Európai Idő, 1993 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1993-06-02 / 21-22. szám

HISTÓRIA­ KULTÚRKURIÓZUMOK EURÓPAI IDŐ 1993/II-I.6 CSAK PÉNZÉRT KÉPVISELJÜK A SZÜLŐFÖLDET ?­—A MAGYAR SZENT KORONAI A történelem folyamán nem ismerünk egyet­len népet sem, amely akkora jelentőséget tulajdo­nított volna egy ereklyének, mint a magyarság a Szent Koronának*. S nincs még nép e világon, amelynek legfőbb történelmi klenódiuma annyi kalandon és viszontagságon esett volna keresztül, mint a magyarok koronája. E nagy jelentőségű ékszert még napjainkban is misztikum övezi, ami annak tulajdonítható legin­kább, hogy valós történetét kifürkészhetetlen tit­kok és megoldatlan rejtélyek homálya fedi. A tör­ténészeknek, régészeknek, mérnököknek, ötvös­mestereknek és más szakembereknek ugyanis mindmáig nem sikerült kellőképpen és megnyug­tató módon tisztázni olyan kulcsfontosságú kérdé­seket, mint: 1. Hol, mikor és milyen mesterek kezében ké­szült a Szent Korona? 2. Különálló részekből tevődik-e össze, vagy sem? 3. Ha igen, mikor illesztették össze a két részt? 4. Eredetileg is így nézett-e ki, vagy a későbbiek során alakítottak rajta? 5. Miért áll ferdén a keresztje? 6. Kitől kapta első királyunk a koronát, és az azonos-e az általunk ismerttel? 7. A ma megtekinthető koronát viselhette-e Szent István király? 8. Ha nem, akkor hová és mikor tűnt el az "eredeti"? *Az Európai Idő gondozásában megjelent, A MAGYAR SZENT KORONA című füzethez bárki hozzá­juthat az újságosstandokon vagy a Kiadó székházában.­­ 1993 januárjáig hat romániai magyar napi- és hetilap (Bányavi­déki Új Szó, Brassói Lapok, Erdé­lyi Napló, Európai Idő, Három­szék és Romániai Magyar Szó) hívta fel erdélyi fafaragók figyel­mét arra a pályázatra, melyet a magyarországi Országos Erdésze­ti Egyesület és a dörögdi meden­ce önkormányzata hirdetett meg,, és "nagyméretű farönkök figurális megmunkálását, vagy népművé­szeti tárgyak kivitelezését célozta. A felhívást - enyhén szólva - ravaszul fogalmazták: a díjnyerte­sek ellátását, szállását, esetleg az útiköltség megtérítését szavatol­ták a rendezők. A sorok között olvasni nem tudó (újságot talán nem is olvasó?), de elismert, ké­peskönyvek színes fotóiról ránk­­mosolygó vagy éppenséggel népi díszítő-közkincsünk szimbolikájá­nak üzenetét teoretikusként tár­gyaló népművészek eleve elzárták magukat attól a lehetőségtől, hogy Erdélyt képviseljék... Ma­gyarán: a pénznek (pl., ha forint), minden latinos híresztelés ellené­­­re bizony van szaga! Ergo, az a népművész-atyánkfia, aki nem szimatol napi ezerkét-ezerötszá­­zat tisztán (!!!) eme régióban, Er­dély művészi hírnevét alkotásaival nem hajlandó öregbíteni, a du­­­­nántúli Kapolcson az öt évre ter­­r­vezett nemzetközi fafaragótábor első esztendejében. Az érem túloldalán az a tizen­hét jelentkező és tíz pályanyertes áll, aki bármikor kész áldozatot hozni szűkebb pátriánkért. Névsoruk nem rangsorolás - lakhelyük az őrtüzek helyei: Nagy András Csaba (Maros­­vécs), Bíró János (Nyárádszere­­da), Sándor Dénes (Dicsőszent­­márton), Blénessi Ignác (Gyer­­gyószentmiklós), György Bene­dek (Barót), Máthé I. Ferenc (Vargyas), Balázs István (Mára­­marossziget), Balog Dénes (Bánffyhunyad), Fekete Tibor (Nagyvárad), Kálit Mihály (Hét­falu). Záradékul: lesz útiköltségtérí­tés, napidíj, Duna Tv a záróünne­pélyen, esetleg népművészeti ki­advány és külföldi megrendelés... A felháborodott erdélyi szer­vező: Salamon Ferenc Dél-Olaszországban napvilágra került D­OBERDÓ­ HŐSÖK TÖMEGSÍRJA Az Osztrák-Magyar Monarchia 123 katonájá­nak csontvázára bukkan­tak a dél-itáliai Crotone temetőjének tömegsírjá­ban. A hetven éve feledés­be merült hadifoglyok föl­di maradványait a kihanto­­lás után a dél-tiroli Feltre első világháborús katonai temetőjébe szállítják át. A visszaemlékezések szerint a tengerparti kikö­tő közelében egy kórház­barakk volt, innen kerül­tek ki a halottak. Az öre­­­gek "spanyollázat" emle­getnek, amely 70 éve pusz­tított a környéken, s nyil­vánvalóan szedte­ áldozata­­it a rendkívül legyengült, rosszul táplált foglyok kö­rében. A hadifoglyok munkatá­borának viszont másutt kellett lennie, mert ennek nincs nyoma semmiféle crotonei dokumentumban. húsök temetőig ------------ERZSÉBET KIRÁLYNŐ ________MAGYAR ROKONSÁGA-------------­ A mostani angol királynőnek, II. Erzsébetnek nagyanyja Mary ki­rályné volt. Az ő révén keletkezett rokonság egy magyar család és az angol uralkodócsalád között. Mary (1867-1953) atyja ugyanis Teck Fe­renc (1837-1900) herceg volt, aki az angol királyi családhoz tartozó cambridge-i herceg lányát, Mary Adelaide-t vette feleségül. Teck Fe­renc viszont a Rhédey család leszármazottja; atyja, a Württembergi Ki­rályság (Stuttgart) uralkodói famíliájához tartozó Württembergi Sán­dor (1804-1885) 1835-ben Rhédey Claudia (1812-1841) grófnővel kö­tött házasságot. Rhédey Claudia - akinek révén az angol királyi család magyarokkal került rokonságba - Erdélybe, Erdőszentgyörgyön a Rhédey- kastély­ban született, s a faluban is van eltemetve. A falu templomában a Mary királyné által állított emléktábla őrzi a fiatalon elhunyt grófnő emlékét. 300­0 EZER éves A­­ALVAPAR­­K Egy észak-spanyolországi fel­fedezés alaposan felkavarta a pa­leoantropológia egy ideje csendes berkeit Európa-szerte, sőt mond­hatni, az egész világon. A Nature közleményéből vált ismertté, hogy a Sierra de Atapuerca egy kis bar­langjában 24 egyedtől származó, 300 ezer évnél idősebb hominida­­maradványokra bukkantak. A le­let felfokozta a várakozást, hogy talán tisztázni segít a sokat vita­tott kérdést: hány "lépésben" ment végbe kontinensünkön a fejlődés azóta, hogy a korábbi emberelő­dök elhagyták a "bölcsőt", azaz Afrikát, addig amíg körülbelül 130 ezer évvel ezelőtt a klasszikus neandervölgyi típus feltűnt. E két időpont közötti évszázezredekből ugyan már egy tucat fosszília ke­rült különböző helyeken napvi­lágra, de - sokak álláspontja sze­rint - szinte mindegyik más-más anatómiai jegyeket visel, vala­mennyi alak kipusztult, s nem vett részt az emberré válás lánco­latában. Annál inkább meglepő, hogy a spanyolországi leletek minden korábbi változattal bizo­nyos rokonságot mutatnak, s mégis egyetlen lelőhelyen találtak rájuk. Chris Stringer, brit anató­mus szerint a csontok között egyaránt vannak Homo erectus­­ra, a neandervölgyi típusra és a Homo sapiensre valló darabok. Feltételezhető - állítja hogy fél­millió évvel ezelőtt egyetlen, de rendkívül változékony faj tűnt fel Európában, ebből ágazott ki utóbb neandervölgyi "rokonunk", 30 ezer évvel ezelőtt pedig megje­lent földrészünkön az ettől anató­miailag erősen eltérő Homo sapi­ens, a mai ember. Nem hisszük, hogy a Nature közleménye és az angol tudós véleménye pontot te­hetne a vita végére.___________ Hiába ajánlotta a pápának főművét MÁGLYA HAL­ÁLT HALT IGAZÁÉRT Nikolausz Kopernikusz len­gyel származású csillagász volt az első, aki le merte írni, hogy a világ központja nem a Föld, hanem a Nap, s ekörül kering a Merkur, a Vénusz, a Föld, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz. Ezzel nem ki­sebb dolgot tett, minthogy meg­döntötte a Ptolemaiosz óta érvé­nyes nézetet, amely szerint a Föld a világegyetem középpontja, és így különleges helyzete van a koz­moszban. Tanaiért az egyház ha­ragját vonta magára, írt egy kisebb művet a pénz­ügyekről is, amelyet 1515 körül, a Kelet-Európában bekövetkezett pénzügyi válság idején adott ki. Kopernikusz röviddel halála előtt kiadta De revolutionibus orbium coelestinium (Az égites­tek mozgásáról) című könyvét, igaz, némi megalkuvással, hogy az egyházi üldöztetést elkerülje, III. Fál pápának ajánlotta. Kopernikusz 1473-ban szüle­tett Torumban.­­ Matematikai, asztronómiai és orvosi tanulmányait követően nagybátyja, Lukas Watzelrode ermlandi püspök orvosa lett, majd a frauenburgi dóm kano­­nokja volt 1512-ig. Ekkor már évek óta tanulmányozta a boly­gók mozgását. Tevékenysége nem lelt hálára: 1543-ban - éppen 450 éve - mág­lyára vetették. Ha saját korában nem is, ma megbecsülik. A len­gyelországi Fromborkban (Frau­enburg) Kopernikusz Múzeum nyílt. GENEZIS ÉS Az Európai Ide­gerjogi­ kisebt kritikai hetila gondolata a­z európai sorral sok legkritiku­san, 1989-11 született Az­­ január 27-én lünk életerős f mi itt, Európi­­abb szöglete és sajátos eml viseletére. Az kritikájává és lem bástyája lenni itt­­ a ki­sebbségi más és publiciszt gyományainal Sokszínű és tában szabad pát akarunk, rondra (hisze is) minden e és társadalmi den emberi­é ért és szabac­sáért - az ele jogokért, az érvényesülés galmazzuk a rák közti költ rést, a népek ténelmi öröl tárgyszerű m Egyesült Eun szavunkat - a fáséért, az­­ eszmék, érti áramlásáért, választó falai Mindennnem valamint a s. melleti eskötő­ben: az egy sajátos embe­ság és igaza letettjei vág) EURÓPAI ID (EURID KFT) Felelős kiadó Szerkesztői tár: Sepsiszenty Forradalom Tel/Fax: (92) Postacím: 4. C.P. 141 RO Cont B.C.R. Nr.40.72.1.11 Számítógép« delés* az EUROPAI nyomdai a szerén Készül a bal PROGRESA ROMANES* ban Névvel vagy megjelent , vállalják a nem föltett szerkesztős fi mifipi zomíkfi Adolf Hitler aláírá­sával ellátott,titkos ira­tokat bocsátottak árve­résre New Yorkban. Az okmányok között vol­tak olyanok is, amelyek bepillantást engednek Erwin Rommel tábor­nagy, a Sivatagi Róka öngyilkosságának rész­leteibe. A titkos iratok 53 ezer dollárért keltek el. Azért a 14 doku­mentumért, amely Rommel sorsával fog­lalkozik, 18 ezer dollárt adtak. Afrikai győzelmei miatt Rommel a náci Németország egyik leg­népszerűbb személyisé­ge volt a második világháború idején. Később belekeveredett a Hitler el­leni 1944-es merénylet- kísérletbe, és választás elé állították: öngyilkossá­got követ el, vagy nyilvános tárgyaláson ítélkeznek fölötte. Ez utóbbi egyet jelentett volna családja tönkretételével. Rommel 1944. október 14- én követett el öngyilkosságot. Akkori hivatalos bejelentés szerint halálos sebet kapott egy légitámadásban. Állami temetésben részesül. A New York-i árverést éppen a városi gettófelkelés 50. évfordulóján tartották, de az aukció rendezői szerint ez csupán véletlen egybeesés. ______

Next