Szép Szó Évkönyve, 1940 tavasz
Petőfi Sándor: Nyílt levél
76 PETŐFI SÁNDOR budai vérengzés .... itt a haza szivében, a ministeriumnak csaknem szeme láttára aprittatta egy idegen zsoldos a magyart! Ha ilyen kétségbeejtő körülmények között kikiáltom bármely válogatlan szavakkal, hogy nem bizom a ministeriumban, ezt vétkemül csak az tulajdoníthatja, a ki nem tudja, mi a hazaszeretet. Hallgatni mindig könnyebb mint beszélni, s aki figyelmezteti a hazát, hogy itt és itt veszély fenyegeti, az ellensége nem lehet, de igenis ellensége az, aki látja a veszélyt és hallgat. Azzal, hogy kimondtam miszerint nem bízom a ministeriumban, nem akartam én őket elkergettetni, hanem ösztönöztetni általatok arra: viseljék magukat úgy, hogy általános bizalomban, szeretetben részesüljenek. A kocsis nem azért csattant ostorával, hogy lovai kidőljenek a rúd mellől, hanem hogy sebesebben haladjanak. A hasonlítás nem igen költői, de talán nem is igen rosz. Ha én a ministeriumnak volnék, jobban bíznám azokban, kik őt koronként gáncsolják, mint akik örökké határtalan bizalmat szavaznak iránta, mert legrosszabb esetben gáncsolói legalább nyílt őszinte ellenségek, mig amazok talán álbarátok, ki tudja? előttem legalább igen gyanús, hogy az egész bukott pecsovics párt térdet fejet hajt a ministerium előtt. Jó emberből lehet egyszerre rosz ember, de a roszból egyszerre jó soha sem lesz. De én nem hiszem, hogy a ministeriumnak ellensége csak egy is azok közül, kik őt eddig megrovogatták, sőt tudom, hogy nem ellenségei, hanem a legőszintébb barátai, és ezért nagyon igazságtalanok, kik minket gyanúsítanak, piszkolnak. Azonban, ha tetszik, gyanúsítsanak, piszkoljanak tovább is ... mi azon vagyunk, hogy a méltatlanságok eltűrése a legkisebb áldozatunk legyen, mellyet a haza oltárára teszünk. Egyébiránt bármely nagy emberek ministereink s én teljes elismeréssel vagyok lángelméik iránt, nem hagyhatom helybe, a mit nagyon is túlbuzgó barátaik hirdetnek, hogy egyedül csak ők menthetik meg a hazát. Kimondhatatlanul szomorú dolog volna, ha nyolcz emberen állna egy nemzet élete vagy halála. S ha mingyárt igy volna is, ezt