöndíjjal (1980-1981), majd még más alkalmakkor és 1987-1988-ban Soros ösztöndíjjal alkalmam nyílt Ausztriában kutatást, terepmunkát végezni. Itt mondok köszönetet a F.V.S. TOEPFER Alapítványnak (Hamburg) és a Soros Alapítvány­nak (New York) kutatásaimhoz nyújtott segítségükért. 2 Csorna 1988. 3 Csorna 1981-1983: 183-207., Csorna 1992-1994: 59-89. 4 Csorna 1989: 227-236. 5 Csorna 1987: 287-291., Csorna 1992: 9-20. 6 A filoxéra elleni hatékony küzdelem idején ugyanis nagy tömegekben tanulták meg a magyar­országi parasztok, napszámosok, gazdák a különböző oltási módokat, de főleg a zöldoltást. Ez­zel a korábban kevéssé ismert oltási, nemesítési munkák a misztifikált szférából a mindennapok gazdasági életébe léptek. Bebizonyosodott ezzel, hogy a korábban tudós embereknek tartott él-

Next