Bihari Napló, 1998. október (9. évfolyam, 222-248. szám)

1998-10-24 / 242. szám

8 SZÓ-KÉP-HAng-szín Beszélő Karóé a szürkéhez A rácsok előtt öregen, s tele könnyel, megállt köszönőben Anyám, a szegény, botjára hajolt s zokogott. De a lelkem csókjául emelte az ujja hegyén! Szeretet? Nem akartam alá menekülni. A szív üresedve halálra valóbb. S az emberi bűn? Viszi árja a szívem, mint tiszta, papír-lebegésű hajót! Ma láttam Anyám. Szemeim simogatták szeme fátyolait, s örömén remegő keze s arca szelíd erejét, amit egyszer szobornak emel fölibém az Idő! Emlék, min a lélek - a fájdalomittas­­ virág, mely a porladozóra kihajt. (Elég-e a fájdalom árnya szemében? Megszűrik-e sorsom a könnyei majd?­ Most újra magam vagyok, és a szememről az Isten erős mosolyát leteszem: ma láttam az Édesanyám, s a szemétől, szelíd, szerető, meleg árnyú szemétől­­ ökölbe szorult a kezem!... Vác, '55 júniusa Én nem utállak - én köszönnék Kis tökfilkó vagy, mint a többi, akiknek, hogy a fém kiváljék, a salakért kell létrejönni. S mert téged is kohóba vetnek, s a tűz, mert mar és összeéget, s csak eszköze vagy egy zord istennek - emberbajtársnak tartlak téged. Az én sorsom is fájó, dőre, ha fölizzom, pöröllyel vernek, így leszek csikorgó küllője vérpadra vivő szekereknek. S hogy véres pénzért hited adod? Mihaszna vagy csak­ nem bánt senki. Csak homlokod túl szűkre szabott a mások sorsát elviselni. Én köszönnék... s tán elűzné a sok meleg száj a metsző fagyot, csak ismernéd el néha-néha a puszta tényt - hogy ember vagyok. Gyűjtő, Kisfogház, '54 A költőről Gérecz Attila a Pest megyei Dunakeszin született A kőszegi ka­détiskolában kezdte tanulmányait, '47-ben Budapestre került, s a Kölcsey gimnáziumban érettségizett. A vitéz édesapa és a kőszegi hadapródévek árnyékával terhelten, vasesztergályos tanoncként dolgozott, s nem vették fel az egyetemre. Ifjúi erejét, nem minden­­napi tehetségét a sportnak szentelte. Negyvenkilencben, 19. évében már a magyar öttusa-válogatott keretének tagja volt. Sportpályafu­tását hirtelen törte derékba 1949. decemberi letartóztatása. Bará­taival együtt összeesküvés és hazaárulás vád­jával állították bíróság elé. Ügyükben négy halálos ítéletet hoztak, közülük hármat föl­akasztottak Attilát tizenöt évre ítélték 1956. október 31-én a győz­tes forradalom kiszabadította a fogságból Nyomban csatlakozott a forradalomhoz. A Nemzeti Színház körüli harcban vett részt Sze­mélyesen két szovjet tankot tett harcképtelenné Egy szovjet tan­kista pisztolylövései ölték meg november 7-én. Költői hagyatékát részben író börtöntársai - Tollas Tibor, Tóth Bálint és Kárpáti Ka­mill részben édesanyja őrizte meg. Hátrahagyott versei néhány évvel ezelőtt gyűjteményes kötetben láttak napvilágot. Szikszai Károly rajzain az emberi beszéd temperamentu­mának különböző fokozatai ér­hetők tetten. A fürdőmedencé­ben folyó buborékbeszédtől a motyogós szálkakeresésen át, a nyelv-összefonódásos és tettle­ges egymásra vicsorgásig széle­sedik és .színesedik” a beszéd és emberi kapcsolatskála. A gra­fikus nem szépít és nem köntör­­falaz. Olyannak rajzol le bennün­ket, amilyenek vagyunk. Tudatos torzításával pedig csak rátesz egy lapáttal, hogy még olyanab­bak legyünk. A szerkesztőt e groteszk és furcsa, haragvós kommunikáció a politikusokra, a politikára emlékezteti. Innen már csak egy lépésre vagyunk a for­radalomtól s mindenkori forradal­maink tragikus kimenetelétől. Bihari Napló ­íj történelmi dráma margójára A bajorországi Bamberg városának nyári művelődési programjában szerepelt egy színvonalas szabadtéri előadás: Rainer Lewandowski Ki­rálygyilkosság című drámájának bemutatója. A darab a német történe­lem viharos korszakát idézi, nyitva hagyva a kérdést történelmi allegó­riáról van-e szó a XII. század elejének felidézésekor? A korszak egy nagy királyi dinasztia sorsával fonódott össze. 1138- ban került a Német-római Birodalom trónjára a Hohenstauf dinasztia. Két nagy egyéniség jelzi ezt a pontosan három évszázados korszakot. 1152-1190 között I. Rőtszakállú Frigyes volt a császár, 1212-1250 kö­zött unokája, II. Frigyes. Kettejük uralkodása között a hatalmas német birodalom sorsa nem volt felhőtlen. Rőtszakállú Frigyes a harmadik ke­resztes hadjárat közben, fia, VI. Henrik pedig egy hadjárat szervezése közben halt meg váratlanul. Az ifjú trónörökös, Frigyes csak kétéves volt. 1198 márciusában Fülöpöt, VI. Henrik öccsét, Rőtszakállú legkisebb fiát választották királynak. Csakhogy ekkor már a birodalom olyan nagy és erős, hogy a pápasággal vetekszik. Óriási harc áll a nemzeti gondolko­dás hívei (Weiblingenek) és a pápisták (Welf párt) között. A Welf párt el­lenkirályt választ IV. Ottó személyében. Ő az egykor elűzött bajor her­ceg, Oroszlán Henrik fia. Bajorország élén most a Wittelsbachok ural­kodnak. Még ebben az évben hal meg Otto von Wittelsbach, aki megsze­rezte a bajor hercegi címet. Utódai 1918-ig, hétszáz éven át uralkodnak majd. A korabeli bambergi püspökök a német birodalom történetében több ízben jelentékeny szerepet játszottak. Néha dicstelen szerepet is. Ami­kor a Welf párt ellenkirályt állít, és Fülöpöt kiátkozza a pápa (kevésbé alázkodott meg előtte, mint riválisa), kiújul a polgárháború a két párt hí­vei között. Kezdetben Ottónak kedvezett a szerencse, de 1203-ban a kocka megfordult, és Fülöp katonai-diplomáciai úton megtartotta hatal­mát. Már a pápa is alkudozásba kezdett vele, amikor Bamberg városa dicstelen esemény színhelye lett. 1208. június 21-én a régi királyi palota épületében éjszaka orvul meggyilkolták (Sváb) Fülöp királyt. A történe­lem a gyilkost is feljegyezte: a bajor hercegi család tagja, a hétszáz éves dinasztia ősatyjának, Otto von Wittelsbachnak azonos nevű unokaöccse, egy pfalzgróf, aki bármi áron bosszút akart állni a királyon, aki harmadik fiúnak született, mégis király lett, a saját erejéből szerezte és tartotta tíz éven át a hatalmát olyan ellenségekkel szemben is, mint a hatalmas De In­ce pápa. Kiskorú unokaöccse mellett őrizte apja és bátyja trónját. Meg­vívta a harcát, megszerezte hatalmát, és békét kötött ellenfeleivel Éppen építeni kezdett. A gyilkos életével fizetett tettéért. Fülöp király trónja csak átmeneti­leg került az ellenkirály birtokába. 1210-ben már kiátkozta a pápa, hogy a tizenhat éves trónörökös herceget, Rőtszakállú unokáját, VI. Henrik fi­át támogassa. (R) Frigyes tizennyolc évesen el is foglalta a trónt, s a kö­zépkori Németország egyik legnagyobb uralkodójává vált. Nagy egyéniségek hulltak és emelkedtek ebben az időben. De a világ menetét kisszerű gyilkosok is tarkították. Az utókor a műveltség és civi­lizáció szemüvegén át I. Frigyes tetteire figyel de aki látta Rainer Lewan­dowski drámáját, az a Fülöp tragédiáját is átérzi Hiszen az jelképes ér­tékű lehet. Az előadás nézőre gyakorolt hatását fokozta a helyszín: a szabadtéri előadást az egykori királyi udvarban mutatták be. Az épület az esemé­nyek után kétszáz évvel reneszánsz stílusban újjáépült ugyan, de a XX századi ember számára eléggé középkori hangulatot áraszt. A koreográ­fia és zene összhangja az irodalmi szöveggel szintén hozzájárult a ha­táskeltéshez. A tehetség erő, hatalom, mely gyakran mutatja meg magát. De a tehetséges ember önmegvalósításába a környezet is beleszól. Kis­szerű hataloméhesek, akik a saját értéküket sem képesek felmérni. Mennyi emberi energia, v­ilágalakító, társadalmat szolgáló erő vész na­ponta kárba aljasság, szélhámosság, sőt gyilkosság áldozatául esve? A kérdés égető. Szervezetten küzdünk a testi-lelki nyomorultakért, de szá­mít-e az emberi társadalomban a tehetséges emberek sorsa? Az emberi szellem, mint társadalomalakító, életformáló erő? Az előadás szürkületben kezdődött, és sötétben ért véget A sötétség jelképes értékű. A néző hazamegy, és a reggel világossága nem feledteti a veszélyt, a derűre újból leplet boríthat az éjszaka... Be Erzsébet

Next